Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-22 / 146. szám
Politika és tudomány I/piypnii/tcpi'p Szombathely és Sárvár között nagyszabású vasútvonal-kor- “ vww* »» szerűsítés folyik. Az első szakaszon, Sárvár és Porpác között a napokban befejezik a vágány cseréjét az építők. (MTI fotó —Rózsás Sándor — KS) Aratásra készülnek: Hetvenötezer hektár kalászost takarítanak be az idén megyénkben Munkába áll 500 kombájn POLITIKA és tudomány kapcsolatáról írva könnyen áldozatai lehetünk annak a tévedésnek, mintha a közvélemény szemében két magasztosnak tűnő dolgot kapcsolnánk össze, amelyek aztán így egymás fölerősített fényében ragyognak. Azt még inkább képesek vagyunk el- íogadni, hogy minden politikai lépés logikus okfejtéssel is igazolható. De az már határozottan új jelenség — és ezért erre érdemes figyelni —, hogy a tudományba vetett hit korántsem rendíthetetlen a közvélemény szemében. Az atombombától a DDT- ig a tudomány már igen sok olyan eredményt mutatott föl, amelyek konkrét politikai fölhasználása nemcsak a fölhasználás mikéntjét, hanem egyesek szemében a tudomány világmegváltó megítélését is kérdésessé tették. Az ügy azonban annál szövevényesebb. A politika általánosságán belül az ágazati politikák intézményesen különböznek, ami a tudományos kutatással való együttműködésben is differenciáltabb szemléletet igényel. Nagy összefüggésekben biztonsággal állíthatjuk, hogy a politika nem azonos a tudománnyal, (bár ugyanakkor van politikai tudomány is), de a politika és a tudomány között szükségszerű valamilyen együttműködés, ami aztán kölcsönös felelősséget is föltételez. A politikai és a kutató munka eltérő minőségű és felelősségű munkák, de az eltérések a közös egymásra utaltságon belül értendők. Tovább színezi e kapcsolat- rendszert az összpolitika és az ágazati politikák összetettsége. Az úgynevezett összpolitika fogalma ebben az összefüggésben a szintetizáló és vezérlő, általános állampoli- tikára vonatkozik. Ez az a szint, ahol valamely ideológiai koncepció kereteiben, azok által meghatározottan a stratégiai súlyú céltételezések kialakulnak. A mi esetünkben ez a magyar szocialista társadalom fejlesztése. Ehhez viszonyítva az úgynevezett ágazati politikák viszonylagos különállásukban : — többnyire miniszteriális ' szervezetekben — államigaz- | gatási értelmű munkameg- 1 osztást jelentenek, és éppen f Egyik érzékeny pontunk a kenyér. Ebben az ügyben mindenki tud valami fontos ! véleményt megfogalmazni, ahogy maguk a sütőipari dolgozók is. Ügy tetszik, most valami fordulópontféle alakult ki a kenyérsütés egész mesterségében, ahogy ezt a' Gyöngyösön elkezdett kísérlet eddigi eredményei is jelzik. Miről is van szó? I ★ Ennek a piactéri üzemnek ez a második megifjodása. Kezdődött az első akkor, amikor intenzív dagasztógépet és olajtüzelésű kemencét szereltek, illetve építettek be ide néhány évvel ezelőtt. Azóta is a városban mindenki az itt sütött kenyeret keresi. A hétvégeken a pékség melletti szakbolt előtt állnak hosszú sorban azok, akik mihdenképpen ehhez a kenyérhez ragaszkodnak. Mellesleg: van is valami igazuk, hiszen a kenyérgyári veknik olykor elbújhatnak az itteni testvéreik mellett. , ’ De lássuk, mi az üzem másodszori megif jodásának a lényegé? Ebben siet készséggel a segítségünkre MarsaiI Ervinné, a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat II. sz. üzemcsoportjának termel ésvezető je. Egyetlen szót mond csak az érdeklődésünkre: —: Citopán. A titokzatos elnevezés nekünk semmit sem jelent, de talán a szakemberek többségének sem, mert a bűvös szó egy vadonatúj anyagot takar, amit itthoni kísérletek során alakítottak ki. — Mit tud■ ez a citopán? — Csak annyit, hogy teljesen fölöslegessé teszi a ko- vászolóst. Tehát a kenyér készítéséből nyolc órát rövidít le. Gyakorlatilag a liszthez hozzákeverjük a citopánt, hozzátesszük még a szokáezeknek a sajátos politikai folyamatoknak az összefüggéseiben testesül meg az a bizonyos összpolitika. Ilyen