Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-10 / 136. szám

?!IÄ6 »«lfT**IAt. EGYESÜLJETEK» AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 136. szám ARa:80 FILLÉR 1976. június 10., csütörtök MSZMP-küldöttség utazott Berlinbe Szerdán Berlinbe utazott az MSZMP küldöttsége, amely Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárá­nak vezetésével részt vesz az európai kommunista és mun­káspártok konferenciáját elő­készítő szerkesztő bizottság soron következő ülésén. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának ve­zetője búcsúztatta. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK bu­dapesti nagykövete. (MTI) Hazánkfia látogat az NDK külügyminisztere Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszterének meghívására jú­nius 10—12. között hivatalos, baráti látogatást tesz ha­zánkban Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztár­saság külügyminisztere. Súlyos harcok Libanonban DAMASZKUSZ. DEJRÜT, KAIRÓ: Szerdán, a délelőtti órák­ban a szíriai fővárosba érke. zett az Arab Liga négytagú delegációja, hogy ismertesse a szíriai vezetőkkel a szer­vezetnek a libanoni válság legújabb fejleményeivel kapcsolatban éjszaka hozott határozatait. Mahmpd Riad, . az Arab Liga főtitkára. Da­maszkuszba érkezésekor óva­tos optimizmussal nyilatko­zott. hangoztatva, hogy min­den esetben hasznosnak tart-, ja a problémák tárgyalásos rendezését. Az Arab Liga küldöttségé­nek Damaszkuszba érkezésé­vel körülbelül egyidőben szállt le Kairó repülőterén Khaddam szíriai külügymi­niszter különrepülőgépe. A külügyminiszter alig negyed­órát töltött Kairó légikikötő­jében. Itt értesült ugyanis arról, hogy az Arab Liga közvetítés céljából Szíriába küldte képviselőit. A külügy­miniszter tájékozatlanságát az magyarázza, hogy az ér­kezését megelőző órákban Kairó és Damaszkusz között megszakadt a telex- és a te­lefon-összeköttetés Khad­dam a tények ismeretében úgy döntött, hogy visszare­pül Damaszkuszba és részt vesz az Arab Liga küldöttei­vel való tárgyalásokon. A Libanonból érkező kato­nai’jelentések szerint a szí­riai tüzérség szerdán ágyúz- ta a baloldali erők állásait Bejrúttól keletre és délre, s a szíriai haderő egy másik alakulata pedig az Ő3í Tripoli városát támadta. A Bejruttól 84 kilométerrel északra le­vő városban a palesztin és libanoni baloldali harcosok elkeseredett kézitusát vívnak a szíriai erőket támogató mi- licistákkál. Egyes értesülések szerint. Dzsallüd líbiai miniszterelnök­nek, aki k-edden este Bej rútba érkezett — állítólag sarjai tűzszünet! javaslatokkal — sikerült meggyőzni a fe­leket a harcok beszüntetésé­nek szükségességéről. E hírt azonban egyelőre nem tá­masztják alá a folytatódó harcokról szóló jelentések. Frangié elnök, aki tovább­ra sem mondott le hivatalá­ról. az Arab Liga főtitkárá­hoz intézett levelében védel­mébe vette Szíria libanoni katonai lépéseit, hangoztatva, hogy azok összhangban van­nak a válságban érdekelt fe­Napircnden: H munkaerő-gazdálkodás és a szakmunkásképzés Ülést tartott az országgyűlési képviselők Heves megyei csoportja A nagyon is fontos témá­nak megfelelően választották legutóbbi ülésük színhelyéül a 212. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézetet országgyűlési képviselőink, akik tegnap délelőtt megyénk munkaerő­gazdálkodásának helyzetéről, az V. ötéves tervi feladatok­ról, valamint a szakmunkás- képzésről szóló törvény vég­rehajtásának tapasztalatairól tanácskoztak. A képviselőket Szalay Ist­ván, a Heves megyei Tanács általános elnökhelyettese tá­jékoztatta. írásbeli beszámo­lójában elöljáróban arra em­lékeztette az országgyűlési képviselőket, hogy megyénk lakossága az elmúlt öt év alatt mintegy 4000 fővel nö­vekedett. Emelkedett a fog­lalkoztatás színvonala is. A mezőgazdaságban azonban a tervezettet meghaladóan öt­ezer fővel csökkent, a nem mezőgazdaságban foglalkoz­tatottak száma pedig 12 ezer­rel növekedett, elsősorban a foglalkoztatottakon belül emelkedett a nők aránya. A jelenlegi helyzetnek meg­felelően a beszámoló részle­tesen foglalkozott a szak­munkásképzés helyzetével és problémáival, valamint ezzel kapcsolatos feladatainkkal. Mindebből kitűnik, hogy az elmúlt ötéves terv eredmé­nyei hozzájárultak a szak­munkásszükséglet kielégíté­séhez és összhangban voltak a megye gazdasági helyzete által meghatározott igények­kel. Törekvéseink és elképzelé­seink azonban nem minden esetben valósultak meg. Nem találtunk például kielégítő megoldást néhány — a fiata­lok által kevésbé kedvelt szakma: ács, állványozó, vas­betonszerelő, kőműves, ké­ményseprő stb. megfelelő szintű beiskolázásra. Ezrei szemben örvendetes, hogy az elmúlt három esztendőben, a korábbi két évhez viszonyít­va növekedett a szakmunkás-, vizsgát tett felnőtt korúak száma. A beszámolóval kapcsolat­ban megyénk országgyűlési képviselői számos kérdést tettek fel az üzemekben folyó szakmunkásképzés jelenlegi helyzetéről, valamint a to­vábbi feladatokról. Az elhangzott kérdésekre Szalay István, Kameniczky Antal, a megyei művelődési osztály vezetője és Cseh Ist­ván, az egri 212-es sz. Szak­munkásképző Intézet igazga­tója válaszoltak. Jóllehet, a különböző kérdésekre külön­féleképpen válaszollak, ab­ban egyetértettek, hogy meg­nőtt megyénkben a szakmun­kásképzés tekintélye, és ez elsősorban a munkásosztály utánpótlásának biztosítása szempontjából fontos. . . Hogy ez jó, azzal természe­tesen senki sem vitatkozik: Annál inkább oda kell fi­gyelnünk arra, — mint- ez több felszólalásból kiderült, — hogy több szakma, így pl. a forgácsoló vagy az építő­ipar egy-egy területe azért népszerűtlen, mert — noha jellege teljes egészében meg­változott — változatlanul ne­héz fizikai munkának, nem eléggé „kvalifikáltnak” vélt terület. Úgy tűnik, nagyon hasznos lenne, ha az általános iskola végzős hallgatói mel­lett ott lennének az üzemlá­togatásokon az érdekelt szü­lök is, hogy személyesen győződjenek meg a munka jellegéről, és az abban rejlő fejlődési lehetőségekről. Nagy érdeklődéssel hall­gatták a képviselők Vaskó Mihálynak, az MS?MP Köz­ponti Ellenőrző Bizott­sága tagjának, a me­gyei pártbizottság első tit­kárának felszólalását, aki hangoztatta: örvendetes a nagy érdeklődés, amely ezen a csoporttalálkozón is meg­nyilvánul a szakmunkás gaz­dálkodásról és a szakmunkás képzésről. Annál is inkább így van ez, mert ezek a prob­lémák gazdaságpolitikai kér­déseink sorában sajnálatos módon a negatív tényezők „élvonalába” tartoznak. Kü­lönösen fel kell figyelnünk arra, hogy kevés a megfele­lően kvalifikált munkaerőnk, és mindenképpen számol­nunk kell azzal, hogy jelen­leg munkásgondjaink van­nak mind az ipar, mind a mezőgazdaság, mind pedig a szolgáltatás területén. Ennek ókai közt nagy súllyal esik latba, hogy megyénkben a munkára alkalmas erő mind­ez ideig nincs megfelelően kihasználva, és ez elsősorban a női munkaerőre vonatko­zik. Kérdés ezek után: a mun­kát vigyük-e a munkaerő­höz vagy a ; munkaerőt a munkalehetőséghez ? Kérdés? — lényegében nem is az —, mutatott rá a pártbizottság első titkára: szembe kell nézni azzal, hogy jelenlegi helyzetünkben igenis, utazni kell! Hozzá tartozik a kérdéshez, hogy jelenleg csak a foglalkozta­tottak 44 százaléka szak­munkás. Többre van szükség­Hogyan válaszolhatunk a kérdésekre? Úgy, hogy több és jobban képzett szakmunkást adunk. Hogy így legyen, meg kell ismertetni a munka örömét, azt, hogy dolgozni tudunk, és azt, hogy ez mindnyájunk elégedettségére szolgál. Feladatunk van elég, min­denekelőtt . a bélapátfalvi beruházás. Jó tudni, hogy szakmunká­sokra van szükség, és a szak­munkásnak nálunk értéke van, lek között korábban szíriai közvetítéssel létrejött megái, lapodással. Kamal Dzsumblatt, a bal­oldali erők vezetője. ezzel szöges ellentétben a France Soir című francia lapnak adott interjújában kijelentet­te: korábbi álláspontját meg­másítva. azon \ a Véleményen van, hogy szükséges a liba­noni polgárháborúba való francia katonái beavatkozás. Kedden és szerdán több or­szágban Szíria-ellenes tünte­tések zajlottak le. A líbiai fővárosban. Tripoliban, pa­lesztin és libanoni tüntetők kedden