Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-16 / 115. szám
VEJRS FtoicrÄidWS, WTÜUUiran AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 115. szám ARA: 1,- FORINT 1976. május 16., vasárnap Olasz kommunisták javaslata: alakítsanak „válságkormányt” A kereszténydemokrata párt elutasító választ adott Berlinguer kommunista főtitkár javaslatára, amelyet pártja központi bizottsági ülésén fejtett ki: alakítsanak a váJubileumi úttörőtörténeti kiállítás nyílt a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban [ A Magyar Ü ttör ők Szövet- ' sége megalakulásának 30. , évfordulója alkalmából jubileumi úttörőtörténeti kiállítást nyitottak szombaton a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban, a Budavári Palota épületében. A megnyitón jelen volt Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, dr. Orbán László kulturális miniszter, Erdei Lászlómé, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP KB tagjai, dr. Po- linszky Károly oktatási miniszter, Borbély Gábor, a KISZ KB titkára és közéletünk számos más ismert személyisége. A kiállítás megnyitása előtt a fiatalok találkoztak az elődökkel, az 1919-ben alakult, Marx Károly nevét viselő első úttörőcsapat tagjaival, s az 1946-os zászlóbontókkal. Szűcs Istvánná, 1 az MSZMP KB tagja, az úttörőszövetség főtitkára megnyitó- beszédében egyebek közt elmondta, hogy az úttörőmozgalom dicső történelmének állítottak a jubileumi kiállítással emléket. lasztások után a demokratikus erők koalíciós egységkormányt a válság megoldására. A „válságkormányra” tett javaslat a június 20-i választások központi témájának ígérkezik. A kormánypárt válaszát az II Popolo hasábjain Zaccag- nini kereszténydemokrata főtitkár fejtette ki. A KDP kétségeket támaszt az iránt, „valóban nélkülözhetetlen-e” az OKP a válság megoldásához, vagyis makacsul szemet huny a tény fölött, hogy a parlament feloszlatásával végződött törvényhozási időszakban az ,OKP kirekesztése miatt nem tudott egyetlen tartós, szilárd kormányt sem létrehozni. Fock Jeni köszöitsse Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja 60 éves. Ebből az alkalomból az MSZMP Politikai Bizottsága ebédet adott tiszteletére a Központi Bizottság Székházában. Az ebéden — amelyen részt vettek a Politikai Bizottság és a Központi Bizottság titkárságának tagjai, Brutyó János, a KEB elnöke és Fock Jenőné — a Központi Bizottság nevében Kádár János elvtárs mondott köszöntőt. Dr. Szekér Gyula hazaindult Kanadából OTTAWA A Kanadában tartózkodó dr. Szekér Gyula, a kormány elnökhelyettese Torontóban és Montreálban vállalatokat, ipari létesítményeket látogatott meg, és megbeszéléseket folytatott a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. A miniszterelnök-helyettes találkozott a magyar—kanadai gazdasági kapcsolatokban fontos szerepet játszó két tartomány, Ontario és Quebec iparügyi miniszterével, a pénzügyi és üzleti élet számos képviselőjével. Szekér Gyula szombaton befejezte kanadai látogatását és hazaindult Budapestre. 1 (MTI) A hűvös nem, az viszont jói Jött Az országban mindenütt, s így megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben is gyakran szóba került az utóbbi két hét óta, hogy már kellene az a bizonyos aranyat érő májusi eső. Az ősziek ugyan a legtöbb helyen jól teleltek, * szépen fejlődnek, jó termést ígérnek, s szinte mindenütt elvetették a tavasziakat is, amelyekre azonban már valóban hiányzott az eső. Szerencsére nem sokat kellett rá várni, mert az elmúlt napokban az országban mindenütt, s megyénk területén is kiadós csapadék hullott. Sajnos ugyanakkor a májusi „fagyos szentek”, ha néhány napos késéssel is, de ezúttal is meghozták ebben az egyébként kellemes nyárias májusban a hűvös időt. Ez a körülmény már nem mondható kedvezőnek, különösen a zöldségkertészettel foglalkozó mezőgazdasági nagyüzemekben és kistermelőknél egyaránt, hiszen éppen most folyik a fólia alatt előnevelt palánták kiültetése. A meteorológiai előrejelzés, s a szombaton délelőtt ismét napfényesre fordult idő mégis bizakodást kelt, s zavartalanul folyhatnak tovább az időszerű munkálatok. Egészében véve tehát azt mondhatjuk, hogy mindenképpen jól jött Megkezdték a rendszeres öntözést valamennyi növényre az 'eső. Ecsédről például megtudtuk, hogy a paradicsom és a dinnye mintegy 80 százalékban már kipalántázásra került, s ezzel párhuzamosan elvégezték a több mint 200 hektár szőlő vegyszeres gyomirtását, s a gyümölcsösök permetezését. A szántóföldi növénytermesztés ágazatában pedig itt is befejezéshez közeledik a kukorica vetése. Hasonló híreket kaptunk Tiszanánáról, ahol már május 10-ig elvetették a 832 hektár közös és háztáji kukoricát, s földbe került 130 hektáron a silókukorica magja is. Egyidejűleg folyamatban van mintegy 12 hektáron a dohány kiültetése, s 200 hektáron megkezdték a cukorrépa gépi kapálását, miközben 80 hektárnyi területen kézi kapálást is végeztek. Előrehaladott állapotban vannak a növényvédelmi munkákkal is: 1270 hektáron már elvégezték az őszi és tavaszi kalászosok gyomirtását. Ezekben a napokban a borsó és az új vetésű lucerna gyomirtását, s a cukorrépa gépi kapálását végzik. Ugyanakkor már Tiszanánán is megkezdődött, sőt javában tart. a lucerna első kaszálása, amelyet megszárítva értékes lucernalisztté dolgoznak fel, amelyből már most több mint ezer mázsa a raktárakba került. (f. s.) Szabad-e a szabad idő? IJ j jogot kinyilvánítani és új jogot megvalósítani -s a szabad idő kapcsán is látjuk, mennyire nem azonos. A szabad szombat immár fokozatosan kiterjeszkedik a foglalkoztatott lakosság többségére, héhány év múlva a lakosság egészére, de tényleges megvalósulása ennél lényegesen lassabban megy végbe. A szabad idő, a munka utáni néhány óra, a két hét végi nap, a dolgozó családok nagy többségénél nem szabad, hanem ténylegesen másfajta, magánmunkával telik el, s csak viszonylag kisebb réteg használja azt fel valóban testi és szellemi pihenésre, felüdülésre, kulturáltan szórakoztató, élményekben gazdag időtöltésre. Sok és sokféle társadalom- kutatás folyik a szabad idő kihasználásáról, de lényegében mindegyik arra a következtetésre jut: a kívánatosnak látszó állapot megteremtése, az előttünk levő évized — talán évtizedek — igen nagy figyelmet, sokoldalúan összehangolt társadalmi tervezést kívánó feladat. A miértekre lényegében egyszerű a felelet. A hogyanra már sokkal kevésbé. A családszerkezet és családon belüli funkciók változásai összefüggnek az életmódváltozásokkal, azok viszont tükörképei a társadalmi munkamegosztásban végbemenő változásoknak. Az emberek gyakorlatilag a hét végére tartalékolják a családi munkákat: anyagi életük szervezésével és a háztartással összefüggő tennivalók zömének az ellátásai. A hét vége, pontosabban a szabad szombat, a család legtöbb tagjának (a nőknek mindenesetre) a bevásárlás, takarítás, mosás és ház körüli munkák nélkülözhetetlen napja lett. Ez persze igen széles változásokat mutat a falusi családok ház körüli földjének művelésétől és jószágaik ellátásától kezdve, a saját házat vagy lakást építő városi családig, a régi szokásaik kényszerpályáin mozgó idősebbektől, az új életmódra, az urbanizált körülményekre berendezkedő fiatalokig. Ám össztársadalmi méretekben a> szabadidő-megvalósítás még messzi van a megoldástól. Mint sok másban, az előzetes elképzelések és feltételezés sek ebben is egyszerűbbnek látszottak a valóságosnál. Hiszen joggal gondolhattuk, hogy a háztartások korszerűsödése, fokozott gépesítése oly mértékben csökkenti a házi munkát, hogy az már önmagában is számottevő időt szabadít fel a pihentető-felüdítö tevékenységre. Alapjában így is történt, hiszen a háziasszonyok a megmondhatói, mennyire más hűtőszekrénnyel, mosógéppel, boylerrel és konyhagépekkel vezetni a háztartást, mint nélkülük. Pontosabban szólva, erre az összehasonlításra a fiataloknak már alig-alig van módjuk. Mégis, a gyakorlati élet ma újabb megoldásra váró kérdések sokaságát támasztja. Hiszen a gépesített háztartással, s az igényesebb fogyasztás kialakulásával egyetemben növekszik például a felszerelések javítására, karbantartásuk szervezésére, a bevásárlások lebonyolítására fordítandó idő. Nem is szólva például az otthon és a munkahely közötti közlekedéssel eltöltött időről^ aztán a kiegészítő jövedelmet biztosító, munkaidő utáni munkákról, vagy a lakás és háztartás időszerű felújításával összefüggő munkák elvégzésére fordított időről. Történelmileg például nemcsak a „termelőerők technológiai rekonstrukciójának” korában élünk, hanem a magyar családok százezrei otthonuk korszerűsítésével is foglalkoznak, mert módjuk és lehetőségük nyílt erre. Ez óriási és igen konkrétan érzékelhető haladás! Az ára azonban pillanatnyilag az, hogy gyakran a megmaradt szabad időt emészti fel. Ma már, szerencsére, túlléptünk a helyzetfelismerés időszakán és az életmód alakításában, a szabad idő felhasználásában mind szélesebb rétegeknek, mind több választási lehetőségük van. Kezdve a televíziótól, amely a lakásba, asä otthonba viszi a mozit, a színházat, a tudományt és a politikát, folytatva a több milliós mértékű belső' és külső tu- . rizmussal, amely kiterjeszti az emberek valóságismeretét, s végezve az amatőr tevékenységekkel, gyűjtési, barkácsolásig sportolási időtöltésekkel — az életmód belső tartalma és külső formái gyors változásban vannak. Mai feladatunk elsősorban abban van, hogy mindent megtegyünk a nagy különbségek szűkítése érdekében, illetve lehetőségek dolgában közelebb kerüljenek egymáshoz a különböző társadalmi rétegek és csoportok. Hiszen közismert, hogy a kis falvakban, kis településeken élők gyakran még a borbély vagy a patika miatt is a második vagy harmadik községbe kénytelenek utazni. Amíg az ő környezetükben például az egyhangúság vagy az érdeklődés hiánya teszi gyakran problematikussá a szabad idő pihentető felhasználását, a városi embernek ötven-hatvan kilométert kell utaznia, hogy kiszabadulhasson a zaklatottságig mozgalmas, lármás környezetéből. Világos tehát, hogy a szabad idő „megoldásokat” nem lehet egy kaptafára húzni, mert sokféle, esetleg egymással ellentétes igényeket és törekvéseket kell figyelembe venni. Mindez viszont azt igazolja, hogy a szabad idő jó fel- használása — a tervszerű, központi fejlesztési intézkedések sokasága mellett — helyi figyelmet, tanulmányozást, felmérést és szervezést is követelő feladat. Ami magába foglalja az üzletek nyitva tartási idejének helyes megállapításától a buszok menetrendjéig, a kulturális és sportcikkek választékának bővítésétől a klubok fejlesztéséig, a turista- szállások számának és kultúrájának növelésétől a kisgépek és kéziszerszámok eladásáig — mindazt, ami befolyásolja tíz- és százezrek időtöltését. 0 IIj gond ez, és ha úgy tetszik, örvendetes gond: a hala^ dás tükröződik benne, tömegek új igénye, megváltozott élete. De, ha nem ma foglalkozunk vele, holnap már túlnőhet rajtunk. R» I*, Rákóczi-emlékkíállítás az egri Dobó Isháii Vármúzeumban A kiskörei vízlépcső tiszai öntözőfürtjében már üzemel a magyar gyártmányú új Öntözőberendezés, a csévélhető Rain Roll az egyik búzatáblán. (MTI fotó — Bojkor József felv.) A nagy fejedelem születésének 300. évfordulója alkalmából az egri Dobó István Vármúzeum munkatársai emlékkiállítást állítottak ösz- sze. A megnyitásra szombaton délelőtt került sor a gótikus palota klubtermében. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola elsőéves énekszakos hallgatói a kuruckort idézték fel, énekkel, zenével és verssel. Ezután dr. Nagy József kandidátus, főiskolai főigazgató-helyettes méltatta Rákóczi történelmi szerepét, áldozatkész egyéniségét. A változatos, a Lénárt Andor által gonddal, ízlésesen összeválogatott anyag keresztmetszetét adja Eger és a szabadságharc kapcsolatának. Levéltári dokumentumok, tárgyi emlékek, kor§* beli fegyverek utalnak az 1703-tól 1711-ig terjedő idő» szak főbb fordulóira. Ereda» tiben olvashatjuk — többek között — Lipót császár rendeletét, Bercsényi, BottyáiS János és a Vezérlő Fejedelem leveleit A kiállítás május 15-től június 23-ig tekinthető meg.
