Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-12 / 138. szám

A tudomány hírei Üj, sokat ígérő szarvasmarha Búd Basolo, kaliforniai farmernek 15 év alatt sike- ■rült az új szupermarhát kite, nyésztenie, amelyet nemsp- kára Európában és Ázsiában is bemutat. A szóban for­gó keresztezés háromnyolcad bivalyvérből, háromnyolcad Charolais — és egynegyed Hereford keverékéből áll. Ba­solo már megalapította saját társaságát. amely „BEE- FALO” név alatt piacra vi­szi a szupermarhát. Sajtójelentések szerint, a „Beefalo” születésekor 23 —27 kilogrammot nyom. A vágási eredmény állítólag 75,8 százalék ehető húst, 13,4 százalék csontot és csak 9,4 százalék zsírt ad. Kevesebb, mint 10 hónap alatt a „Bee- falo” eléri a 450 kg súlyt. További kiváló tulajdon­ságaként a társaság kieme­li, hogy az új tenyésztés eredményeként létrejött faj­ta a szélsőséges hőmérsék­leti ingadozásokat is jól tű­ri és száraz takarmányon való tartásra is alkalmas. Az amerikai körülmények között így a költségeknek mintegy 40 -százalékig terjedhet a megtakarítás. Mivel az állató, kát nem kell kukoricával ta- karmányozni, húsuk jobban megfelel az európai ízlésnek, mint a zsíros-márványozott áru. amelyet jelenleg az ame­rikai farmerek túlnyomó részt ajánlanak. A Beefalo-állo- mány az Egyesült Államok­ban már elérte az 500 000 darabot. Cukorbetegség-szűrés önkéntes vizsgálattal Perth város (Anglia) tiszti- orvosi hivatala oly módon végzett cukorbetegség-szű­rést, hogy a lakosságnak postán küldte meg az indi­kátorpapírra felvitt reagens anyagot, a használati utasí­tással. A lakók maguk vé­gezték el a vizsgálatot és ugyancsak postán küldték vissza az indikátorpapír-sze­leteket. Perth város tisztifő­orvosa most összefoglalta az eredményeket. Jelentése sze­rint a szűrővizsgálat 141 cu­korbeteget derített fel, köz­tük 47 nőt és 94 férfit. A lakosságnak kereken 76 százaléka (30 522 lakos) küld­te be a vizsgálati anyagot ami önmagában is azt mu­tatja. hogy az emberek te­vékenyen részt vettek az ak­cióban. megértették, hogy fontos dologról van szó. A vizsgálat előtt 210 cukorbe­teg Volt a városban, az addig fel nem derített betegek szá­ma tehát elég jelentős. A legtöbb cukorbeteg (63 be­teg) a 45—64 éves korcso­portnál adódott. A 21 évnél fiatalabbak közül öten ’bizo­nyultak betegnek, 4 férfi és Több előnye van a rejtvény­nek : logikus gondolkodásra késztet, bővíti a megfejtők ismeretanyagát és társaságok, baráti összejövetelek kellemes időtöltése lehet. összeállítá­sunkban öt rejtvényt közlünk. Valamennyi a műfaj klasszi- - kus darabja,, némelyük több mint 2000 esztendős múltra te­kinthet vissza. i Constantinus római császár, akit a történetírók a „nagy” melléknévvel illettek, nem­csak arról híres, hogy hosszú háborúzással győzte le a ‘ke­leti országrész társuralkodóit, hanem arról is, hogy kedvel­te a tréfás, elmés játékokat. Bizánci udvarában gyakori vendég volt egy akkoriban neves csillagász: Metrodorosz. ö sokszor szórakoztatta el az udvart, főleg matematikai rejtvényeivel, szójátékaival. A csillagász egyik ilyen al­kotását kortársának sírköve őrizte meg az utókor számá­ra: Itt e sír Diphantosz tetemét takarja S a sírkő rejtve a korát is közli veled Életének hatodrészén gyer­mek lehetett Tizenkettedét hozzá, s sza­kálla pelyhedzett, Még egyheted, s felhangzott a nászi ének S további öt év kellett, gyermek születésének S alighogy a gyermek apja kora felét elérte 1 nő. A legsúlyosabb beteg egy 17 éves fiú volt. A szak­emberek a módszert igen jó­nak tartják, és széles körű bevezetését ajánlják. Tiszta víz — Biokon A piszkot tartalmazó vizet meg lehet szűrni, míg a ben­ne levő fölösleges lúg vagy sav semlegesíthető. A mo­dern iparvállalatok azonban olyan nagy választékban en­gednek — főleg szerves — vegyi anyagokat a vízbe, ami ettől jellegében szinte telje­sen megváltozik. Szerencsénkre egyes bak­tériumok a „leglehetetlenebb” anyagokkal táplálkoznak. Az aktív iszapnak nevezett bak­tériumtelepek hasznos mun­kát végezhetnek a tisztítóál­lomásokon: a sűrű. szennyes lcotyvalék kristálytiszta, cso­bogó patakká válik. Következésképpen ahhoz, hogy a víztisztítás optimális feltételek között, maximális hatásfokkal és minimális költségekkel történjen, kime­rítő információra van szük­ség e folyamatokra vo­natkozóan. Az szovjet Agropribor ku­tató-termelő egyesülés és a Vodgeo intézet által készí­tett automatikus műszer az OBPK—2. az oxigén bioké­miai elhasználódásának mér­tékét határozza meg és a Biokon nevű ellenőrzőrend­szer egyik eleme. A berendezés imitálja a víztisztítás ismert sémáját — az aktív iszapot összekeverik a megtisztítandó vízzel, amely oxigénnel telítődik és a baktériumok intenzív oxi­génfogyasztás mellett elbont­ják a szerves anyagokat. Er­re azért van szükség, mert a fermentorokba nem akár­mennyi. hanem a baktériu­mok szükségletének szigorú­an megfelelő mennyiségű oxigént kell adagolni. A készülékbe szerelt tech­nológiai blokk automatikusan méri — az elektrolitikus ge­nerátorok segítségével — a gáz mennyiségét. A műszer segítségével meghatározható az elhasznált oxigén meny- nyisége. fogyásának intenzi­tása, s ennek alapján köz­vetve megítélhető az elbon­tandó anyag mennyisége. Védett állatok a Pireneusban Franciaország jelentős re­zervátumában, a Pireneusi Nemzeti Parkban, két érde­kes állatot helyeztek véde­lem alá, a pireneusi zergét és a spanyol pézsmacickányt. Mindkettő tipikus pireneusi állat. A zergék Európában a Pi- reneusoktól a Kaukázusig él­nek. A zergék nemének ki­lenc elszigetelt alfaját ismer­Hades az életből kegyetle­nül kitépte... Ezután még négy évig gyá­szolta a szegény atya Oldd meg a rejtvényt, s mondd, mennyi a kora. 2 Homérosz két fő műve, az Iliász és az Odüsszea sokak előtt ismert. Kevesen tudják azonban az ógörög irodalom klasszikus egyéniségéről, hogy órákig játszott elmés fejtö­rőket öreg földművesekkel, piaci árusokkal és halászok­kal. Mindig ő lett a győztes, csupán egyszer kapott Homé­rosz olyan feladatot, amelyet nem tudott megoldani. A rejtvény egy Tükorosz nevű halásztól ered: Amit megfogunk, azt eldobjuk S hazavisszük mit meg nem fogunk. 3 Középkori történetekben gyakori az a fordulat, hogy megkegyelmeznek annak a halálra ítéltnek, aki megfejt egy rejtvényt. Egy skandináv mese őrizte meg ezt a fel­adatot, amelyet egy rabló­jük. ezek közé tartozik a pi­reneusi zerge is. Ezek a ke. esés állatok a magas hegy­ségekben élnek csapatokban. Kedvelt tartózkodási helyük magassága 700—3500 méter. A zerge tehát igazi hegyi ál­lat. amely síkvidéki állatker­tekben rosszul érzi magát. A Pireneusokban a zergék a második világháború után. a távcsöves puskák szaporodá­sával párhuzamosan kezdtek el fogyatkozni. A pireneusi zerge valamivel kisebb testű állat, mint az alpesi zerge, de még így is elég nagy cél­pontot mutat, bár nem min­dig könnyű becserkészni. 1967-ben számuk kb. 400 db volt a nemzeti park te­rületén. A szigorú védelmi törvény jóvoltából örvende­tes szaporodásnak indultak és 1968-ban 1925-öt, 1970-ben már 2100-at számoltak ösz- sze belőlük. Számuk ennél 30 százalékkal valószínűleg ma­gasabb. mert a pireneusi zergék egy része behúzódik az erdőkbe, itt pedig szinte lehetetlen szemmel ■ tartani őket. Egy másik igen ritka állat a spanyol pézsmacickány. Ez az állat Európában egyedül a Pireneus hegység francia és spanyol oldalán él. Roko­na a dezmán, vagy keleti pézsmacickány, az Ural. a Don és a Volga vidékén él. Értékes prémje miatt próbál­ják most szaporítani a Szov­jetunióban. A spanyol pézsmacickány, életének nagy részét a víz­ben tölti. Csigákkal. kagy­lókkal. vízi rovarokkal táp­lálkozik és sajnos a Pirene­usokban a hegyi patakokban előszeretettel fogyasztja a pisztrángikrákat is. A spa­nyol pézsmacickány életmód­ja és a vízpartra épített vá­rai. barlangjai a hódra, és életmódjára emlékeztet. Igen erős pézsmaszaguk van. ezért a ragadozók, ha elejtik, agyonharapják, de a tetemet otthagyják. A spanyol pézsmacickány fő elenségei a ragadozó ma­darak, baglyok közül kerül-, nek ki. A Szovjetunióban honos dezmán egyik nagy el­lensége a csuka. A spanyol pézsmacickány ősi. archaikus származású rovarevő állat, prémje miatt pusztítják és ezért szorul védelemre. Patak az út fölött Rendkívüli megoldáshoz folyamodtak Svájcban az út­építők, akik egy autóút ké­szítése során igyekeztek érintetlenül hagyni egy he­gyi patakot. Mivel az út itt egy 6—11 méter mély vágat­ban halad, hidat építettek fölötte a patak számára. A medret kádszerű vasbeton elemekből alakították ki. gyilkosnak adtak fel, mielőtt karóba akarták húzni: Dobd a vízbe, meg nem fullad, Dobd a tűzbe, meg nem gyullad, Szalma között csendben marad 4 Még mindig ugyanaz a té­ma, csak egy holland vál­tozat. A szájhagyomány sze­rint megkegyelmeztek egyszer égy kalózkapitánynak, akit az amszterdami kikötő előtt elfogtak, ű már az akasztófa alatt állt, amikor kapott egy utolsó lehetőséget a bíráitól. Feladhatott nekik egy talá­lós kérdést és ha ők nem tudják megfejteni, a kalózka­pitány megmenekül a kivég­zéstől. Az elítélt gondolko­dási időt kért. Három napig élt cellájában kenyéren és vizen, végül hosszas töpren­gés után, amikor ismét az akasztófa alá vezették, így szólt: — Sétálni mentem egyszer; találtam egy hullát; a hullá­ban hét elevent; és ezek az elevenek megmentettek egy életet... Mondjátok meg, ti magatokat bölcsnek tartó bí­rák, hogy mit példáz a tör­ténetem? A rejtvények történetéből Homérosz, a kalózkapitány és Schiller Háziállat lesz-e a Jól ismert állat az állat­kertből az esetlen mozgású, ormótlan testű víziló. Ma már természetes körülmények kö­zött kizárólag Afrikában él, erre utal teljes neve is: nílusi víziló. Kevesen gondolnák, hogy egykor hazánk terüle­tén is élt, pedig csontleletek bizonyítják, hogy a jégkor­szak előtt Budapest közvetlen környékén meleg vizű for­rásokban tartózkodott. A kutatók szerint az ere­detileg is Afrikában élő ál­lat átvándorolt a két konti­nenset összekötő földnyúl­ványon Dél-Európába, sőt még Angliába is eljutottak. A jégkorszak vége felé tűntek el végleg Európából. De él­tek vízilovak Kis- és Elő- Ázsiában, valamint Paleszti­nában is. Emléküket még a Biblia is őrzi, ■ amelyben gyakran szerepel a „behe- mót” nevű állat, és ez két­ségtelenül a viziló volt. Számuk ma már ősi terüle­tükön, Afrikában is meg­csappant, bár a kíméletlen üldözés ellenére is minden jelentős vízben megtalálha­tók. Sok kutató szerint ki­sebb állományuk akkor is fennmarad, amikor az elefán­tok és orrszarvúak már ré­gen nem élnek az afrikai kontinensen: a vízilovak ugyanis nehezen megközelít­hető mocsaras vidéken élnek és életük nagy részét vízben töltik. Üjabban több kulátó sze­rint lehetséges, hogy a vízi­lovak sorsa egészen meglepő módon alakul majd a jövő­ben, s értékes húsuknak nagy szerepe lesz a konti­nens lakóinak a fehérjeellá­tásában. Ennek előfeltétele, hogy tervszerűen irányítsák az állomány létszámát, csak a felesleges példányokat lő­jék ki. Sok tudós véleménye szerint legalább is részben háziasítható lenne, illetve félvad körülmények között lehetne tartani ezt a hatal­mas testű, könnyen táplálha­tó vizi emlőst. Fontos szem­pont az is, hogy a vízilovak terhessége — hatalmas- test- nagyságukhoz képest — meg­lepően rövid ideig, mindösz- sze 8 hónapig tart, tehát évente szaporodnak, a fiata­lok pedig már a második, vagy harmadik évükben ivar­\ érettek. A papírsárkány-kultuszról A papírsárkány egyike a legősibb repülőeszközöknek, Egyes feljegyzések szerint a papírsárkányt időszámításunk előtt a 4. évszázadban egy görög matematikus fedezte fel, míg más keleti krónikák szerint kínai találmány. A kínaiak állítólag i. e. 206-ban egy erőd ostrománál használ­ták ezt a szellemes játékszert. Az ostromlóknak az volt a tervük, hogy az erődben ma­kacsul védekező ellenséget föld alatti aknán keresztül közelítik meg. A papírsár­kányt állítólag a távolság be­mérésére használták fel az ostromlók. Ókori kínai, japán, koreai, sziámi krónikákban egyéb­ként gyakorta történik em­A kalózkapitány elérte cél­ját, mert a rejtvényét nem tudták megfejteni. 5 Nemegyszer készítettek tré­fás feladványt a költők, já­tékként barátaik-környezetük szórakoztatására. Irt iljret Friedrich Schiller, a híres német költő és drámaíró is. Az egész nem több, mint hét sor, megfejtése azonban hét órát is igénybe vett, ami­kor a költő társasága elő­ször hallotta: Mérföldekre visz, messze téged És mégis egy helyben marad Nincs szárnya neki, fel a légbe Mégis magával elragad. És a legnagyobb óceán is, Neki egy kis, rövidke út Pillanat alatt oda jut. A rejtvények helyes meg­fejtése : 1. Diphantosz 84 éves ko­rában hunyt el. 2. A bolha. 3. Az árnyék. 4. Séta közben egy hullát láttam, ezen hét varjú lak- mározott. Ezek mentik . meg az életemet, mert ti, bírák, nem tudjátok megfejteni a rejtvényemet. 