Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-15 / 114. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGY ESÜUETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 114. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1976. május 15., szombat Ijabb értekezlet Helsinkiben Moszkvában pénteken megnyílt a békeszerető erők világkongresszusa állandó ösz- ■szekötő bizottsága munka- csoportjának kibővített ülé- se, amelyen az 1973. évi moszkvai kongresszuson részt vett nemzetközi és nemzeti szervezetek és mozgalmak mintegy 100 képviselője tanácskozik. A munkacsoport mostani ülésének fő feladatai a fegyverkezési hajsza megakadályozásáért, a leszerelésért és enyhülésért küzdő világkonferenciájának előkészítése. Ezt az értekezletet az állandó összekötő bizottság javaslatára ez év szeptemberében tartják Helsinkiben. A munkacsoport megvitatja az állandó összekötő bizottság ez év végén Moszkvában sorra kerülő plenáris ülésével kapcsolatos kérdéseket is. n beruházások állami támogatása a tervgazdálkodás rugalmas eszköze Dr. Trethon Ferenc tájékoztatója Dr. Trethon Ferenc pénzügyminiszter-helyettes pénteken tájékoztatta az újságírókat a vállalati beruházások állami támogatásának rendszeréről, amelyről a közelmúltban hozott határozatot a Minisztertanács. Elmondta, hogy a támogatáshoz kapcsolódó feltételek a központi célok megvalósítására ösztönzik beruházásaik eldöntésekor a vállalatokat. Általában akkor nyújt az állam támogatást a vállalati beruházásokhoz, ha az adott fejlesztés a népgazdaságnak és a vállalatnak egyaránt érdeke, de a megvalósításához a vállalat forrásai nem elegendőek, továbbá akkor, ha a vállalatot saját érdekeltsége nem ösztönzi kellőképpen a népgazdasági érdekű beruházásokra. A beruházások állami támogatása tehát a szocialista terv- gazdálkodás rugalmas eszköze, amely a központi céVagy alusznak vagy nem hallják? T Vagy talán nem is akarják? Ez utóbbi nem valószínű, f Sokkal inkább akkor jutunk közelebb az igazsághoz, ha úgy fogalmazunk: nem alszanak, hallják is, akarják is, csak éppen olyasmit kérnek, ami nincs. És előre megfontolt szándékkal ... De miről is van szó tulajdonképpen? Nem másról, mint arról, hogy üzemeink, vállalataink, szövetkezeteink ezekben 1 a napokban, hetekben készítik — sok már el is készítette — középtávú terveiket. A felsőbb párt-, állami, a megyei szervek hónapokkal ezelőtt tudomásukra hozták: fejlesztéseiket úgy tervezzék, hogy új munkaerővel lényegében nem számolhatnak. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy szabad munkaerő — mindezt évek óta a saját bőrükön is érezhetik — már megyénkben* sincs. Tippként adták a termelő egységeknek, hogy ha mindenáron szükség van új munkáskezekre, akkor mindenekelőtt a saját portájukon nézzenek szét, és az üzemeken belül levő szabad, illetve kellően ki nem használt kapacitást keressék meg és lássák el munkával. És ha még az általános rendet, a munkafegyelmet is megszigorítják, a meglevő gépparkot is okosabban, gazdaságosabban hasznosítják, akkor aligha lesz akadálya a reális fejlesztések megvalósításának. A jó tanácson kívül kaptak még egy hivatalos levelet is a vállalatok, amelyben azt közölték velük, hogy a munkaerőgazdálkodási tervüket — beleértve a jogos igényeket is — legkésőbb 1976. április 1-ig juttassák el a megyei tanács munkaügyi osztályára. Ma még pontosan nem tudni, hogy mi okból — a hanyagságon kívül bizonyára belejátszott a hetekig tartó ünnepi sorozat is —, de tény: a megjelölt határidőre a legtöbb üzem nem küldte be a kért jelentést. Végül is csak a második „rácsengetésre” voltak hajlandók a szükséges adatokat papírra vetni és eljuttatni a megyei tanácshoz. Ez volt azonban a kisebbik meglepetés. Jóval nagyobb csodálkozást váltott ki — elvégre egy sor kitüntetett üzem is „kijátszotta kártyáit” —, hogy megyénk üzemeinek, vállalatainak, szövetkezeteinek nem kevesebb, mint hatvan százaléka tervezte úgy ötéves programját, hogy megvalósításához új munkaerőt is igényel. Erre mondják nálunk: puff neki! Ugyanis, ha valahol, ha valakinek, úgy az üzemekben, a munkahelyek vezetőinek kell a legjobban tudniuk: új, vagy szabad munkerőhöz már eddig is csak úgy jutottak, hogy kinyitották a kapukat a vándormadarak előtt, vagy szervezett agitációval, s különböző ráigérgetésekkel csábították el egymástól a mérnököket, a szak-, a segédmunkásokat. Még. rágondolni is rossz, ha kezdődik ismét elölről. Hát akkor mire jó ez az egész? Miért éppen a vállalatok vezetői kérnek olyat, ami nincs? Legfeljebb arra, hogy ha a párt-, az állami határozatokat megkerülő, a realitásokat mellőző vállalati légvárak csak részben, vagy rosz- szul ..épülnek” fel, akkor az ünnepi, a magyarázkodó szónoklatokban el tudják majd mondani: mi akartuk, csak nem adtak hozzá munkaerőt. Jobb lenne azonban, ha az arra illetékesek sem időt, sem lehetőséget nem adnának e sportszerűtlen játékhoz. Inkább a jelentések aláíróinak — a lista megtalálható a megyei tanács munkaügyi osztályán — kellene mielőbb tudomásukra hozni, hogy csak addig nyújtózkodjanak, ameddig a takaró ér. Különben ráfázhatnak. Vagy ha netalán mégis alszanak, akkor legyenek szívesek felébredni. Koós József lók és a vállalati kezdeményezés egységét teremti meg. Az állam az ötödik ötéves terv időszakában 95 milliárd forinttal segíti a vállalati és szakszervezeti beruházásokat, vagyis e beruházások pénzügyi forrásainak egynegyedét biztosítja. A támogatások egyharmadát a mező- gazdaság kapja, a többi ágazatban a vállalati beruházások pénzügyi forrásainak átlagosan 20 százalékát fedezi a támogatás. Az átlagon felül segíti pénzügyileg az állam a vállalati beruházásokat az építőanyag-iparban, a könnyűiparban, az építőiparban, az élelmiszeriparban és a szénbányászatban. A népgazdasági terv több mint 50 olyan beruházási célt jelölt meg, amelyet az állam pénzügyileg támogat. Az építőanyag-iparban például a beruházások építési feladataihoz szükséges anyagellátást, a lakosság építőanyaggal való ellátásának javítását, elsősorban a kő- és kavicsbányászat, a beton- és vasbeton áruk előállítását célzó fejlesztéseket. Az építőiparban főként a nagyberuházásokat kivitelező építőipari kapacitások bővítését, a ruházati iparban a korábban megkezdett rekonstrukció folytatását, illetve befejezését, a nyomdaiparban többek között a napilapok, a folyóiratok és a könyvek előállításának bővítését, a bányászatban elsősorban a gazdaságosan működő szénbányák korszerűsítését, az érc- és ásványbányászat fejlesztést, a szénhidrogén-kutatást, az élelmiszeriparban a gazdaságos export növelését és a lakosság ellátásának javítását szolgáló kapacitások bővítését. A költségvetésből eddig ingyen juttatott hozzájárulás helyett a jövőben elsősorban adókedvezményként, vagyis közvetett módon kapnak támogatást a vállalatok. Az adott beruházás nyeresége után fizetendő adó mérséklésével vagy elengedésével nyújtja az állam a pénzügyi támogatást. így érdeke a vállalatnak, hogy a beruházás minél nyereségesebb legyen, hiszen a nagyobb nyereség után fizetendő magasabb adóból többet tud elengedni az állam. Az adókedvezményt természetesen csak akkor lehet igénybe venni, amikor a beruházás megvalósul s a többletkapacitás . nyereséget hoz. Ezt az utólagos adókedvezményt azonban a ' Magyar Nemzeti Bank élőre hitelezi, úgynevezett támogatási hitelt nyújt, amit a vállalat a beruházás üzembe helyezését követően igénybevehető adó- kedvezményből fizethet visz- sza. A támogatási hitel lejárati jés. kamatfeltételei megegyeznek a bankhiteleknek a hitelpolitikai irányelvekben meghatározott lejárati és kamatfeltételeivel. Olyan esetekben, ha a fejlesztés fontos népgazdasági érdek, de annak hatékonysága nem éri el azt a szintet, amit a közvetett támogatási rendszer előír, -akkor a beruházástól függetlenül keletkező vállalati nyereség adójából is kedvezményt nyújthat az állam. Vagyis ilyen esetben az állam olyan adóbevételről is lemond, amihez a beruházás megvalósítása nélkül hozzájutott volna. Palesztin konferencia Brüsszelben Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Belga szervezetek kezdeményezésére háromnapos nemzetközi tanácskozás kezdődött Brüsszelben, a palesztin nép helyzetéről, jogairól, a palesztin problémáról. A tanácskozáson számos vezető nemzetközi jogász, a közel- keleti kérdés szakértője mellett népes palesztin delegáció vesz részt, köztük a PFSZ párizsi irodájának vezetői. arab jogászok, a palesztin nép kulturális életének képviselői. A tanácskozás szervezői között a belga parlament számos tagja van. A brüsszeli megbeszélést üdvözölte Asszad szíriai és Szadat egyiptomi elnök, valamint Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője. A brüsszeli megbeszélés nem hoz határozatokat, célja az. hogy a kérdések legjobb nemzetközi szakértőinek bevonásával vitassa meg a palesztin probléma rendezésének lehetőségét. Nagy hangsúlyt kaptak az első nap tanácskozásain a legújabb ciszjordániai fejlemények, az arab lakosság ellen foganatosított izraeli megtorló intézkedések, a megszállt területeken élő palesztinok elleni üldözchadjárat fejleményei. Erről pénteken több palesztin delegátus adott ismertetést. Izrael nagykövetsége tiltakozott a tanácskozás megrendezése ellen, nyilatkozatot juttatott el több belga laphoz, s ebben azt hangoztatja, hogy „Ciszjordániában Izrael demokratikus elveket valósít meg”. (MTI) Magyar—bolgár népfrontmegállapodás Pénteken a Belgrád rakparti népfrontszékházban befejeződtek a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Bolgár Hazafias Front Országos Tanácsa vezetőinek tárgyalásai. A megbeszéléseket követően Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Pencso Kubadinszki, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Hazafias Front Országos Tanácsának elnöke a két szervezet közötti, öt évre szóló együttműködési keretmegállapodást írtak alá. Az ünnepélyes aktuson — amelyen részt vettek a HNF vezető tisztségviselői és jelen volt Vlagyimir Videnov, a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete —Sarlós István a két nép közötti barátság elmélyítése érdekében kifejtett tevékenységéért átnyújtotta Pencso Ku- badinszkinak a magyar népfrontmozgalom „Barátság” érmét. Pencso Kubadinszki és kísérete pénteken délután elutazott hazánkból. A bolgár küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára búcsúztatta, Magyar—bolgár együttműködési keretmegállapodást írtak alá a Hazafias Népfront székhazában. Magyar részről Sarlós István, a Hazafias Népfront főtitkára (jobbról), bolgár részről Pencso Kubadinszki, a Bolgár Hazafias Front elnöke irta alá a megállapodást. (Népújság telefotó — MTI—KS) A nyugat-berlini Szocialista Egységpárt küldöttségének magyarországi látogatása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására május 10—14. között látogatást tett Magyarországon a Nyugat- berlini Szocialista Egységpárt küldöttsége. Gerhard Danelius, a párt elnökének vezetésével. A delegáció tag- . jai voltak: Bruno Küster, az elnökség irodájának tagja, az elnökség titkára, Wolfgang Gukelberger, az elnökség tagja és Günter Bahr, a „Wahrheit” szerkesztő bizottságának tagja. A Nyugat-berlini SZÉP küldöttségét fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A küldöttséggel megbeszélést folytatott Biszku Béla, aa MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A megbeszélésen részt vett Molnár Endre, a budapesti' pártbizottság titkára, Fodor László, a KB osztályvezető-helyettese és Jahoda Lajos, a KB munkatársa. A Nyugat-berlini SZÉP küldöttsége pénteken elutazott hazánkból. A delegációi a Ferihegyi repülőtéren Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára búcsúztatta. Ij alapokra kell helyezni Olaszország kormányzását Befejeződött az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése, amely a párt választási és választás utáni célkitűzéseit hagyta jóvá. Enrico Berlinguer főtitkár vitazárója után a KB határozatot fogadott el: jóváhagyta a főtitkári beszámolót, a vezetőségnek a június 20-i választásokra szóló programját. Berlinguer előző napi be-2 számolójában valamennyi demokratikus politikai erőt tömörítő „válságkormány” alakítására tett javaslatot. Az OKP célja, hogy vereséget mérve a kereszténydemokratákra, megtörje egyeduralmukat és új alapokra helyezze az ország kormányzás sát. . Elüzem az AGROBER megyei kirendeltsége Élüzemavató ünnepségre gyűltek egybe az AGROBER Heves megyei kirendeltségének dolgozói pénteken délután Egerben, a Technika Háza nagytermében. Az ünnepi tanácskozást Takács László, a kirendeltség párttitkára nyitotta meg, bevezetőként elmondva, hogy a kirendeltségek közötti munkaversenyben az elmúlt esztendő eredményei alapján második helyezést értek el a Heves megyeiek és egyben elnyerték az élüzem címet is. A rövid megnyitó után Takács László a vállalat dolgozóinak nevében köszöntötte az ünnepség elnökségét, .őrhelyben többek között helyet foglalt Vaskó Mihály, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára, dr. Varga József, a megyei tanács elnökhelyettese, Kovács János, az egri városi pártbizottság' titkára, dr. Jenes Pál, az SZMT titkára, valamint Kazareczki Kálmán, az AGROBER vezér- igazgatója. Az élüzemavató tanácskozáson Molek Jenő, a Heves megyei kirendeltség igazgatója tekintette át a vállalat tevékenységét, kiemelve a szocialista brigádok szerepét a közösségi munkában. Elmondta, hogy tavaly 157 tervdokumentációt bocsálott az üzem a megye részére, több mint 600 millió forintos kiviteli értékben. Lényeges; hogy az új körülményeknek megfelelően, a tervek fokozottan figyelembe vették aa energiatakarékosságot. Kazareczki Kálmán hozzászólásában megköszönte a vállalat kollektívájának erő« feszítéseit és átnyújtotlta aa élüzem oklevelet, valamint kiváló dolgozó kitüntetést Alagyi Klára műszaki rajzolónak és Szurovlca .Miklós műszaki ellenőrnek. A tanácskozáson felszólalt dr. Varga József és elmondta, hogy a jövőben is sz.á- mítanak rá, hogy az AGROBER kirendeltsége jelentősen kiveszi részét a megye gazdaságpolitikai céljainak meg-i valósításából. é
