Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-24 / 148. szám
i Kállai Gyula előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján Szerdán az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában Kállai Gyula. a Központi Bizottság tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke tartott előadást. „A párt szövetségi politikája és a nemzeti egység fejlődése” címmel. Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője nyitotta meg az előadást, amelyen részt vettek a párt vezető propagandistái, valamint ideológiai, társadalmi életünk képviselői. Az előadás anyagát a Kossuth Könyvkiadó megjelenteti. « » *5 A tévéműsorok mellett napjainknak változatlanul kél örökW 2öid témája van: a vendéglátás és a közlekedés. Valljuk be, mindkettőt szidni szokás inkább, semmint dicsérni, jóllehet, időnként hallunk azokról az erőfeszítésekről, amelyek, ha nem is mindig sok sikerrel, de azt a célt hivatottak szolgálni, hogy elégedettebbek legyünk szolgáltatásaikkal, hogy kedvezőbb képet alkossunk. Képes riport lapunk 3. oldalán! (Fölé»: Perl Martunj Kern vagyunk* türelmetlenek, világos választ várunk Berlinguer véleménye az OKP sikeréről... A parlamenti választásokat az Olasz Kommunista l?árt jelentős sikere jellemezte, ami abban nyilvánult meg, hogy képviselőinek számát 48-cal növelte a képviselőházban, 22-vel a szenátusban — jelentette ki Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára, az országos televíziónak adott interjújában. Az OKP-nak ez a sikere, amely a parlamentben és az egész országban általános balratolódást eredményezett, a gazdasági és politikai válság közepette teljesen nyilvánvalóvá teszi, hogy Olaszország a válságból csak úgy kerülhet ki, ha az ország egész munkásmozgalma részt vesz a politikai irányításban. Ebben foglalható össze a párt politikájának fő irányvonalának lényege. Berlinguer a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a fennálló helyzetből kiindulva a KP még a választások előtt javaslatot tett a demokratikus erők széleskörű szövetségének megteremtésére és az OKP-nak a kormányban való részvéteiére. „Meg vagyunk győződve arról, hogy ez a javaslat jelenleg is időszerű és helytálló” — mondotta. A párt jelenleg a többi politikai párttól, mindenekelőtt a Kereszténydemokrata Párttól vár választ előterjesztett javaslatára, és ettől függően alakítja ki álláspontját. Szerdán tették közzé Enrico Berlinguer több olasz napilapnak adott interjúját, amely ben többek között megállapította: a választási kampány során előterjesz(Folytatás a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 148. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1976. június 24., csütörtök ; Mára összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján 1976. június 24-én délelőtt 11 órára összehívta az országgyűlést. Parlamenti gyakorlattá vált már, hogy az elmúlt esztendő pénzügyi zárszámadását az országgyűlés nyári ülésszaka elemzi. Az elmúlt napokban lezajlott ország- gyűlési bizottsági tanácskozások és a képviselőcsoportok megbeszélései arra utalnak, hogy ezúttal is a zárszámadásról szóló jelentés kerül a plénum elé. Az 1975-ös állami költség- vetés végrehajtásának tapasztalatait megvitatta az országgyűlés bizottsága. Az üléssorozaton több mint félszáz képviselő mondott véleményt kiadások, bevételek alakulásáról. A viták élénksége nem utolsósorban annak köszönhető, hogy bonyolult és nehéz világgazdasági helyzetben kellett gazdálkodnunk és a gondokkal eredményesen birkóztunk meg. A korábbinál nagyobb feladatokat rótt minden ágazatra az 1975-ös népgazdasági terv, és az ágazatok a követelményeknek összességében megfeleltek . Elismeréssel állapították meg a bizottsági tagok, hogy a gazdálkodás valamennyi ágazatában az év második felében a kedvező tendenciák kerültek túlsúlyba és azok megerősödtek. A lakosság bevételeinek és kiadásainak alakulása azt bizonyítja, hogy az életszínvonal javulása meghaladta a tervezettet, különösképpen a nagyüzemi munkásságé és a szövetkezeti parasztságé. Kritikus szemmel elemezték a bizottságok a tanácsok gazdálkodásának alakulását. Más-más megfogalmazásban ugyan, de minden bizottsági ülésen elhangzott, hogy a kedvező gazdasági tendenciák további erősítése Tovább mélyül a libanoni válság Az utóbbi napokban különösen élessé vált a , több mint egy éve tartó libanoni válság. A két amerikai diplomata végső soron provokációs céllal történt meggyilkolása alkalmat adott rá, hogy a NATO köreiben megvitassák a libanoni beavatkozás kérdését. Hasonló szándékot jelentett be Franciaország is — írja a Pravda szerdai számában. A libanoni események áttekintése során a Pravda emlékeztet rá, hogy a jelenlegi válság múlt év áprilisában a jobboldali Kataeb párt palesztinok elleni támadásával kezdődött- Hamarosan kirajzolódott azonban az események társadalmi lényege, a libanoni társadalom legszegényebb rétegeinek a társadalmi igazságosságra való törekvése, és a palesztinok ebben a harcban a libanoni dolgozók oldalára álltak. Az országban polgárháboElulazott Dusán Petrovics Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán délelőtt a KB székházában fogadta Dusán Petrovicsot, a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége hazánkban tartózkodó elnökét. A szívélyes légkörű találkozón — amelyen részt vett Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára — kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország társadalmi és tömegszervezeteinek tevékenységéről, véleményt cseréltek a kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdéseiről. A találkozón jelen volt dr. Vitomir Gasparovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. + A JDNSZSZ küldöttsége ellátogatott Budapest XV. kerületébe, ahol népfrontaktivistákkal együtt baráti találkozón vett részt. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége vezetői közötti hivatalos tárgyalások befejeztével Sarlós István díszebédet adott Dusán Petrovics tiszteletére a Duna Intercontinental Szállóban. Dusán Petrovics szerdán délután hazautazott Budapestről. rú kezdődött, amely megbénította az államapparátust, a hadsereg és a gazdasági élet bomlásához vezetett. Izrael állandó fegyveres provokációi napról napra tovább rontották a helyzetet. A külföldi sajtó jelentéseiből és a Libanon körül megfigyelhető katonai aktivitásból ítélve, egyes nyugati fővárosokban és Tel Avivban komolyan foglalkoznak külföldi csapatok libanoni bevetésének gondolatával. A beavatkozás, ha tényleg sor kerül rá, új, széleskörű nemzetközi konfliktus kirobbanásával fenyeget a Közel-Keleten. Éppen ezért a legfőbb feladat most az, hogy létrejöjjön a tűzszünet és hozzálássanak a válság politikai rendezését szolgáló lépések kereséséhez — írja befejezésül a Pravda. mellett határozott lépéseket kell tenni a negatív jelenségek leküzdésére. Nem lehetünk elégedettek például a munkaidő kihasználásával, és itt utalhatunk akár az ipari, akár az építési-közlekedési bizottság véleményére. Több képviselő nagyon határozottan felhívta a figyelmet a munka- és üzemszervezésben meglevő további, szinte felbecsülhetetlen lehetőségekre az építési és közlekedési bizottság mellett középponti témaként tárgyalta többek között az ipari, a kulturális, valamint a szociális és egészségügyi bizottság is a beruházások, felújítások előkészítését. A bizottsági és a képvi- selőésoporti viták alapján bizonyos, hogy még egy nagy fontosságú előterjesztés, a közfogyasztást szolgáló élelmiszerek előállítására, tárolására, szállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó törvényjavaslat is a ház asztalára kerül. A kereskedelmi bizottság ülésén hangzott el, hogy az élelmiszer-termelés mennyisége 1958 — a szocialista élelmi- szeripari nagyüzemek létrejötte és átfogó jogszabályi rendezése — óta szinte megkétszereződött, Számos új termék megjelenése bővítette a választékot. A termeléssel összhangban a lakosság fogyasztása is megnőtt, megváltozott a fogyasztási szerkezet is. A jelenlegi szabályozás már nem felel meg a követelményeknek, szükség van tehát egy kerettörvényre. / Ugyancsak parlamenti gyakorlat, hogy az ország- gyűlés időnként beszámoltatja egy-egy ágazat vezetőit a végzett munkáról, az ágazat eredményeiről, gondjairól. Aligha van még egy terület, amely olyan szorosan kapcsolódik a gazdaság- politikához, mint a munkaügy, a munkaerő-gazdálkodás. Az elmúlt napok tanácskozássorozata és a már nyilvánosságra hozott napirendi javaslat alapján várható, hogy ezúttal ennek a területnek a vezetői adnak átfogó tájékoztatást. VITA, DÖNTÉS NÉLKÜL |elyes, ha összecsapnak a különböző nézetek, ha mindenki elsorolja, hol lát gyenge pontokat s rejtett, .'de igénybe vehető tartalékokat, mi az, ami zátonyra juttathatja a végrehajtást, avagy éppen gyorsíthatja azt s így' tovább. A vitáknak szerepük, rendeltetésük van a vállalat működésében, döntés előtt — akár fejlesztésről, technológiai változtatásról, akár átcsoportosításról, anyagellátásról, normakarbantartásról legyen is szó — nemcsak hasznos, hanem egyenesen szükséges a vélemények ütköztetése. Sűrű eset azonban, hogy tévútra csúszik a vita, s kifogások keresésévé silányodik. Hetek, hónapok telnek el, az érintettek újra meg újra összeülnek, további vizsgálódásokat, felméréseket, elemzéseket s ki tudja, még mi mindent határoznak el, csak egy valamitől óvakodnak. A döntéstől, az igen vagy a nem kimondásától. Fölkarolnánk az-elsietett- séget, a megalapozatlan „ugrást a sötétbe”? A döntések sokrétű előkészítése korántsem azonosítható a lassúsággal. Az akadályok és támaszok összevetése a végeérhetetlen szóáradattal szintén nem egyenlő. Ügyeljünk hát arra, ne mosódjék el a határ a döntést segítő, s a feladatot késleltető viták között. Mert anekdotaszerű, de a valóságot tükröző eset, amikor a hatórás tanácskozás után a résztvevők egyike megkérdi távozóban kollégájától: miért is ültünk össze? Sokszor valóban kanyargós ösvényeket jár meg a vitaj s töprengeni kell azon, hol kezdődött, eredetileg miről volt szó. A gyári gunyorosság a balesetelhárítás mintájára munkaelhárító értekezletekről beszél ilyen esetekben, ahonnét úgy távozhatnak a meghívottak: sikerült lerázniuk a feladatot, mint kutyának szőréről a vizet. Leegyszerűsítés a szubjektív tényezők ennyire fölnagyított képe, ám végül is a valóságot mutatja. A vállalati szervezetről és tevékenységről folyó hazai kutatások azt igazolják, hogy a szervezés- és termelékenységbeli alacsony színvonalért elsősorban az irányítási képességek, a vezetési módszerek fogyatékosságai okolhatók, s csak másodsorban a technikai, technológiai, termelés-szerkezetbeli viszonylagos elmaradottság. Bebizonyosodik tehát ismét az ismert igazság, hogy a legfontosabb termelőerő az ember, s kulcsszerepénél fogva a döntések meghozatalában szintén övé a legnyomatékosabb szavazat, s csak azt követően játszanals közre a dologi tényezők. Tanúi lehetünk annak, hogy hosszú évekig közepesen ügyködő, vagy csupán felszínen maradó vállalatok rövid idp alatt a jók közé kerülnek, holott adottságaik semmit sem változtak. Ha magyarázat után kutatunk, megleljük a „megfoghatatlan” belső módosulásokat. Egyebek között azt, hogy a fejlesztési főosztály vezetőjévé kinevezett mérnök, aki korábban a kísérleti üzemet irányította, elődjétől eltérően, nem kér mindenkitől és mindenről papírt. Megelégszik a szóban előadott véleményekkel, s dönt azok ismeretében, mégpedig haladéktalanul. Elődje feljegyzésekkel, emlékeztetőkkel, jegyzőkönyvekkel vette körül magát, utódja néhány fiatal, olykor fésületlen gondolkodású, de önálló tettekre képes emberrel. Jutott arra is idejük, figyelmük, hogy kiürítsék az újítási előadó íróasztalának, fiókjait, életet leheljenek a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsába, összehívják a szocialista brigádvezetőket, mondják már el, mit hogyan látnak „odalent”. Csodákat persze sehol sem tehetnek. Elöregedett berendezéseken nehéz — de nem lehetetlen —nagy pontosságú alkatrészeket előállítani, a képzetlen munkaerő egyik napról a másikra nem válik mester-szakmunkássá. Csodákat aligha követel bárki is, de az jogos társadalmi igény, hogy a vitáikat döntések kövessék, s a döntéseket mielőbb ültessp át a gyakorlatba a végrehajtás. B z a baj, hogy bár sokan úgy hiszik, a szavak nem kerülnek semmibe, tudjuk, tapasztaljuk az ellenkezőjét; a megoldást, a döntést halogató szavak nagyon is sokba kerülnek. Kevésbé a vitatkozóknak, sokkal inkább mindannyiunknak. Mészáros Ottó í >