5. A szem. M. K. lítés arrról, hogy népi és val­lási ünnepek alkalmával pa­pírsárkányok raja borította az eget; lepke-, madár-, bo­gár-, emberfigurák cikáztak az égen. Kínában és Japán­ban sporteszközként is hasz­nálták a „sárkány-párviada­lokon”. A küzdelem során a sárkányok farkát szurokba mártották és ebben üvegcse­repeket helyeztek el. Ily mó- •don próbálták a küzdők a levegőben elvágni az ellenfél sárkányának tartózsinegét. Mint minden találmányt, a papírsárkányt is . korán kezdték hadi célokra alkal­mazni. Egyes források szerint a IX. században a bizánci­ak egy katonát emeltek sár­kány segítségével az ellen­séges tábor fölé, aki gyúlé­kony anyaggal leöntötte, így felgyújtotta a sátrakat. Oleg, kijevi herceg szintén papír- sárkányok segítségével fogíal- ta el Isztambult 1096-ban. Erről az ütközetről az egy­kori krónikás feljegyezte: „Az ellenséges tábor felett papírból készült, felfegyver­zett emberek jelentek meg.” A meglepetés morális hatása gyengítette valószínűleg eb­ben az esetben a védőket. Európában meglehetősen későn, a reneszánsz idejében terjedt el a papírsárkány­kultusz. A XVIII. században ez a katonai eszköz, majd játékszer a tudósoknak is se­gítséget nyújtott. 1749-ben Wilson, skót csillagász a ma­gasabb légrétegek hőmérsék­letét mérte sárkány segítsé­gével. Néhány évre rá Frank­lin Benjámint sárkány segí­tette a villám kutatásában. Newton is gyakran mérte A Szovjetunió északi ré­szén létesítették a Pinjezs- szkij nevű állami rezervátu­mot, amely több mint 40 ezer hektáron terül el. A Pinyega és a Szotka folyók közptti vidék különösen karsztos tájairól nevezetes. Több mint száz föld alatti barlangot — amelyek között 2—3 kilométer hosszú is akad, víznyelőket, tárnákat, labi­rintusokat fedeztek fel itt. sárkány segítségével a légré­tegek elektromosságát. A sárkány egyre szélesebb lehetőségeket kapott a tudo­mányos kutatásban. 1879-ben egy 50 négyzetméter nagysá­gú sárkánnyal 90 méter ma­gasságba emeltek egy embert. 1900-ban a bostoni csillag- vizsgáló sárkánya 4600 méte­res magasságba emelkedett. A múlt évszázad végén Európa egyes országaiban, így elsősorban Franciaország­ban és Belgiumban annyira elterjedt a sárkánykultusz, hogy a rendőrség tűzrendé­szet! okokból kénytelen volt szigorú intézkedéseket hozni. A liege-i rendőrhatóság a múlt század végén például betiltotta a sárkányok fele- resztését, mert a farkukra akasztott égő lampionok több tűzesetet okoztak. Érdekes, hogy ezt a kez­detleges, több ezer éves re­pülőeszközt a XX. század ele­jén, elvétve ugyan, de hadi célokra is alkalmazták. Az orosz—japán háborúban, majd az első világháborúban a cári orosz hedseregben még dolgoztak sárkánykülönítmé­nyek. A fényképezőgépekkel ellá­tott sárkányokat felderítő célokra használták, tehát az ellenséges állások és terep kikémlelése volt a cél. Elő­nyük volt a léggömbbel szemben, ha egyszer-kétszer kézi fegyverrel át is lőtték a sárkányokat, nem zuhanták le, megtartották repülőké­pességüket. A sárkány napjainkban már csak a gyermekek já­tékszereként szolgál, és ilyen minőségben ismerik mind az öt világrészen. A labirintusok elragadóan szépek: a szűk átjárók hatal­mas jégtermekké szélesednek. A rezervátumhoz csatolt lombos erdő növényzete a különféle éghajlati zónákhoz tartozik — sarkvidéki, al­pesi, ural-^-szibériai, sztyeppéi és európai. Botanikusok, erdészeti szakemberek, talajkutatók, barlangászok folytatnak itt kutatómunkát. Barlangrezervátum

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents