Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-26 / 150. szám

Kiildöttségvezetök az európai kommunista és munkáspártok június 29-én kezdődő értekezletére BELGRAD: Pénteken Belgrádban hi­vatalosan közölték, hogy a J ugoszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottságá­nak elnöksége úgy határo­zott, hogy a JKSZ, amely „kezdettől fogva konstruktí­van működött közre az euró­pai kommunista és munkás­pártok tanácskozásának elő­készítő munkálataiban, részt vesz az európai kommunista és munkáspártok június 29- re és 30-ra összehívott kon- ít) enciáján”. A JKSZ küldöttségét Jo- síip Broz Tito, a párt elnöke vezeti. RÓMA: A L’ Unitá, az Olasz KP központi lapja hírül adja: a berlini szerkesztő bizottsági ülés határozatot hozott ar­ról, hogy június 29-re össze­hívják az európai kommu­nista- és munkáspártok ér­tekezletét. A lap azt is közli, hogy az OKP küldöttségét a berlini találkozón Enrico Berlingmr főtitkár vezeti­Véget ért a Duna-bizottság 34. ülésszaka A Duna-bizottság június 14—25. között budapesti székhelyén tartotta 34. ülés­szakát, amely pénteken dr. Václáv Moravecnek, a bi­zottság elnökének zárszavá­val ért véget. A nemzetközi kormánykö­zi szervezet munkájában részt vett Vladimír Videnov nagykövet, a Bolgár Népköz- társaság, dr. Václav Mora- vec nagykövet, a Csehszlo­vák. .Szocialista Köztársaság, Vaszilije Milanovics nagykö­vet, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, Ros- ka István külügyminiszter­helyettes, a Magyar Népköz- társaság, dr. Friedrich Frö­lichstal nagykövet, az Oszt­rák Köztársaság, loan Cotot nagykövet, a Komán Szocia­lista Köztársaság és Vlagyi­mir J. Pavlov nagykövet, a Szovjetunió képviselője, va­lamint a képviselők tanács­adói és szakértői. Megfigye­lőként ott voltak a tanácskozá­son az NSZK közlekedés- ügyi minisztériumának szak­értői, az ENSZ európai gaz­dasági bizottsága titkárságá­nak, a KGST-nek, valamint a Meteorológiai Világszer­vezetnek és az Odera-bizott- ságnak a képviselői. A bizottság áttekintette a dunai közlekedéssel kapcso­latos hajózási, hidrotechni­kai,. hidrometeorológiai, jo­gi, statisztikai és pénzügyi kérdéseket, amelyekről hatá­rozatokat fogadott el. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESUUETEKI AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 150. szám Ara: 80 FILLER 1976. június 26., szombat Elfogadták az élelmiszertörvényt Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka lyoztuk a munkaerő közve­títését, szervezetten történő elhelyezését és toborzását. A munkaerőmozgás mér­séklését szolgálja majd az indokolatlanul munkahelyét változtatók munkabér-megál­Elöljáróban közölte dr. Ro- rnány Pál, hogy a vitában érintett három nagy téma­körrel — a mezőgazdaság fejlesztésével, az élelmiszer- ipari feldolgozás és tárolás kapacitásának bővítésével, s a törvény majdani végrehaj­tásával — a kormány mun­katervében is számolnak, foglalkoznak. A mezőgazda- sági termelés fejlesztése kap­csán a miniszter nyomaték­kai felhívta a figyelmet — a technikai, anyagi eszkö­zök, pénzügyi feltételek és közgazdasági szabályozók mellett — az emberi ténye­zőre, arra, hogy a kétkezi munkásokon és a vezetőkön ma sokkal több múlik, mint múlott öt vagy tíz évvel ez­előtt. Ami a mezőgazdasági termelés és feldolgozás ed­diginél jobb összhangjának megteremtését illeti, e tö­rekvésnek nem szabad csu­pán az egyes államigazga­tási egységek, területek ha­tárain belül érvényesülniük. Esetenként — feldolgozás végett — szükség lehet a termékek elszállítására na­gyobb távolságra. Megelégedéssel nyugtázta dr. Romány Pál, hogy ál­talánosságban egyetértés mu­tatkozott a törvényjavaslat­tal a plenáris vitában és az ülésszakot megelőző bizott­sági tanácskozásokon is. Ha­sonlóképpen reagált a köz­vélemény, tehát. megvannak az előfeltételei az új tör­vény gyakorlati megvalósítá­sának is. Végül a kormány nevében kérte, hogy a tör­vényjavaslatot — a felme­rült módosító indítványok figyelembevételével — az országgyűlés emelje törvény­erőre. Határozathozatal követke­zett. Az országgyűlés — jo­gi, igazgatási és igazság­ügyi, valamint mezőgazdasá­gi bizottságának együttes jelentésében foglalt módosító indítványainak, majd Barát Endre képviselő módosító ja­vaslatának elfogadása után — az élelmiszerekről szóló törvényjavaslatot általános­ságban és a megszavazott módosításokkal részleteiben egyhangúlag elfogadta. Napirend szerint a mun­kaügyi miniszter beszámo­lója következett. Az Alkot­mányban előírt kötelessége a Minisztertanács tagjainak, hogy tevékenységükről, te­rületük munkájáról tájékoz­tatást adjanak az országgyű­lésnek. Erre utalással adta meg a szót az elnök Kara- kas László munkaügyi mi­niszternek. Emelni keil a munkaerő-gazdálkodás színvonalát... Karakas László beszéde Kedves elvtársnők! Elv- társak! Tisztelt országgyűlés! A szocialista társadalmi rend alapja a munka. Ezt rögzíti népköztársaságunk Alkotmánya, kiemelve az állampolgárok munkához va­ló ' jogát, amelyet államunk a „népgazdaság termelőerői­nek tervszerű fejlesztésével és a népgazdasági terven ala­puló munkaerő-gazdálkodás­sal valósít meg”­Az elmúlt évben jelentő­sen növekedett a társadalmi termelés és a termelékeny­ség, bővültek a társadalom termelő erői, erősödött a termelési viszonyok szocia­lista jellege, gyarapodott a nemzeti vagyon. A termelés bővülésével összhangban íendszeresen emelkedett né­pünk életszínvonala. A mun­kanélküliség a múlt emléke. Jelenünk gondja a teljes foglalkoztatás körülmé­nyei között előállt mun­kaerőhiány, amelynek ha­tását nap, mint nap érez­zük. Karakas László munkaügyi miniszter beszámolóját tartja Aczél György, Losonczi Pál és Lázár György az ülésteremben A teljes foglalkoztatottság megvalósítása, az, hogy ma hazánkban minden második ember keresőfoglalkozást folytat, a gazdasági növeke­dés és a családi jövedelmek gyarapodásának, a létbizton­ság megteremtésének fő esz­köze volt. A teljes foglalkoz­tatottság az extenzív fejlesz­tési folyamat keretében — különösen az 1960-as évek közepéig — a munkaterme­lékenység viszonylag lassú növekedése mellett valósult meg. Ebben az időszakban az ipari termelés növekedé­sének mintegy 40 százaléka a létszám, 60 százaléka pe­dig a termelékenység növe­kedéséből eredt. Az 1970—1975-ös években az ipari termelés növekedé­sének már 97 százalélca a termelékenység növekedésé­ből állt elő. A foglalkozta­tottak számának. növekedé­se a III. ötéves tervidőszak­ban még 345 ezer volt. Ez 1971-től 1975-ig 100 ezerre mérséklődött. Az V. ötéves tervidőszakban pedig már legfeljebb 50—60 ezer fős nö­vekedésre számíthatunk­Ismeretesek a munkaerő­gondolt a textiliparban és a budapesti élelmiszerkereske­delemben. Létszámhiány mu­tatkozik a bölcsődei és óvo­dai gondozónőkben, kórházi ápolónőkben. Kevés a mun­káskéz a több műszakban dolgozó vállalatoknál és a nehéz fizikai megterheléssel járó munkaterületeken. Egyes vidékeken a felsőfokú végzettségű szakemberek hiánya okoz gondot. A helyzet ilyen alakulásá­ban, a munkaerőforrások elégítő színvonalú, s annak, hogy az üzem- és munka- szervezési tevékenység még mindig viszonylag alacsony fokon áll. Pártunk és kormányunk az eredmények és a gondok is­meretében — a népgazdaság lehetőségein belül — maxi­mális erőfeszítéseket tett és tesz annak érdekében, hogy hazánk lakossága elégedet­ten, nyugodt légkörben épít­se szocialista társadalmun­kat. Ehhez tartozik, hogy emelni kell a munkaerőgaz­dálkodás színvonalát és csök­kenteni azokat a zavaró fe­szültségeket, amelyek féke­zik a munka hatékonyságá­nak . dinamikusabb növeke­dését. A Minisztertanács múlt év decemberében több, a mun­kaerő-ellátás javítását szol­gáló intézkedésre hozott ha­tározatot. Ezek alapján az ágazati minisztereknek meg kellett határozniuk azokat a munkaterületeket, ahol már ez évtől kezdődően csök­kenthető a létszám. A válla­latoknak és szövetkezetek­nek ki kellett dolgozniuk a munkaügyi intézkedések vég­rehajtásának programját is. 1976. január 1-től lépett érvénybe az igazgatási és adminisztratív-ügyviteli lét­számfelvételi zárlat. A ren­delet végrehajtásától azt várjuk, hogy lefékezi az in­dokolatlan alkalmazotti lét­számnövekedést, s ha kis­mértékben is, de javítja a foglalkoztatott létszámará­nyokat. 1976-ban került sor a má- , sodállás, mellékfoglalkozás újbóli szabályozására. A rendelet alapvető célja: visz- szaállítani és tovább növelni a fő munkaviszony becsüle­tét. A célszerűség és a gaz­daságosság azt követeli a vállalatoktól, hogy feladatai­kat elsősorban saját dolgo­zóikkal flldják meg. A dol­gozóktól pedig azt várja el, hogy képességeiket, tudásu­kat mindenekelőtt a fő állá­suk szerinti munkahelyükön hasznosítsák. A pótlólagos munkaerő- források szűkülésével pár­huzamosan növekedett a munkaerő-csábítás és az in­dokolatlan munkaerő-fluk­tuáció. Mindkét jelenség veszteséget okoz a népgaz­daságnak. A káros munka­erőmozgás mérséklése és a tervszerűbb munkaerő-elosz­tás érdekében újból szabá­lapításának új, szabályozása is. szigorúbb Jelentős munkaidő- veszteség származik ab­ból is, hogy az állampol­gárok ügyeik nagy ré­szét munkaidő alatt in­tézik, f : v emiatt szabadságot, mentesí» tést' kell kérni a munka alól. Ez egyaránt előnytelen ] a vállalatoknak és a dolgo­zóknak. Ezért felül kellett vizsgálni a tanácsok, a la­kossági. szolgáltatást és el­látást végző vállalatok, in­tézmények félfogadását, nyit­va tartási idejét. Ki' kell dol­gozni ennek olyan, rendjét, amely lehetővé teszi, hogy a dolgozók ügyeik egy részét munkaidő után intézhessék. Budapesten és több megyé­ben már történtek intézke­dések ezzel kapcsolatban, s a kezdeti tapasztalatok .biz­tatóak. Az utóbbi években ugrás­szerűen megnőtt a táppénzes állomány. A valóban beteg emberek jobb egészségügyi ellátása érdekében határozta el a kormány a táppénzes állományba vétel szigorítá­sát, az ellenőrzés fokozását, a táppénzrendszer korszerű­sítését és az egészségügyi feltételek javítását. Az in­tézkedéseknek máris tapasz­talható a hatása: a táppén­zes állomány aránya ez év­ben kedvezőbben alakult, mint a múlt év hasonló időszakában. A munkaerő hatékony és célirányos foglalkoztatása fel­tételezi és igényli a szilárd munkafegyelmet és a laza­ságok következetes felszá­molásét. Erről azért is szól­ni kell, mert az utóbbi években ismét megnőtt azoknak a vállalatoknak ■ a száma, amelyek engedély nélkül eltértek az általános, törvényes munkarendtől. A kormány határozatban kötelezte a minisztereket á helyzet megvizsgálására és a szükséges intézkedések ki­dolgozására. A felülvizsgálat eredményeképpen már több helyen intézkedtek a törvé­nyes munkarend visszaállí­tására. A jelenlegi, eltérő munkarend fenntartására, ha az különösen indokolt — felügyeleti hatóság javasla­(Folytatás a 3. oldalon) » Folytatta munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János az MSZMP KB első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sán­dor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Inokai János, az országgyűlés aleln öke nyitotta meg. A képviselők — az elfoga­dott napirendnek megfelelően — folytatták a vitát az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat felett. Ennek során öt képviselő fejtette ki véleményét, majd a felszólalásokat dr. Romány Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter foglalta össze, válaszolt a módosító indít­ványokra. szűkülésé mellett a munka­erő-gazdálkodás ismert gyengeségének is szere­pe van. Többek kö­zött annak, hogy a mun­kaerő-tervezés — az ágazati, a területi, a vállalati munka­erő-gazdálkodás — sem ki­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents