Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-06 / 133. szám
1 Heti külpolitikai összefoglalónk : áZ ÉSEMfi^YEK KRÓNIKÁJA: ÉT FO: Koszigin szovjet kormányfő hivatalos látogatása Irakban —' A kanadai Vancouverben megnyílt az ENSZ településfejlesztési konferenciája — Véget ért a nyugathéinet szabad demokraták választási kongresszusa Előválasztások Ijél-Dakota, Montana és Rhone Iztand államokban — A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága a község-tanáési választások előkésitéséről tárgyalt ZERDA: Alekszej Koszigin Asszad szíriai elnökkel és Al-Ajubi miniszterelnökkel tárgyalt Damaszkuszban — János Károly spanyol király Washingtonba látogatott S^ÜTÖRTÖK: Meló Antunes portugál külügyminiszter tárgyalásai Moszkvában — Arafat-nyilatkozat a libanoni eseményekről - V LEK: Szovjet—szíriai közös közlemény a közel-keleti helyzetről — Santiagóban megkezdődött az Amerikai Államok Szervezetének kÖgyCUése j'rl BAT : Kissinger—Waldheim találkozó New Yorkban — Amerikai és francia haditengerészeti aktixAtás a Földközi-tenger keleti medencéjében Így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: > Szorjet— szíriai tárgyalások után LIBANON AZ ÉRDEKLŐDÉS KÖZÉPPONTJÁBAN — SANTIAGÓBAN ÜLÉSEZIK AZ AÄSZ — WASHINGTON SZALONKÉPESSÉ TESZI PINOCHETET ÉS VORSTERT — A PORTUGÁL KÜLÜGYMINISZTER MOSZKVÁBAN LIBANONRA SZEGEZÖDIK a világ tekintete. A több mint egy esztendeje tartó polgárháborús válság új vonatkozása a szír hadsereg páncélosainak megjelenése a libanoni főváros közelében. A damaszkuszi kormány azzal indokolta ezt a lépését, hogy meg akarja menteni az ország békéjét, szét kívánja választani az egymással szembenálló feleket, végeredményben a tárgyalásos rendezést próbálja elérniSzíria fővárosában tartózkodott négy napig Alekszej Koszigin szovjet kormányfő és nagy horderejű tárgyalásokat folytatott Asszad szír köztársasági elnökkel és a damaszkuszi kormányfővel, Al-Ajubival. (A szíriai csapatok azt megelőzően indultak Libanonba, hogy a szovjet miniszterelnök Damaszkuszba érkezett.) A tárgyalások végén kiadott szovjet—szíriai közös közleményt különös figyelemmel fogadta a világ. A fontosabb pontok: a genfi konferencia megfelelő fórum a közel-keleti rendezés megvalósításához, azon ott kell lennie az első naptól kezdve a Palesztinái Felszabadítás! Szervezetnek, — mind a Szovjetunió, mind Szíria elutasítja az Izraellel való különmegállapodásokat, — a libanoni válság az imperialista és a cionista erők akcióinak a következménye, — a két ország a jövőben is hozzájárul a vérontás megszüntetéséhez, a biztonság és a béke helyreállításához, Libanon területi épségének és függetlenségének biztosításához. Ez alatt Khaddam szíriai miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter Párizsban járt, előzőleg pedig Líbia, Tunézia és Algéria fővárosaiban. A szíriai diplomácia vezetőjének a francia fővárosban volt tárgyalásai természetszerűen összefüggésben állhatták Giscadr d’Es- taing köztársasági elnöknek azzal a legutóbbi kijelentésével, hogy francia csapatok rendfenntartó szerepre vállalkozhatnának Libanonban. A LIBANONI VÁLSÁG fokozta a flották tevékenységét a Földközi-tenger keleti medencéjében. Sajtóértesülések szerint Franciaország jelentős flottaegységeket tart készenlétben Libanon közvetlen közelében. Ott tartózkodik a Clemenceau repülőgép-anyahajó, a Tou- loni hadikikötőből kelet felé indult el a Jeanne d’Arc he- likopter-anyahajó is. Az Egyesült Államok 6. flottája, a földközi-tengeri flotta hajóinak jelentős része szintén a libanoni partok előtt tartózkodik* Magában Libanonban a harci cselekmények hevessége a hét végére alábbhagyott. Nyugati jelentések szerint