Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-25 / 175. szám

fÍLAO PROLETÁRJAI, EGTTSÜLJETEIf? it n~ ..... 1 .............. 11 ............................ ■ ' i ————i—i A Z MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA h ... ■ -----------------------------------­X XVII. évfolyam, 175. szám ARA: 1 FORINT 1976. július 25, vasárnap ÖNÁMÍTÁS Ahogy eljön a nyaralás ideje, tágra nyitott bukszával járunk-kelünk. Semmi nem számít, semmi nem drá­ga, hiszen nyaralunk. Ennyit igazán megengedhetünk ma­gunknak egyszer egy évben — mondogatjuk. Ha nincs be­utalónk és csak úgy, rnaszekban indulunk el a Balatonra, gondolkodás nélkül letesszük a szép summát egy bódéban is éjszakai szállásért — örülünlhogy hozzájutunk. Megfizet­jük a pecsenyét, a lángost, a sört. a fröccsöt, a vendéglői ebédet, vacsorát. Eddig természetes is, hiszen nem ingyen élünk, tudtuk, hogy a nyaralás pénzbe kerül. De az már kevésbé természetes, hagy a pincér mosolyát, a kabinos jó­indulatát is megfizetjük. Persze, nem egészen önzetlenül. A kabinostól azt remél­jük. hogy számunkra a holnapi túlzsúfoltságban is talál he­lyet; nem szorulunk a fogasos öltözőbe. A pincértől elvár­nák a törzsvendégnek kijáró gyorsabb felszolgálást, ízlete- sebb adagot. Várakozásainkban csalódhatunk ugyan — mert másnap mégsincs szekrény a stfandon, a vendéglőben is ugyanazt kapjuk, ugyanolyan lassan, mint a többiek —, de önérzettünk az átadott borravaló következtében töretlen ma­radhat. Nekünk is telt — telik — annyira, mint másoknak. Nem kell szégyenkeznünk. Legfeljebb önmagunk előtt. Mert ez a „borravalóláz” ’nem múlik el a nyaralás tünékeny napjaival. Szövődményei átjárják borús, őszi, téli napjainkat is. A nyáron fölszedett barnaság lekopik a bőrünkről, elfelejtjük a másnap ránk sem ismerő kabinost, a vendéglői miniadagot, de a borra­valót változatlanul osztogatjuk. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy pénzzel sok minden elintézhető — mintha csak a nyári szállásról, pecsenyéről, sörről, fröccsről lenne szó. f Borravalóval póbáljuk egyengetni ügyes-bajos dolgain­kat, felülfizetjük a szerelő számláját, vásárláskor pénzt csúsztatunk az eladónak, borítékokat osztogatunk, néha még a törvényesség határát súrolva is megpróbáljuk „érdekeltté” tenni ügyeink intézőit. Jóval több ez már a nyári könnyelmű­ségnél. .. Amikor a forintok erejében reménykedve közvetí­tésükre bízzuk, hogy a szerelő nekünk jobban dolgozzon, mint másoknak, hogy az eladó a pult alól is elővegye a keresett darabot, hogy ügyeinket, bajainkat kellő lelkiismeretesség­gel vegyék kezelésbe — arról állítunk ki bizonyítványt, hogy másképp nem bízunk bennük. Nem hisszük el nekik, hogy enélkül is megtennék, legjobb tudásuk, képességük szerint. Ahogyan azt is teszik, hiszen az esetek nagy részében a pén­zünkért sem kapunk mást, mint anélkül. De bizonyítványt ál­lítunk ki ilyenkor — önmagunkról is. Arról, hogy mi a bor­ravalóért adott helyzetben igenis jobban, körültekintőbben dolgoznánk. Ha nem ez motoszkálna bennünk, nyugodtan megtartanánk a pénzünket. Mindannyian jobban járnánk. Több maradna a pénz­tárcánkban — legfeljebb egy hamis illúzióval lennénk szegényebbek. Azzal, hogy pénzért nemcsak tárgyakat, áru­cikkeket, hanem jóindulatot, érzéseket, emberi kapcsolato­kat is lehet vásárolni. Pedig nem lehet. Valódiakat soha. Hiába mutatja azt a látszat, hogy néha sikerül — magunkat csapjuk be, ha elhisszük. Nagyon nagy árat fizetünk érte. Leértékeljük a tisztességes munka, a törvényesség, az ember­ség hitelét. Vele a saját munkánkat, a saját hitünket. Ezt pedig a leggavallérosabb borravalóval sem lehet visszasze­rezni. V. E. Szolidaritási hét a Palesztin Felszabadítási Szervezet és a libanoni demokratikus erők támogatására