Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-02 / 129. szám

fVWVVWW^'A/WWWWWvAAAA/WWvVv’WN. VWWvVtA a -V\ ^ WW W' AAÁAAAAA­J ívedd esti külpolitikai kommentárunk: Variációk egy ENSZ-témára WALDHEIM FŐTITKÁR és — a vendéglátó ország képviseletében — Trudeau kanadai miniszterelnök je­lenlétében nyitották meg Vancouverben az ENSZ telepü­lés-fejlesztési világkonferenciáját. A kanadai, nagyváros­ban száznegyven ország és százhetvenöt nemzetközi szer­vezet delegátusai vitatják meg, mit lehetne tenni azért, hogy az emberek — emberhez méltó körülmények kö­zött élhessenek az urbanizáció, a modern környezeti ár­talmak korában. Mind a résztvevők impozáns száma, mind a tanács­kozás témája és jellege jelképesnek tekinthető: jól érzé­kelteti azt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete meg­alakulása, 1945. október 24. óta az emberiség életének szerves — és igen hasznos — része lett. A legújabb ENSZ-konferencia jó alkalom arra, hogy egy pillantást vessünk a földkerekség legátfogóbb szervezetének fel­építésére és szerveire, ágazataira. Az ENSZ hat főszervéből (közgyűlés, biztonsági ta­nács, gazdasági és szociális tanács, gyámsági tanács, nemzetközi bíróság, titkárság) az újságolvasó ember az első kettőről hall a legtöbbet — ezek a látványos nagypoli­tikai döntések fórumai. A világszervezet központja, a hí­res palota a New York-i Manhattan szigeten a 42.-től a 48. utcáig, az Egyesült Nemzetek terétől az Esast riverig (keleti folyó) terjed. A terület nemzetközi, nem tartozik az amerikai közigazgatáshoz, biztonságáról ezért magá­nak a világszervezetnek kell gondoskodnia. Az ENSZ szerveiben — a nemzetközi bíróságot kivéve, amelyben csak az angolt és a franciát használják — az angol, a francia, az orosz, a kínai és a spanyol a hivatalos nyelv, de a két munkanyelv az angol és a francia. Ezen a két nyelven tehát feltétlenül el kell hangzania mindannak, amit a szónokok elmondanak. A KÖZGYŰLÉS ÉS A BIZTONSÁGI TANÁCS MEL­LETT — ez a kettő közismert — a harmadik főszerv a gaz­dasági és a szociális tanács. A nemzetközi bíróság Hágában székel, tizenöt bíróból álló szervezet, tagjait kilenc év­re választja a BT és a közgyűlés. Az ENSZ valamennyi tagszervezetét még felsorolni is nehéz. A munka sokré­tűségének érzékeltetésére lássunk néhányat: UNICEF. Az ENSZ Gyermekalapja. Mintegy 140 or­szágban próbál enyhíteni a szegénysorsú gyermekek ne­hézségein. Világhírű művészek nem egyszer rendeznek gálaestet a szervezet javára, a Magyar Televízió több ízben közvetített ilyen estet. 1965-ben az UNICEF meg­kapta a béke Nobel-díjat. UNHCR. Az ENSZ Menekült- ügyi Bizottsága. 1951-es megalakulása óta több millió af­rikai és ázsiai menekültön segített. IAEA. Nemzetközi Atomenergia Szervezet. 1957-ben alakult az atomenergia békés felhasználásának előmozdítására, bécsi székhely- lyel. ; FAO. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szer­> vezete. Harcot hirdet az éhség, és a rossz táplálkozás > ellen. Székhelye Róma, 1945-ben alakult. UNESCO. A > ENSZ Nevelési, Tudományos és Kulturális Szervezete. > Egyik szép feladata az emberiség közös kultúrkincsének > ápolása. WHO. Egészségügyi Világszervezet. Óriási érde­> meket szerzett járványok és egyetemes egészségügyi ve­> szélyek leküzdésében. / OLDALAKON KERESZTÜL LEHETNE FÓLYTAT­> NI a felsorolást a Repülési Szervezettől a Postaügyi Vi­> lágunión át a Nemzetközi Távközlési Unióig és a Me­1 teorológiai Világszervezetig. De talán ennyi elég annak > bizonyítására, hogy a világszervezet kevésbé látványos > aprómunkájával is kiérdemli az „egyetemes” jelzőt. ^ »VWWWVVVVVVVWWWVSiVWVVVVWWVVVVWWWVWVVWWVVVVVWV< “ fanes tábornok; „A portugáloknak