Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-18 / 169. szám

V J PÜRS PROIETÄR7ÄI eSffSOOFTWI Megnyitották a XXL nyári olimpiai játékokat Montrealban AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XXVn. évfolyam, 169. szám ARA: 1,— FORINT 1976. július 1&, vasárnap Mesterek és tanítványok fi régmúltról szőlő szépirodalmi és politikai olvasmá- •i nyaimban gyakran találkozom a „mester úr” és ta­nítvány kapcsolatát bemutató írásokkal. Az inasok, öreg Inasok, segédek kivétel nélkül mindenhol kiszolgáltatottak voltak, nyomorogtak, fáztak, magas tandíjat fizettek és há­nyódtak egyik mestertől a másikig. így igaz. De igaz az is, hogy a mérce mindenütt igen magas volt — elsősorban az Iparos érdekében, de a tanuló számára is ,— gyorsan és precízen kellett dolgozni. Aki tanult mesterségéből akart megélni, magas szinten kellett művelni szakmáját. A szak- társak, a munkásotthonok sohasem hagyták magukra a kez­dőket; a közös sors, az érdekazonosság arra kényszerített, hogy ne csak szakmára tanítsanak, hanem emberségre, ön­tudatra is neveljenek. F1 A Szakmunkásképző intézetekben1 a gyerekek ma ingye­nesen tanulhatnak, a szakma fogásait lépésről lépésre, mód­szeresen sajátítják el. A szakoktató nem végez termelő- munkát, kizárólag a gyerekeket tanítja, többek között arra, hogy adott idő alatt kötelességük a lehető legjobban elsajá­títani a szakma minden csínját-bínját. Ha valakiben van egyfajta ösztönös szakmai érzék, szívós akarat, figyelmes és lelkiismeretesen dolgozik, jó szakmunkássá, — s ha az ok­tató is úgy akarja — öntudatos munkássá válik. A vizsgák Után, mint szakmunkások, rendszerint visszakerülnek azokba a brigádokba, ahol a gyakorlati; órákon munkájukkal már bizonyítottak. A gyárakban, az üzemekben, a szövetkezetek­ben a munkavégzés folyamatos, idős és ifjú szakemberek lelfoglaltak, normára és határidőre dolgoznak. Nemigen jut Idő a kezdők tanítgatására, pallérozására. A kezdő mérnö­kök, orvosok, irodisták, technikusok betanításánál hasonló a helyzet. Nem egy pályakezdőtől hallottam: kíváncsiskodó kérdéseikre félszavakkal felelnek, hátramozdítónak, okve- teílenkedőknek tekintik őket, és nem értik, hogy miért nem tud valaki valamit, ha egyszer tanulta. Sőt. Az is előfordul, hogy féltve takargatott titokként őrzik a szakmai fogáso­kat. A pályakezdők közül sokan teljesen magukra vannak hagyatva. Előfordul, hogy napok, hetek telnek el, és nem tudják a mellettük dolgozó szaktárs, nevét, nem ismerik családi körülményeit. „Majd meglátjuk, mit tud” — mond- rják a régiek, a kezdő szakember pedig elkezdi élete első munkanapját úgy, hogy nem érzi: ezentúl közéjük tartozom én is. r Kevesen vállalnak többletmunkát, kevesen vállaikoznák erra, hogy egy kezdő fiatalember munkahelyi gondját nya­kukba vegyék. Pedig ha valaki megtanult egy mesterséget, többnyire messze van szakmája csúcsaitól. A csúcsot min­denki igyekszik elérni,, de nem mindenki bírja szusszal.. Nem mindenkiben van kitartás és erős akarat, vannak kö­zöttük gyengébbek is, olyanok, akik képtelenek a szaka­datlan harcra, akiknek biztató szóra és jóleső hátbaverege- tésfre van szükségük. Ahhoz, hogy valaki képességeinek maximumát elérje, állandó szellemi támogatásra és támo­gatóra van szüksége. Ha környezete ezt biztosítja, inspirálja, ha bízik benne: erején felül képes dolgozni. " Nem túlgyakran, de tapasztaljuk azt is, hogy egymásra felál a természetadta tehetséggel