Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-15 / 140. szám

Kísérletek a pingvinekkel Hogyan sikerült a pmgvi- íeknek olyan pompásan al­kalmazkodniuk a zord éghaj­lati viszonyokhoz? Mi i.órté- nik szervezetükben, amikor majdnem jéggé fagyott víz­ben merülnek alá élelem uián (a császár-pingvin pél­dául akár 18 percig is a víz alatt marad, 100—200 méter mélyre is lemerül percen­kénti 60—120 méteres se­bességgel). E kérdésekre ke­restek választ a kutatók az alábbi kísérletek során. A szívműködést regisztráló mérőhelyekkel ellátott ping­vineket acélkamrába helyez­ték. mégpedig úgy, hogy vér- vevő csövekkel is telsz trel- ék őket. A kamrában olyan nyomást hoztak létre, amely megfelelt a ' meghatározott mélységre való lemerülésnél elszenvedett nyomásnak. Min­den harminc másodpercben vérmintát vettek a kísérleti állatoktól, folyamatosan vizs­gálták annak oxigéntartal­mát. Egy másik kísérlet során az állatok testhőmérsékletet szabályozó agyközpontjába finom csövecskéket ültettek be, amelyben vizet cirkulál­tattak. Amikor meleg víz áramlott a csőrendszerben, a pingvinek széttárták úszó- szárnyukat, légzésük zihálóvá vált, és jeget nyaltak, mint­ha melegük lett volna. Ami­kor az agyi részt hideg víz áramoltatásával lehűtötték, az állat teste erősen remeg­ni kezdett, még akkor is, ha közben meleg vízben állt. Lehetséges, hogy a pingvi­nek életének kutatása Köz­ben szerzett tapasztalatok hozzásegítik az embert ah­hoz, hogy megtanuljon élni és dolgozni az óceán mélyén, s olyan nagyszerűen állja a dermesztő hideget, mint a kedves-ügyetlen állatok. II Onrrtagukon kísérletező orvosok Az orvostudomány fejlődé­se során oly sokszor való­sultak meg új gyógyító, vizs­gáló módszerek, születtek új, eddig ismeretlen hatású gyógyszerek. Mielőtt emberen .alkalmaznák ezeket, meggyő­ző állatkísérletek egész soro­zatán bizonyítják a gyógy­szer, vagy gyógyeljárás ha­tásosságát. Igen, de az állat teste még sem azonos az em­beri szervezettel: emberen is ki kell próbálni, nem jelent­kezik-e valamilyen kóros mellékhatás? De ki legyen az az első ember, akin „bevetik az új ■ fegyvert”? A kutató itt min­dig dilemmával kerül szem­be, hiszen nem csekély a kockázat. Az orvostudomány (számos esetben maga az egészséges kutató vállalko­zott az izgalmas kísérlet el­végzésére, mert lelkiismerete nem engedte, hogy más életét kockáztassa. ah A múltszázadban nagyon sok ember életét fenyegették ' a trópusi övezetben sárgaláz járványok. Finlay kubai or­vos feltételezte, hogy a jár­ványt szúnyogok terjesztik, de ezt nem tudta bebizonyí­tani. Négy kubai orvos vál­lalkozott a kérdés eldöntésé­re. Lazeár orvos olyan szú­nyoggal szúratta meg magát, amely előzőleg sárgalázas be­teg vérét szívta, de nem betegedett meg. A következő napokban társai is megszú- ratták magukat, és megbete­gedtek, de életben maradtak. Lazear újra megszúralía magát, megbetegedett, majd belehalt a betegségbe. A feltételezés bebizonyoso­dott, de az önkísérletezést még többen folytatták, sőt még mások is meghaltak az ily módon szerzett sárgaláz­ban. A kísérletek során kide­rült, hogy csak azok a szú­nyogok veszélyesek, amelyek a szúrás előtt legalább 12 nappal fertőződtek meg a sárgaláz kórokozójával, egy vírussal. Ennek az elszaporo­dásához 12 nap szükséges. Lazear első szúrása alkal­mával még nyilván nem sza­porodott el a vírus a szúnyog testében. A bátor önkísérle­tezőknek köszönheti az em­beriség, hogy ez a korábban oly súlyos járványos beteg­ség ma már csak történelmi adat. 1903-ban Charles Nicolle Nobel-díjas francia bakteri­ológus felfedezte, hogy a ki­ütéses tífuszt a ruhatetű ter­jeszti, de kórokozóját, egy mikroorganizmust .csak 1916- ban fedezték fel. Helena Sparow lengyel orvosnő vé­dőoltóanyagot készített a tí­fusz ellen, hasonlóan ahhoz, ahogy1 Pasteur készített ol­tóanyagot a veszettség ellen. Amikor a legyengítettnek vélt kórokozót tartalmazó ol­tóanyag készen állt, és az ál­latkísérletek is eredménye­sek voltak, az orvosnő ma­gát oltotta be az anyaggal. Megbetegedett, de a beteg­ség enyhe lefolyásúnak bizo­nyult — munkája tehát eredményes volt. Ma mar a kiütéses tífusz szintén a múlt emlékei közé tartozik. Az érzéstelenítés, altatás kidolgozásánál is sok önkí­sérlet történt. Wells önmagán próbálta ki a nitfogénoxi- dult, Morton az étert, Simp­son a kloroformot. Keveseb­ben tudják, hogy a pszicho­analízis megalapozója, Frend, önkísérlettel fedezte fel a kokain helyi érzéstelenítő hatását. Az önkísérletező orvosok sorában szinte vakmerőség­nek számít Forsmann Nobel- díjas német orvos esete. A szív vizsgálatára akart jobb eljárást kidolgozni. Egy ka­tétert vezetett fel ezért sa­ját könyökvénájából a szí­vébe. A 65 cm-es katéter el­érte a szivet; majd szivében a katéterrel átsétált a rönt­gen-laboratóriumba, ahol a röntgen bebizonyította is ezt. Mindez 1928-ban történi, de talán el sem hitték a szak­emberek, amíg 10 év múiva amerikai orvosok „fel nem fedezték” Forsmann tettéi. Jellemző, hogy mindezért csak 1956-ban kapták meg a Nobel-díjat. A szívkatétere­zés eljárása pedig ma már alapvető, mindennapos kar­diológiai vizsgálati módszer lett. / Sok-sok egyéni önkísérlet­ről lehetne még beszámolni, De önkísérletnek számít az is, amikor egy orvos pl. ar­ra vállalkozik, hogy é'etta- ni vizsgálatokat végezzen egy űrlaboratóriumban. A jövő számára nagy ígéret az űrrepülés. Hogy ez mind többek számára valóra vál­jon, ismerni kell részletei­ben, hogy az ember szerve­zete miként reagál a súlyta­lanság, a nagy gyorsulás stb. állapotaira. Ezért van ott az orvos is az űrállomáson, és végzi aprólékos méréseit, megfigyeléseit űrrepülő kol­légáin — de magán is. Bátorság, szinte hősiesség kell az ilyen önkísérletezés­hez. Mint említettük, a kí­sérlet kimenetele nem egy­szer halálos. A Isísérlettel elért eremények viszont az egész emberiség javát szol­gálják. Mesterséges szív Még tart a vita, hogy a sú­lyos szívbetegeknek a szív-, átültetés vagy a mesterséges . szív behelyezése hozza-e meg a jövőben a gyógyulást. Az első szívátültetések után a szenzáció már mindenesetre elcsitult. 1974-ben a Szovjet­unió és az Amerikai Egyesült Államok szerződést írtak alá mesterséges szív létrehozásá­elve alapján működnek: dup­la faluk közé sűrített levegőt juttatnak és a szívveréshez hasonló impulzus hatására a szivattyú belső üregéből az aortához lökődik egy adag vér. A két állam modelljei kü­lönböző anyagokból készül­tek és némileg különbözik a működtető mechanizmusuk Balra az Egyesült Államokban, jobbra a Szovjetunióban kifejlesztett mesterséges szív. ra irányuló közös kutatások végrehajtására. A szerződés eredményeként az idén ta­vasszal megtörténtek az első kísérletek: egyik nap Moszk­vában szovjet, másnap ame­is. A tudósok megítélése sze­rint nagy figyelmet érdemel, hogy’ az amerikai tudósok olyan anyagot állítottak elő, amely megakadályozza a mesterséges szívben a trom­George P. Nun houstoni professzor és Valerij Sumakov professzor, a Szovjetunió Egészségügyi Minisztériuma Szerv­és SzQvelálültetési Kutatóintézetének az igazgatója. Kezük­ben az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban létrehozott mesterséges szív látható. rikai orvosok operáltak be egy-egy saját tervezésű mes­terséges szívet három hóna­pos borjúkba. Mindkét műtét négy óra hosszat tartott, s bár hason­lóak voltak, mégis mind se­bészeti technikában, mind a mesterséges szíyek szerkeze­teben különböztek egymás­tól. Mindkét mesterséges szívnek két kamrája van, amelyek a jobb és a bal szív­kamrát helyettesítik és, két véredényük, amelyek az aor­tához és a tüdőartériához kapcsolhatók. A szivattyú bózis keletkezését, a szovjet műszívnél pedik nagy jelen­tőséget tulajdonítanak az au­tomatikus irányító rendsze­rének és a mesterséges és természetes erek egyesítési módszerének. 1976 első felében három komplett mesterséges szívet cserélnek ki a két ország tu­dósai a teljes műszerezett­séggel együtt. A közeljö­vőben pedig a szovjet orvo­sok utaznak Houstonba, ahol ugyanúgy, mint Moszkvában, közös kísérleteket hajtanak végre. Peter Falk, a Columbo cí­mű bűnügyi tévéfilmsorozat már nálunk is közkedvelt fő­szereplője a minap váratlan ajánlatot kapott. Mint isme­retes. Columbo hadnagy ki­zárólag mindig egy gyűrött ballonkabátban jelenik meg a képernyőn. Japánban pedig most ép­pen ez a divat. Egy élelmes japán divatcég felkérte a népszerű színészt, adja be­leegyezését. hogy a nevével forgalmazzák a gyűrött ..di­vatkölteményt” ... A Funny Lady című film londoni bemutatóján bemu­tatták Erzsébet királynőnek a főszereplő Barbra Streisan- det. — Felség — fordult a vi­lághírű filmcsillag a király­nőhöz —. érdekes ajánlatot kaptam. Legújabb filmemben egy királynőt kell alakíta­nom. Elárulná, hogy nehéz-e királynőnek lenni? A válasz egy keserű sóhaj volt... ★ A francia kormány egy nő, tagja azt javasolta, hogy a következő községi választá­sokon egyetlenegy jelölőlis­tán se lehessen kétharmad­nál több valamelyik nem képviselőiből. A Ámulatot azzal utasí- mMWC hogy ha a köz­tagjainak egy­harmada nő lesz. akkor a férfiak sohasem jutnak szó. hoz... ★ Sophia Loren egyik leg­újabb filmjében. „A gengsz­ter nőjé”-ben korához képest meglehetősen fiatal lányt alakít. Az újságírók megkér­dezték a negyvenkét éves színésznőt, mivel magyaráz­ható. hogy oly sokáig meg­őrizte üdeségét. — Nem tulajdonítok a ko­romnak különösebb figyel­met — válaszolta a szép Sophia. — Nem az lényeg, hány éves az ember, hanem, hogy érzi magát lélekben. Nos. könnyen nyilatkozhat így az, akinek olyan külseje van. mint neki... Az Amerikai Temetkezési Vállalkozók Egyesülete nem­rég tartotta évi közgyűlését Cincinnatiban. Raoul Pinette, az egyesület elnöke a beszá­molójában a többi között ezt mondotta: — örömmel közölhetem önökkel, hogy míg a létfenn­tartási költségek az elmúlt tíz évben 50,3 százalékkal emel­kedtek. a temetkezési költsé­gek mindössze 32,1 százalék­kal. Egyesületünk joggal büszke arra. hogy nem sú­lyosbítottuk mértéktelenül tisztelt ügyfeleink helyze­tét ... Ök csak tudják ... Jean Gabin népszerű fran. cia filmszínész továbbra is nagy tiszteletdíjat kap szere­peiért. Az újságírók kérdé­sére. hogy miként sikerül ne­ki előrehaladott kora ellené­re megtartania az „árat” eképp válaszolt: — Velem is úgy vannak, mint a whiskyvel. Minél idő­sebb. annál drágább va­gyok. .. ★ Salvador Dali ismét meg­tisztelte a nyilvánosságot . .szerény” kij elentésévei: — Véleményem szerint én ink’ább költő és író vágyok, mint festő. Mindenesetre sok­kal jobb, mint Frederico Garcia Lorca és Rafael Al­berti. Mint tudják, a sze­rénység nem tartozik az erényeim közé ... Joe Louis volt ökölvívó- világbajnok szállodaportási állást kapott Las Vegasban: A szállodaigazgató rendkí­vüli módon elégedett: — A vendégek nagyon tisztelik á nevét. Vagy inkább még mindig rendkívüli nagy erejét... Társaságban megkérdezték Francoise Sagant, hogyan ha­tározná meg a sznobot. — A sznob az az ember, aki elutasítja a kaviárt azzal a kifogással, hogy az orvos megtiltotta neki. hogy tojást egyen — válaszolta a népsze. francia írónő. Pascalé Petit ismeri fran­cia színésznő nem éppen kedvezően nyilatkozott az olasz férfiak szerelmi vallo­másáról : — Az olaszok szerelmi val­lomását nem kell komolyan venni. Mindig ugyanazt a kissé bánatos, de még inkább édeskés dalt éneklik, úgy­hogy a végén az ember el­lenállhatatlan vágyat érez. hogy a szemükbe nevessen... Desanka Maksimovic neves szerb ínónő a belgrádi ven­déglátóipari tanulók otthoná­ban rendezett irodalmi esten kijelentette: — Jobban szeretek egy mesterien elkészített tortát, mint egy rossz verset! A vendéglátóipari diákok az irodalmi est végén megaján­dékozták egy — tortával... A JVteghalni a szerelemtől című film forgatásán Milva olasz énekesnő, aki a fősze­repet alakította, kategoriku­san elutasította, hogy levet- kőzön. Magatartását később így magyarázta meg: — A teremben, ahol a for­gatást végezték, vagy har­minc ember tartózkodott, s nekem úgy tetszett, hogy mindannyian engem néznek. Fogalmam sincs, más szí­nésznők hogyan tudnak nyilvánosan levetkőzni, én azonban nem tudok. A pucér jeleneteket ki­hagyták a filmből... Révész Tibor MAI műsorok: hioid KOSSUTH 8.27 8.57 9.43 10.05 10.56 11.11 11.40 12.35 13.10 14.23 14.49 15.10 15.23 15.44 16.35 16.43 17.05 17.30 18.00 19.15 20.07 20.35 21.05 22.20 22.30 23.30 Utazás az agy körül Zenekari muzsika Böngézde Arany: Toldi. (II. rész) Riport Mendelssohn: d-moll trió * Más muzsika kell Melódiakoktél Törvénykönyv Robi, Tóbi és a Tőfrocsó. (Gyermek- játék) Éneklő Ifjúság Zenés riport Beethoven: Karfantázia Magyarán szólva Dalok a békéről Operettdalok Nem férnek össze Operaf elvételekből A Szabó család A zongoraművészet első aranykora Tudomány, áltudomány Schubert: V. szimfónia Húszas stúdió Meditáció Dzsesszklub Szelényi I.: Concerto da camera PETŐFI 8.05 Virágénekek 8.33 Egy éj Velencében 9.13 A szakszervezet tárgyalta 9.33 Derűre is derű 11.55 Látószög 12.00 Népi zene 12.33 Arcképek a német irodalomból 12.50 Prokofjev: Hamupipőke 13.25 Eszperantisták ötperce 13.33 Mozgalmi kórusok 14.00 Kettőtől — hatig ... 18.00 Barátság slágerexpressz 18.33 Daloló, muzsikáló tájak 18.58 Zsolnai Hédi énekel 19.15 Hogvan térképezik fel az európai nyelveket 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Régi és új teátrum 21.06 Nótacsokor 21.52 Auber: Fra Diavole. (Opera) 23.15 Tánczene Elv 17.50 18.15 19.20 19.30 20.00 21.00 21.30 22.30 MAGYAR Termel I97tí-ban. Algyö (Riportfilm) Játék a betűkkel A tegnapelőttböl a holnaputánba Tévétorna Tv-hiradó A CT A felemelkedése és bukása. . . (Dók.-film) A Lakatos dinasztia (Riportfilm) Nyitott könyv. Gerelyes Endre: Tigris Tv-hiradó 3. 2. műsor 20.01 Krétarajz Ambrus Zoltánról (Ism.) 21.10 Tv-híradó 2. 21.30 Örményország ősi földjén (Ism.) 22.10 Portréfilm (Ism.) EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4, fél 6 órakor Zongora a levegőben Színes magyar film Este 8 órakor A veréb madár Színes magyar filmvígjáték EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Du. fél 4 és fél 6 órakor A három kövér Színes, szovjet mesefilm Este fél 8 órakor Zongora a levegőben Színes magyar film EGRI KERT Este 8 órakor A vadon kiáltása GYÖNGYÖSI PUSKIN Szerelmem, segíts! GYÖNGYÖSI* ST ABADSÄG Du. fél 4 órakor És velem volt Alibaba Du. fél 6 és este fél 8 órakor Szerelmes Blume GYÖNGYÖSI KERT Este 8 órakor Legendák lovagja (Janosik) HATVANI VÖRÖS CSILLAG Pénzt, vagy életet! HATVANI KOSSUTH Kopjások HEVES Éréit szőlő für lök FÜZESABONY / Halhatatlanok k

Next

/
Thumbnails
Contents