Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-09 / 109. szám
Az antik kontytól a Sassoonig Antik frizurák A frizuradivat őskoráról, az utókor számára, az antik görög szobrok adnak hirt. Az asszonyok már akkoriban nagy figyelmet fordítottak hajviseletükre. Hajukat kontyba fonták, vagy hátul szalaggal átkötötték. Később Róma diktálta a divatos hajviseletet, az ebből az időből fennmaradt asz- szony-portrék ma is elkápráztatnak a hajdíszek sokaságával. Sajátos „frizura divatlap” az ókori érmék, a császárnők arcmásaival, vagy a római múzeumok szobortermei, ahol megcsodálhatjuk például Titusz császár leányának, Júliának apró gyűrűkbe göndörített hajremekét, vagy Lucius Verus császár feleségének, Lucillának márvány hajdíszét. Erről a szoborról a márvány haj- díszt, mint parókát le lehetett emelni, vagyis, a divat változásait követve cserélhető a hajkorona. A hajviseletnek, mint az öltözködésünknek is, minden korban más volt a divatja. Tudunk arról, hogy négyezer évvel ezelőtt Egyiptomban a nők már festették a hajukat. Hennával vörösre színezték, ahogyan később a velencei asszonyok is kedvelték a hennázott hajat. (Tizian festményei örökítették meg az egyébként a barnás-fekete hajú dámákat vörösre színezett hajjal, innen ered a Tizian-vörös elnevezés.) A római nők a szőke hajszínért rajongtak és művészi módon értettek a hajfestéshez. A hajviselet divatja a XVII—XVIII. században Franciaországban érte el tobzódásának tetejét: sem előtte, sem azóta olyan fantasztikus frizurakölteményeket nem viseltek, mint akkoriban a francia udvar hölgyei. A több emeletes hajdísz feltalálása a szépséges Mme Fontanges nevéhez fűződik. Ö volt az, aki egy fontai- nableau-i vadászat során szétzilált hajfürtjeit szalaggal konytba kötötte. Ez az udvar dámáinak körében olyan sikert aratott, hogy másnap már minden hölgy ilyen frizurát követelt fodrászától. Valóságos versengés indult azért, hogy kinek a frizurája búbosabb, magasabb. Tjgy tűnt, a hölgyek és a fodrászok leleményessége nem ismer lehetetlent. A fejtetőre sárgaréz drótból készült vázat helyeztek, erre fonták rá, illesztették, kötözték, tornyozták fel a hajat. A haj köré pedig különféle díszeket, szobrocskákat ültettek. Volt olyan dáma, akinél a sárgaréz váz három emeletre tagozódott, s egész életrajzát a fején viselte. Cartres hercegnőről jegyezték fel, hogy frizurája szemléltetőn mutatta érzelmi világát, és önéle c- rajzát. Látható volt középen egy csecsemőt ringató dajka, utalással újszülött fiacskájára, ettől jobbra a hercegnő kedves madara, a papagáj csipegetett egy szem cseresznyét. Balra másik egzotikus kedvence, a kis néger inas kapott helyet. A fodrász a gyengéd ötletet azzá’ bot”' férfihaitincseket is belefont a műbe, mégpedig a hercegi hölgy férjének, apjának és apósának fürtjeit, így szimbolizálva az illlető uraságokkal való érzelmi kapcsolatot. Saint Simon herceg nemrégiben magyarul is megjelent Emlékirataiban olvasható, hogy a bolondos divatnak Adalaida Paleotti — Charles Talbot angol diplomata és államférfi felesége — vetett véget, amikor a francia udvarba érkezve szerfelett nevetségesnek találta a hölgyek hajviseletét. Adalaida Paleotti — aki haját simán a füle mögé fésülte — egyik napról a másikra divatot csinált. Amit XIV. Lajos nem tudott megoldani, mert ő is utálta udvarhölgyeinek frizuráját, megtette a külhoni asszony ízlése, példája. De ahogyan eltűnt a rézvázas hajtéboly, úgy került előtérbe a haj púder. Divatba jött a keményítőből őrölt rizsporral beszórt hófehér haj, s ezzel a divattal eleinte mindenki