A Béke-világtanács kezde­ményezésére július 20—27. között a béke- és szolidaritá­si mozgalom világszerte szo­lidaritási hetet és különböző akciókat szervez a Paleszti­nái Felszabadító Szervezet és a libanoni demokratikus erők támogatására. Az Országos Béketanács csatlakozott a Béke-világta­nács felhívásához. A mozga­lom aktivistái békerendezvé­nyeken röpgyűléseken ismer­tetik a libanoni helyezetet és a BVT felhívását. Ezekről a megmozdulásokról az Orszá­gos Béketanácshoz naponta érkeznek táviratok és leve­lek. Megkezdődött Libanon feldarabolása Hafez Asszad szíriai elnök Damaszkuszban fogadta Dzsallud líbiai miniszterelnö­köt, aki már két hete közve­tít a libanoni polgárháború­ban szembenálló felek között. PÁRIZS: A francia lapok a libanoni helyzettel foglalkozva úgy vélik, hogy gyakorlatilag megkezdődött Libanon „szét- darabolása”, mert mind a sziriaiak, mind a falangisták, mind a haladó erők önálló közigazgatást kezdenek ki­építeni az ellenőrzésük alatt álló területeken. A tervezettnél kisebb Montrealiból Eiső aranyérmesünk: Magyar Zoliin Esti körkép Vívás: A női tőr egyéni« ben Tordasi és Bóbis vissza-; vágón bejutottak az olim­piai döntőbe, amelyet a ko­ra hajnalban rendeztek meg, A férfi tőrcsapat-selejtező­ben: Magyarország—Kuba 10:6. * Cszás: X férfi 200 m hát­úszásban tegnap két ver­senyzővel a magyarok is ér­dekeltek voltak. Az előfuta­mok során Verrasztó Zoltán 2:05.93-at, Rudolf Róbert pe­dig 2:06.37-et ért el. A haj­nali döntőbe Verrasztó a 7. Rudolf a 8. helyen került be. • Távirat: A Magyar Olim­piai Bizottság, az OTSH, a Magyar Torna Szövetség, il­letve a Magyar Vívó Szövet­ség táviratban köszöntötte a montreali olimpia első ma­gyar aranyérmesét, Magyar Zoltánt és a bronzérmet nyert Kulcsár Győzőt. • Kosárlabda: Egyesült Ál­lamok—Csehszlovákia 81:76 (46:36), Szovjetunió—Kuba 98:72 (52:33). * Labdarúgás: A továbbju­tott nyolc csapat vasárnap lép ismét pályára, az elő­döntőbe jutásért az alábbi párosításban küzdenek egy­mással: Toronto: Brazília— Izrael, Ottawa: NDK—Fran­ciaország, Montreal: Len­gyelország—Koreai NDK, Sherbook: Szovjetunió—Irán. • Atlétika: A tegnapi ver­senyek során Faragó János és Tégla Ferenc révén diszkosz- vetésben is érdekeltek vol­tunk. Tégla 66,66 m-rel, Fa­ragó pedig 60,06 m-rel került a döntőbe. (A selejtezőszint 60 méter volt). * Evezés: A női egypáreve­zősök viadalában magyar szereplő is volt, Ambrus Ma­riann, világbajnoki ezüstér­mes személyében. Ambrus­nak azonban nem sikerült úgy ez a futam, mint az 1976- os brandenburgi vagy moszkvai verseny, s vég­eredményben a 6. helyen végzett. Egypárevezősben olimpiai bajnok: Christine Scheibilich (NDK) 4:05.56. A kormányos négypárevezősök versenyében a kisdöntőben evezett a magyar egység, itt második helyen végzett, ösz- szesítésben tehát a 8. helyre került. A kormányos nélküli kettesben olimpiai bajnok: Sijka Kelbecseva, Sztojanka Grojcseva (Bulgária) 4:01.22. Ennek a számnak a kisdön- tőjében szerepelt a magyar Ribáriné és Kéri is, a futam­ban 5. lettek, így végered­ményben az összesítésben 11- ek lettek. Kormányos négy- párevezésben olimpiai baj­nok: NDK 3:29.99 ...8. Ma­gyarország 3:55.33. .. Pénteken véget értek az olimpiai tornaversenyek, a Fórum-csarnok utolsó ese­ménye, a férfi szerenkénti döntők sorozata volt. Erre a létesítményre és az itt elért szép sikerekre sokáig emlé­keznek majd a magyar spor­tolók. Miért? Itt született meg a montreali olimpiai játékok első magyar aranyérme, a ló­lengés döntőjében Magyar Zoltán jóvoltából. Vegyük sorjában az eseményeket. A szerenkénti döntőkben induló Magyar Zoltán, Molnár Imre és Donáth Imre képviselte színeinket. Este zsúfolásig megtelt a Fórum-csarnok, még háromszoros áron sem akadt eladó belépő, percnyi pontossággal 19.30 órakor vonult be az első döntő, a talajfinálé hatos mezőnye. A szovjet Andrianov dupla­szaltóval zárta bemutatóját, 9,8-cal az aranyérem gazdája lett. És következett a lólengés', és 'amelyre nemcsak a Fó­rum-csarnok, hanem az egész magyar olimpiai küldöttség és otthon a rádió és a tv előtt sok ezer szurkoló, hallgató, illetve néző izgalommal és nagy várakozással figyelt. Kató kezdett, 9,7-tel, aztán a szovjet Gyityatyin, ugyan­csak 9,7-et érdemelt ki. A szovjet Andrianovon, Magyar Zoltán nagy ellenfelén volt a sor, a szovjet fiú a talajgyő­zelem után nagy-nagy nyu­galommal lépett a szerhez, egy parányi hibától eltekint­ve nagyszerűen dolgozott, 9,8- ra értékelték. A japánok leg­jobb lovasa, Kenmocu beállí­totta Andrianov eredményét és most már Magyar Zoltá­non volt a sor. A lólengés kétszeres Európa- és egysze­res világbajnoka sápadtan lépett fel a dobogóra, egy mélyet sóhajtott, aztán meg­támaszkodott a ló végén. Nagy lendülettel kezdte a körzéseket, az orsó remekül sikerült, jó tempóban végez­te el a Magyar-vándort is. Mindkét mozdulatnál felhör­dült a közönség. Aztán követ-, kezett a kritikus pont, ahol már többször is rontott a kö­zelmúltban, de itt sem volt baj. Amikor véget ért a nagyszerei gyakorlat, Magyar Zoltán megkönnyebbülhe­tett, a kemény próbán jelesre vizsgázott. Már csak az NDK-beli Nikolay volt hát­ra, aki 9,8 pontot kapott, ami csak a bronzéremhez volt elegendő. Eldőlt tehát a küz­delem, Magyar Zoltán olim­piai bajnok lett, . sa, Elsőként a japán^ Kenmocu; az ezüstérem gazdája gratu­lált a Ferencváros sportoló­jának, aztán Leonyid Árka- jev, a szovjet válogatott ve­zető edzője és csak azután férhetett Zolihoz Bordán De­zső, a magyar csapat szakve­zetője. — Körülbelül úgy éreztem magam, mint két éve a világ- bajnokság döntőjében, akkor is alig láttam, hallottam az idegességtől — mondta na­gyokat sóhajtva az újdonsült olimpiai bajnok edzőjének. — Még nem érzem a győzelem ízét, de figyeljen Mester, azt hiszem, a dobogón nem állom meg könnyek nélkül..'. Nem sokat kellett várni sz eredményhirdetésre. Dr. Csa­nádi Árpád, a NOB tagja, valamint Arthur Gander, a Nemzetközi Tornaszövetség svájci elnöke vezette a cere­móniát, az aranyérmet dr. Csanádi Árpád akasztotta fi­atal honfitársa nyakába. — Magyart nem lehet te- győzni — mondta elismerően és nagyon őszintén Nyikolaj Andrianov, a Szovjetunió ki­tűnő tornásza az öltözők előtt. — A sportág legna­gyobb specialistái közé tarto­zik, én többre tartom a tudá­sát, mint a lólengés egykori királyáét, a jugoszláv Cera- rét. A gyűrűn — akárcsak a ta­lajon — kettős szovjet siker született, a világbajnoki cí­met védő, s a döntőben sé­rülten induló román Grecu lett a bronzérmes, s közvet­len utána következett Do­náth háromtized pontkülönb­i (Folytatás a 10. oldalon) Víváe Fél év alatt 110,4 milliárd forintos kereskedelmi forgalom Kulcsár Győző azt kozta, amit Münchenben A párbajtőr egyéni verseny első három helyezettje az ünnepélyes eredményhirdetéskor (jobbról balra): Kulcsár Győző bronzérmes, Alexander Pusch (NSZK) olimpiai baj­nok és Jürgen Hehn (NSZK) ezüstérmes. (Népújság telefoto — AP—MTI—KS) Az év első felében több élelmiszert és élvezeti cikket, kevesebb iparcikket vásárolt a lakosság, a 110,4 milliárd forintos kiskereskedelmi for­galom mind folyó, mind vál­tozatlan áron elmaradt a ter­vezett ütemtől — állapította meg a Belkereskedelmi Mi­nisztérium most elkészült forgalmi jelentése. Az összesített adatok sze­rint az első félévben 100 fo­rint bevételből — a tavalyi 74,71 forinttal szemben — 76,11 forintot költött a lakos­ság áruvásárlásra. A forga­lom folyóáron 6,7 százalék­kal. változatlan áron 2,5 szá­zalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakát, viszont csaknem 2,5 milliárddal volt kevesebb az előirányzottnál, ami elsősorban a ruházat és a vegyes iparcikk forgalmá- Kak elmaradásából adódott. 'A forgalom összetétele az (élelmiszerek irányába toló­dott el, különösen a szövet­kezeti hálózatban. A konzervek közül a szo­kásosnál nagyobb volt az ér­deklődés a hús- és étélkon­zervek iránt, a hőnap elején a friss áru hiánya miatt több főzelékkonzervet' és befőttet is vásároltak. A friss zöldség- és gyümölcs­ellátás júniusban > is gondot okozott. Burgonj/ából 32.5 százalékkal, zöldségfélékből. 15.4 százalékkal, gyümölcsből 26.5 százalékkal kevesebbet hozott forgalomba a szocia­lista szektor, mint egy évvel korábban, s lényegesen ki­sebb volt a szabadpiaci fel­hozatal is. Ennek következté­ben emelkedtek az árak. a burgonya 72 százalékkal, a zöldségféle 51 százalékkal, a gyümölcs 33 százalékkal drá­gult, ezen belül sok cikket, például sárgarépát, főzőhagy­mát, karalábét, uborkát stb. a tavalyi ár kétszereséért tudta csak megvásárolni a la­kosság. Drágább volt vala­mennyi gyümölcs, különösen magas árakat kértek az őszi- és sárgabarackért a piacokon. A női konfekció és leány­karuha mennyisége és válasz­téka egyaránt megfelelt a keresletnek, a férfikonfekció­ban azonban az erős és a telt méretekre illő öltönyökből, a farmernadrágokból a kínálat elmaradt a kereslettől, né­hány megyében hiányoztak a nyári öltönyök is. Pamut pó­lóból a tavalyi mennyiség többszöröse sem volt elegen­dő az igények kielégítéséhez, megszűnt viszont a rövid uj­jú férfi- és fiúingek hiánya. A korábbi időszakokhoz ha. sonlóan. elegendő készletek álltak rendelkezésre szilárd tüzelőanyagokból. A kedvez­ményes tüzelőakciót június­ban befejezték, a TÜZÉP vál­lalatok 10 százalékkal több tüzelőt értékesítettek. mint egy évvel korábban. A ked- vezménj'es háztartási olajak­cióban több esetben átmene­ti ellátási zavarok adódtak, s a forgalom júniusban nemér­te ei a tavalyi szintet. Mér­sékelten növekedett az épí­tőanyag-értékesítés. A kíná­lat az előző hónapokhoz ké­pest júniusban javult, de még mindig kevés volt a kismé­retű tégla, az ablaktok. egyes helyeken a vasbeton gerenda, a födémkitöltő elem és a fe­hér csempe. Mint már hírül adtuk,' pénteken este kisebb-nagyobb csalódások után végre ma­gyar résztvevői is voltak ví­vódöntőnek. Két párbajtőrö­zőnk, dr. Osztrics István és Kulcsár Győző — akinek ez volt harmadik egyéni olim­piai fináléja (Mexikó: 1-, München 3. hely) — küzd- hetett az érmekért. Hallatla­nul izgalmasan alakult a döntő. A résztvevők ke­resztbe verték egymást, így hármas holtverseny alakult ki Hehn, Pusch és Kulcsár között. Először a két német került szembe egymással, s a fiatalabb Pusch nyert 5:4- re. Kulcsár asszója követke­zett Hehn ellen. A magyar szerzett vezetést, de a pástot 2:5 arányú vereséggel hagyta el. Hátra volt még Kulcsár­nak a Pusch elleni mérkőzé­se, melyet ha megnyer, ezüst­érmes, ha elveszít, csak har­madik. Ez az utóbbi történt, Kulcsár 5:4-re kikapott, s akárcsak négy évvel ezelőtt Münchenben, most is bronz­érmes lett. Párbajtőr egyéni olimpiai bajnok: Alexander Pusch (NSZK),- 2. Jürgen Hehn (NSZK), 3. Kulcsár Győző (Magyarország), 4. Osztrics István dr. (Magyarország), ü, _ Janikowski (Lengyelország), 6. Edling (Svédország). ★ A női tőr egyéni verseny­ben a 16 legjobb vívónak a döntőbe jusáért vívott di­rekt kieséses küzdelme több meglepetést hozott. Ilyen volt például Bóbis Ildikó ve­resége, mellyel a vigaszágra került, akárcsak Tordasi Il­dikó. A kellemesebb megle­petés az, hogy mégis eljutot­tak mindketten a szombaton éjjel lebonyolított hatos dön­tőbe, ahol egy-egy szovjet, olasz, francia és NSZK-beli sportoló az ellenfelük,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents