Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-19 / 144. szám
A polgári védelmi szervezetek korszerűsítése Hazánk, a Magyar Népköztársaság honvédelme erősítésének, fejlesztésének irányát, ütemét magas szintű állami döntések határozzák meg. Hazánk védelmének kiépítése érdekében az utóbbi évtizedben több jelentős lépés történt. Védelmi rendszerünkben jelentősen fejlődött az állampolgárokat és az állam gazdasági, társadalmi szervezeteket egyaránt és egyre teljesebben átfogó polgári védelem is. Az MSZMP Politikai Bizottságának határozata alapján a Minisztertanács — a polgári védelem fejlesztésének megvalósítása érdekében — a polgári védelemről szóló 2041/ 1974. MT. h. sz. határozatban újólag szabályozta a polgári védelem irányításának, működésének, anyagi-pénzügyi ellátásának rendjét, megállapította a szakszolgálatok és önvédelmi szervezetek körét, rendeltetését, irányításának és működésének alapvető szabályait. Ennek alapján a honvédelmi miniszter, a polgári védelem országos parancsnoka intézkedett a polgári védelmi szervezetek korszerűsítésére. A korszerűsítést az teszi szükségessé, hogy jobban felszerelt és kiképzett szervezetek álljanak rendelkezésre, továbbá, hogy a szervezetek képesek legyenek bonyolult körülmények között és elemi csapások, ipari katasztrófák esetén, béke idején is a védekezésre, a mentés, mentesítés, fertőtlenítés stb. végrehajtására. A szervezési intézkedés érinti a szakszolgálat-parancsnokságokat, a szakszolgálatokat, önvédelmi szervezeteket, a parancsnoki és beosztott állományt egyaránt. Egy lényeges dologra mindjárt szeretnénk a parancsnoki állomány figyelmét felhívni. A korszerűsítés nem azt jelenti, hogy újonnan szervezzük a polgári Védelmi szervezeteket, hogy a régieket megszüntetjük, csak azt, ahol szükséges, bizonyos módosításokat eszközöljünk éppen a fentebb elmondottak figyelembevételével. Arra kell törekedni, hogy ahol a személyi és technikai feltételek adottak, a meglevő és kiképzett szakszolgálatokat meg kell hagyni és csak ott kell csökkenteni, vagy bizonyos átcsoportosítást végezni, ahol a feltételek ezt indokolttá teszik. (Pl.: A lakóhely szerinti szervezeteket csökkenteni kell és az üzemi erők létszámát növelni szükséges.) A szervezetekkel kapcsolatos intézkedések végrehajtásának irányítását, koordinálását, ellenőrzését az érintett üzemek felügyeletét ellátó miniszterek, a megyei, városi tanácselnökök, a járási hivatalok elnökei, az érintett szak- igazgatási szervek irányításával biztosítják. Az üzemek, vállalatok, intézmények, szövetkezetek (együttesen üzemek) vezetői, polgári védelmi parancsnokai a minisztérium, illetve a megyei polgári védelmi parancsnokság útmutatása alapján készítik el javaslatai Icát a szak- szolgálatok és önvédelmi szervezetek kialakítására. A jóváhagyott szervezetek kialakítását ez év december 31-ig kell végrehajtani. Úgy gondoljuk, ez nem kis feladatot jelent a polgári védelmi vezetők számára. A vezetők részéről megéri a fáradságot — még akkor is, ha ez időt vesz el a termelő munkából —, mert alaposan átgondolt és jól szervezett erők a felkészítés során nem okoznak gondot majd a parancsnokságoknak. Kérjük a szakigazgatási szervek, üzemek vezetőit, hogy a szervezetek kialakítását, majd a szervezetekbe a személyek beosztását körültekintően, az idevonatkozó rendeletek szerint hajtsák végre. Kérjük a párt- és tömegszervezetek vezetőit, aktivistáit. hogy nyújtsanak aktív segítséget a szervezetek kialakításához és folytassanak felvilágosító munkát annak érdekében, hogy a megye minden állarnpolgára megértse ennék szükségességét, fontosságát. Hiszen a polgári védelmi erők békében és háborúban egyaránt valamennyiünk érdekét szolgálják, és ha bajba kerülünk, segítségükre mindenkor számíthatunk. A polgári védelmi szervezetekbe beosztott állománytól -továbbra is azt várjuk, hogy legyen segítségünkre a szervezet korszerűsítésénél, a kiképzéseknél. Segítsék az újonnan beosztásra kerülő állományt, hogy. minél előbb be- illeszkedienek szervezetünkbe, hogy minél előbb egyenrangú tagjai legyenek a polgári védelemnek. Legyen büszke minden polgári védelmi beosztott arra, hogy olyan nemes és szép feladatra kapott megbízatást és kiképzést, mely valamennyiünk védelmét szolgálja és a bajba jutottak segítésére siethet. Ez a szervezési korszerűsítés egyik alapját fogja jelenteni további fejlődésünknek, előrehaladásunknak. K. J. „Hazádnak rendületlenül” sájtópáSyázat A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala, az MN Politikai Főcsoportfőnökség és a Polgári Védelem Országos parancsnoksága, a Munkásőrség Országos Parancsnoksága, a BM Határőrség, a Magyar Honvédelmi Szövetség, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetsége meghirdette a hagyományos HAZÁDNAK RENDÜLETLENÜL című pályázatot. A pályázaton — a szocialista íazaszcrctetrc, inleruacionaliz- .íusra és honvédelemre italét nevelést szolgáló írásaival minden újságíró részt vehet. Pályázni a sajtóban, a rádióban, a televízióban, a filmhíradóban 1975. szeptember 29. és 1976. július 1. között megjelent, illetve bemutatott olyan művekkel lehet, amelyek beszámoltak a polgári védelem fennállásának 25. évfordulójáról; a lakosság, az üzemi dolgozók differenciált polgári védelmi felkészítéséről stb. , A pályaműveket a MUOSZ- szakosztályok titkársága címére (1363 Bp., Népkőtársaság útja 101.) egy eredeti és két másolati példányban (a fejképeket 13x18 cm-es nagyításban) 1976. július l-ig kell beküldeni. Van lehetőség a védekezésre 2. rész Az ideális lakosságvédelem megvalósítása afckor volna lehetséges, ha minden egyes személy részére — a tartózkodási helyén (lakás, üzem) — a várható veszélyeztetettségnek, helyesebben a tényleges csapásnak megfelelő totális védelmet biztosító életvédelmi létesítmény állna rendelkezésre. A népesség és az ipar magas fokú koncentrációját képviselő nagyvárosok teljes lakosságának kizárólag óvóhelyen történő helyi védelmét jelenleg egyetlen ország sem tervezi, elsősorban a magas védőképességű létesítmények jelentős költségei miatt. Helyette a kollektív védelem két változatának — a távolsági és helyi védelemnek — összehangolt rendszerét alkalmazzák az anyagi lehetőségek szabta korlátokon belül. Ez érthető is, hiszen a kitelepített lakosság védelme a másodlagos hatások ellen lényegesen egyszerűbben és kisebb ráfordítással valósítható meg. E sorozatunkban csak a helyi védelemmel, illetve annak lehetőségeivel foglalkozunk, míg a távolsági védelem kérdéseit egy későbbi lapszámunkban elemezzük. Milyen alapvető követelüzemi dolgozók munkahelyétől. Ahhoz, hogy az emberek életét a legnagyobb valószínűséggel megóvjuk, e három feltételnek — egyidejűleg — biztosítottnak kell lennie, hiszen hiába van megfelelő védettséget nyújtó óvóhely, ha azt az igénybevételre szoruló ember nem tudja Időben elérni, mert nagy távolságra van otthonától. Ez persze fordítva is igaz, ugyanis egy elérhető közelségben lévő óvóhely ha nem nyújt kellő Védelmet, nem alkalmas életek megmentésére. Az előzőekben egyértelműen látható, hogy a helyi védelem biztosítása nagyon sokoldalú és összetett feladat, melynek megoldása nem korlátozódhat csupán az illetékes szervekre, hanem az csak a társadalom széles körű összefogásával valósítható meg. A következőkben vizsgáljuk meg, hogy a különböző veszélyeztetettségű területeken, milyen védőképességű létesítmények nyújtanak biztonságos létfeltételeket? Ismeretes, hogy a magfegyverek közvetlen és közvetett hatásaikkal fejtik ki pusztító erejüket. Az első csoportba a léglökéshullám, a fény- és hősugárzás, valamint a kezdeti sugárzás (ez az összményeket kell kielégítenie az életvédelmi létesítményeknek? 1. Nyújtson kellő védelmet a nukleáris, a biológiai és vegyi fegyverek várható hatásaival szemben. 2. Biztosítsa a huzamosabb ideig való benntartózkodás- hoz szükséges minimális élet- feltételeket. 3. Elérhető közelségben legyen a védelemre szoruló lakosság otthonától, illetve az energia kb. 90 százaléka), míg a második csoportba a radioaktív felhőből kiszóródott hasadási termékek és radioaktívvá vált porszemcsék kihullásának befejezése után visszamaradó radioaktív sugárzás tartozik. A két hatás területét nagyságrendű különbség jellemzi, ugyanis amíg a közvetlen hatások területe csupán néhány km-; addig a másodlagos hatás területe több száz km: is le1. Melyik magyar kommunista hamva kapott helyet a Kreml falában? 1 Kun Béla x Landler Jenő 2. Szamuely Tibor 2. Hány ország alkotja a szocialista világrendszert? 1. Tizenhárom x Tizennégy 2 Tizennyolc 3. Hogyan nevezték a TI. világháború félelmetes szovjet ra- kéta-sorozatvetőt? 1 Iljusin x V—1 2 Katyusa 4. Hány ország tagja jelenleg a varsói" szerződésnek? 1 Hét 2 Nyolc x Kilenc 5. Mikor szállták meg hazánkat a német fasiszták? 1 1944. március 19. x 1945. január 16. 2 1945. február 19. 6. Az atomrobbanás pusztító tényezői százalékban? 1 lökéshullám 45 százalék, fénysugárzás 25 százalék, sugárszennyezés 30 százalék X lökéshullám 50 százalék, fénysugárzás 30 százalék, 'sugárszennyezés 20 százalék 2 lökéshullám 50 százalék, fénysugárzás 35 százalék, sugárszennyezés 10 százalék áthatoló sugárzás 5 utat lek 7. Milyen kötéstípust alkalmaz légmell esetén ? 1 nem alkalmazunk kötést x szigetelő fedőkötést 2 nyomókötést 8. A szükségóvóhelyek, árokóvóhelyek kiépítését mikor célszerű végrehajtani? 1 a béke időszakában x a háború kitörésének időszakában 2 a háborút megelőző veszélyeztetettségl Időszakban 9. Óvóhelyen milyen szükség- világító eszközt szabad használni? 1 petróleumlámpát x eleralámpát. akkumulátoros lámpát 2 garbidlámpát 10. Személyenként hány liter ivóvizet keU tárolni az óvóhelyen? 1 Kettő x Három 2 öt 11. A IV. osztályú óvóhelynek hány órás teljes elzárkózást kell biztosítania? 1 Kettő x Hat 2 Xw Épületen kívüli, felig földbe süllyesztett „családi óvóhely’* hét a hatóerőtől függően. A közvetlen hatások által veszélyeztetett területeken csak a megfelelően méretezett és megépített, úgynevezett „osztályba sorolt óvóhelyek” nyújtanak védelmet az egy- időben , fellépő hatásokkal szemben. Ezen létesítmények biztonsággal garantálják, hogy a föld felületén kialakult túlnyomó romboló hatásának — a méretezett értékig — ellenállnak minden. károsodás nélkül. Nyilvánvaló, hogy az ilyen objektumokat csak azokon a területeken célszerű létesíteni, ahol várhatóan nukleáris csapással lehet számolni. Az osztályba sorolt óvóhelyek épülhetnek épületek alatt, vagy épületen kívül, részben, vagy teljesén földbe süllyesztett kivitelben. Hogy ezen lehetőségek közül melyik megoldás kerül alkalmazásra azt elsősorban a területi adottságok — magas talajvíz, közműhálózat, beépítettség, stb. — határozzák meg. Számítások és gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy a különböző kivitele12. Tízemeletes épület esetén, mely emeleten célszerű a kiszóródás elleni védelmi helyiséget kialakítani? 1 Tizedik emeleten x Első emeleten 2 Ötödik emeleten 13. Milyen vastag talajréteg csökkenti felére a gammasugárzás intenzitását? 1 öt centiméter x negyven centiméter 2 tizenkilenc centiméter 14. Radioaktív kiszóródás területén személy. állatállomány, élelmiszer védelmének érdekében mi az alapvető teendő? 1 teljes hermetikus elzárkózás, elzárás x egyéni és szükségvédő eszközök használata 2 Szükségmentesítő eszközök alkalmazása A helyesnek tartott válaszokat kérjük bekarikázni, majd az újságból kivágva a Polgári védelem Heves megyei Parancsnokságára (3301 Eger. Pf.: 76.) 1976. június 30-ig beküldeni. A helyes megfejtők között könyvjutalmat sorsolunk ki. A legutóbbi totó helyes megfejtése: 2, 2, x. 2, 2, X. l, 1, x, 2, x, 1, 2. x. Könyvjutalmat nyertek: Szűcs Gyuláné 3360 Heves. November 14. tér 4. Macsinka Zoltán. 3300 Eger. Tárkányi út 56. PÓCS Verem- Pp, j’ «ki. zési alternatívák közül a légi- gazdaságosabban az épület alatti változat old’ható meg. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az épület alatti óvóhely kivitelezési költsége csupán 47 százaléka a szabadon álló azonos befogadóképességű létesítményének. Sajnos hazánkban semmiféle jogszabály nem írja elő az óvóhelyek építése, így városainkban az új lakótelepek építésénél egy jelentős lehetőséget hagyunk kihasználatlanul, mint ahogy azt az előbbi számadat is igazolja. Érdekes, hogy egy sor nyugati — és semleges államban kötelezővé van téve — az új beruházásokhoz kapcsolódva — az óvóhelyépítés, sőt a legtöbb országban törvény szabályozza és ösztönzi a „kettős célú” rríagán- és nyilvános óvóhelyek építését. Ez a fokozott óvóhelyépítési program pl. Svájcban azt eredményezte, hogy napjainkban már csaknem minden egyes lakó részére biztosított az óvóhelyi elhelyezés. Annak ellenére, hogy hazánkban nem kötelező az óvóhelyek építése — néhány esetet kivéve — mégis a beruházók, tervezők sokat tehetnek annak érdekében, hogy az új lakótömbök alatt épülő pinceterek úgy kerüljenek megtervezésre és kivitelezésre, hogy azok adott esetben átalakíthatok legyenek életvédelemre. így pl.: minimális többletköltséggel olyan födémszerkezetet célszerű kivitelezni, ami kielégíti az V. osztályú védelmi követelményt. Az osztályba sorolt óvóhelyeket I-r-V. számozással különböztetik meg. A számok az óvóhelyek védőképességét jelölik. A lakosság és dolgozók védelmére általában a III—V. jelűeket alkalmazzuk. A III. osztályú óvóhely már a központi zóna határán bőiül is védelmet nyűit, az V. osztálvú pedig a második zóna (0.3 kp’crn5) határán túl biztosítja a túlélés feltételeit. E zónától távolabb már az úgynevezett, ..szükségóvóhelyek” is tökéletesen védenek a közvetlen és másodlagos hatások ellen. (Folytatjuk.) Si. i. i *