elégedett volt. A fiatalokat nem öregítette, az idősebb hölgyeket pedig fiatalította. De mert a fehér haj sápasztotta az arcszínt, rákaptak a hölgyek az arcpír használatára. A XVI. századhoz fűződik a paróka feltalálása is. Európában a történészek feljegyzése szerint a kopasz III. Henrik francia, majd rövid ideig lengyel király viselt először parókát. Tucatnyi fiatal lány levágott haját használták fel az álhajhoz. A férfiak a XVII. század közepén eldobták viseletűkből a kerek spanyol- gallért, amely akadályozta, hogy hajukat hosszúra növesszék. Most a férfiak versengtek azért, hogy kinek hosszabb és csigásabb a haja. Rövidesen vendéghajjal kellett pótolni a fürtöket. A hölgyek ragaszkodtak ugyan saját hajukhoz, de ez nem mentette meg őket attól, hogy kitalálják a kontyhoz a vendéghaj divatját. A tébolyult hajdíszeknek, a még bolondosabb kalapdivatnak azután a francia forradalom vetett véget. A XX. században a nők számára megnyíltak a férfipályák, a sportok, s a célszerűség nemcsak az öltözködésben, a hajviseletben is tért hódított. Az 1920-as évek elején terjedt el a rövid haj, a bubifrizura. Azóta is hol hosszabb, hol rö- videbb hajat viselnek a nők — néha még kontyot is fésűiteknek, vagy rövid időre behódolnak a parókadivatnak — de mindenképpen győzött az egészséges, selyem tapintású, természetes haj. A legfrissebb frizuradivat számos lehetőséget nyújt ahhoz, hogy mindenki kiválassza, hogy a félhosszú, lágyan hullámos, vagy Sassoon- eljárással rövidre vágott ap- ródfrizura, vagy a csigákba csavarodó, borzas hatású hajviselet előnyös-e a számára. Az, hogy hetenként, kéthetenként fodrászhoz járunk, hozzátartozik a mai dolgozó asszony jó közérzetéhez, jól- ápoltságához. Potoczky Júlia Század eleji frizuradivat (Rajzok: Fodor Eta) Humorszolgálat PARDI ANNA: — Miért van bekötve a szemed? — A szomszédasszony megsértett egy kötőtűvel. — Véletlenül? — Nem. A kulcslyukon keresztül. O — Az orvostudomány szerint az alkohol nem gyógyítja az influenzát. — Lehet, de az orvostudomány sem! O — Néhány napja nagyon fáj a fejem. Mit gondolsz, mitől lehet? — Nem tudom, nekem mindig a gyomrom fáj, ha üres... O — Butaság ilyen szép időben otthon ülni. — Igazad van, gyere menjünk moziba. O — Mivel foglalkozol? — Vadászkutyát árulok. — Hány kutyád van? — Csak egy, de az mindig visszajön hozzám. O Rettenetesen rossz darabot adnak a színházban. A felvonás végén mindenki fütyül, csak egy ember tapsol. A szomszédja megkérdi: — Hogy tud tapsolni ennek a rémes darabnak? — Sajnos, nem tudok fütyülni. O A tengerész panasza: — Azért lettem tengerész, hogy világot lássak, s végül egy tengeralattjáróra kerültem! O Egy külföldi Splitben a napsütötte tengerparton nézegeti a térképet, majd egy helyi lakoshoz fordul: — Tessék mondani, merre van itt észak? — Észak?! Ilyen napsütésben? Mi itt azt sem tudjuk, hogy van észak. — Ivan, hallottál engem a rádióban? — Szerepeltél? — Igen. — És melyik adásban? — A meccsen. Én is ordítottam, hogy „hajrá!” Emberi boldogság Mint fogoly tartja kezében a napsugár egy darabját, az emlékezet s a remény e légnemű halmazállapotát; térdig a horzsolást Idéző anyagokban, derékig a derekat meghajlító terekben, tekintetig a tekintetet elhomályosító könnyekben: S mégis van benne valami, ami gyönyörű és ép, ami tökéletesen szabad: a szívverés, az érverés, a rejtett áram, a rejtett gondolat, a dobogó ásvány, a távoli tejút, s a testmeleg mindennapiság, a megsejtett testvériség, s az elviselt magány, a legelfutóbb percek, s a legállandóbb szerelem, az egyszerű, nyilvánvaló dolgok, s