Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-20 / 145. szám
Az építőkről és az építtetőkről Hány lakásra képes a vállalat? Az igazgató megkérdezte az egyik műszaki vezetőtől: — Hány lakásra képes ez a vállalat? — Hétszázra — hangzott a bizonytalankodó válasz. — Nem arra vagyok kíváncsi, mennyi a terv. — Akkor,., ezer. — Látod, ezt kell csinálnunk! Ez a párbeszéd a Heves megyei állami Építőipari Vállalatnál alakult így, ahová néhány héttel ezelőtt új igazgatót neveztek ki. Ez a körülmény magyarázza a jelenetet. De jellemzi is a hely. zetet. * Rakusz József igazgató hittel állítja, hogy az állami építőipari vállalatnak van tekintélye, neve. „jegyzik”, csak hát javítani való is akad még a tevékenységben. Ami-' kor erre a megállapításra rákérdezünk, akkor a legfőbb követelményt abban jelöli meg. hogy egységesnek kell lennie a vállalatnak, ezen túl pedig a határidőkre és a minőségre kell nagyon kényesnek lennie. Ha meggondoljuk, a többi már látszólag „nagyon egyszerű”. Hiszen, ha egységes a vállalat. akkor mindenki ugyanazt akarja, akkor mindenki mindenütt ugyanúgy nyilatkozik a vállalat minden ügyéről, akkor a cél is ugyanaz. és a cél elérése egyaránt összefog mindenkit és minden eszközt is erre mozgósít. Csak hát ez inkább óhaj ma még, mint valóság. Sőt! Messze van a pillanatnyi állapotoktól. Rendet kell tehát teremte- tai. — Senkinek sem kell idegeskednie. hogy .mi lesz vele a következő hetekben — magyarázza Rakusz József. — Azt mondtam, dolgozni kell. o,c=%tindenki végezze a tőle'telhető legjobb eredménnyel a munkáját és akkor elégedettek leszünk egymással. Érthető, az új igazgató eljövendő intézkedései miatt sokféle találgatás kapott lábra a vállalatnál. Márpedig a találgatások a tényleges munkától veszik el az időt. — Véleményem szerint szükség van. szükség lesz bizonyos személyi változtatásokra is — jelzi az igazgató. — Miután a létszámstop köt bennünket is. egyelőre az adminisztrációs területen nehéz bármit is tenni. De meggyőződésem. hogy ez a mostani központi létszám irreális. Lehet ezt a munkát hatékonyabban is elvégezni. Nagy szükségünk lesz műszakiakra, lendületes fiata. lókra. Máris a legfőbb követelménynél. a hatékonyságnál tartunk. •ir Anélkül, hogy a részletekben vesznénk el. néhány általános vonást ki kell emelnünk. Ezekről kérdeztük a vállalat igazgatóját. Mindjárt a válaszait soroljuk. A határidőkről és a minőségről már szó esett. De annyit még: szerinte alaptalanul nagy engedményekkel állapítják meg a munkák befejezésének időpontját. Ez magában hordja a későbbi konfliktusok magját. A minőségi munkát úgy is értelmezi, hogy sem a hibajavítások nem húzódhatnak el. sem a garanciális munkák. Bár most még sokan hitetlenkedve hallották tőle. de ő nagyon megvalósíthatónak tartja, hogy az épületeket hibajavítás nélkül adják át. Ez úgy is érdeke a vállalatnak, hogy a lakóépületek nem állnak ott üresen /hónapokon át esetleg, mert a megrendelő nem akarja átvenni. Ezért a lakásokat még a téli időszak előtt kell tévézni, yallja az . igazgató. A vállalatnak a megyei in. tézményeket kell maximálisan kielégítenie. „Idegenben” ne vállaljon munkát, amik már most folynak, a megyén túl. azokat be kell fejezni. Ugyanúgy a kisebb feladatok befejezésére is össze kell vonni az erőket, hogy teljes koncentrálással a jelentős munkákra állhassanak át. — Joggal várja ezt el tőlünk a megye — teszi hozzá Rakusz József. Hozzáfűzi még. ha „itthon” közmegelégedésre dolgozik a vállalat, akkor senki sem szól majd egyetlen szót sem. ha „idegenben” is lesz valami elvégezni valójuk. A minisztériumnak egyébként is joga van bármilyen munkára kijelölni a Heves megyeieket is. azért minisztériumi a vállalat. — Szerintem minden azon múlik, hogy . pontos határidőben. jó minőségben adjuk át az épületeket — összegezi a tennivalókat az igazgató. — Akkor másként kezelnek bennünket a beruházók. a bonyolítók, másként alakul a közvélemény, a hivatalos szervek állásfoglalása is. * Rakusz József fiatal ember, még jóval a negyvenen innen. Tőzsgyökeres egri. ahogy ő mondja, minden rokona ott él a megyeszékhelyen. Ahogy elvégezte a miskolci egyetem gépészeti karát. visszakerült szülővárosába. Tíz évig dolgozott az útépítőknél, utána Kecskemétre vitték el. ahol az útépítő vállalat nagyon rossz helyzetben sínylődött. Három év sem telt el. már elismerésre méltó eredményeket mutathattak fel. — Erőpróbának tekintettem a kecskeméti munkámat, felmértem .mire vagyok képes. Amikor szóltak, hogy a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatójának szemeltek ki. nem sokat gondolkoztam. Az Alföldön nem tudtam megkötni. A feleségem ugyan, azt mondta. ő nem bánja, hová megyünk, de az életben többet nem akar költözni. Mert akárhogy van is. akárhogy mondjuk is. ma még általában a feleség sorsa a férj sorsának a függvénye. Pedig neki is vannak szakmai törekvései, tanít. igyekszik jól végezni a feladatát. Érthető, ha a gyakori költözködésért nem lelkendezik. Magáról még annyit mond el. hogy semmiféle hobbyja nincs. A munkája tölti ki az idejét, bár nem visz haza munkát soha. de nem is tudja lerázni magáról a vállalati gondokat, ha behúzza maga után az irodája ajtaját. — Nem szoktam azt mondani. hogy igazgató vagyok, mert a vállalatnál még nem megy olyan jól semmi, hogy nekem ne kelljen dolgoznom. A vállalat vezetője vagyok, így mondom. A közvetlen munkatársaimtól elvárom, hogy önállóan végezzék a munkájukat. Vonatkozik ez az osztályvezetőkre is. Nagyon kíváncsi vagyok mindenkinek a véleményére, mert meggyőződésem, hogy nincs olyan ember, akitől ne tűnnék tanulni. Szívesen hallgatom a munkásokat, amit ők elmondanak, arra nagyon oda kell figyelni. Olyan az ő véleményük, hogy sok minden fontos dolog fedezhető fel a szavaik mögött is. Nálam nincs olyan, hogy fogadóóra, akinek mondanivalója van, az bármikor bejöhet. de ha valamit a művezető el tud intézni, akkor oda küldöm hozzá vissza az illetőt. Azt megkövetelem, hogy mindenki teljes intenzitással dolgozzék, tegye a feladatát. Ezek után nem kell bizonygatni. hogy Rakusz József olyan ember, aki szeret „meredeken” fogalmazni, ke, rüli a kertelést és a mellébeszélést. a véleményét sem rejti véka alá. senki kedvéért vagy tapintatból, esetleg „okos megfontolásból”. * — Ebben a vállalatban sokkal több van minden szempontból. mint amennyit most teljesíteni tűd — vallja az igazgató az elmúlt hetekben szerzett tapasztalatai alapján. — Még néhány hónapig kemény dolgunk lesz. Lehet, hogy félévkor „sorba kell állnunk” a banknál, de a műszaki emberek, a fizikai dolgozók többre képesek. Gépeinket ki kellene cserélnünk. az biztos. Kaptunk százhúszmilliót, azt jól kell •felhasználnunk. Fejlesztési lehetőségeink ...? Majd az is lesz. Szerintem már jövőre egészen más helyzetben leszünk. mert képesek vagyunk arra. hogy jó irányba mozduljunk ki. A vállalat most alig több, mint ötszázmilliós tervet teljesít. Ezt nyolcszázmillióra képesek fejleszteni az igazgató szerint. A lakóépületeknél az alagútzsalus, a középületeknél pedig a síkzsalus technológiát teszik általánossá. Módosítanak a vállalat belső szervezetén is úgy. hogy az erőket koncentrálni tudják, és mindenki a befejezett épület elérésében legyen érdekelt. Ne mondhassák például az egyik iparágbeliek azt. hogy ők teljesítették a tervüket. még akkor is várják ezért az anyagi szolgáltatást, ha az épület ott áll átadás nélkül, befejezetlenül. — Vigyáznunk kell arra, hogy a dolgozóknak megadjuk már most azt, amit meg tudunk adni — magyarázza Rakusz József. — Nagyon fontos, hogy a dolgozóink elégedettek legyenek. Ma már autóbusszal akarnak utazni a lakóhelyükről a munkahelyükre naponta. Tetszik, nem tetszik, ezt biztosítanunk kell. Vagy: az egyik munkahelyen azt panaszolja; a munkás, hogy nem kapott kesztyűt. Nincs kesztyű? — kérdem a helyi vezetőtől. De van. Akkor miért nem adjátok ki? Ez apróság, de ez is fontos magatartást jelez. A tennivaló is világos. Itt akár be is fejezhetjük az írást. Mert a tennivaló nem csak ennél a mellékesnek tetsző részletnél világos, hanem a Vállalat egészéré vo_ hátkozöan is. ahogy ez kiderülhetett a korábbiakból. " Várjuk, hogy ezek a tennivalók sorra tettekben tes- tesedjenek meg a vállalat és a megyénk hasznára. G. Molnár Ferenc A Budapesti Műszaki Egyetem tanreaktorában különféle betonfajták sugárvédő tulajdonságait ellenőrzik és kiválasztják a Paksi Atomerőmű reaktortömb. építésére alkalmas típust. A tanreaktor munkatársai a nagy jelentőségű mérések alapján szakvéleményt adnak az atomerőmű tervezőinek. (MTI fotó — Csikós Gábor) A 30 győzelmes év Tíz szocialista ország képzőművészeti tárlata Magyarországon Nagyszabású nemzetközi képzőművészeti kiállítás készül a Budapesti Nemzetközi Vásár B-pavilonjában. A műcsarnok, saját területének háromszorosán, 6000 négyzetméteren rendezi meg tíz szocialista ország: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyel-> ' ország, Kuba, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, a Szovjetunió és Vietnam szocialista-realista művészetének magyarországi bemutatóját. A 30 győzelmes év című reprezentatív tárlat — amely tavaly nyáron Moszkvában a Manyezsben, az év őszén Berlinben az Altes Múzeumban, majd az év tavaszán Prágában a Fucik Park brüsszeli pavilonjában kapott helyet — a szocialista társadalom építésének eredményeit, a testvérnépek életét ábrázolja. . Á vándorkiállítás ünnepélyes megnyitóját június 25-én tartják. Egy hónap múlva, július 25-e után. Szófia fogadja a nem mindennapi, élményt nyújtó kiállítást. (MTI) Eredményes pártoktatási év Egerben Sikeres pártoktatási év befejezéséről adhattak számot Eger város pártalapszerveze- tei, amikor értékelték az 1975—76-os oktatási évet. A város pártszervezeteiben sikerült a párt XI. kongresszusának előkészítésénél, a vezetőségek múlt évi újraválasztásainál, a küldöttértekezleteknél jó hangulatú, politizáló légkört kialakítani. Az összetételében megfiatalított, felkészült és fizikai munkásokat gazdagított alap_ szervezeti vezetőségek felelősséget éreztek már az új oktatási év előkészítése kapcsán elsősorban abban, hogy a kongresszus. teremtette politizáló közhangulatot szinten tartani, vagy fokozni szükséges. Az alapszer,vezetek vezetőségeinek döntő többsége így gondolkodott. Különösen éléhk volt a felkészülés az ipari üzemekben. mint a Finomszerel- vénygyárban, a Csepel Autó Egri Gyárában, a Dohánygyárban, az ÉMÁSZ-nál, hogy csak egy-két példát em_ létsünk. De lehetne folytatnia a sort az Egri csillagok Termelőszövetkezettel, a KAEV egri gyárával is. A munkát segítette még az a tény is, hogy a város 163 alapszervezetében öt évre szóló középtávú oktatási terveket kellett kidolgozni. A tömegpropaganda középtávú tervezését a pártszervezetek döntő többsége jól. reális helyzetelemzés után. a helyi igények figyelembevételével, azokra alapozva készítették el. A középtávú oktatási terv első évének be-- fejezése azt mutatta, hogy a végrehajtás, a megvalósítás munkája fegyelmezettén, a tervnek megfe^lősB, időará- ^Dsan folyik. Színvonalasabb munka A legnagyobb érdeklődés az MSZMP XI. kongresszusának anyagait — különös tekintettel a Programnyilatkozatra —, és az SZKP XXV. kongresszusának dokumentumait kísérte. A vitákból és az eszmecserékből egyértelműen meg lehetett állapítani, hogy az említett nagy jelentőségű tanácskozások anya-1 gainak feldolgozása erősítette a marxizmus—leninizmus eszméjének világméretű győzelmébe vetett hitet, bizakodást, erőt adott a nemzeti és • internacionalista feladataink végrehajtásához. Az egyértelmű. világos kongresszusi anyagokon túl, az oktatási év sikerét nagyban befolyásolta az is, hogy a foglalkozásokat egyre inkább felkészült, az esti egyetem szakosítóját végzett propagandisták vezetik. A szín' vonalas oktatáshoz ebben az évben minden eddiginél nagyobb segítséget adtak a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola marxizmus—leninizmus tanszékének tanárai, akik a tömegpolitikai oktatási formák mellett, nagy hozzáértéssel és lelkesedéssel vezették a marxista középiskola foglalkozásait. A városi pártbizottság a propagandisták jobb felkészülését segítve az oktatási évben két alkalommal a továbbképzést segítő tanácskozást szervezett, ahol mind a vezető propagandistáknak, mind pedig az oktatásokat vezető propagandistáknak is lehetősége nyílt a tapasztalatok összegezésére, az újabb feladatok meghatározására. Egyre inkább természetes igény az alapszervezeti párttitkárpknak, a vezetőségi tagoknak a szervezett rendszerű továbbképzése is. Ennek az igénynek a kielégítésével a városi pártbizottságnak az elmúlt oktatási évben, az Oktatási Igazgatóság vezetésével közösen az volt az elsődleges célja, hogy elsősorban a párt- vezetők ismerjék meg. sajátítsák el magas fokon a marxizmus—leninizmust. Az egyéni példamutatás is eredményezte, hogy az év elején jelentkezettek közül minimális volt a lemorzsolódás, a fegyelmezetlenség. Az alapszervezeti pártaktíváknál eddig soha nem tapasztalható kedv mutatkozott meg a politikai ismeretek megszerzése iránt. A városból az elmúlt oktatási évben 45 párttitkár és harminc pártvezetőségi tag tett, vagy tesz vizsgát az esti egyetem általános és szakosító tagozatain. Politikai ismereteik bővítésén túl, megkapták mindazokat a vezetéselmélet- gyakorlati előadásokat, foglalkozásokat is. amelyek birtokában megteremtődtek a színvonalasabb pártmunka végzésének feltételei is. A speciális továbbképző jellegű tízhónapos tanfolyamok közül a város politikai és gazdasági vezetői a legnagyobb érdeklődést a ..Pártélet—Politikai vezetési” tanfolyam foglalkozásai iránt tanúsították. E tanfolyamot 26 vezető, az’ iparpolitikai és művelődéspolitikai taníolya- mot 15—15 elvtárs végezte el. Két és fél ezren A tömegpolitikai tanfolyamokat több mint két és fél ■ ezren látogatták a városban; A különböző szervezett rendszerű tanfolyamok mellett 48 helyen sikerült rendszeressé tenni a' „Politikai vitakör foglalkozásait, amelyeken a közel ezer hallgató az időszerű, . legakutálisabb politikai, gazdaságpolitikai kérdésekről tájékozódhatott. Az elmúlt évek során Egerben egyre nagyobb népszerűségnek örvendett a politikai oktatás rendszerében a Marxizmus—Leninizmus Középiskolája. Az iskola- rendszerű oktatási forma magas színvonalon, a káderképző iskola feladatait töltötte volna be. A túlzott igények miatt azonban a 42 osztályban tanuló 1036 hallgató között olyanok is akadták szép számban, akik ezzel az oktatási formával kívántak eleget tenni a beosztásukhoz feltétlen szükséges politikai végzettségnek. Az alapszervezetek egy részénél ennek az oktatási formának a túlhangsúlyozása hátráltatta a tömegpolitikai oktatások helyi szervezését. Kialakult olyan téves nézet is, hogy akik egyszer elvégezték a marxista középiskolát, számukra a politikai továbbképzés egyszer és mindenkorra befejeződött, vagy csak az esti egyetemi továbbtanulás az egyedüli továbbképzési forma. Lebecsülték a tömegpolitikai oktatást, a folyamatos önképzést.’ Gondként jelentkezett az elmúlt oktatási évben az is. hogy az országos feladatok, a tennivalók ismertetése mellett nem kellő alapossággal szóltak a propagandisták a helyi jellegű eredményekről, gondokról és tennivalókról. A hallgatóság»* nem sikerült ráhangblni a helyi, üzemi feladatokra. E témáknál adottak a kötelességek is. Elsősorban az, hogy- a pártvezetőségek és a városi párt- bizottság is nagyobb gondot fordítson a propagandisták felkészítésére, lássák' el bőven helyi érvanyaggal, „‘munícióval” őket További segítségét Mindezeken túl az új oktatási év előkészítése során fokozottabb gyakorlati segítséget kell ädni áz alapszervezeteknek, a propagandis- ■ táknak. a szemléltetőeszközök alkalmazásához is. Jobban felhasználva a város lehetőségeit, mint például a megyei filmtárat. a Megyei Művelődési Központot, a megyei moziüzemi vállalat adottságait is. Nagy felelősséggel tovább kell folytatni azt a sikeres oktató-nevelő munkát, amelyet az 1975—76-os pártoktatási évben elértek a város pártalapszervezetei. A kongresszusi határozatok, a Programnyilatkozat. a megyei és városi pártértekezletek hosz- szú távra megszabták a feladatokat a marxizmus—íeni- nizmus eszméjének terjesztésében. az eszmei-ideológiai munkában. Az ötödik ötéves terv gazdaságpolitikai , feladatai, azok végrehajtása, komoly munkát jelent valamennyi városi propagandista számára. Az. elmúlt pártoktatási év eredményei további sikeres munkára ösztönöznek — Egerben is. Kovács János június 20., vasár na® „ Betonvizsgálat a paksi reaktortömbhöz