jobbadán csak a Szíriái közvetítést helyeslő, illetve ellenző palesztin csoportok között voltak összetűzések. Egyes forrásokból olyan hírek terjedtek el, hogy rövidesen kerékasztal- tárgyalások indulhatnak meg a libanoni pártok és a palesztin csoportok részvételével. Ugyanakkor diplomáciai kezdeményezések történtek az Arab Liga értekezletének összehívására, hogy ott tárgyalják meg a libanoni válságból kivezető utakat, módokat. A hét végén ült össze Chile fővárosában, Santiagóban az Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszteri értekezlete. ' A washingtoni diplomácia mindent elkövetett, hogy ráerőszakolja az AÁSZ tagjaira Santiagói, mint konferenciájuk színhelyét. Ezzel az USA „a kemény kéz politikáját” igyekezett bizonyítani a nyugati féltekén levő szövetségesei előtt. A novemberben esedékes amerikai elnökválasztás előtt a washingtoni vezető körök be akarják biztosítani magukat a tekintetben, hogy monopóliumaik „védett vadászterületén” senki se próbáljon kiszökni az észak-amerikai tőke uralma alól. SANTI AGÖBAN MÉG egy másodlagos célja is volt az USA diplomáciájának: valamelyest szalonképessé tenni, némileg elfogadtatni Pinochet fasiszta diktatúráját. Ez nem könnyű. Közvéleményük nyomására egyes latinamerikai államok kormányai az AÁSZ értekezletén sem rejtették véka alá a chilei népellenes rendszert elítélő véleményüket. Mexikó el sem küldte delegációját, Costa Rica vagy Kolumbia fenntartásokkal élt, a venezuelai külügyminiszter pedig — Pinochet tábornokkal tárgyalva — hivatalos formában kérte Luis Corvalánnak, a Chilei Kommunista Párt fogva tartott főtitkárának szabadon bocsátását! Washington egyébként meglepő következetességről tesz tanúságot a különböző népszerűtlen, fasiszta vagy fajüldöző rendszerek megítélésében : mindegyikkel szorosabbra akarja fűzni viszonyát! A hét végén hozták például nyilvánosságra, hogy egy egyelőre meg nem nevezett nyugatnémet városban még ebben a hónapban találkozni fog Kissinger külügyminiszter és a dél-afrikai elnök, Vorster. Pretoria Washington számára’ mindenekelőtt stratégiai szempontból fontos. A „nyugati világ védelme” ürügyén akar az USA berendezkedni a délafrikai bázisokon. Ugyancsak a „nyugati világ” stratégiai érdekeire hivatkoznak az amerikai vezetők az USA és Spanyolország kapcsolatainak elmélyítésekor. János Károly király személyében először járt spanyol uralkodó az Egyesült Államokban, és egyáltalán a nyugati féltekén, amelynek jelentős része századokkal ezelőtt spanyol gyarmat volt. Ma Ford elnök „mérföldkőnek” mondja János Károly amerikai látogatását és újra kifejezésre juttatja, hogy a jövőben egyre fontosabb szerep vár Spanyolországra „az atlanti közösség” életében. Ez nyílt utalás arra a lehetőségre, hogy a madridi kormány egy szép napon csatlakozhat a NATO-hoz. a portugál külügyminiszter, Meló Antunes a héten Moszkvában tárgyalt. Gromiko külügyminiszterrel áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulását és a nemzetközi helyzetet. Fogadta Antunest Leo- nyid Brezsnyev is; ez a tény szintén jelezhette, milyen fontosságot tulajdonítanak Moszkvában a nemzetközi enyhülés elmélyítésében a szovjet—portugál viszony alakulásának. Teli Vilmos órája Svájc évszázadok óta nem seit háborút, most azonban be- lesodródott egybe. Igaz, nem harckocsik lánctalpai forognak, hanem ici-pici fogaskerekek» nem fegyverrel vívnak, hanem, órákkal. A másik hadviselő fél az az ország, amelyre a svájciak eddig álmukban sem gondoltak ilyen minőségben: az Egyesült Államok. Az óra-világpiac eddigi koronázatlan királya Svájc, nemrég kezdte észrevenni, hogy áruja iránt csökken a kereslet, pedig igazán minden képzeletet felülmúló változatban jelennek meg a kirakatban. Egy valamire azonban nem gondoltak, illetve csak most döbbenték rá, amikor az amerikai gyártmányok már kezdik elözönleni a piacot. A svájciak nem ismerék fel idejében, hogy a jövő az elektromoselektronikus óráké. Legalábbis az eddigiek szerint így fejlődik a helyzet. Az amerikaiak az űrhajózásnak ezt a technikai leleményét gyorsan átvitték a civil termelésbe, és elkezdték tömegesen gyártani az elektronikusóra digitális változatát, azt„ amely gombnyomásra — viliód- zó számokkal mutatja az időt. Igaz, még nem nagy a veszély, az évi 200 millió órából, amely a világpiacon megjelenik, „csak’* tízmillió az ilyen típus, öt év inúlva azonban — ezt jósolták, — már egyharmadrészt, a japánok szerint kétharmadrészt szorítják majd ki a hagyományos„ a ketyegő szerkezetekei. Dávid és Góliát avagy — Svájcról lévén szó — Teli Vilmos és a helytartó megkezdte küzdelmét. A legendákban mindig a kisebbik győz, de mi lesz a valóságban? Egyes vélemények szerint az elektronikus óra még nem tökéletes, az áramellátás biztosítása, az elemek cseréje nehezíti kezelését. Lehet azonban, hogy azoknak van igazuk, akik szerint máris megindult hódító útjára. Egy svájci menedzser kesernyésen jegyezte meg, hogy ezt a harcot Svájcban csak a nagyok és a különlegesséaeket gyártó vállalatok fogják túlélni. Lehet, hogy így lesz, lehet, hogy nem. Én mindehhez csak egy — a technikától és a gyárak versengésétől igen távoleső — gondolatot fűzök. Legyen az elektronikus időmérő pontosabb és újszerűbb mint a régi, szá- mojrira az órához mindig úgy hozzá fog tartozni a ketyegés, mint a szívhez a dobogás. Még ekkor is, ha a jövő gyermekei, valami régi történetet olvasva, ezzel a kérdéssel fordulnak majd a felnőtthöz: — Apa, miért mondták régeit azt, hogy az óra jár? ^ Tatár Imre Olimpia és olimpiád Most majd sokat írnak az olimpiászról, de a volt olim- piászokról is. Elkerülhetetlen lesz, hogy ne essék szó közben Olympiáról is, erről a régen is jelentéktelen, most is ezer főt alig számláló településről a Peloponezosz szívében. Nincs a világnak talán még ilyen kis helye, amelynek ilyen nagy neve lenne, s alig akad még oly települése, amely ennyire csak a történelmi és történeti emlékekből, illetőleg azok reinkarnációjából, újjászületéséből élne. A községbeliek egyetlen foglalkozása, lassan már egy évszázada a romok szolgálata, pontosabban a romok látogatóinak a szolgálata. Szállodákon, éttermeken, leszakadni látszó polrornjaiban is fenségesen tűnődve a múlton, amelyből a jelen és a jövő is táplálkozik, ott terül el a tulajdonképpeni szent hely. Amiért hat korszakon keresztül időszámítáAz Atléták edzőtermének romjai sokkal zsúfolt souvenir-üzleteken kívül nine is itt semmi anás érdekes. Csak az ólympiai stadion. Néhány száz méterre, csendben, susogó, hátalmás fák tövében, messzire elterül ten. HlP FI fii fifl cj/ffmumm télt. Játim fi- --asisnar sunk előtti 77Ő-tól egészen időszámításunk utáni 293-ig — mígnem Theodosius ésá- szár be nem tiltotta á játéko- kát — idejárt az egész görögség, de még Kis-Ázsia és Balkán déli részé, is. És. amiért a felújított játékok ihletében, a feltárt romok bűvö-. létében idejár má ismét , mil- liöszám a kiváhesian kegye- letes és a kegyelettől is kiváncsi, nem is csak sportrajongó vándora a világ szép országútjainak. OstoBa dolog a „lég”. De aligha tagadható, hogy az ókori világ legnagyobb hagyatékai közé a Coubertin — szobra itt áll illendően — által felújított olimpiai játékok szelleme tartozik. Sport volt? Természetesen. De szellemiség is. Vetélkedés, az izmok, az emberi test, a fizikum összevetése? Természetesen. De politika is. Minden értelemben. Úgy is, hogy a játékok idején felfüggesztették a görög államok közötti oly gyakori torzsalkodást, a háborúkat. És, úgy is, hogy a fiatalság, az ember emberségének ünnepei volták és maradtak, és lettek újra az olimpiai játékok. A romok különben önmagukban semmit sem mondanak. A romok önmagukban csak lenyűgözőek, ahogyan ezt már közhelyszerűen mondani szokás, — de rontok. Rommá tették az itt épült nagyszerű. csarnokőkokat, edzőtermeket, a stadióht és környékét, a szentélyekét, a templomokat, a kincstárakat ... nem... nem az évezredek. Az idő foga, még a földe dőlt, földrengés szeletelte Zeusz szentély oszlopait is. csak megkóstolgatta. Az időben . élő emberék vóltak 'azok, akik feldúlták itt min-' dent, akik széthordták a feltár! kincseket, feldúlták * sírokat, elvitték, vagy összetörték a megelőző évezredek használt tárgyait, fegyvereit, korsóit, edényeit: emlékeit. Igaz viszont, hogy az időben élő emberek tették újra újjá mindazt, amiért idezarándokolnak. Kőoszlopok, akkorák, mint egy-egy kriptatető, ott sorjáznak egymás mellett a csendben susogó, a szikrázó- an sárga nap fényét lágy tengerzöldre tompító fák árnyékában. Mintha sírok lennének. Nem azok: szobortalapzatok. Az olimpiai győztesek egyik ajándéka az volt, hogy szobrot állíthattak önmaguknak. Vagy háromezer szobor sorjádzott itt, maradt belőle ha másfélszáz. A szobrokat öszetörték. A szobrokat nyomtalanul ellopták. A szobrokat elvitték és egy részük szerencsére megtalálható a világ nagy nyugati múzeumaiban. A talapzatok maradtak. Mementóként az olimpia hőnasszus alján, vagy ezer méter magasan Delphiben, a jóshelyen is, de ilyen épült, már mint a pálya alakját illeti, az újkori olimpia színhelyén, az első olimpia alkalmából Athénban is. És ez volt a lényeg, ez a maga 192,5. méter hosszúságával, a felső végén körívvel lezárva, a bejáratnál amely a talpnál van, a versenyzők bevonuló kapujával, s az olimpiai láng helyéül szolgáló kőmonolittal, ez az U alakú, jó ha harminc méter széles pálya: ez volt a lényeg. A stadion. Ezért jönnek most is ide kora tavasztól késő őszig a turisták milliói, ezért és erre épült a göröghoni idegenforgalom jelentős része. Szemre talán a világ legjellegtelenebb emberi kéz csinálta 192 métere! De ember csinálta. A. görög szellem alkotta. Tízezrek ülték körül évszázadokon át lelkesedve, kétségbeesve, ünnepelve, vagy gyászolva, de mindig megbékélve közben Márvány startkő az egykori futóversenyek indításához. (A szerző felvételei) 'Nem sírköveit. Az innen „elvitt” szobrok elhagyott iá lapzáiái. seire, s az emlékek pusztítóira, fosztogatóira. Mint minden nagyszerű dolog lényege, Olimpia „lényege”-is első pillanatra semmitmondó.. A lényeg ugyanis a stadion. Annyira az, hogy ilye* stadion épült s Faregyrtiással. Ifjak és ifjak, és megint csak ifjak ezreinek, tízezreinek volt az álma é, . győzelmüknek életreszóló be csülete ez a nagyon is jelleg zetes U. Igaz: nem a kövek, a stadion pora tette az embert naggyá és nerc csupán az ember formálta a környéket és környékét harmonikusan szépre és hatalmasra, mintegy örökkévalónak. Ami Olimpiában megragadott: az ember és az alkotásának közös harmóniája. Amikor az alkotás visszahat az alkotóra, amikor az emberi mű teszi örökéletűvé az embert. * Olimpiából Delphibe a jóshelyre vezetett utunk. Miután lapomtól nem kaptam erre megbízatást, így nem kérdeztem meg Pythiát, mit jósol üekünk, magyaroknak, az újkori olimpiász monterálí stadiortjában? Féltem, hogyha mégis feltenném a kérdést, valami efféle pythinai jóslatot kapnék válaszul: a jobbik mindig győzni fog. De -ieuszra is, ki lesz az a jobbik? - • Gyurkó Géza (A befejező rész következik) A A M