a nagyszerű igézetek, a porló semmi, s a kiharcolt való, a szeretetdiktálta abszolutumok, s az abszolutdiktálta realitások. Véri oltok Ketten beszélgetnek. A fiú: 1 — Drágám, hol fogsz várni vasárnap 10 árakor? A lány: — Az anyakönyvvezető előtt, esküvői, ruhában. A fiú: — Ne ott. Biztosan tudom, hogy megint közbejön valami. A lány: ' — Már hatodszor? Dr. Robert C. Shaler, a pittsburgi törvényszéki vegyészeti intézet munkatársa bejelentette, hogy olyan módszert dolgozott ki, amelynek segítségével több hónapos, akár kisebb pénzérme nagyságú vérfolt alapján kideríthető a vér tulajdonosának neme, faja és a gyógyszerek, amelyeket fogyasztani szokott. Igazságügyi szakemberek véleménye szerint a találmány rendkívüli jelentőségű azoknak a nyomozóknak a számára, akik a tetteseket a helyszínen hagyott vémyo- mok alapján kívánják azonosítaniShaler kutatásait csaknem 118 ezer dollárnyi összeggel támogatták a hivatalos szervek. A bűnügyi nyomozók számára az egyik legfontosabb kulcs a vérfolt lehet, s a vérfolt pontos elemzése jelentő sen előbbre viszi a tettes utáni kutatást — mondotta egy bűnügyi szakértő. Shaler módszere magába foglalja a női és férfi nemi hormonok arányának feltárását a vérben. Ha nagy a tesztoszteron aránya, valószínű, hogy a vérfolt férfitól, ha pedig az esztradiol aránya magas, akkor, hogy nőtől származik. Shaler kifejlesztette azt a módszert is, amelynek segítségével a vérfolt „tulajdonosának” faja állapítható meg. A Peptudase—A nevű enzim három meghatározott formája közül egy csakis fehér bőrű személyektől származó vérfoltokban fordulhat elő. Shaler kimutatta ugyanezt az enzimet a cseppfolyós és megszáradt ondóban is, ami erőszakos nemi közösülési esetekben nyújthat segítséget a rendőrség számára. A tudós előzetes beszámolója szerint megvan a mód arra is, hogy egyötöd vércseppnyi mennyiségben kimutassák a vér „tulajdonosának” gyógyszer-, vagy kábítószerfogyasztási szokásait. Kimutatható a vérfoltban a morfium, a barbdturátok, a marihuana jelenléte. „Bizonyos jellemzők elszigetelése segítségével elméletileg közölhetjük a nyomozóval, hogy fehér, sárga, vagy fekete bőrű ember után kutasson, hogy a szóban forgó személy nő-e, vagy férfi, s hogy valamilyen gyógyszert orvosegészségügyi Okokból szed-e, vagy kábítószerfogyasztó — mondotta a tudós. — Ez felbecsülhetetlen értékű információ a nyomozók számára.” PÁRIZS: A házasságközvetí- tő-irodában a házasulandó fiatalembernek megmutatják egy sereg menyasszonyjelölt fényképét. A tisztviselő látja, hogy a fiatalembernek egyik sem tetszik különösebben, ezért újabb ajánlattal szolgál: — No lám, van itt még egy lány, akinek kereken másfél millió frank a hozománya. — Rendben van, uram, de mutassa meg a fényképét is. — Az olyan ügyfelektől, akiknek a hozománya több mint ötszázezer frank, fényképet nem szoktunk kérni!... ZÜRICH: Az absztrakt festő panaszkodik kollégájának, hogy a hölgy, akinek legutóbb megfestette a portréját, arra kéri, változtassa meg a szeme színét. — Mi sem köny- nyebb ennél — válaszolja a kolléga. — Csakhogy fogalmam sincs, hova festettem a szemét... BELGRAD: A tévészerelő kisfia bőgve jön haza a játszótérről. Ijedten kérdezi meg az édesanyja : — Mi történt veled? — Semmi, mama. Csak egy méh rászállt a kezemre, és az egyik végén nem volt szigetelve ... LONDON: A Scotland Yardon a' nyomozó jelenti a felügyelőnek: — Uram, a feleségemnek kislánya született! — Well. S kire gyanakszik? — kérdi elmerengve a felügyelő. BUKAREST: — Mircea! Tegnaj: amikor hazajöttél, félig be voltál rúgva. Magyarázatot követelek, miért? — Nem volt nálam több pénz — feleli a férj. BECS: A férj és felesége a színház előcsarnokában beszélget az előadás szünetében. Egy közismert szépasszony megy el mellettük. A férj felsóhajt: — Micsoda ragyogó nő! Vajon hány éves lehet? — Fogalmam sincs — szólal meg a feleség —, egy azonban bizonyos: több, mint amennyi!... NEW YORK: — Maga miért ül, hapsikám? — kérdi az egyik rab a másiktől. — Tulajdonképpen semmiért, öcsi — feleli a cellatárs. — Dühös voltam egy barátomra, és nem nyújtottam neki kezet. — Érthetetlen! És hol történt az eset? — A cirkusz kupolájában, a trapézon ... BERLIN: — Képzeld, Uhl- mann húszezer márkát nyert a lottón! S épp az esküvőjét követő napon! — Szegény Uhl- mann! Mindig bal- szerencsés ember volt... SZÓFIA: — Hallom, Ata- nasz, hogy haragban vagy a feleségeddel. Mi történt? — Képzeld, a feleségem egy felbontatlan levelet talált az íróasztalomban, amit még ő küldött ne- • kém lánykorában. L. Zs. Moríium Az ópium fehér, kristályos tömegű alkaloidját nevezi meg a címbeli szóalak. Por vagy tabletta formájában fájdalomcsillapító, nyugtató, altató gyógyszerként is használják. A megnevezés szócsaládjának legismertebb formái ma már szinte közszóvá váltak. A morfium, morfin, morfinista, morfinizmus szóalakokkal igen gyakran találkozhatunk szóban és írásban egyaránt. Csaknem valamennyi európai nyelvben nyelvi szerephez jutott. A magyarító buzgalom az 1800-as évek elején a szunyasztdék szót ajánlotta helyette. Jó, hogy nem honosodott meg! A megnevezés alapja a görög Morpheusz, a latin Morphins tulajdonnév. Az alvás, az álom istenének nevét jól ismerték azok, akik a morfium szakszót megalkották. Csorba Győző Devecseri Gábornak, a görög versek fordítójának emlékére írt költeményében sem véletlenül emlegeti a görög álomisten nevét: „S jaj! gondolni sem mertem arra, hogy csak IMorpheusz marad a görög világból,/s vesz karjára, szegényt, ha nem bírod már” (Csorba: El-nem-küldhető levél). Szerte Európában ismert volt ez a szólás: Morpheusz karjaiba dől. Babits versében már ilyen alakban jelentkezi ez a nyelvi forma: „ .. ,s Morpheus karjai közt/ íriszről álmodom” (Babits: Himnusz íriszhez). A morfium versbeli szóként is gyakran szerephez jut. Fogalmi tartalmával, kifejező stílusértékével és hangulati hatásával egyaránt alkalmas a megfelelő versbeli beszédhelyzet ábrázolására Ezt bizonyítják Kosztolányi • versrészletei is: „Fejember fölcikáznak/a morfium arany villámai” (Csöndélet a kórházban). — „A morfium az örök éjszaka” (Mérgek litániája). Mint kifejező stíluseszköz jelentkezik a morfium szóalak ezekben a versmondatokban : „Nem morfium., más kábulat játszik/vízizenét a terheseknek” (Gergely Ágnes: Klinikán). — „Várta a morfium suhogó nyugalmát” (Kalász Márton: Emléked). — „Az ihlet, mint a morfium/ műtét előtt a beteget,/bódít, szelídíti kínom:/csontig magamba metszhetek” (Váci'Mihály: A szent epilepszia). A közvetlenül németből átvett morfin szóalak, illetőleg a latinosítás eredményeként formálódó morfinista megnevezés is fel-feltűnik egy-egy versrészletben: „Alvó szememben ült a morfin./ széttágította kereken” (Szabó Magda: Bárány). — ..Négykézláb járt a mór finist a, és álmodott” (Gergely Ágnes: Nárciszok). A nyelvi formákkal feleslegesen finomkodóknak szánt fric:kában szavunk két alakja is szerepet vállal: ..Ne mondd te: morfi- nista./'Mondd inkább franciá- san/mondd finoman -Jmorphi- nomane!” (Kosztolányi: Finomkodás). Or. Bake* ’ézscl ^W/WAAAAAAiWSAAAAAAVAAAAAlWVW /VW/i/VWWM’ « « é A XVII—XVIII. század francia hajviselete
