Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-11 / 110. szám

Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: Afrikai vendégek Párizsban Az a konferencia, amely egy híján húsz afrikai ország magas rangú képviselőinek és egy. ugyancsak magas rangú francia delegációnak részvételével meg­nyílt Párizsban, nem tartozik a világpolitika szuper­fontosságú eseményei közé. Az értekezlet azonban egy szempontból mégis figyelemre tarthat számot: puszta tény jól tükrözi egy sajátos neokolonializmus jelleg­zetesen mai megnyilvánulási formáit. Kezdjük az elején: Párizsba mindenekelőtt a volt randa gyarmatok kormányait hívták meg. Francia- ország az egyik legnagyobb gyarmattartó volt a fe­kete kontinensen. Az 1958 előtti francia alkotmány a gyarmatbirodalom jó részét Francia Unió gyűjtő­névvel illette. A nemzeti felszabadítási mozgalmak si­kerei nyomán ezt a különleges államjogi „karámot” 1958 szeptemberében Francia Közösség néven igye­keztek megtartani. Voltak, akik már akkor felismerték, hogy — bár a név és számos körülmény megváltozott — a lényeg, a teljes gazdasági kiszolgáltatottság, változatlan ma­radt. Guinea például megtagadta a belépést, haladó erői népszavazást erőszakoltak ki. amely az ország tel­jes függetlenségéhez vezetett. Bár a függetlenségi lánc­reakció kikezdte a közösséget, annak maradványai­ra épült az úgynevezett Frank-övezet: Dahomey, Fel­ső-Volta, Niger, Mauritánia, Malgas, Csád, Gabon, Brazzaville-Kongó, a Közép-afrikai Köztársaság, Ele­fántcsontpart, Tunézia, Szenegál, Mali volt a formáció magja a hatvanas években. Azóta a résztvevők zöme alaposan lazított Pá­rizshoz fűződő kapcsolatain, de bizonyos — elsősor­ban gazdasági — szálak nem szakadtak el. Erre a szö­vevényre épül a mai konferencia — és arra a francia politikára, amely kétségtelenül ügyesebb, rugalma­sabb például annál a merev álláspontnál, amit Kissin­ger Washington nevében az UNCTAD kenyai konfe­renciáján kifejtett. A francia koncepció lényege: 1. megtartani és ahol Párizsnak hasznos, növelni a régi gazdasági kap­csolatokat; 2. megfelelő érintkezési pontokon ,,eur- afrikaivá” tenni ezeket a viszonylatokat a Közös Piac segítségével; 3. mindebből nemcsak gazdaságilag, ha­nem politikailag is a lehető legtöbbet profitálni (pél­dául egy baloldali földcsuszamlásnak gátat szabni az j angolai változások után Afrika déli részén). (KS) •'VW\A/WWVWSA/W' WWVWVWWVWWWWWWŐWVWW'AŐA/VWW Folytatja munkáját a KISZ IX. kongresszusa Libanon r • UJ elnöke A libanoni parlament az 52 éves, keresztény Eliasz Szarkisz-t, a libanoni köz­ponti bank kormányzóját választotta meg köztársasági elnökké. (Telefotó — AP—MTI—KS; (Folytatás az 1. oldalról) Aki azonban társadalmi kérdésekkel foglalkozik és némiképp eligazodik az ideo­lógiában, a politikában, az tudja: népünk tragédiáinak fő oka mindig az volt, hogy sohasem kedveztek a külső körülmények és a haladás élére álló legjobbakat, az igaz ügy képviselőit mindig el­gáncsolták az árulók, az or­szág hajdani urai, uralkodó osztályai, amelyek a múlt­hoz kötötték az ország sze­kerét. Most viszont a jö­vendővel kötöttünk szerző­dést és nem a múlttal! a haladás útján járó országok közé tartozunk, nagy szö­vetségeseink vannak, mun­kánkhoz, harcunkhoz kedve­zőek a feltételek, jövőnk biz­tosított. A nemzetközi munkát, külpolitikai tevékenységün­ket illetően tehát elmond­hatjuk, hogy ma a világ ha­ladó erői szemében a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt­nak, a Magyar Népköztársa­ságnak, a szocializmust épí­tő magyar népnek van be­csülete. Azt kérem a KISZ- től, a magyar ifjúságtól, hogy értékelje, óvja és gya­rapítsa tovább ezt a megbe­csülést, amelyet csak tisz­tességes, az egész emberiség érdekeivel egybeeső politiká­val vívhattunk ki. Ifjúsá­gunk, miként eddig, a jö­vőben is ebben a szellem­ben hallassa szavát a nem­zetközi kérdésekben. Képvi­selje bátran, önérzetesen és töretlenül a békés egymás mellett élés politikáját, in­ternacionalizmusunkat, meg­bonthatatlan szolidaritásun­kat, a világ haladó erőivel. Ennek adjanak hangot itt­hon, a mindennapi munká­ban és az ünnepélyes ese­ményeken, s a nemzetközi fórumokon is, így a közelgő varsói Európai Ifjúsági és Diáktalálkozón, majd a ha­vannai Világifjúsági Talál­kozón is. Olyan tiszta és be­csületes hangon beszéljenek ezekről a kérdésekről, mint pártunk, kormányunk teszi; folytassák és erősítsék azt a külpolitikai vonalat, ame­lyet hazánk ma képvisel. Akkor továbbra is jó ügyét- fognak szolgálni — jól! Az ifjúság, ha a jövőbe te­kint, legyen bátor! Fiatal korunkban reményeinkben mi is vakmerőek voltunk. Ma már azonban joggal el­mondhatjuk — bár jóslással nem foglalkozunk —, hogy jóra fordul az egész embe­riség sorsa. A világ helyze­tét, a tényleges erőviszo­nyokat tekintve úgy látjuk, közeledik az az idő, amikor — amint klasszikusaink megfogalmazták — az em­beriség a szükségszerűség korszakából a szabadság korszakába léphet. Önökön és a világ egész haladó ifjúságán is múlik, Olaszországi O földrengés UDINE: Két újabb erős földlökés, és esőzések nehezítik az olaszországi földrengés követ­kezményeit felszámoló ható­ságok munkáját. A mentő osztagok az esőzések miatt földcsuszamlásoktól tartanak. Az utak egy része járhatat­lanná vált, megnehezítve, hogy elegendő orvosságot, és élelmiszert juttassanak el a természeti csapás sújtotta körzetekbe. Megfigyelők szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy az ellátási munkát rosszul irá­nyítják; sok helyre nem ju­tottak el a segélyszállítmá­nyok, máshol kibontatlanul halmozódnak az orvosságos csomagok mert senki sem tudja, hogyan kell tartalmu­kat szakszerűen felhasználni- Csütörtök óta Udine körzetét száznál több földlökés érte, közülük 45 erőssége megha­ladta a Richter-skála sze­rinti hármas értéket. Vasár­nap a legnagyobb rengés 5,6- os erősségű volt május EL, kedd Újabb földrengés volt vasárnap Udine közelében, ahol má 800 fölé emelkedett a halottak száma. Képünkön: Maiano helységben 81 halottól búcsúznak hozzátartozóik. (Népújság taUúoté — AP—MTI—KS) hogy az emberiség belátha­tó időn belül ebbe az új szakaszba lépjen, és hogy a világon a szabadság, a szo­cializmus, a béke győzzön. Előre hát, fiatalok! Az MSZMP XI. kongresz- szusa felmérte az ország helyzetét, megszabta a köz­vetlen tennivalókat és vilá­gos távlatokat mutatott mindnyájunk számára. Ered­ményesen befejeztük a IV. ötéves tervet, és — mint a Központi Bizottság legutób­bi ülésén megállapította — megfelelően kezdtük az V. ötéves tervet: az év első há­rom hónapjában teljesítet­tük az 1976. évi népgazda­sági terv időarányos részét. Az ország politikai hely­zete jó. Sokféleképpen bizo­nyítható, hogy népünk óriá­si többsége egyetért a párt politikájával, s a fejlett szo­cialista társadalom építése valóban nemzeti program­má vált. Elég, ha arra uta­lunk, hogy a kongresszust követően az országgyűlési választásokon az ország la­kossága szinte egyhangúlag tett hitet politikánk mel­lett, s az azt követő hétköz­napokon tetteivel támogatta és támogatja ezt a politikát. És sorolhatnánk a példákat; néhány nappal ezelőtt a má­jus 1-i ünnepségek szintén bizonyították népünk egysé­gét, azt, hogy népünk saját programjának vallja, sza­vakkal és tettekkel egyaránt támogatja a szocializmus építését. Természetesen a nép tá­mogatásáért, a mind job­ban izmosodó szocialista nemzeti egységért a pártnak és — a maga területén —az ifjúsági szövetségnek is min­dennap becsülettel meg kell dolgoznia. De jelenünk biztató, a hangulat jó; a munka politikai feltételei kedvezőek. Távlati progra­munk is egyetértésre és tá­mogatásra talált, és tapasz­talataink alapján teljes jog­gal mondhatjuk, hogy a pórt a programnyilatkozatában foglaltakat meg tudja és meg is fogja valósítani. A‘ XI. kongresszus, majd a pórt Központi Bizottsága ismét felhívta a figyelmet arra, hogy mindenütt és minden tekintetben dolgoz­zunk hatékonyabban, javít­suk munkánk minőségét. A hatékony és jó minőségű munka további fejlődésünk kulcskérdése az élet, a gaz­dasági és a kulturális építés minden területén. Ha pél­dául a népgazdaságban az összes rendelkezésre álló termelő kapacitást a lehető legjobban hasznosítanánk, óriási megtakarításokat ér­hetnénk el a beruházások­ban. Azt hiszem, mindenki megérti, hogy amikor a leg­korszerűbb ipari berendezé­sek csak napi 1,2 műszak­ban dolgoznak, akkor szin­te bűn nehezen előteremt­hető összegekkel bővíteni azt a kapacitást, amit még ki sem használunk. Mint köztudott, nálunk szabad munkaerő gyakorla­tilag nincs, nem is lesz. A meglevő munkaerővel kell intenzívebben, jobban és fő­leg ésszerűbben gazdálkod­nunk. Ne értsék félre, nincs szó arról, hogy térjünk visz- sza a verejtékezésre, a „ke­nyérgőzzel” való munkára. A hatékonyabb munkaerő­gazdálkodás nem ezt jelen­ti, hanem a termelés jobb megszervezését, a munka- feltételek javítását és ter­mészetesen a munkaidő tel­jes és lelkiismeretes kihasz­nálását. Ami az adminiszt­ratív munkaerőt illeti, a lét­számfelvételi zárlat az első lépése volt annak az intéz­kedéssorozatnak, amelynek célja, az adminisztrációs munka javítása. Erre nem­csak azért van szükség, mert a túlzott adminisztrá­ció fölös munkaerőt köt le, hanem azért is, mert emö- gött is meglapul a bürokrá­cia. Nagy munkát kell végez­nünk a lakásügy, a tömeg- közlekedés és a közszolgál­tatás terén a helyzet javí­tásáért. Vannak problémá­ink az ifjúságot közelebbről érintő területeken is: még több iskola, tanterem, kollé­gium, megfelelő kulturáli.- intézmény kellene és sok minden más hiányzik még. Időnként a közellátásban is adódnak átmeneti problé­mák részben az időjárás, részben az irányító munka gyengeségei miatt. Nagy erőfeszítéseket kell tennünk az ország fizetési mérlegének javítására, az ex­port fokozására. Ehhez szük­ség van az ipar termékszer­kezetének korszerűsítésére, s erre meg is vannak a megfe­lelő elgondolások. A nem­zetközi gazdasági hatások nálunk nagyon erőteljesen ér­ződnek- A jelenlegi viszonyok között ugyanis akkor tudunk zavartalanul dolgozni, nép­gazdaságunk akkor tud fej­lődni, ha a nemzeti jövede­lem 45 százalékának megfe­lelő importcikket hozunk be. Fizetségként azonban a nem­zeti jövedelem 45 százaléka erejéig exportálnunk kell. Ehhez . komoly erőfeszítések kellenek. Számítunk arra, hogy a reáháruló feladatokat mindenki becsülettel meg­oldja és segíti az ország fize­tési mérlegének javítását. Problémáink tehát voltak és vannak is. De ezekre gon­dolva azért ne feledjük el, hogy például az ország nem­zeti jövedelme 15 év alatt megkétszereződött, s hogy ma már a fejlett szocialista társadalom építésén dolgo­zunk. Olyan üzemeink van­nak, mint a Győri Rába Va­gon- és Gépgyár, az Ikarus, a Kőbányai Gyógyszeráru- gyár és számos más, hason­ló ipari üzem; vannak olyan mezőgazdasági üzemeink, mint a bábolnai, a nádudvari — és lehetne még jó néhányat sorolni, amelynek teljesítmé­nyét szívesen elfogadnánk or­szágos átlagnak. Igyekezni is kell, hogy jelenlegi ered­ményeik mihamarabb or­szágos átlaggá váljanak. Dicsekvés nélkül szólha­tunk arról is, hogy a gyógy­szerexportban Magyarország az egy főre számított átlagot tekintve a világ első országai között van, Európában Svájc mögött jelenleg a másodikok vagyunk. A fényforrások, iz­zólámpák exportját illetően is körülbelül hasonló a hely­zet. Az autóbusz-exportban hazánk jelentős tényező Eu­rópában- Az egy főre jutó ga­bonatermelésben Magyaror­szág jelenleg Európában az első helyen áll. Vannak te­hát eredményeink, de mind­ez nem elegendő. Többet kí­ván tőlünk saját progra­munk, s többet népünk, ifjú­ságunk, mert gyorsabban sze­retne előrehaladni. Márpedig a mi kötelességünk a nép ügyének becsületes szolgála­ta. Van mire építenünk. Ma­gyarországon munkáshata­lom van, megszűnt az em­bernek ember általi kizsák­mányolása, nemzeti függet­lenségünk sérthetetlen, né­pünk békében él és végzi al­kotó munkáját. Ez a magyar ifjúság közvetlen öröksége. S ha ifjúságunk jól folytatja azt, amit az elődök elkezd­tek, akkor bizakodással néz­hetünk a jövőbe, a fejlett szocializmus útján eljutunk végső célunkhoz, a kommu­nizmushoz. A programnyilatkozat fő­ként az ifjúság törekvéseit fejezi ki. Becsüljék hát az örökséget, amely nem cse­kély, tiszteljék az elért ered­ményeket, de fejlesszék is tovább! Az ifjúság kötelessége és feladata a társadalmi, a szo­cialista forradalom, a tudo­mányos-technikai forradalom továbbvitele. Neki kell meg­oldania a feladatot: az osz­tályok megszüntetését, a vá­ros és a falu, valamint a fi­zikai és a szellemi munka kö­zötti lényeges különbségek megszüntetését- Nagyszerű, lelkesítő feladat ez. Önöknek kell megvalósítaniuk a 1ársa- dalmi igazság teljes érvénye­sítését. Azt hiszem, ennek akkor jön el az ideje, amikor szocialista hazánkban min­den fiatal egyforma lehető­séggel indulhat el életútján. Aki a közoktatás, a képzés és hasonló területek kérdéseivel foglalkozik, az tudja, hogV manapság ez még nincs így. De lehet és kell tenni azért, hogy valóban minden fiatal­nak egyforma érvényesülési lehetősége legyen. Érdemes és kell is dolgoznia az ifjúság­nak a fejlett szocialista társadalom építésén, azon, hogy mielőbb megvalósuljon az osztály nélküli kommunis­ta társadalom, ahol biztosított lesz az egyéniség szabad ki­fejlődése és mindenkinek egyformák lesznek a feltéte­lek az előrehaladáshoz, a fej­lődéshez. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának megítélése szerint a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség méltóan betölti hivatását. Kifejeződik ez a párt politi­kájáért végzett munkában, az ifjúság nagyszerű kezdemé­nyezéseiben a védnökségek­ben, és számos más akció­ban, amelyek a fiatalok poli­tikai, műveltségbeli képzé­sét, fejlődését célozzák/ A párt új tagjainak már több mint a fele a Kommunista Ifjúsági Szövetség ajánlásá­nak révén került a pártba, s ez a részarány a jövőben mindinkább növekedni fog. Az ifjúság megítéléséről esztendőkön át vita volt. So­kan külsőségek alapján ítél­tek, mások személyes tapasz­taltaikat általánosították — néha jogosan, néha jogtala­nul. Azt hiszem lényegesen előbbre jutottunk, a megíté­lés körüli vita eldőlt- Tudjuk, hogy az ifjúság felkészül­tebb és általában jobban helytáll a tanulásban, a mun­kában, mint korábban. Maguk a KISZ-vezetők is naponta tapasztalhatják, té­nyek támasztják alá, hogy a szocializmust éPÚ° magyar nép értékeli a fiatalok mun­káját. Ismeretes, hogy a szo­cialista brigádtagok mintegy 40 százaléka fiatal. Egész szocialista fejlődésünket na­gyon komolyan segítette az a nagyszerű országos szocialis­ta munkaverseny, amely a párt XI. kongresszusának és a felszabadulás 30. évfordu­lójának tiszteletére kibonta­kozott. Most az ötödik öt­éves terv teljesítésére indult szocialista munkaverseny — amit a párt központi bizott­sága, a kormány, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa egyaránt üdvözöl. Mindent meg kell tennünk, hogy ez a verseny, — amelynek résztve­vői között számos fiatal van — lendületesen folytatódjék. Általában megállapítható, hogy a magyar ifjúság jól dolgozik, akár a termelési feladatokról, akár például a honvédelmi kötelezettségek, teljesítéséről van szó. Ha­zánkban a mintegy ötmillió kereső közül kétmillió fiatal. Azt hiszem, semmiféle ered­ményünket nem értékelhet­nénk megfelelően, ha e két­millió fiatal munkáját nem vennénk figyelembe. A KISZ kongresszusi mű­szakja nemcsak a fiatalok, hanem a felnőtt dolgozók nagy tömegeit is mozgósítot­ta- Üzemek egész kollektívái csatlakoztak a fiatalok kez­deményezéséhez, s a KISZ IX. kongresszusa tiszteletére szervezett műszakokban ke­reken egymillióan vettek részt. Ez nagyszerű dolog. Aki a május elsejei felvonu­lást végignézte, ott is meg­ítélhette a magyar ifjúság hangulatát, politikai maga­tartását; ifjúságunk a szocia­lizmus őszinte híve, és ezt tettekkel is bizonyítja! De hozzáteszem: itt sem eléged­hetünk meg az elért ered­ményekkel, folytatnunk kell a munkát, hogy még többre jussunk. A Kommunista Ifjúsági Szövetség legfőbb feladata a nevelés. Bizonyos értelemben a munkát is a nevelés esz­közeként foghatjuk fel, mert a legjobb pedagógia: fel­adatot adni, és a feladat vég­zése közben nevelni. Szeret­nénk, ha úgy nevelnénk az ifjúságot, hogy korszerű, az­az kommunista világnézete, marxista—leninista ideoló­giája legyen; rendelkezzék a reá váró feladatok elvégzé­séhez szükséges politikai és szakmai ismeretekkel. Kongresszusuknak jó mun­kát, a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagságának és az egész magyar ifjúságnak nagy sikereket kívánok szo­cialista céljaik megvalósítá­sához, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt XI. kong­resszusa és a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusa határozatai valóra váltásához! A párt központi bizottsága bízik a magyar if jósáéban; jövendő harcunkban sz '.mólunk a KISZ nyolcszázezres tagsága, a magyar ifjúság erejével. Formáljuk együtt azt a jö­vőt, ami teljes mértékben az önöké lesz! Sok sikert! (Folytatás a 3-. oldalon) J J «

Next

/
Thumbnails
Contents