Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-14 / 113. szám

J/TO' flttfic Áruló volt-e Telekessy István? A rAkóczi-szabad- sAgiiarc vezető szereplői között egészen különleges hely illeti meg Telekessy Istvánt, nemcsak azért, mert püspök volt, méghozzá az egyetlen katolikus főpap az új világot teremteni akaró mozgalomban, hanem éppen az előbbi körülmény beleját- szásától függetlenül is em­ber volt, annak minden jó tulajdonságával és gyarlósá­gával egyetemben. S bár az él­gárdához tartozott; tagja volt a 24 tagú kuruc kor­mánytanácsnak, a szenátus­nak, sohasem élt vissza ha­talmával, sőt éppen ő volt az, aki igen kedvező irány­ban tudta befolyásolni a Ve­zérlő Fejedelmet nem egy szélsőségnek indult intézke­dés életre kovácsolása során. Akadt, aki rásütötte az áruló jelzőt, — pedig napja­inkban is utca őrzi nevét! Mi hát az igazság? Kinek van igaza? Hiszen szocialista jelenünkben árulók nevének nincs helye az utcatáb­lán !... Hosszú-hosszú emberöltők óta az első egri egyházfő volt, aki állandóan Egerben tartotta székhelyét, hiszen még a XV—XVI. században oly püspökök is akadtak itt, akik csak egyszer-egyszer je­lentek meg falai között Az 1699. október 28-án Eger vá­rosába érkező Telekessy vi­tathatatlanul a Habsburg-ki- rály híve, de már itt se fe­ledjük, hogy abban az idő­ben az uralkodó volt a ma­gyar katolikus egyház leg­főbb kegyura, akitől tulaj­donképpen püspöki széke is függött. így hát, amikor 1703. őszén a város elé értek a ku­ruc csapatok, ő ellenállott nekik. Nyilvánvalóan nem ismerte fel a való helyzetet, nem értette meg a lázadók törekvéseit. „Kedves fiaim, — írta 1703. október 28-án az egri ostromra felvonult se­regnek, — nincsen semmi okotok, hogy én ellenem annyira tusakodjatok, én reám, szegény megöregedett, 70 esztendős vén lelki atyá­tokra ily éles fegyvert kösse­tek.” A válasz nem váratott soká magára: „Az elviselhe­tetlen iga alatt nyögvén, jó­szágunktól, pénzünktől, tör­vényeinktől és mindennemű clélni valónktól megfosztat- ván, ezen nyomorúságunkból kiszabadítandó kegyelmes fe­jedelmünkkel fogtunk fegy­vert a rajtunk kegyetlenül és nem keresztény módon nagy kevélyen uralkodó ide­gen nemzetre.” NOVEMBER 5-ÉN A VA­ROS megnyitja kapuit a ku­rucok előtt, a német és rác lakosság a várba zárkózik a katonasággal és Telekessy menekül Buda felé, de Ber­csényi irgalmatlanul elfogja és Cserép várába záratja, — mai diplomatikusabb kifeje­zéssel szólván: internáltatja. S közben folyik az egri vár ostroma ... Csakhamar Tele­kessy egész egyházmegyéjé­ben, azaz az egész északke­leti országrészben Rákóczi lett az úr, s a nép felcsapott kuruCnak. Telekessy István tehát belátta fogságában, hogy úgy használhat legtöb­bet egy országrész népének, ha ő is kapitulál! Választ­hatta volna, — életveszély nélkül, — továbbra is a szembenállást, mint Magyar- ország valamennyi többi ka­tolikus' püspöke és érseke, de ő ezt nem tette! S ez olyan elévülhetetlen érdem, me­lyen élét veszti minden em­beri gyarlósága, bűne s té­vedése. Felmérhetetlen volt az a politikai előny, mely Telekessy István egri püs­pöknek Rákóczi zászlai alá való állásával a szabadság- harc törekvéseire származott. Képzeljük el mai marxista szemmel, hogy miként ala­kult volna a mozgalom a tö­megek előtt, ha látják, hogy nincs egyetlen katolikus egy­házfő sem a tám,ogatói sorá­ban? ... S úgy hisszük, hogy írá­sunk címében felvetett ne­héz kérdésre alapjában már­is feleletet adtunk. De hogy^ a Telekessy-kérdést teljes perspektívában láthassuk, — ha bár röviden is, — vegyük csak szemügyre az esemé­nyek csomópontjait. 1705. február 28-án az agg főpap ünnepélyes keretek között fogadja a Pétervására és Egerbocs felől érkező Rá­kóczi Ferencet a város ka­pujában. Saját fogatjón ment elébe és ékes magyar be­széddel üdvözöli a vezért, s felteszi leplezetlenül a nagy kérdést: „Békességes-e vajon jöveteled?” Rákóczi atyjá­nak titulálván a lengő ősz szakálla Telekessyt, röviden válaszolt. S ettől kezdve egészen a szabadságharc végső összeomlásáig mindig igaz tisztelet és szeretet hangján szól és ír Rákóczi Ferenc Telekessy Istvánról! Nagy a bizalma benne, s po­litikus elmével átlátja az egri püspöknek a kurucok táborába való átállásának rendkívüli horderejét nem csupán a széles néptömegek, de a mozgalommal szimpati­záló külföld előtt is. Nem le­het semmiképpen sem vélet­len, hogy Rákóczi a szabad­ságharc alatt egyetlen más helyen sem tartózkodott töb­bet és örömestebb, — Mun­kácson kívül, — mint éppen Eger falai között. VÁLTOZIK a SZÍN és az időpont. 1705. szeptember 12. Szécsény. Országgyűlés. Az összehívott karok és rendek nevében Telekessy üdvözölte az érkező Rákóczit. A kikül­dött 18 tagú bizottság javas­latát magáévá téve az or­szággyűlés, kimondotta, hogy ezentúl vezérüket és uralkodójukat „a haza sza­badságáért összeszövetkezett magyarok Vezérlő Fejedelmé­nek nevezik.” Szeptember 19- én a tábornokok, a fő­urak és a rendek esküdtek hűséget a konfederációnak, a szövetségnek és a Vezérlő Fejedelemnek. Szeptember 20- án pedig a Vezérlő Feje­delemnek választott Rákóczi Ferenc nem más mint az egri Telekessy István kezébe tette le az őt életre-halálra elkötelező esküjét! Az eskü­mintát pedig Pethes András egri nagyprépost olvasta fel, — aki egyébként Telekessy- vel egyetemben vett részt a szabadságharc számtalan fontos eseményén és jelentős politikai akciójában. ŰJ SZÍNHELY ÉS IDŐ­PONT. 1707. május 1. Ónod. Országgyűlés. Az ünnepi szó­nok ismét Telekessy, aki örömmel köszönti Rákóczit az erdélyi fejedelemségbe való marosvásárhelyi beikta­tás után ismét a hazában. A Rákóczi-család címerében szereplő s a magasba szálló sashoz hasonlította, mert — mondotta, — úgy fog majd a magyar haza is felemelkedni elnyomorított helyzetéből. „Isten tartsa és éltesse a fe­jedelmet a szegény magyar hazánk javára!” — fejezte be szónoklatát Telekessy. S ezt követően az országgyűlés kimondotta a Habsburg-ház- tól való elszakadást. A det- ronizációt aláírásukkal erő­sítették meg az ország veze­tői, és Telekessy István ne­vét ott olvashatjuk mindjárt az elsők között! De egyre vészesebben kö- zelgett a tragédia. 1709 őszén megkezdődött a kuruc sere­gek visszaszorítása. S ugyan­ekkor lecsap a Habsburg- reakció. 1709. december 18- án az osztrákhű esztergomi érsek megfosztotta Telekes­syt és a Rákóczi oldalán álló papokat hivataluktól! Az előzménye az, hogy XI. Ke­lemen pápa köteles engedel­mességre szólította fel a pa­pokat a Habsburg-király iránt, utasítva, hogy hala­déktalanul álljanak el a fel­keléstől, kilátásba helyezvén a makacsul ellenszegülőknek hivataluktól, méltóságuktól és javadalmaiktól való meg­fosztást. Hosszú és bonyolult egyházjogi vita kerekedik Telekessy, a szentszék, az osztrák kormány és Keresz- tély Ágost esztergomi prí­más között, — de közben a bécsi nuncius, Piazza az öreg egri püspök pártjára áll. A vakon Habsburg-párti érsek így vág vissza: „Leg­kevésbé sem tűnik ki, hogy szándéka lenne (ti. Telekes- synek) ő császári felsége hű­ségének magát alávetni. Sőt a mai napig tanácsosa ma­radt a felkelők szövetségé­nek, miért is több címen megérdemli a büntetést.” — 1710. őszén beköszöntött a végveszély: összeomlás kü­szöbén állott a kuruc had­sereg. Az osztrák csapatok elérték a Tisza vonalát, ok­tóber 17-én Szolnok vára ka­pitulált. Észak felől a Sajó völgyéből törtek előre a Habsburg-erők. Október 10- én Heves vármegye közgyű­lése is kénytelen volt behó­dolni az osztrák császárnak. Október 24-én Eger vára alatt áll a labancsereg, s benn az erődben már lázadás ütötte fel a fejét, sőt a közvité­zek is tömegesen dezertál­tak. S MOST KÉPZELJÜK ma­gunkat a 80 esztendős, ag­gastyán Telekessy István he­lyébe, akit elmozdítottak püspöki székéből! Bűnéül lehet-e vajon felróni, ha eb­ben a reménytelen helyzet­ben közrejátszott a vár mi­előbbi kapitulációjához? Va­jon ekkor mivel támogathat­ta volna még eredményesen Rákóczit? A király pedig a kalocsai érseket nevezte ki egri püspökké, s Telekessy szarvaskői száműzetésbe kényszerül, mígnem 1711. márciusában meghurcolta­tása után kegyelmet kap. vajon Áruló nevét VISELI-E TEHÁT AZ EGRI TELEKESSY UTCA? Sugár István Lipicaiak színeváltozása A lipicai méneséről méltán. hires Szilvásváradon 70 törzskancát tartanak, ezek az idén 45 kiscsikót ellettek. A csikók közvetlenül születésük után sötét színűek, szőrük csak később nyeri el a lipicaiakra jellemző, hamvasszürke színt. 1 (MTI fotó — Érczi K. Gyula — KS) EHZHZHZZä B. Imréné, Gyöngyös: A vállalat nem köteles a két­heti felmondási idő alatt a munka végzése alól felmentést adni, ha a felmondás a dolgozó részéről történik. Nem taná­csoljuk, hogy a felmondási idő letelte előtt hagyja el munka­helyét, mert akkor munkaköny­vét „Kilépett' bejegyzéssél kap­ja meg, és az éppen olyan hát­A MÉM felhívása a méhészekhez A MÉM állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai főosz­tálya felhívja a méheikkel vándorolni szándékozó mé­hészek figyelmét, hogy az április 30-i állapot szerint fertőző méhbetegségek miatt az alábbi helyeken állt fenn zárlat: Baranya megye — Kozár- mislény és Pécs, Bács-Kis- kun megye — Szalkszent- márton, Borsod-Abaúj­Zemplén megye — Rakaca- szend, Rudabánya, Bükkáb- rány és Mezőkeresztes, Fe­jér megye — Dunaújváros, Heves megye — Nagyréde, Nógrád megye — Szente, Pest megye — Pécel, Sza- bolcs-Szatmár megye — Csenger, Nagyecsed és Búj, Vas megye — Mersevit. Az említett helyekre, valamint Győr-Sopron, Vas és Zala megyék 10 kilométeres oszt­rák, illetve jugoszláv határ­övezetébe méhekkel vándo­rolni tilos. A zárlatok esetleges meg­szűnéséről közvetlenül a te­rületileg illetékes állategész­ségügyi állomás ad felvilá­gosítást. rányos helyzetbe hozza követ­kező munkahelyén, mintha ko­rábbi munkaviszonya fegyelmi elbocsátással szűnt volna meg. N. Jánosné, Tárnáméra: A társadalombiztosításról szó­ló 1975-ös törvényrendelet és az ezzel kapcsolatos végrehajtási utasítások, illetve SZOT-sza- bályzat pontosan rögzítik. mi­lyen idők számíthatók be a munkaviszonyba. Ezek szerint beszámítható 1968. jún. 1. előtti, az ipari szövetkezetnél bedol­gozóként eltöltött idő is, ha a bedolgozó keresete a havi 220 forintot meghaladta, illetőleg ha a napi 9 forintot elérte. Ezt az időt. illetve azt, hogy e feltéte­leknek megfelelt, egykori ira­tokkal kell bizonyítania. „Látogató” jeligére, Eger : Az egyes országok, így közöt­tük az NDK is, bizonyos fokig korlátozzák az ajándékként be­vitt tárgyak értékét. Az NDK- ba vámmentesen bevihető aján­déktárgyak mennyiségénél az ott-tartózkodás időtartamát ve­szik figyelembe. A vámmente­sen bevihető ajándéktárgyak ér­téke, az ott-tartózkodás napjai­nak megfelelően, napi 100 már­ka, de összesen legfeljebb 500 NDK-márka értékű lehet. Az ezt meghaladó értékű ajándék- tárgyak az NDK vámszerveinek engedélye alapján, illeték meg­fizetése után "vihetők be. Keresztrejtvény Berzsenyi Dániel város. 55. Szalagcsokor. 57. A Niger mellékfolyója. 59. Hallatlan része. 60. Az egyik legismertebb verse (zárt be­tűk: Z, E, L). 61. A vadnyu­gati filmek elengedhetetlen MOTTÓ: Kétszáz éve, 1776. május 7-én született Berzsenyi Dániel, a XIX. század elejének nagy ma­gyar költője. Az egyik ta­nulmányának és két ver­sének címét találjuk a vízszintes 1., függőleges 14., valamint a függőleges 18. és 60. sz. sorokban. Vízszintes: 1. A hazai bir­tokmegosztás és maradi me­zőgazdasági gyakorlat kérdé­seivel foglalkozik e művében (zárt betűk: A, O, M, S, G). 14. Szabolcs-Szatmár megyei községbe való. 15. A kezde­te. 16. Ebből lesz a folyó. 17. Közeledik az aratás (három szó). 19. Mutatószó. 20. Va­laminek a középpontja. 22. DKO. 23. Cica-..., az esti mese egyik szereplője. 24. Portugál, német és spanyol autók jelzése. 25. Becézett Ede. 27. .. .ka, község Mis­kolc közelében. 28. Népszerű táncdalénekesnőnk utóneve. 29. A vízszintes 41. más alak­ban. 31. TGF. 32. Sima, la­pos. 33. Szabad angol paraszt a hűbériség korában. 38. Jut­tat. 39. Operarendező, Liszt­díjas érdemes művész (And­rás). 40. Az angol földrajzi nevekben tavat jelent. 41. Szám, sorszám közhasznála­tú rövidítése. 42. A magyar szoc. irodalom egyik úttörő képviselője (Mózes). 45. A kicsik kedvelt játékszere. 47. Kérdőszó (két szó). 48. Mu­latság. 50. Talál. 51. Haydn báboperája. 54. Személyem­re. 56. Rózsafajta. 58. Szárí­tó belseje. 59. Továbbítottak. 62. Vízben él. 63. Énekhang. G4. Angol történész, író, „tör­vénye” magyarul is megje­lent. 66. .. .-kart, törpe ver­senyautó. 67. Kohászati ter­mék, ford. 69. Meggyőződés­sel mondom. Függőleges: 2. Nem megy el. 3. Ezüst vegyjele. 4. Ket­tős mássalhangzó kiejtve. 5. Angol mértékegység. 6. Be­cézett Aranka. 7. Éles, ma­1 • 2 3 4 5 6 T s 9 10 tt 12 13 q ___ 1 4 15 i 16 17 lő 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 lü 29 30 31 I 32 B 33 34 35 L 36 37 33 ■& 39 40 1 41 42 44 m 45 46 m * 46 49 50 i i 3/ 52 53 54 55 37 S3 59 60 61 62 S3 64 65 66 er i 63 ___L 69 m L m ~~~ gas hangon kiált. 8. Drót­hálóra vert vékony válasz­fal. 9. Heves megyei község. 10. Két mutatószó, fordítva. 11. Nem teljes hála. 12. Gor­rnánium vegyjele. 13. Ré­mült. 14. A vízszintes 1. foly­tatása (zárt betűk: A, A). 18. Híres ódája (zárt betű: Y). 21. Világhírű francia zene­szerző (a Faust szerzője), neve kiejtve. 24. író, ügy­véd, az MTA tagja, Petőfi barátja volt (Albert). 26. összefoglaló. 28. Tavasz. 30. Az USA egyik állama. 32. Népszerű szovjet gyártmá­nyú táskarádió. 34. A görög baloldal rövidített neve. 35. Kan betűi. 36. Ritka, néme­tül. 37. .. .-step, tánc, a foxtrott őse. 43. Ilyen célú utak is vannak. 44. Népsze­rű színészünk (György). 46, Visszaesik! 49. Figyelnél, néznél. 52. Közel-keleti or­szágból való. 53. Európai fő­tartozéka. 64. PVU. 65. Női betűi. 63. Mint a vízszintes 16, sz. sor. 70. Múlt idő jele. Beküldendő: a vízszintes 1.. függőleges 14. és a füg­gőleges 18., és 60. számú so­rok megfejtése. A megfejtéseket május 20- ig kérjük beküldeni, postai levelezőlapon. ★ Május 7-i keresztrejtvé­nyünk helyes megfejtése: „Langyos eső suhog a lom­bokon, a vadgerlék szavaló kórusa átbúg a suhogáson.” A helyes megfejtést bekül­dők közül sorsolással egy- egy könyvet nyertek: Csala Jánosné Rózsaszentmárton, Bárány Sándorné Heves, Dr. Lechner Éva Gyöngyös, Szűcs Gyuláné Eger, Csomós László Gyöngyöshalász, For­gó Istvánná Ivád. A köny­veket postán küldjük el. MAI MŰSOROK KOSSUTH 8.27 Mezők, falvak éneke 8.50 Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? 9.00 Operaáriák 9.33 Mit játsszunk, lányok? 9.53 Lottósorsolás! 10.05 Iskolarádió 10.35 Verseit elmondja: Csoóri Sándor 10.40 Bach: Esz-dúr szvit 11.00 Remekírók — remekmű­vek 12.20 Ki nyer ma? — Oroshá­zán 12.35 Tánczenei koktél 13.20 Verbunkosok, nóták 14.03 Magyar kamarazene 14.25 „Nyitnikék” 15.10 Hacsaturján: Zongoraver­seny 15.46 Erese Margit operaáriákat énekel 16.05 Életrajzaim 17.05 Közvetítés a Davis Kupa teniszmérkőzésről 17.35 Pethő Zsolt: Kirakatok 17.44 Hangverseny a Mindenki zeneiskolája hallgatóinak 18.25 Üj könyvek 18.30 Esti magazin 19.15 Világszínház 20.31 Bemutatjnk új népzenei felvételeinket 20.56 Mítoszok és legendák a Bibliában 21.16 Két Beethoven-nyitány 21.44 Láttuk, hallottuk 22.15 Közvetítés az országos súlyemelő bajnokságról és a női tőrvívó egyéni bajnokságról 22.40 Két kongresszus között 22.50 A Moszkvai Rádió felvé­teleiből 21.4: Operettrészletek PETŐFI 8.05 Filmdalok 8.33 Sportkantáta 8.41 Slágermúzeum 9.23 Délelőtti torna 9.33 Hát hitelbe 9.53 Lottósorsolás! 10.00 A zene hullámhosszán 11.50 Et dapesti talál.ro/ó 12.00 Op« i ettrészletek 12.33 Dávid Gyula: Br.usaver seiy 13.00 Nőkről nőknek 13.30 Éneklő ifjúság 14.00 A Petőfi rádió zene­délutánja 17.00 Hangszóró 18.00 Közvetítés a Davis Kupa teniszmérkőzésről 18.33 Zenés portré Gyurkovics Zsuzsáról 19.30 Verseit elmondja: Csoóri Sándor 19.43 Barangolás régi hangle­mezek között 20.05 Halló, Graz! — Halló, Budapest! 22.00 Percy Faith zenekara játszik 22.33 Banchieri: Kis ünnepség 22.50 Népdalok, néptáncok 10.05 Iskolatévé 14.55 Iskolatévé (Ism.) 17.40 veszélykeresők 10.10 Harminc év békében 18.30 öt perc meteorológia 18.35 Zöld utak . . . 19.30 Tv-híradó 20.00 Tv-torna 20.05 Barátom, Bonca 21.05 Jogi esetek 21.55 Krétarajz Ambrus Zorán­ról 23.05 Tv-híradó 3 2. MŰSOR 20.01 A rózsaszínű párdac ka­landjai (Rajzfilmsorozat) 20.05 A kígyók háza (NSZK bűnügyi film) 21.15 Tv-híradó 2. 21.35 Tenisz ßavis Kupa j mozi ' EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22—33) du. fél 4, fél 6 és 8 órakor Labirintus Kovács András magyar filmje EGRI BRÖDY: (Telefon: 14—07) du. fél 4 és fél 6 órakor Robinson Crusoe Színes, szinkronizált szov­jet film Este fél 8 órakor Labirintus Magyar film EGRI KERT: Este 8 órakor Az ellopott csata EGRI FILMMÜZEUM: Éjjel negyed ll órakor A nap szépe Színes francia—olasz film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Aranyvadászok GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4 órakor Felejthetetlen dal du. fél 6 és este fél 8 órakor Cható földje HATVANI VÖRÖS CSILLAG: du. fél 4, 6 és este fél 9 órakor A sakál napja HATVANI KOSSUTH: Csak du. fél 6 órakor Kabaré 16 éven felülieknek! HEVES: Én és a tábornok FÜZESABONY: Az ég velem van PÉTERVÁSÁRA: Gábor diák LŐRINCI: Csodabogarak i t t

Next

/
Thumbnails
Contents