Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-06 / 133. szám

Miközben Bélapátfalva épül... Szakszervezeti tapasztalatok a nagyberuházáson Megyénk — és a szakma országosan is — legnagyobb jelenlegi beruházása a bél­apátfalvi új cementgyár, amelynek megvalósításán már most IS vállalat csaknem kétezer dolgozója munkálko­dik a helyszínen. A rendkí­vül fontos program résztve­vői. úgyszólván vállalkozá­suk kezdetétől az érdeklődés előterében állnak, s ahogyan nő feladataik súlya, úgy fo­kozódik egyre a figyelem is irántuk. Legutóbb az Építő-. Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Heves me­gyei Bizottsága tett látoga­tást a kivitelezőknél, hogy közelebbről is tájékozódjék a körülményekről, amelyek kö­zött az évi 1 millió 200 ezer tonnás teljesítményű mo­dern nagyüzem születik. — Nos, vajon milyenek a szakszervezeti benyomások, hogyan látta a mozgalmi tes­tület Bélapátfalvát május­ban? — kérdeztük a napok­ban Hajdú Miklóstól, a me­gyei bizottság titkárától. A tapasztalatok — mint a titkár válaszából, többi kö­zött megtudtuk — ez alka­lommal is meglehetősen ve­gyesek. Ami például a munkavé­delmi helyzetet illeti, talán nem túlságosan sok a tava­lyi második félévben és az idei első negyedévben tör­tént. összesen 36 baleset. Vi­szont annál inkább elszomo. rítóbb. hogy közülük har­mincnégy — kettő egészen súlyos — három napon túl gyógyuló sérülés, s miattuk 403 műszak elveszett. Egy baleset pedig halált is oko­zott! Mindebben része van a fi. gyelmetlenségnek, a fegyel­mezetlenségnek, a történte­kért a dolgozók és a mun­káltatók is hibáztathatok. Az esetek előfordulásában min­den bizonnyal közrejátszott, hogy a kivitelező szerveze­tek nem foglalkoztatnak hi­vatalos biztonsági megbízot­tat Bélapátfalván, még a leg­nagyobb cégnél is megelég. szenek a szakszervezeti mű­helybizottság egyetlen aktí­vájának ilyen jellegű társa­dalmi munkájával. Munka- védelmi őrből ugyan már majdnem félszáz van. ám közöttük eléggé kevés, aki igazán képzett, jól érti a fel­adatát. S bizony még a leg­lelkesebbeket is lehűti, hogy nem sokra becsülik igyekeze­tüket, fáradozásukat, néhol annyi fáradságot sem vesz­nek maguknak az illetéke­sek. hogy őrnaplóik bejegy­zéseit elolvassák. Helytelen, hogy e. nagybe­ruházás területén — bár a biztonságos munkavégzés mű­szaki feltételeit, a különböző védőfelszereléseket, védőesz­közöket biztosítják — ke­vésbé élnek a lehetőségekkel, s nem mindig reagálnak a figyelmeztetésekre, felszólí­tásokra. Veszélyhelyzetet te­remt. bajt okoz, hogy egyik­másik tervmódosításnál nincs megfelelő változtatás a mun. kavédelmi intézkedési prog­ramban. Az elsősegélynyújtáshoz se­gítségül állnak mindenütt a mentődobozok, de ezek fel­szereltsége gyakran hiányos s az ellátást többnyire az ép­pen kéznél levő adminisztrá­tor végzi. Súlyosabb esetben pedig csak a mintegy 20 ki­lométernyire levő egri men­tőállomásra lehet számítani. A munkavédelmi szemlék­ről. a balesetek kivizsgálásá­ról hiányzik az orvos, akinek távolléte egyébként — sajnos — más esetekben is gondot okoz a kiemelt nagyberuhá­zás területén! Sőt. az egész községben! Bélapátfalva két állandó körzeti orvosa közül ugyanis az egyik szülési sza­badságon van. s a helyettesí­tőjére — akárcsak a másik doktorra — nemcsak ebben a faluban számítanak. Az építkezésre így a legjobb akarat mellett is kevés idő jut. S így például — jólle­het akad olykor gyengélkedő ember — üres a nagyberu­házás betegszobája. Egy-egy kis gyomorrontással, két-há- rom nap alatt gyógyuló, mú­ló apró kellemetlenséggel is hazautaznak a dolgozók. s gyakran egész hetet otthon töltenek. Pedig készen áll már az új orvosi rendelő és a hozzá tartozó szolgálati lakás is, s tulajdonképpen semmi aka­dálya nincs az aktívabb köz­reműködésnek, a normáli­sabb. helyi gyógyító munká­nak. Az egyéb ellátást tekintve — egyebek mellett — határo­zottan javult a közétkeztetés. mióta az új központi konyha elkészült. Ugyanekkor az egyes étkezdékről már meg­oszlanak a vélemények, mi. után nem mindegyik eléggé tiszta, s néha a meleg étel is hidegen kerül az asztalra. Jó kiegészíthetők lehetné, nek az étkeztetésben a köz­ségi üzletek — de ezek, saj­nos. mind kevésbé felelnek meg a követelményeknek, a korszerűbb ÁBC-áruház pe. dig lassan készül. Várhatóan javít valamit a mostani hely­zeten a két modulpavilon felállítása, de ez sem sok a jelenlegi gondok eloszlatásá­ban. a kielégítőbb választék nyújtásában. A nagy építkezés területén — és az egész községben — mind türelmetlenebbül vár­ják az új szolgáltatóház nyi­tását is. mert nap-nap után növekszenek a jogos és kielé. gítetlen igények. S feltétle­nül az általános ellátás javí­tásához tartozna a bélapát­falvi bölcsőde és óvoda bőví. tése is .hiszen a jelenlegi gyermekintézményekben már a gyári dolgozók további gyermekeinek felvételét, el­helyezését sem tudják bizto­sítani, nem még az építkezés során letelepedő újabb dolgo­zókét. Az építők nagyobb része munkásszállókon, szállókban pihenhet műszak után, s csu­pán kisebb hányada utazik naponta, maximálisan három órát. A szobákban hárman- négyen laknak elfogadható körülmények között. Az épü. leteket a vállalatok a leg­különbözőbben iparkodnak még kellemesebbé tenni. Fo­lyóiratokat, újságokat járat­nak. rádiózásra, tv-nézésre. játékra teremtenek módot. Már egészen vonzó klubszo­bákat is találni. A szállások, szállók azon­ban még otthonosabbak le­hetnének az eddigieknél, sok­kal jobban szolgálhatnák a szabad idő hasznosabb eltöl­tését, ha mindenütt igazi, hozzáértő gazdáik akadná­nak. Ha például különböző érdekes foglalkozásokat is szerveznének, filmvetítése­ket. filmankétokat tartaná­nak. hogy csak néhányat em­lítsünk. S annál is inkább szükség lenne ilyenekre, mert a köz­ségi kultúrház még jobbára ma is csak a gyáré, legfel­jebb a — nem túlságosan nagy befogadó képességű — KISZ-klubot vehetik igénybe a nagyberuházás dolgozói is. Különben a kultúrházat, sőt. a hasonlóan jól felsze­relt sporttelepet is jobban használhatnák közösen a műszakok után! — Vizsgálódásaink ilyen és hasonló megállapításokhoz vezettek májusban — mond­ta Hajdú Miklós, a szakmai szakszervezet megyei bizott­ságának titkára —, s észre­vételeinkről tájékoztattuk is az érintetteket, érdekelteket. Ügy véljük, hogy a hibák kijavításáért sokat tehet a nagyberuházás szakszervezeti intéző bizottsága, ha minde­nütt és minden esetben igénylik a segítséget, a köz­reműködést. de az eddiginél lényegesen körültekintőbb. komolyabb munkára van szükség a kivitelező vállala­tok, s a mások részéről is. Természetesen magunk is azon leszünk, hogy a helyzet javuljon, a mostaninál ked­vezőbb körülmények között folytatódjék az új gyár ter­veinek valóra váltása. Mert e körülmények számottevően befolyásolhatják a program, a bélapátfalvi vállalkozás si­kerét! Gyóni Gyula Meddig kány/uk a faira a borsót 7 ¥ ¥ r j ' 1 f i f •• r I r j r •• Háztáji, háztáji es háztáji Egy NEB-vizsgá?at tapasztalatai A járási szintű vizsgálatok után a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság készí­tett összefoglaló jelentést a háztáji gazdaságok helyzeté­ről. a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok együttműködéséről. A vizs­gálat húsz mezőgazdasági termelőszövetkezetre terjedt ki. illetve érintette a kap­csolódó községeket és fo­gyasztási szövetkezeteket is. A vizsgált időszak a IV. öt­éves terv négy esztendejét ölelte fel és kiterjedt a je­lenlegi helyzetre is. A vizs­gálat megállapítja, hogy me­gyénk mezőgazdasági terme­lésiében döntő szerep a me­gye szövetkezeti közös gaz­daságainak jut. A háztáji földterület a közösen művelt területnek 13 százaléka, ezen belül azonban igen nagy arányt képvisel a háztáji szőlők területe. Ez a közös gazdaságokban levő termő- területnek több mint 46 százaléka. A háztáji gazdaságokban levő szarvasmarha-állomány a IV. ötéves terv időszaká­ban történt csökkenés elle- hére is igen jelentős, a kö­zösben tartott állomány húsz és fél százaléka. A negyedik ötéves terv ideje alatt csök­kent a háztáji gazdaságok sertésállománya, az 1971. évi szinthez képest, de még így is három százalékkal több volt 1975-ben a kistermelői állomány a szövetkezeti kö­zös gazdaságokban tartott sertések számától. Az álta­lános képhez tartozik még. hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok a megye mező- gazdaságának bruttó terme­lési értékéből az elmúlt öt­éves terv időszakában csak­nem 35 százaiéban részesed­tek. A megye mezőgazdasági termelése a IV. ötéves terv­ben egyenletesen növekedett, a bruttó termelési érték 23 százalékkal nőtt. a háztáji és kisegítő gazdaságok terme­lési növekedése 1971-től 75- ig azonban mindössze csak 0,2 százalékot ért el. Ez azt jelenti, hogy lényegében vé­ve a mezőgazdasági összter­melés növekedése kizárólag a mezőgazdasági nagyüzemek­ben folyó hatékonyabb ter­melésnek tulajdonítható. Szinte teljesen kihasználat­lanul hagyta a megye a ház­táji és kisegítő gazdaságok­ban rejlő növekedési lehető­ségeket. Hogy a kistermelők nem fokozták tevékenységü­ket. a termelési kedv sokhe­lyütt csökkent, annak több oka van. A vizsgálat megállapította, hogy több esetben hiánycikk volt a vetőmag, a műtrágya, a növényvédő­szer. az abrak és főként a keveréktakarmány. Nem le_ hetett beszerezni elegendő kisgépet (permetezőt, kerti traktort, gépi hajtású dará­lót) az üzletekben. A ter­mékértékesítés sem történt mindig a legzökkenőmente- sebben. Heves megyében 1975-ben a háztáji gazdasá­gokból a szövetkezetek 91 millió forint értékű állatot és állati terméket értékesítet­tek. 1975-ben pedig 120 mil­lió forint volt a háztáji gaz­daságokból származó állati termékek értéke. A megyé­ben a vágósertést a háztáji és kisegítő gazdaságokból a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat vásárol­ja fel. A felvásárlási tevé­kenységgel kapcsolatban a népi ellenőrök vizsgálata rá­mutatott. hogy a IV. ötéves terv időszakának második fe­lében o vágósertések kése­delmes átvétele miatt a ser­téshizlalás jövedelmezősége jelentősen csökkent, vagy az átvétel elhúzódásától függő­en veszteségessé vált. Két­ségtelen tény. hogy objektív tényezők is hátráltatták az átvételt, ez azonban mitsem változtat azon, hogy csök­kent a termelési kedv. A tej. felvásárlással kapcsolatban is előfordultak olyan hiányos­ságok. amelyeknek hátrányos anyagi következményeit a termelők viselték. Így példá­ul előfordult, hogy helytele­nül állapították meg a tej zsírtartalmát a hevesi járás­ban. A füzesabonyi járásban többször későn vették át a tejet, ami miatt megemelke­dett a tej savfoka és ez szin­tén a termelőket károsította. A tejipari vállalat nem szí­vesen vállalja a kisforgalmú tejbegyűjtő helyek üzemelte, tését. A pétervásári Gárdo­nyi Termelőszövetkezet át­vette a kisf űzési tejgyűjtő üzemeltetését, a váraszói és az erdőkövesdi tehéntartók teheneinek tejét azonban így nem vásárolja fel senki. Az sem kedvez az állat­tartóknak. hogy a keverék­takarmányok forgalmazásá­ban időnként jelentős fenn­akadás fordul elő. A népi el. lenőröknek ezt a megállapí­tását megerősítette a ME- SZÖV-től, valamint a Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattól ka­pott információ is. Az ÁFÉSZ-ek a IV. ötéves terv időszakában 700 vagonnal növelték a szemes- és keve­réktakarmányok értékesíté­sét. az igényeket azonban így sem tudták kielégíteni nyúl. baromfi, nevelő és in­dító tápból, valamint sertés­tápból. Egyértelműen megál­lapítható. hogy o keverék­takarmányok gyártási kapa­citásának fejlesztése elma­radt a követelményektől. A gyümölcs és zöldség fel­vásárlása is akadozik, mivel viszonylag kevés a felvásárlóhely, nem megfelelő a göngyöleg­ellátás. a szükségesnél na­gyobb termés esetén leállít­ják a felvásárlást, vagy igen alacsonyan állapítják meg az átvételi árat. Ennek ellenére jelentősen nőtt a felvásárolt primőrzöldség mennyisége, az újonnan alakult szakcso­portok tevékenységének eredményeként. A háztáji, illetve kisáru- termelés stagnálásának oka — a már említett tényezőkön kívül — abban is keresendő, hogy nagyobb lett a nyugdí­jas és munkaképtelen dol­gozók aránya, akik a háztáji föld megváltásához ragasz­kodnak. A fiatalabb nemze­dék különösen a háztáji ál­lattenyésztés elől zárkózik el az urbanizációs hatások mi­att. A keveréktakarmányok árának 1976. január 1-től mintegy húsz százalékkal történő emelése kedvezőtle­nebb jövedelmezőségű viszo­nyokat jelent a háztáji ser­téshizlalóknak. mivel a vá­gósertés felvásárlási alapára csak 6,3 százalékkal emelke­dett. Az ötödik ötéves terv az­zal számol, hogy a kisáruter. melés volumene évente 1.4 százalékkal növekszik. Ennek érdekében jelent meg — ép­pen a vizsgálat ideje alatt — a Minisztertanács 1006/1976- os számú határozata, amely megszabta a legfontosabb fel­adatokat és teendőket a ház­táji gazdaságok fellendítésé­vel kapcsolatban. Heves me­gye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága már foglalkozott a háztáji és kisegítő gazda­ságokban folyó termelés helyzetével a legújabb hatá­rozat alapján, és a MÉSZÖV, valamint az ÁFÉSZ titkársá­ga is intézkedéseket tett én­nek szellemében. Azt azon­ban mindenképpen meg kell említeni, hogy a népi ellen­őrök véleménye szerint „az egyes községi tanácsok meg­felelően nem ismerik a ház­táji és kisegítő gazdaságok nehézségeit és gondajit.” Szintén a népi ellenőrök állapították meg azt is. hogy a háztáji és kisegítő gazda­ságokban folyó termelés- szervezést. a termeléshez szükséges anyagok, eszközök ellátását, a szaktanácsadást, az árufelvásárlás zavartalan biztosítását összehangoltan, jelen pillanatban sem szer­vezi semmiféle szerv. Ez pedig fontos figyelmeztetés kell hogy legyen minden érintett számára, mert hiá­ba jelennek meg a legjobb határozatok, ha a gyakorlati életben nem követik megfe­lelő intézkedések, falra hányt borsó marad minden leírt be­tű a háztáji gazdaságokkal kapcsolatban. Pedig az öt év alatt „elért” 0,2 százalékos „fejlődés” intő példa szá­munkra. Szigethy András m= Um EVESBEN NEMRÉGIBEN a gyerme­keket ünnepeltük, az el­múlt héten pedig már meg­kezdődtek a pedagógusnapi előkészületek, rendezvé­nyek. Kitüntetések, megem­lékezések jeleztek társadal­munk megbecsülését azok iránt, akik nevelik-oktat- ják az apróságokat. Hogy ők is mennyire hálásak és ragaszkodók, mi sem bizo­nyítja jobban, mint a szom­bat délelőtt, amikor ünnep­lő ruhában, virágcsokrok­kal igyekeztek az iskolák felé. Igaz, ünnepelni jobb, mint esetleg — felelni... de lassan már itt az év vé­ge, s a szorongást hamar elfelejti az ember. Különö­sen, ha még tizenéves. Beköszöntött a naptári nyár a héten, azaz június 1-én. Erről valóban csak a naptárból vehettünk tudo­mást, mert bizony előke­rültek a héten az átmeneti kabátok. Reméljük az álla­pot is csak átmeneti, bár a mezőgazdaságban nem fog­ták fel olyan szomorúan az esőzést, az állítólag mos­toha időjárást: igaz, két­hetes késéssel, de megkez­dődhetett a zöldségszüret a földeken, s hamarosan ész­revehetjük ezt a piaci fel­hozatalban is. Ezt ígérték a szakemberek, így hát mi is bízunk benne. És — bízunk egy igazi nyár mielőbbi megérkezésében is ... FOLYTATÓDTAK a béke és barátsági hónap rendez­vényei a megyében. A ba­rátság küldötteiként érkez­tek Füzesabonyba a test­véri Bulgária képviselői, akik találkoztak a nagy­község vezetőivel és lakói­val, ismerkedtek Füzes­abony életével, terveivel. Hasonló barátsággal fogad­ták a megyében a görög békemozgalmi delegáció tagjait, hiszen az ilyen ta­lálkozások is segítik a béke­szerető erők egymásra talá­lását, összefogását. Három igen fontos ta­nácskozás is zajlott az el­múlt héten Heves megyé­ben. A megyei tanács jogi és igazgatási bizottsága ez­úttal a Hatvani Városi Ta­nács és a bírói, illetve ügyé­szi szervek kapcsolatát vizsgálta, boncolgatva az együttműködés további le­hetőségeit. A megyei szállí­tási bizottság ülésén a szál­lítók és a szállíttatok tevé­kenységét értékelték, és sürgették ennek az igen fontos munkának a korsze­rűsítését, fejlesztését. Ter­mészetesen pénz, sok pénz kell hozzá, de mindenkép­pen megéri. Hiszen a kése­delmes szállítás, a szerve­zetlenség és a korszerűtlen­ség milliós károkat okoz, ez pedig valamennyiünk zsebére megy. A közép- és szakmunkás- képző iskolák igazgatói ugyancsak tanácskoztak az elmúlt héten. Témájuk a beiskolázással kapcsolatos tapasztalatokkal foglalko­zott, illetve megvizsgálták azt is, hogy a végzős tanu­lók milyen lehetőségeket kapnak az elhelyezkedésre. Jó érzéssel vehettük tudo­másul a bejelentést, amely szerint a megyében minden most végző tanuló elhelye­zéséről gondoskodnak, így várhatóan valamennyien megtalálják a számukra is megfelelő pályát. VÉGÜL OKVETLENÜL említésre méltó a könyv szereteténck, megbecsülésé­nek szép példája: az ünnepi könyvhéten avatták fel és adták át rendeltetésének Egerben a Volán 4. számú Vállalatának üzemi könyv­tárát. A tény önmagáért be­szél. Jó lenne, ha sok más vállalatról is írhatnánk ezt. (kátai) /tömusig 0 1976. június 6., vasárnap t 1

Next

/
Thumbnails
Contents