és szorgalommal bíró kez­dő és szakmáját magas szinten művelő mester, méghozzá olyan mester, aki nemcsak szakmájában kivaló, hanem ta­nítványával közvetlen, emberi, baráti kontaktus kialakítá­sára is képes. De ez csak akkor fordulhat elő, ha a mester maga választja ki a tanítványok heterogén tömegéből azt ez embert, akiről úgy érzi, hogy érdemes a kötelező fel­adatokon túl is foglalkozni. A kettejük közötti szakmai és emberi kapcsolatot —■ mely gyakran egész életére szóló .kötődés — nemcsak a tanítványt, hanem mestere munkáját is előbbre lendíti. Mert a kapcsolat kétoldalú: nemcsak ad­nak egymásnak, hanem kapnak is egymástól. A fiatalabbak az idősebbektől szaktudást, emberi tartást, az idősebbek a fiataloktól újabb alkotásra serkentő' lendületet és lelkese­dést. A szerencsés mester—tanítvány viszony éppen az előb­biek miatt nem ismeri a szakmai irigységet, nem lát rivá­list abban, aki jól, vagy sokkal jobban érti a dolgát a má­siknál, s még azt is elviseli, ha a tanítvány túlnövi meste­rét. Persze jól tudjuk, hogy tanítómesternek sem mindenki alkalmas. Mert nemcsak a fiatalok között vannak rossz- kezűek, hanem az idősebbek között is akadnak suták. Régen rossz annak a jókezű, vagy jóeszű kezdőnek, akit balkezes mester vesz a szárnyai alá. És mennyi baj van az ügyetlen tanítvánnyal, aki ráadásul a beszédmodorra is kényes és panaszt tesz, ha fenekére csap a mester, mert rosszul fogta a szerszámot. A körülményektől függetlenül valakinek, vagy valakiknek ma is kötelessége vállalni a pályakezdők teljes emberré formálását. Még akkor is, ha^ ezért senki sem von­ható felelősségre. R tapasztalt és szakmáját mesterfokon művelő szakem­ber szakmai és emberi felelőssége igen nagy. Hiva­tott szakmájának tartozik annyival, hogy ne csak a saját murvájával, hanem a fiatalok nevelésével is növelje a szak­ma becsületét. És tartozik osztályának, népének annyival, hogy bátor, szókimondó, önálló munkára és véleményalko­tásra képes generációt hagyjon maga után. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szocialista brigádokat sem. Ezek a szoros, szakmai és emberi közösségek gyakran egy emberként vállalják a' fiatalok indítását. Szerencsés helyzetben van a kezdő, aki egy jó brigádba cseppen, hisz a közösség mindenképpen több irányú hatást képes gyako­rolni, mint az egyes ember. A tanult szakma első gyakorlati lépései nem mindegy, hogy hogyan sikerülnek. Mestereknek és tanítványoknak az a dolguk, hogy ne csak lépegetni, hanem továbblépni is tanítsanak és tanuljanak. Szakmában Is, és emberi tartásban is. Az eredmény mennyiségben, mér­tékegységben nehezen mérhető. Csupán két szóval jelöljük, tnunkahelyi közérzet D. VARGA MÁRTA Eddig 32 000 halálos áldozat Libanonban tovább tombol a polgárháború Libanonban tovább tom­bol a polgárháború. Az AP bejrúti jelentése szerint Szí­riái harckocsik a palesztin gerillák Bejrúttól északra levő állásait lőtték, jobbol­dali fegyveresek pedig újabb támadást intéztek a Bejrút­tól keletre levő Tell-Zaatar palesztin menekülttábor el­len. Bejrút kikötőnegyedében pénteken éjjel közelharc robbant ki jobboldali és baloldali fegyveresek között. Az egymással hadban álló felek aknavetőkkel és raké­tákkal lőtték a térséget. Kórházi és biztonsági for­rásokból közölték, hogy a péntek éjszakai harcokban a különböző libanoni fronto­kon 125 ember halt meg és 170-en sebesültek meg. A ti­zenöt hónap óta dúló pol­gárháború eddig több mint 32 000 halálos áldozatot kö- ' vetelt. A harci cselekmények fo­kozódásához a palesztin fegy­veres erők parancsnokságá­nak az a döntése is hozzájá­rult, hogy mindaddig, amíg Szíria nem vonja vissza ala­kulatait Libanon legészakibb, illetve legkeletibb részébe, a palesztinok elzárkóznak a Szíriával való megbékélést célzó konferencia elől. Egy palesztin hivatalos közlemény sürgeti az arab országokat, küldjenek ön­kénteseket Libanonba, hogy azok a palesztin fegyvere­sek oldalán harcolva meg­védjék a Palesztinái Fel- szabadííási Mozgalmat és libanoni baloldali szövetsé­geseit. Mint ahogyan mindig, most !s a nyári olimpia első napjának programját a szín­pompás ceremónia, a látványos megnyitó- ünnepség töltötte ki. A 72 ezer nézőt be­fogadó stadionban a jelenlevők és az egy­milliárdnyi televíziónéző szemeláttára második Erzsébet angol királynő érkezésé­vel és a kanadai himnusz hangjaival ma­gyar idő szerint szombaton este nyolc óra­kor vette kezdetét az ünnepség. A részt vevő országok díszes egyenruhába öltözte­tett csapatainak bevonulása után Roger Rousseau, az olimpiai szervező bizottságá­nak elnöke mondott rövid beszédet, aztán Lord Killanin, a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság elnöke kérte fel a királynőt a XXI. nyári olimpia megnyitására. A görög him­nusz hangjaira kúszott a magasba, a sta­dion árbocára az olimpiai zászló, majd qubeeci és bajor táncosok tartottak bemu­tatót. A kandeláberben fellobbant az olim­piai láng, magasba röppentek a béke ga­lambjai, a versenyzők letették az olimpiai esküt. Vasárnaptól 14 napon át a verse­nyekkel, a vetélkedőkkel folytatódik a tör­ténelmi sporttalálkozó. Jobbra: Lord Killanin, a Nemzetközi Olim­piai Bizottság elnöke kérte fel II. Erzsébet angol királynőt az olimpiai játékok meg­nyitására. 'áncosok bemutatója zászlókkal és kendőkkel a megnyitó ünnepségen (Népújság telefotó) Javítani a lakosság ellátását! Felhívás a zöldség, a gyümölcs, a burgonya és az élő állat felvásárlására A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, a Belkereskedelmi Minisztéri­um és a Fogyasztási Szövet­kezetek Országos Tanácsa együttes felhívással fordul a felvásárló állami vállalatok­hoz, szövetkezetekhez, gaz­dasági és szövetkezeti tár­sulásokhoz. A lakosság ellátása zöld­séggel, gyümölccsel, burgo­nyával és hústermékekkel — hangzik a felhívás — alap­vető népgazdasági feladat. A fogyasztók ellátásában mu­tatkozó feszültséget a felvá­sárlásban, a forgalmazásban részt vevő valamennyi állami vállalat, szövetkezet, gazda­sági és szövetkezeti társulás fegyelmezett és jól szerve­zett munkájával csökkenteni lehet. Az Állami Tervbizottság határozatot hozott a zöldség, a gyümölcs, a burgonya, va­lamint az élőállat-felvásár­lás 1976. évi feladatairól. A határozat végrehajtása érde­kében a következőkre hív­ják fel a felvásárlással fog­lalkozó állami vállalatokat, szövetkezeteket, gazdasági és szövetkezeti társulásokat: 1. A felvásárló tevékeny­séget folytató állami válla­latok, szövetkezetek, gazda­sági és szövetkezeti társulá­sok a termelők és azok ér­tékesítő szervezetei által fel­kínált, minden fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkal­mas zöldséget, gyümölcsöt és burgonyát a bejelentéstől számított 48 órán belül, min­den vágósertést, vágómar­hát és továbbtartásra alkal­mas növendékállatot pedig a bejelentéstől számított nyolc napon belül vásároljanak fel, és tegyenek meg min­dent azok ésszerű hasznosí­tása érdekében. 2. A felvásárló szervek mennyiségi ' korlátozás nél­kül minden olyan zöldségre, gyümölcsre, burgonyára és élő állatra kössenek szerző­dést, amelyre a termelő be­jelenti szerződéskötési szán­dékát. A szerződéses kap­csolatból származó mezőgaz­dasági terméket a szerződő felvásárló szerv mennyiségi korlátozás nélkül abban az esetben is vegye át, ha a termelő utóbb a szerződésben kikötött mennyiségnél több árut kínál fel. A mezőgaz­dasági termékek felvásárlá­sa során a termelő elsősor­ban a szerződéses kötelezett­ségüket teljesítsék. 3. A szerződésen kívül ter­melt mezőgazdasági termé­kek 'átvételét a következők szerint szervezzék meg: — a mezőgazdasági nagy­üzemek által termelt zöld­séget, gyümölcsöt és burgo­nyát a SZÖVÉRT-egyesülés tagvállalatai (MÉK, ZÖLD­ÉRT) a kistermelőkét a fo­gyasztási szövetkezetek, a mezőgazdasági nagyüzemek és az állami kiskereskedelem zöldség- és gyümölcsboltjai: — az élő állatokat pedig a megyei állatforgalmi és hús­ipari vállalatok, illetve a megyei állattenyésztési fel­ügyelőségek vegyék át. 4. A kistermelőktől meg­vásárolt, de a helyi igénye­ket meghaladó mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt és bur­gonyát a MÉK-vállalatok vegyék át, míg a MÉK-től a szükségleteit meghaladó terméket a tartósítóipar (konzervipari vállalatok, hű­tőipari gyáregységek) vegye át feldolgozásra. A rendelkezésre álló árut el­sősorban a lakosság igényei­nek kielégítésére kell fordí­tani. Ennek érdekében: — zöldség, gyümölcs, bur­gonya tekintetében a SZÖ- VÉR T egyesülés központi diszpozícióinak a tagvállala­tok tegyenek eleget: — az élő állatok elhelyezé­séről, illetve feldolgozásáról az Országos Állattenyésztési Felügyelőség és az Állatfor­galmi és Húsipari Tröszt gon­doskodjék. 5. A termelési és értékesí­tési biztonság fokozása érde­kében a szerződések megkö­tésekor szélesebb körben és következetesebben alkalmaz­zák a garantált felvásárlási árakat. A felvásárlók gondos­kodjanak arról is, hogy a ter­melők a felvásárlási árakat már a szerződéskötések ide­ién, a szabadon történő át­adás esetén pedjg legalább 48 órával az áru átadása előtt megismerjék. 6. A feladatolj jobb ellátása érdekében a felvásárló és forgalmazó szervezetek a ter­melőhelyek jellegének meg­felelően létesítsenek kellő számú állandó és ideiglenes ; (mozgó) átvevőhelyeket, az eddigieknél jobban haszno­sítsák a kereskedelmi és üze­mi kezelésben levő tárolókat, illetve férőhelyeket. 7. Az átvételi ár a felsorolt mezőgazdasági termékek ese­tében ne legyen alacsonyabb, mint — a felhasználástól függően — SZŐ VÉRT egye­sülés. vagy a tartósítöinar. il- (letve az Állatfórgalmi és Hús­ipari Tröszt áital megállapí­tott garantált ár. , 8 A tanácsok illetékes szakigazgatási szervei tegyék meg a szükséges intézkedé­seket annak érdekében, hogy minden megtermelt áru be­takarításra és hasznosításra kerüljön. Ösztönözzék a ter­melőket arra, hogy a zöld­ség-árualapokat másodvetés útján is növeljék. 9. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Belkereskedelmi Miniszté­rium, valamint a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Ta­nácsa felkéri az érdekelt vál­lalatok. szövetkezetek, gazda­sági és szövetkezeti tár­sulások vezetőit, hogy a felhívásban foglaltak­nak a lakosság ellátása érdekében, fegyelmezetten és következtésen tegyenek ele­get. (MTI) t

Next

/
Thumbnails
Contents