megpróbáltak beha­tolni a szíriai nagykövetség­re. Az épületet védő rend­őrök a levegőbe lőttek, éfou Dhabiban tömegtüntetésen követelték a szíriai katonai akciók beszüntetését. (AFP. Reuter. UPI, Púja Frigyes hazaérkezett Finnországból Hivatalos finnországi láto­gatásának utolsó napján, ezerdán délelőtt Púja Fri­gyest fogadta Urho Kekko- nen köztársasági elnök. A tamminiemi elnöki reziden­cián lezajlott szívélyes lég­körű találkozón jelen volt dr. Matusek Tivadar, a Ma­gyar Népköztársaság helsinki és Paul Jyrkänkallio, a Finn Köztársaság budapesti nagy­követe. A program szerint Púja Frigyes a kora délutáni órák­ban sajtóértekezletet tartott. Külügyminiszterünk az esti órákban tért vissza Buda­pestre. Tervezés - engedménnyel K önnyű akkor tervezni, amikor a lehetséges és a szük­séges fedi egymást. Ilyen esetben csupán a. lépések sorrendjét, összhangját, szervezettségét kell megteremtenie — akár termelésről, akár másról legyen szó — a program­nak. Igenám, de ahogyan mondani szokás, más az elmélet és más a gyakorlat. Ez utóbbi ugyanis ritkán kínál ilyesfajta egyezőséget, gnnál sűrűbben mutatja fel lehetséges és szük­séges különbözőségét. A tervezés emiatt legtöbbször ésszerű kompromisszumra kényszerül. A termékszerkezet korszerűsítésének szükségessége vi­tathatatlan. Ebből azonban korántsem következik, hogy mindenütt és mindenben rövid idő alatt lehetséges is, miveL a haladásnak feltételei vannak. Utalhatunk itt az új techni­kai eszközökre, a termelékenyebb technológiákra, a munka­erő képzettségének fokára, de arra is, hogy mekkora piaca nyílik az új terméknek. E feltételek híján ábrándkergetés a termékváltás menetének tervezése, de a realitások talaján marad akkor, ha ésszerű kompromisszumra alapoz. Egyebek mellett arra, hogy a meglevő technika hatásfoka javítható pótlólagos automatizálással, s a termékújdonság ne a nem­zetközi élvonalat testesítse meg, hanem érje be a korábbi­nál fejlettebbel, s így tovább. A tervezőknek napról napra szembe kell néziük ilyesfajta — a kifejezés rossz csengésé­től mentes — megalkuvással, mégis, röstelkedéssel, vegyes magyarázkodással mentik azt, amit tesznek. Feltételezhetően azért, mert úgy érzik, a tervezőnek mindenféle engedmény nélkül illenék fölrajzolnia a holna­pot. Gyors sikerrel, nagy piaccal kecsegtető termékek, technológiák seregét fölvonultatva, csökkenő ráfordításokat ígérve. Óhajtani természetesen sok mindent lehet, s kívá­nalmakban nem szűkölködnek sehol sem. Az óhajok tervbe foglalása, a szükséges és a lehelséges összevetésének elha­gyása olyan tervet eredményez, mely megszületése pillana­tában végrehajthatatlan, azaz kudarcra ítélt. Ez azonban sajnos, csak a végrehajtáskor derül ki, akkor azután kezdő­dik a lázas kapkodás, a toldozás, foldozás, egyik meg másik résziét átalakítása; nem fedezve fel, hogy az egész rossz, $ nem a rész. Félbemaradt épületek, hónapokig kicsomagolatlanul álló gépek, a várt eredmény felét nyújtó technológiák, nehézen, eladható termékek tanúskodnak arról, hogy az adott helyen elsikkadt az ésszerű kompromisszum. Helyette ki-ki „meg­álmodta”, mit szeretne, mi lenne a jó, s nekiláttak a gyakor­lati megvalósításnak, s futottak mindaddig nagy lendülettel, míg az objektív körülmények ki nem mondták a megálljt. Kezdetben úgy menekültek az engedmények elismerésétől, hogy abban bíztak, amiben nem szabad: a véletlenben, a szerencsében. Most, mivel beütött a baj, már kaphatóak lennének az engedményekre, ám késő, mert félkész, félig elrontott ügyek rendbetétele mindig jóval nehezebb, mint az előzetes, a realitások alapján történő útkeresés. Az ötödik ötéves terv mindén tekintetben a korábbinál szigorúbb gazdasági, gazdálkodási feltételeket szabott meg. Az a tény például, hogy az ipar termelő állóeszközeinek állománya csak lassúbb mértékben növekedhet, mint a meg­előző középtávú tervidőszakban, már a tervezők mozgásterét is meghatározza. A befektetések ésszerűsége mellett azt is vizsgálniuk kell, hogy a meglevő gépek, berendezések ma módon működtethetők jobban, nagyobb