Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-27 / 151. szám

A pályázat érdaki&dést keltett

Üzem- és munkaszervezési törekvések a megye ipari szövetkezeteiben

megrendeléseket is teljesít, ugyanekkor pedig bővíti az exportválasztékot. A gyártást például előre elkészített cipőtalpakkal, sarkakkal fejleszti, s a kézi továbbításé szalagot kötött ütemű, folyamatosan mozgó berendezéssé alakítja. így az idei évre korábban tervezett 40 ezer helyett 48 ezer pár vagy még több lábbelit gyárthat, ami — a közben jelentkező megtakarításokat is figyelembe véve — lényegesen növeli az árbevételt és a nyereséget az exportértékesítési gondok miatt tavaly meglehetősen irossz esztendőt zárt szövetkezetben.

ILYENFÉLÉK és hasonlóak a KISZÖV-höz érkezett pályázatok, amelyek legjobbjait — a szövetkezeti dolgozók csapat- és egyéni versenyének legsikeresebb résztvevőivel együtt — értékes jutalmakkal honorálják majd a közeljövőben,

A nemes versengésnek azonban minden bizonnyal ettől több lesz a haszna: sokat segít a mindennapi munkában itt is, ott is. Ami tulajdonképpen a cél volt.

Gyónj Gyula

Tízmillió ellenőr —

Borsó Hollandiába.:;

Csaknem 400 vagon borsót hántoltak ebben a félévben a Vetőmagtermelő és Értékesítő Vállalat káli telepén. Az üzemben megtudtuk, hogy ebből a mennyiségből csaknem 300 vagon lehántolt késztermék külföldi exportra kerül. Legnagyobb vásárlójuk a lengyelek, az irakiak, a franciák és a hollandok. A sárga- és a zöldborsó kamionokban, 50 kg-os csomagolásban kerül a külföldi vevőkhöz.

Képünkön Kozma Györgyné és Birinyi Jánosné az automata mérlegre helyezi a borsóval teli zsákokat.

(Fotó: Szántó György)

149 malom

Várfák a búzát az örlőszékek

r MINT KORÁBBI lapszámunkból is ismeretes, aKI- SZÖV szakbizottsága ez év tavaszán munka- és üzem- szervezési versenyt — pályázatot — hirdetett a szövetséghez tartozó ipari szövetkezetek között. Nem holmi „divatból”, hanem sok- ! kai inkább abból a meg- [ gondolásból, hogy hátha si- I kerül végre alaposabban ki- 1 zökkenteni a ktsz-eket a i megszokásból, s a felhívás [ az eddiginél nagyobb körül- I tekintésre, élénkebb cselek- ! vésre serkenti valamennyiü- | két.

r Nos, hogy azóta néhány 1 hónap eltelt, s ez idő alatt I jócskán volt idő mérlegelni 1 a kiírást, kinek-kinek jól ! szétnéznie a „háza táján”,

' elemezni az adottságokat, a ! körülményeket, illetve fel- I mérni a lehetőségeket az ! eredményesebb gazdálkodás- ! ra, termelésre — több helyről megérkezett a válasz is.

TIZENKÉT PÁLYAMŰ

f A tagszövetkezetek több 1 mint feléből jelentkeztek a I versenyre, összesen 12 pá- I lyamunkában adtak hangot ! törekvéseiknek.

T A példásan — egyik-másik f tesetben talán átlagon felüli f színvonalon — elkészített f dolgozatokba feltétlenül ér- I demes belelapozni. Olvasá- f suk közben ugyanis számos ! egészséges elképzeléssel, tö- f fekvéssel lehet találkozni. f Olyanféle igyekezet bonta- ! kozik ki a sorok közül, ami- I re oda kell figyelni.

f A káli, Tarnamente Ipari ! Szövetkezet például —ame- I lyet az idei év elejétől so- ! roltak a KGM ágazatához — .1 az állami nagyiparral, egyik íj megyei nagy vállalatunkkal, | a Mátravidéki Fémművek- ! kel kíván együttműködni.

! Kápolnai telepének műanyag | üzemében tubussapkák évi | 11,6 millió forint értékű ' gyártására készül, s eközben termelési programját olyan precízen kidolgozta, hogy belőle a keletkező hulladék J újrahasznosítása sem hiány- 1 zik.

J A GYÖNGYÖSI Agro- mechanika Szövetkezet „Ra- in-Roll” elnevezésű „esőkereke” gyártásának folyamat- szervezési elképzeléseit küldte a pályázatra. Ahogyan a dolgozatból kitűnik: a műszaki alkotógárda a nagy reményekkel kecsegtető bef Annak idején, amikor a megye több településén megszűnt az önálló tanács, s közigazgatásilag ezeket a településeket egy-egy nagyközséghez csatolták, élesen vetődött fel a kérdés: vajon nem lesznek-e mostohagyermekek a társközségek? Nemcsak a lakosság, de még az államigazgatási szakemberek egy része is félt ettől a „há- | zasságtól”.

! Az átszervezés óta eltelt már néhány esztendő, s az j idő azokat igazolta, akik | szorgalmazták ezt a lépést. A 1 gyakorlati élet bebizonyította, hogy a társtelepülések nem lettek a nagyközségek i alárendeltjei. S hogy ezt ma : már senki sem vitatja, abban i nagy szerepük van a társköz- ségekben működő tanácstagi ! csoportoknak. A közös taná- 1 csokhoz tartozó 23 megyei . településen ugyanis kiemelt szerepük van ezeknek a — szinte így is nevezehetnénk ; a csoportokat — „minitaná- i csóknak”, hiszen a tevékenységük során nem kevesebb, mint 55 ezer ember érdek- védelmét látják el: tolmá.- csolják a helyi lakosság igényeit, eljárnak az ügyeikben 5 ez így van rendjén.

rendezések egyes; készülő alkatrészeinek, tartozékainak üzemi útját szeretné lényegesen lerövidíteni, s ezzel termelésüket olcsóbbá tenni. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy az ésszerűbb munkával mintegy 1,6 százalékkal lehetne növelni a szövetkezeti eredményt.

EGY GÉP HÁNYSZOR

Az Egri Bútoripari Szövetkezet igyekezetét is bizonyos fokig hasonló indítékok mozgatják. A pályázók számba vették a három főbb gyártmány alkatrészeit, ezek készítésének különböző műveleteit, s megfigyelték, hogy egy-egy gép hányszor vesz részt a termelési folyamatban. Aztán, jó felismeréssel, meghatározták a beréndezé- 1 sek legideálisabb elrendezését, amely szinte teljesen kizárja, hogy az anyag, a munkadarab fölöslegesen mozogjon az üzemben, ugyanekkor pedig biztosítja a gépek célszerűbb kihasználását. Ami- természetesen javítja a munka hatékonyságát.

A TARN AMÉR AI Építő- és Szakipari Szövetkezet alkotó közösségét — mint dolgozatából kiderül — szintén a ktsz kapacitásának jobb kihasználása foglalkoztatja. Pontosabban, nemrég létesített, korszerű és^ meglehetősen tágas üzemházuktól szeretnének többet. Az V. ötéves terv időszakára elképzelt termelésnövekedés^ 40 százalékát ugyanis a szakipari tevékenység fokozásával szeretnék biztosítani, főként pedig a lakatosrészleg segítségével. Programjukban, a borsodi' állami építőkkel való együttműködés szerepel: Tarnaméráról különböző kötőelemeket szeretnének folyamatosan szállítani a házgyári munkákhoz. Ha sikerül — szolidan számolva is — csaknem félmillió forintos többletnyereséget jelenthet ez 1980-ban, s fele már az idén is érződhet.

NYOLCEZERREL TÖBB

A Füzesabony és Vidéke Javító Szolgáltató Szövetkezet az eddigi, csak exportra épített termelésén úgy kíván változtatni — pályamunkája szerint —, hogy a külföldi szállítások mellett ezután számottevő belföldi

mert ki más ismerné jobban e települések szociális, egészségügyi, kulturális gs kommunális helyzetét, mint ők. Ugyanakkor ők azok, akik szervezni, mozgósítani tudnak a közös tanácsi célok megvalósítása érdekében. A hevesi járás két nagyközségéhez tartozó társtelepülések lakossága például az elmúlt esztendő első felében csaknem kétmillió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá az együttesen kidolgozott tervek megvalósításához. ..

A tanácstagi csoportok aktivitását, kezdeményezőkészségét feltétlenül növelné, a lakossággal való egyébként is jó kapcsolatát bővítené, ha a nagyközségi tanácsok — a megyei tanácstagi csoportok pénzügyi alapjához hasonlóan — egy bizonyos összegű keretet tartalékolnának, s a felhasználását annak a társközségi tanácstagi csoportnak tennék lehetővé, amelyik az elmúlt évben a legeredményesebben segítette a közös tanácsi munkát, a települések fejlesztését, illetve a társközségek jó összhangjának megteremtését.

A közös tanács alá tartoAz új búza érkezése kedves ünnep a malmokban, várják is szerte az országban. Persze, addig sem szünetel a munka, hiszen az őrlés egész esztendőben tart.

A felszabaduláskor kis híján 2300 malom működött az országban, többségük azonban elavult volt, berendezésük elöregedett. Pedig már a múlt század végén is Magyarországot „malomnagyhatalomnak” tartották; Budapesten dolgozták ki a később világszerte alkalmazott magasőrlési technológiát, itt állították össze az első hengerszékeket, a síkszitákat, a daratisztító gépeket. Ezeket a berendezéseket azonban hiába kerestük volna a kis malmokban. Az államosítás után elkezdődött a korszerűsítés, s ennek útja nem az új malmok létesítése, hanem a fölösleges egységek megszüntetése volt. (Pápateszéren például huszonhárom kis malom kerekei forogtak.)

Ma 149 malom őrli a gabonát az országban. A budapesti Ferencvárosi a legnagyobb, naponta 270 tonna lisztnek valót dolgoz fel. A

zó települések jó együttműködését. összhangját nem véletlenül hangsúlyozzák minden alkalommal, amikor a tanácstagi csoportok munkájáról esik szó. A csoportok ugyanis a népfront helyi aktíváival együtt, egyre inkább a társközségek közéletének a formálóivá váltak. Annak a pezsgő közéletnek, amelyben a települések minden lakója részt vesz: falugyűléseken mondják el a véleményüket, ott vannak a jövő tervezésénél és a dolgos hétköznapokon is. Nagy szerepük van továbbá a csoportok tagjainak abban is, hogy a társközségek lakói megértsék a településfejlesztési elképzeléseket. s önállóan rangsorolják az igényeiket: hová, mikor és mi épüljön, melyik község kapjon az egyik vagy a másik évben több pénzt ,a közös kasszából.

Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a csoportmunkát végző tanácstagok a döntések felelősségének tudatában tevékenykednek. S ez a közös jövőformálás legbiztosabb alapja.

Szilvás István

többség azonban ennél jóval kisebb, az átlagos teljesítmény nem haladja meg az 55 tonnát. Gabonából az ellátás a hatvanas évek közepétől nem okoz gondot, szí- nűltig állnak a tárolók, és búzából mind gyakrabban jut exportra is. Néha a vidéki malmoknak kell kisegíteniük a fővárosiakat, s az is előfordul, hogy a győriek meg a debreceniek kérnek máshonnan segítséget. A korábbi aránytalanságok azonban megszűnőben vannak. Már nem csupán a nagy gabonatermelő vidékek — Békés, Szolnok és Csongrád — rendelkeznek elegendő korszerű malommal. Ma már csaknem minden megye maga elégíti ki a lakossága igényeit. A fejlődés az óriási malmok építését követeli; hamarosan új, nagyobb egység áll majd az 1972-ben porrá égett miskolci malom helyén is. És építkeznek Cegléden, Mohácson, később pedig Debrecenben is. Ahogy munkához látnak az újakban, a környező, kedvezőtlen adottságúakban leállnak a gépek. A cél változatlan: növelni a teljesítményt, s ez egyáltalán nem nehéz az európai színvonalú technológiával dolgozó magyar „lisztgyárakban”, ahol rövidesen áttérnek a három műszakra.

Naponta több mint tízmillió ember ellenőrzi a malmok munkájának minőségét. Dr. Kirsch János, a Gabona Tröszt műszaki és beruházási főosztályának vezetője szerint évente 1,7 milliárd tonna kenyérgabonát — túlnyomó többségében búzát — őrölnek, négy-öt féle finomlisztet és kétféle bú- zakenyérlisztet adnak át a

Jelentős erőfeszítések történnek Heves megyében az idei ötéves tervben a szarvasmarha-állomány, ezen belül is a tehénlétszám növelésére. valamint a tejtermelés hozamának emelésére. A tervek szerint 1980-ra el kell érni. hogy Heves megyében 26 ezer tehén legyen és az évi tejtermelés elérje a 69 ezer litert, amely megközelíti a 2900 literes tehenenként] átlagos tejhozamot. Az elképzelések szerint a termesütőiparnak, illetve a kereskedelemnek. (A rozskenyér- liszt mindössze 14 ezer tonna.)

A liszt iránt az igény évről évre csökken. Ügy látszik, nem volt hiábavaló annyit beszélni a korszerű táplálkozásról: ma már észrevehetően kevesebb kenyeret eszünk odahaza és a vendéglőkben. Évente 800 ezer tonna gabona lisztjét használják fel a sütödékben, 250 ezer tonna pedig a boltok polcaira jut — s ez kevesebb, mint a korábbi esztendőkben volt.

Jóllehet sem a mennyiséggel, sem a minőséggel nem támadtak bajok, a malmok munkáját megkülönböztetett figyelem kíséri. A termény egy részét harminc hatalmas gabonasiló őrzi, a tárolók tisztítják, szárítják, esetleg osztályozzák is a gobonát. Enyingen, Orosházán, Székesfehérváron, Csornán, Dombóváron, s több más helységben tízezer tonnásnál nagyobb vasbetonsilókat emeltek. Az ország legnagyobb tárolója a harmincezer tonnás karcagi; ezt tavaly adták át. 1969 óta kisebb befogadóképességű fémsilókat is összeszereltek, ezekből több mint ötven van az országban. Az előrelépés azt kívánta, hogy a tároló és a malom közel legyen, mert a technológia is egymáshoz kapcsolja őket. A lisztet ma még túlnyomórészt kézi erővel zsákolják, csomagolják, a jövő azonban a tartálykocsis szállításé, az automata csomagolásé.

Megkezdődött az aratás, az aranyló gabonatáblák jó termést ígérnek, a malmok pedig finom fehér lisztet.

Pintér Dezső

lőszövetkezeti szektor szarvasmarha- és tehénállománya növekszik majd a

leggyorsabban, s ehhez a

meglevő férőhelyek teljes kihasználását is feltétetlezve. további 2600 új hely megépítésére lesz szükség az elkövetkezendő években. Az elképzelés az, hogy ezt a számot négy-öt szakosított tejtermelő tehenészeti telep megépítésével lehet biztosítani.

Tanácstagi csoportban...

Több telén, töli tej - a termeíííszsvelkezeieiből

m

EVESBEN

NEVEZETES NAPPAL, as

csillagászati nyár első napjával kezdődött az elmúlt hét, és az időjárás is ennek megfelelően alakult: forró hétfő követte a vasárnapi kánikulát, s azóta sincsenek fűtési gondjaink — állandósult a meleg idő. Ezek után némi kis kajánsággal esetleg arra gondolhatnánk, hogy az bizony nagyon jó, hogy állandósult, mert kell a meleg a növényeknek, hadd érjen csak a paprika, a paradicsom — és az uborka.

Megyénk eseményei azonban ékesszólóan cáfolják a ki nem mondott kajánkodást, mintha most valamiféle uborkaszezon lenne. Mi I több, érdekes és izgalmas eseménnyel kezdődött a hét, a parádfürdői nemzetközi orvoskonferenciával. A konferencia a gyomorfekély gyógyításának kérdéseivel foglalkozott, és mi sem jellemzőbb az iránta megnyilvánult érdeklődésre, mint hogy 15 ország legkiválóbb orvosprofesszorai vettek részt rajta, és számoltak be a gyógyítómunkában elért eredményekről.

MÉG JAVÁBAN tartottak; az előadások és a korreferátumok Parádfürdön, amikor kedden délelőtt Egerben megkezdődött a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése. A napirenden ezúttal olyan kérdés szerepelt, amely többé vagy kevésbé mindenkit érint — ez pedig a közlekedés helyzete a megye- székhelyen. Ez a helyzet közismerten rossz, ilyenkor pedig, a nyári hónapokban, csúcsforgalmi időszakban néha egyszerűen lehetetlen. Mit kell, mit tudunk tenni, milyen lehetőségeink vannak közlekedésünk jobbá tételére? — ezekről tárgyaltak megyénk vezetői. Ami pedig a vb-ülés eredményét illeti, azt elégedetten fogadhatja a város lakossága, hiszen a reális helyzet felmérését reális tervek készítése követte, melyek megvalósulása megoldja majd Eger közlekedési gondjait.

Hatvanból MHSZ aktivaér« tekezletről érkezett hír a hét elején, s ezen az elmúlt négy esztendő eredményeiről számoltak be. Ezekről röviden csak annyit, hogy a klubok jól dolgoztak, s erre a jövőben még jobb lehetőségeik lesznek.

Minderre persze azt is mondhatnánk, hogy jó, jó, de azért ez mégsem valami izgalmas újság. Nos, ha izgalom kell, az is akadt bőven a héten, méghozzá a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán, ahol megkezdődtek a felvételi vizsgák. Azoknak, akik most a kapuban állnak, és nincs más vágyuk, mint hogy bejussanak, bizonyára kevés nyugalom jutott ezen a héten. Annál is inkább, mert az a bizonyos nagykapu csak minden harmadik jelentkező előtt nyílik meg..,

IDŐSZERŰ kérdésekről tanácskoztak a hét közepén Eger, Gyöngyös és Hatvan városok tanácsai, s ezeken a közlekedés kérdéseiről, illetve a nyári tűzvédelem feladatairól hoztak döntéseket Ez utóbbi annál is inkább nagyon fontos, mert rövidesen megkezdődik nemcsak egy hét, de talán az egész év egyik legizgalmasabb programja, az aratás. Választ kapunk a kérdésre: hogyan vetettünk?

(ku—ti)

1976. június 27., vasárnap