elfogadható szocializmus” Simó Endre, az MTI tudó­sítója jelenti: Azevedo portugál minisz­terelnök az egyik köztársa­sági elnökjelölt Lisszabonban kedden délelőtt megtartott sajtóértekezletén „új és kor­rekt uniót” javasolt Portu­gália és egykori gyarmatai között. A tengernagy síkra- szállt a gyarmatokról haza- települteknek a portugál társadalomba történő integ­rálásáért is­Az elnökválasztáson önje­löltként induló kormányfő megerősítette az AP ameri­kai hírügynökségnek azt a néhány napja adott nyilatko­zatát, amelyben kijelentette: Washingtonon múlik, hogy a kommunisták részt vehetné­nek-e Portugália kormányá­ban. Hozzáfűzte, hogy ezzel a közös szövetségi rendszer iránti hűségét akarta kife­jezni. Eanes tábornok, a portugál szárazföldi erők főparancs­noka kedden délben sajtóér­tekezleten ismertette válasz­tási kiáltványát. Ebben ál­lást foglal „a portugáloknak elfogadható szocializmus” és a magánkezdeményezés tisz­teletben tartása mellett. Vé­delembe vette az agrárrefor­mot, továbbá politikai-köz­igazgatási autonómiát sürge­tett a Portugáliához tartozó Azori-szigeteknek és Madei­rának. Kemény tárgyalások Oslóban A halászati vita megoldá­sáról Oslóban folyó brit—iz­landi külügyminiszteri tár­gyalások a brit delegációtól szerzett értesülések szerint a „vártnál keményebbnek” bi­zonyulnak. Az éjszakai szak­értői tárgyalások után ked­den délelőtt ismét négyszem­közti megbeszélésre ült ösz- sze Crosland brit, és Fokozódó terror Ciliiében SANTIAGO: Az AP jelentése szerint ebben az évben több mint kétszáz személyt tartóztattak le Chilében. A letartóztatási hullám különösen májusban fokozódott. A múlt hónapban nyolcvan személyt vetettek böntönbe. A megtorlás egyre kemé­nyebbé vált az Amerikai Ál­lamok Szervezete Santiagó- ban tartandó közgyűlésének közeledtével. A .tanácskozás, amelyen számos latin-ameri­kai ország külügyminisztere vesz részt, pénteken kezdődik a chilei fővárosban. A jövő hét elején há­romnapos látogatásra Santia. góba érkezik Kissinger ame­rikai külügyminiszter is. Az AP megállapítja, hogy az ülés közeledtével rendkí­vüli mértékben fokozták a biztonsági intézkedéseket. A hárommilliós városban a kö­zel három évvel ezelőtt el­követett véres katonai állam­csíny után még mindig ér­vényben van az éjszakai ki­járási tilalom. Rendőri egy­ségek őrzik a középületek többségét, a szállodákat. a nagykövetségeket, sőt. egyes külvárosi telefonállomásokat is. Ugyanakkor a biztonsági erők állomásoznak a Szov­jetunió és a többi szocialista ország, valamint Mexikó volt nagykövetségének épülete előtt is<*(AP) Agustsson izlandi külügymi­niszter. Ha a két ország megegye­zik az említett brit javaslat­ban, az kevesebb mint 60 ezer tonna hal kifogását je­lentené évente. A brit halá­szati ipar attól tart, hogy ez­által 1500 halász, valamint a halászati ipar további 7500 munkása és alkalmazottja munka nélkül maradna. Iz- land ugyanakkor követeli Nagy-Britanniától a 200 mér- földes halászati övezet elis­merését is. Kirii-leggeri csúcstaiálozó A Fehér Ház szóvivője kö­zölte, Ford elnök azt tervezi, hogy még a nyár folyamán csúcstalálkozót tartanak a Karib-tenger térségében hét nyugati államfő részvételé­vel. A főként pénzügyi-gaz­dasági' tárgykörű értekezlet­re a terv szerint augusztus elején kerülhetne sor — mondotta John Carlson szó­vivő. Hozzátette, hogy hiva­talosan csak a részletek megvitatása után jelentik be a találkozót. A tanácskozá­son a Rambouillet-i csúcsér­tekezleten már felvetett kér­déseket vitatnák . meg. Az Egyesült Államok, az NSZK, Nagy-Britannia, Franciaor­szág, Olaszország és Japán meghívását tervezi, valamint Kanadáét, amely nem vett részt a Rambouillet-i konfe­rencián. Az