ágazati politikák, mint ismeretes, az iparpolitika, vagy az oktatáspolitika, az agrár- politika, vagy a szociálpolitika. Az általános politika szintjén főként a különböző társadalomtudományok eredményei értékesíthetők, amelyeket politikára összpontosított szemlélettel, a marxista —leninista politikai tudomány képes leginkább közvetíteni. A társadalomtudományok közvetlenül politikára irányuló elméleti alternatívái közül, a politikai vezetés szükségszerű megkötöttségeinek és elméleti fölkészültségének függvényében választhat valamilyen elképzelést a politikai tervezés segítségéül. Ilyen esetként fogható föl például, amikor a politikai vezetés az ipari és agrárgazdaság arányosításának kérdésében, annak minden társadalompolitikai következményével együtt elkötelezi rpagát a leghelyesebbnek tartott variáció mellett. Mivel az „abszolút” igazságra a tudomány is legfeljebb csak törekszik, könnyen, elképzelhető, hogy mily nagy fölkészültség kívántatik meg a politikustól magának a döntés tárgyának szövevényessége miatt, és milyen nagy a felelőssége, a döntés általános társadalmi hatásait illetően. AZ ÖSSZPOLITIKÁHOZ képest az ágazati politikai döntések hatása és a felelősség súlya viszonylag kisebb. Bár helyesebb talán azt mondani, hogy más fajta. Mert igaz az, hogy az ágazati politikai folyamatok az összpolitika által megszabott kereteken belül csak egy részterületre vonatkoznak, de előre fölmérendő hatásuk nem kevésbé szövevényes. Valamely oktatáspolitikai döntés hosszú távon a társadalom szinte minden területén befolyásoló jelentőségűvé válhat. Mindenesetre a tudománnyal való itt \ más jellegű: sokkal speciálisabb elméleti alternatívák mérlegelésére van szükség. Az országos településfejlesztési politika — mint tudjuk — önmagában is sokágú kérdés- csoport, de a döntéseknél mégis elegendő néhány szaksos adalékokat, és már mehet is a keverék az intenzív dagasztógép alá. Innentől minden a már megszokott módon folyik. Éppen száznegyven . perc kell ahhoz, hogy a lisztből szépen sült, ropogós, selymes tapintású és rugalmas belű kenyér legyen. Ennyi és nem több, ami az újdonság. A kulcs pedig a citopán, ami magyar előállítású hatóanyag. Hogy mi a szerkezete, miből készül,, ezt egyelőre még homály fedi, hiszen az üzemi kísérletek csak most kezdődtek el. A citopánról és a citopán fel- használásáról a döntés még nem született meg. * Nehogy túlságosan messzemenő következtetéseket vonjunk le: a citopánnal készült kenyér nem vezet el oda, hogy lényeges mennyiségű munkát takarítanánk meg. Annak az egy személynek lesz könnyebb a dolga, akinek a kovászolás jutott osztályrészül. Aki vasárnaponként ugyancsak korán besétált a pékségbe, hogy a kovász már várja a többieket, mire azok is megérkeznek. Igaz, eszközt is meg lehet spórolni, helyet is, és az is igaz, hogy ezek már forintokkal is mérhető megtakarítások. De a legfontosabb: rugalmasan lehet követni a citopán felhasználásakor a vásárlói kereslet ingadozását. Vagyis, ha a kovász elkészült, azt már nem lehetett félretenni még akkor sem, ha az üzletek visszavonták a rendelésük egy részét. De akkor sem lehetett ripsz- ropsz kenyeret előteremteni, ha a hétvégeken kétségbeesett kéréssel jöttek az üztudományra korlátozni az érdeklődést A sajátos kérdések miatt viszont jóval mélyebb, részletesebb áttekintés igényeltetik a vonatkozó szaktudományokban az ágazati politikát folytatóktól. De mitől marad politika a bankügy, vagy a lakásügy? Miért nem tudományos értelemben vett szakemberek irányítják csak a nehézipart, vagy a kereskedelmet? Egy elvont ésszerűség szempontjából ez indokoltnak tűnne. De ha személyükben a közlekedés kérdéseinek tudósai egyben közlekedésügyi politikánk irányítói is, elsődlegesen mégis po- litiusok. Alapvető feladatunk nem a különböző elméleti javaslatok igazságának eldöntése, ami azoknak a demokratikus megbízásoknak tesz eleget, amelyektől az általános politikai programok meghatározódnak. A toronyházak gazdaságossági, statikai, esztétikai és életmódbeli problematikája például tudományos kutatások tárgya, de ettől nem függetleníthető az építésügy. Ugyanakkor, mint ágazati politika, a megbízók-ér- dekeltek társadalmi és regionális érdekeiből fakadó kiegyenlítő kielégítése értelmében, az építésügy lényegében politikai természetű folyamat. Ha ideális lenne is minden ágazati politika és a vonatkozó tudományok együttműködése, az ágazatok viszonylagos elkülönültsége miatt még mindig megoldandó elméleti és politikai föladat az összműködés kérdése. Azaz mindenképpen az összpólitikai törekvések a természetes meghatározók. A tudomány és a politika általános összefüggéséből így a súlypont mindenkor általános politikánk tudományra vonatkozó nyitottsága, ami a mindennapi kényszerűségek közepette megóvhat a volun- tarisztikus, vagy csak rövid távon praktikus döntésektől. A POLITIKA tudományosságát kívánni, vagy eseti jelleggel igazolni a könnyebb feladat A szocialista fejlődés emberi perspektívájában megvalósítani: valódi politikai tett letvezetők: nagyon gyorsan még legalább három mázsa kenyeret küldjenek nekik. Honnan? A kovásznak nyolc óra kellett. A citopán mindezt száznegyven percre rövidíti le. Ha visszamondanak megrendelést, akkor pedig ott állhat a liszt, kutya baja sem esik, nem vész kárba. Itt kell arra gondolnunk, hány vagon kenyér ment eddig veszendőbe havonta cáak azért, mert rászáradt a boltokra, a sütőiparra. Ki vesz meg nálunk „másnapos” kenyeret? Azt már ki lehet dobni, ha nem akar cirkuszt a kereskedelem vagy a sütőipar. Ilyen jól állunk kenyérgabonából ? Jön a citopán, és mindent megold egyszerre. ★ A gyöngyösi üzem a harmadik olyan hely az országban, ahol júniusban megkezdődtek a kísérletek a citopánnal. A Sütőipari Kutató- intézet ajánlására a MÉM kérte fel a gyöngyösieket ennek az egyhónapos próbának az elvégzésére. Most a legfontosabb teendő, hogy mindent pontosan mérjenek, az egész kenyérgyártási folyamatot, a minőséget, a költségeket. ezeket az adatokat szolgáltassák a kutatóintézetnek, aztán egy hónap múlva. tehát júliusban térjenek vissza a korábbi módszerre. Abban is jegyezzenek le minden adatot, azokat is juttassák el ugyancsak a kutatóintézethez, ahol az összehasonlítás alapján megszülethet az értékelés, a végső állásfoglalás. a különböző gazdasági számítások után a döntés: kell-e a citopán, érdekünk-e, hogy ennek segítségével korszerűsítsük a keMár sárgul az őszi árpa a hevesi homokháton. Ez tagadhatatlanul az aratás közeledtét jelzi. A hirtelen jött kánikula nemcsak az üdülőknek kedvez, hanem a betakarításra készülőknek is. A felkészülés hetek óts tart már üzemeinkben. Nagy a sürgés-forgás a műhelyekben, hegesztenek, csavarozlak, pótalkatrészeket cserélnek meghibásodott gépeken. Nagy munka lesz a következő hetekben, nem csoda tehát, hogy gondosan készülődnek rá. A megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályán Kocsis Gyula csoportvezető arról tájékoztatta a Népújságot, hogy az idén 75 nyérsütés sok zűrt adó, sokféle indulatot gerjesztő, kicsit sem megoldott technológiáját és eredményét. Ha a gyöngyösi vásárlókat megkérdezik, ők hangos igennel válaszolnak erre a kérdésre. ■4r A vállalat igazgatója, Oláh György, a kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy örömmel vállalták a kísérletet, mert a vállalatnak a legfontosabb célja, hogy elnyerje a lakosság megelégedését. A kísérleti kenyér erre jó alapot nyújt., Annak is nagyon örülnének, ha a minisztérium lehetővé tenné, hogy a kísérletek befejezése után a vállalat áttérjen a citopánnal való kenyérsütésre. Ennek gazdasági velejáróit ugyan nem ismerik, de az eddigi tapasztalataik mindenképpen a citopán mellett szólnak. Nemcsak Gyöngyös és a Mátra, hanem Eger és az egész megye nagyon hullámzó mennyiségű kenyérigényét lehetne rugalmasan követnie az egész vállalatnak a cito- pános kenyérrel és ez a következmény hasznára lenne a vállalatnak is. a vevőknek is, a helybelieknek éppen úgy, mint a turistaforgalommal a szűkebb pátriánkba érkezőknek. A legfontosabb érv tehát a közellátás kielégítése precízen, idegesítő hiányok és bosszantó pocsékolások nélkül. Ha meggondoljuk, nagyon sok érv szól a citopán mellett. Érdeklődéssel és nem titkolt citopán-szimpá- tiával várjuk az illetékesek döntését. G. Molnár Ferenc ezer hektár kalászos gabonát takarítanak be az állami gazdaságok, és a termelőszövetkezetek Heves megye földjeiről. A múlt évhez képest örvendetesen növekedett a búza vetésterülete és nagyüzemeink 54 ezer hektárról hordják majd be a következő hetekben az új kenyér- nekvalót A hat és fél ezer hektárral növelt búzaterületen a szakemberek előzetes termés- becslést végeztek és megállapították, hogy hektáronként 34—35 mázsás átlagra van kilátás. Ez lényegesen túlszárnyalja a tavalyi termést. Ebben benne van a mező- gazdasági üzemek dolgozóinak szorgalmas, odaadó munkája, a tavasszal végzett hatékony repülőgépes fejtrágyázás és vegyszeres gyomirtás. A nyár eleji időjárás is kedvezett a közös gazdaságoknak. A többségében hűvös május vége és június eleje ugyan a zöldségfélék érését nehezítette, a gabonafélék érését viszont elősegítette. . Az aratás ennek ellenére — mint arról tájékozódtunk — nem Péter—Pál napján, hanem csak július első hetében kezdődik megyénkben. Közös gazdaságaink először 18 ezer hektárról áz áprát takarítják be. ezt követi majd a búza aratása. A nagy munkát megyénk földjein 500 kombájn segíti. A meglevő arató-cséplő gépek mellé ezen a nyáron 26 nagy teljesítményű szovjet SZK—5 és 6 tipusú kombájn is munkába lép, ugyancsak 6 NDK kombájnt is vásároltak gazdaságaink. A Heves megyei AGRO- KER Vállalatnál további SZK—6 típusú kombájnok vásárolhatók, melyhez a MaVasárnap este Nyíregyházán ünnepélyes külsőségek között megnyitották' az országjáró diákok 11. országos találkozóját. A megyeszékhellyé válásának 100. évfordulóját ünneplő város, szívében fekvő Kossuth téren megrendezett ünnepi megnyitó diszelnökségeben helyet foglalt Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának titkára is. Az országjáró fiatalok társadalmi munkaakcióban vesznek részt, és a hét végén megyei körútra indulnak, gyár Nemzeti Bank kedvező hitelfeltételeket biztosít a nagyüzemeknek. Célszerű tehát. hogy gazdaságaink ismét mérjék fel kombájnigényeiket és éljenek a kedvező lehetőséggel. Az aratócséplő gépek mellett az idei betakarítást 1900 traktor, 700 teherautó, 185 bálázógép és 45 terményszárító is segíti majd. ■AAtVVW, . . Vélemények szerint, ha *z időjárás kedvez és üzemeink kellően megszervezik a munkát, akkor a meglevő gépekkel 16—18 nap alatt végeznek az aratással. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok mellett fölkészült a nyári betakarításra a Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat is. Nem kevesebb. mint 13 250 vagon kenyérgabona vásárlására kötöttek szerződést a nagyüzemekkel, ezenkívül 1200 vagon sörárpát is átvesznek. A vállalat az idén órámként 15 tonnával több gabonát szárít meg gépeivel, mint tavaly. Ez azért fontos, mert csapadékos időjárás esetén a megye gabonatermésének csaknem 40 százalékát tudják szárítani. Ami pedig a raktári elhelyezést illeti, a vállalat az idén is gondokkal küzd. A kenyérgabonából ugyanis 2200 vagonnal szabadtéren helyeznek el. és 4500 vagonnal pedig szövetkezeti és állami gazdasági bértárolókban. Az aratás alatt a Heves megyei AGROKER Vállalatnál. és az egri MEZÖGÉP- nél telex- és telefonügyeletet tartanak. A kómbájnbe- szerzésben. illetve alkatrész- ellátásban segítik a mező- gazdasági nagyüzemeket Az ODOT keretében rendezik meg azt a nemzetközi konferenciát is. amelyen hat szocialista ország küldöttei, szakértői tanácskoznak a. diákturisztika aktuális tennivalóiról. feladatairól, ’ a baráti országok diákturisztikai kapcsolatainak elmélyítéséről, továbbfejlesztéséről. (MTI) 1976. június 22., kedd Gombár Csaba Kísérlet a kenyérrel Az országjáró diákok 11. országos találkozója Nyíregyházán uaagsf