eredménnyel. Bizo­nyos, hogy e vizsgálódás során engedményekre kényszerül­nek, de: végrehajtható programot tesznek le az asztalra! Nincs olyan közösség, mely ne akarna engedményeket elérni, mely lemondana a siker, a társadalmi elismertség kívánságáról. A törekvések értéke, megítélése azonban nem attól függ, hogy e törekvések hordozói mit szeretnének el­érni, hanem attól, mit érhetnek el! A vállalati gondok tete­mes része a mellőzött vagy éppen elutasított kompromisszu­mok következménye. Annak az alaptalan kivagyiságnak a szülötte, hogy ugorjunk fejest a mély vízbe, s ha kiúszni nem tudunk, akkor kimentenek. A társadalom nyúl ilyenkor — anyagi és más eszközei­vel — a mély vízben kétségbeesetten kalimpálok után, s partra húzza őket. Csakhogy most már eljött annak az ideje, hogy e megmentő azt kérdje: úszni miért nem ta­nultak meg? Miért hánytak fittyet a figyelmeztető táblára! S végül, de nem utolsósorban: meddig akarják e képtelen mutatványt ismételgetni? M. O. Szovjet indiai tárgyalások MOSZKVA: Szerdán a Kremlben foly­tatódtak a szovjet—indiai tárgyalások. Tovább folytat­ták a poltikai, gazdasági, műszaki-tudományos, kultu­rális és más területeken fennálló kétoldalú szovjet— indiai kapcsolatok megvita­tását. A felek megállapítot­ták, hogy a szovjet—indiai kapcsolatok további elmélyí­tésének kedvező feltételei vannak. A nemzetközi problémák megvitatása során a felek megerősítették eltökéltségü­ket, hogy elősegítik az eny­hülési folyamat, az államok közötti együttműködés és kölcsönös • megértés fejleszté­sét, többek között az ázsiai földrészen. A megbeszéléseket baráti, szívélyes légkör jellemzi. A tárgyalásokon szovjet részről részt vett Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára, Nyiko- laj Podgornij, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke, Andrej, Gromiko kül­ügyminiszter, indiai részről pedig Indira Gandhi minisz­terelnök, Jesvantrao Csáván külügyminiszter, Shankar Ghos tervezésügyi állammi­niszter, Inder Gudzsral, India moszkvai nagykövete. (TASZSZ) 30 éves a magyar úttörőmozgalom Az úttörő-történelem há_ rom évtizedének harcban, munkába!!. sikerekben bő­velkedő időszakára emlékez­tek szerdán a Vígszínházban: a Magyar Úttörők Szövetsé­gének Országos Tanácsa ki­bővített jubileumi ülésen idézte föl a 30 esztendő fe­lejthetetlen eseményeit, ered. ményeit. Az ünnepi ülés elnökségé­ben helyet foglalt Pullai Ár. pád. az MSZMP KB titkára. Jakab Sánor, az MSZMP KB osztályvezetője, Benkei And­rás belügyminiszter. Czinege Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter, dr. Polinsz- ky Károly oktatási minisz­ter. Rödönyi Károly közleke­dés. és postaügyi miniszter, továbbá társadalmi, politikai életünk számos jeles szemé­lyisége. Szabó Lászlónak, a Magyar Úttörők Szövetsége titkárá­nak megnyitója után Szűcs Istvánné a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára mon­dott ünnepi beszédet. Köszöntötte a jubiláló szö­vetséget többek között Pul­lai Árpád, az MSZMP KB titkára is. Az amerikai előválasztások mérlege NEW YORK A kaliforniai, ohiói és new jersey-i előválasztások­kal befejeződött az elnökvá­lasztási kampány első szaka­sza az Egyesült Államokban. A február 24-től június 8-ig terjedő időszakban harminc- szövetségi államban tartot­tak előválasztásokat. Az előválasztások során Gerald Ford az előzetes szá­mítások szerint 959 küldött Ronald Reagan pedig 868 de­legátus szavazatára számít­hat. Az országos konvención a párt hivatalos jelöltségé­nek megszerzéséhez legkeve­sebb 1130 szavazatra van szükség. A demokratáknál továbbra is meggyőzően vezet Jimmy Carter volt Georgia, állambe­li kormányzó, aki az elővá­lasztások után 1134 delegátus szavazatára támaszkodhat. A demokrata párt hivatalos el­nökjelöltségének megszerzé­séhez a konvención még 371 szavazatot kell szereznie. A végső döntés szempont­jából nagy jelentőségű lesz a választási kampány követ­kező szakasza: a delegátusok megválasztása azokban az ál­lamokban, ahol nem tartot­tak előválasztásokat' (MTI} i

Next

/
Thumbnails
Contents