Elysée-palota szóvivő­je közölte, hogy Franciaor­szág jelenleg tanulmányoz­za Ford javaslatát­Kissinger külügyminiszter tagadta, hogy az elnök bel­politikai megfontolásokból tervezi a csúcstalálkozót. NfiTO-hadiyakorlat Nyolc NATO-tagország részvételével kedden meg­kezdődött az észak-atlanti szövetség légierejének had­gyakorlata Nyugat-Németor- szágban és más nyugat-eu­rópai államokban. A nyugat­német légierő szóvivője Bonnban közölte, hogy a, hadgyakorlatot az egyesült közép-európai légierő főpa­rancsnoksága irányítja. „Kacsa’' az angol Daily Telegraph-bai Jurij Trusin. a TASZSZ hírmagyarázója írja: Két hét telt el a Szovjet Közép-Ázsia több körzeté­ben történt földrengés óta, amely jelentős károkat oko_ zott. Az angol Daily Te­legraph ismét visszatért er­re a tragikus eseményre. Fel_ merül a kérdés, hogy miért? Feltehetőleg csak azért, hogy közölje olvasóival: ál­lítólag a földrengésről „Oroszországban semmit sem­tudhattak meg. nemcsak a külföldiek, hanem még a la­kosság sem ... A földrengés­sújtotta körzetekbe nem se­gítség érkezett, hanem csu­pán tudósok!” A szovjet és külföldi la­pokban közölt cikkek és fényképek, a moszkvai rádió és televízió helyszíni adásai részletesen beszámoltak nem­csak az elemi csapásról és a károkról, hanem a földren­géssújtotta körzetek lakói­nak bátorságáról és arról a nagy segítségről is. amelyet ezeknek a körzeteknek az ál. lám nyújtott. Közölték, hogy intézkedések történtek.. a földrengéssújtotta lakosság élelmiszerrel való azonnali ellátására, elhelyezésére, az orvosi segítségnyújtásra. A helyreállítással kapcsolatos munkák elvégzésére az elemi csajpás körzeteibe építőmun­1 kásokat katonai alakulato­kat. gépkocsioszlopokat, épí­tőipari gépeket irányítottak. Egyszóval. az egész világ tudja, hogy a szocialista ál­lam milyen gyons és nagy volumenű segítséget nyújtott a három szovjet közép-ázsiai köztársaság elemi csapás súj­totta lakosságának. Ezt mindenki tudja a Daily Telegraph-on kívül Ez a saj­tóorgánum olvasói becsapá­sának uíját1 valásátót'ta. S ez­zel a céllal kiagyalta azt a mesét, hogy a Szovjet Közép. Ázsiában történt földrengés következményeit állítólag senki sem ismeri, a károsul­taknak semmilyen segítséget sem nyújtottak. 1. Jó napot, Görögország! Itt vagyok! — Na és aztán — húzza fel olimposzi szemöldökét Görögország csodálkozva, bár kétségtelen udvariassággal, mert mit tudja a görög hon, mit, jelent nekem a földjére lépni. Nekem, aki annyit ta­nultam róla és tőle, aki ál­matlan éjszakákat szenve­dett át a szalamniszi csata miatt — a görögök győztek, én nem —, aki megbukott ebből az országból és meg- dicsőül belőle annak idején, aki tudva, vagy tudatlanul a ma kultúrájában is megéli antik földjének aranykorát. Káliméra Hellas, itt vagyok. — Na! És aztán...? — hallom ismét Görögország A Upnín r ff fi 1976, június 2„ szerda hangját, és kitűnik, hogy a kérdés nem csodálkozás volt, hanem sürgetés, invitá­lás, baráti fogadtatás. A ma .4 vendégváró Görögország görög világa hív, hogy meg­ismerjem a múltját s tudjak valamit a jelenéről is. Amely ugyan kevésbé klasszikus, mint Periklész kora, de alig­ha unalmasabb e karamanli- szi korszak sem, mit megél­tek egykoron a hős acháj harcosok is. Furcsa ország: a múltjában éli ki jelenét és jelenében tapintható ki, mérhető le történelme' Fur­csa ország, amelyet volta­képpen a múltja miatt cso­dálnak, bár van mit tisztel­nie népe jelenében is, olyan ország, amely lüktető jelen­né tudta és tudja varázsolni évezredes történelmét. Mint egy varázsos nő, varázso- sabb, mint Palas Athene is tán’: nem. a kevés évű ifjú­sága, de a múltja évezredei miatt fiatal. Görögország Európa legdé­libb állama. Területe 132 500 négyzetkilométer. Ez minden lexikonban benne van. Ben­ne van története és történel­me is. Mikéne és Spárta, Kreon és Trója, Homérosz és az Akropolisz, Szókratész és a méreg pohár, Euripi­dész, Aristophanesz, Xenon és Iphigénia, Zeuszról is mindent tudunk, amit illik tudni, Hermeszről és Demé- térről is, a Hádészről és Cha­ron ladikjáról is. Csak a kő­faragókról nem tudunk, akik meg és kifaragták az Akro­polisz köveit. Leonidaszról tudunk, de a háromszáz har­cosról, akik megtették, amit véle együtt megtehettek, azokról vajmi keveset. Gö­rögország történelme az em­beriség történelme, de nem az emberek története. Gö­rögországba az emberek nem a jelenéért, hanem a múlt­jáért jönnek. Szembesíteni mindazt, amiről hallottak és tanultak, mindazzal, amit itt látni fognak. így “kap egy álom testet és egy test ez, az évezredes romvilág, álomból formált valós életet' Kit érdekel a turisták kö­zül, akiknek döntő része mégis csak kispénzű ember, hogyan él és mit akar és tesz a ma görög embere, amikor pénze csak arra fut­ja, hogy megtudja, mit te­remtett a múlté? A tekintet A mosolygó Görögország csak átfut az országút szé­lén a fehérsipkás, fenséges Olimposz tövében baktató birkapásztoron, aki az időt­lenségből látszik előtűnni, és mintha oda is igyekezne a korántsem aranygyapjús, de aranyat érő gyapjújú bárá­nyaival. Csak felfigyel a szem a hadgyakorlatra, ott nem messze a termophilei- szorostól, pedig itt nem leo- nidászok gyakorlatoznak, akik mégiscsak a hazájukért adták életüket; hanem gö­rög kiskaíonák. akiknek, minden lépése aranyat ér- Pontosabban: dollárt. Hetvenmijliót. Ennyit ka­pott a görög kormány az amerikai haditámaszpontok fenntartásáért — bérletként. Zeusz, ott fenn, némán és megrettenve hallgatja, ho­gyan dörög, nem az ő harag­ja, hanem az USA-tól vásá­rolt harckocsik ágyúja és esze ágában sincs villámai­val lesújtani bárkire is. Zeusz megcsendesedett öreg­úr lett, aki bár értetlenül szemléli mindazt, ami alant történik, de belenyugszik és tudomásul veszi. Büntetés­nek érzi egykori botlásáért: kellett néki Európát bika ké­pében elrabolnia? Mert ím, most Európa zúdul rá a gö­rög honra, úgyis mint turis­ta, s ez jó, de úgyis, mint gazdaság és politika, s ez nem mindig jó. Sőt legtöbb­ször kimondottan rossz. Felriadok a töprengésből, valamiért döccenve fékezett az autóbusz. Magamban do­hogok: mit kell mindig és mindenen töprengeni ? És minek mindenbe belekeverni a politikát? Káliméra Hellas. Utóvég­re turistaként jöttem ide a zöldüveg-szin tengerek közé ölelt félszigetre, a csodás kék ég alá, belesüppedni a múlt­ba, mint csecsemőkorom, lan­gyos vizébe és szó szerint is megmártózni a tengerben. A napfény, a víz, az antik ro­mok nem politizálnak- Jó napot, Görögország. Itt va­gyok. ✓ A harckocsik porozva húz­nak el az olajfák között, zöl­desszürke testük beleolvad a fák árnyékába. A fenébe is azzal az átko zott politikával. Vegyük csak elő az Expressz bédekkerét inkább és olvassuk, mit is mond erről az évezredes vi­lágról? ,,... az 1974. július 24-ig tartó hétéves katonai diktatúra bukása után, az 1974. december december 8-i népszavazás után, s annak eredményeképpen lett köz­társaság. .. ” Az Olimposz tövében, útban Theszalo.iiki és Athén között tehát egy köztársaság földjén utazom* Ahol népszavazás volt. Ahol demokrácia volt. Ahol egy­A hétköznapok munkás Görögországa (A szerző jelvételei) általán fel és kitalálták a demokráciát. Itthon olva­som e sorok írása közben, hogy százszámú a sebesült Athénban, a demokrácia fő­városában, a rohamrendőrök ióvoltából... Káliméra Hellas.,. Gyurkó Géza (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents