Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-09 / 109. szám

Megkezdődött a KISZ IX. kongresszus«

lFolytatás az 1. oldalról)

millió fiatal és idősebb ember vett részt önként, jószívvel a kongresszusi kommunista műszakokban április 24-én és

25-én. A művészet hivatásos és öntevékeny művelői számos alkotással és műsorral köszöntötték, kongresszusunkat. Sikeresen zajlottak le az edzett ifjúságért sportmozgalom aranyjelvényeseinek megyei versenyei és országos döntői. Mindezek nagyszerű bizonyítékai annak, hogy a KISZ-tagok nemcsak értékeltek és terveztek, nemcsak vitatkoztak és választottak, hanem — törekvéseinknek megfelelően egész tevékenységünk fellendítésével, munkával készültek szövetségünk IX. kongresszusára.

— A KISZ-tagok, a magyar fiatalok döntő többsége tevékenyen részt vett a ÍV. ötéves terv sikeres végrehajtásában, helytállt a gazdasági építőmunka különböző területein, előre nem látható, rendkívüli feladatokat is teljesített. A foglalkoztatottak mintegy 40 százaléka fiatal, így munkájuk mennyisége és minősége nagyot nyom a latba. Miként népünk erkölcsi, politikai egységének alakulá- sában, ifjúságunk körében is meghatározó a munkásosztály szemlélete, politikai ma" gatartása és fegyelme. Az ifjúmunkások gondolkodásában, tevékenységében egyre inkább jellemzővé válnak társadalmunk vezető osztályának pozitív vonásai. A becsületes munka, a rend, az ésszerűség igénye, és az osztályhűség, az a munkásosztályra jellemző magatartás, amely mindig kész áldozatot hozni, többet vállalni, és példát mutatni. Az állami és szövetkezeti tulajdon megszilárdulása, a mezőgazdasági termelés gépesítése és kemi- zálása, az iparszerű termelési rendszerek egyre közelebb hozzák egymáshoz a munkások és a földeken, az állattenyésztő-telepeken dolgozó fiatalok gondolkodását.

— IV. ötéves terv idején ifjúsági szövetségünk tizenöt központi és számos megyei, helyi KISZ-védnökség keretében vette ki részét a fejlesztési, beruházási tevékeny ségből. Ezek közül öt központi védnökséget sikeresen befejeztünk. A Gagarin Hőerőmű, a Visontai Thor ez bánya és a Kiskörei Vízlépcső határidő előtt két hónappal kerüli átadásra. A Péti Nitrogénművek Műtrágyagyára határidőre elkészült. A szegedi kőolaj- és földgázipari létesítmények első ütemét 1975-ben avatták. A Dunai Kőolajipari Vállalat lepárló kapacitása megháromszorozódott.

A leninvárosi ipari koncentrációban valósul meg a IV. és az V. ötéves terv egyik legnagyobb beruházása. E védnökségekben 150 vállalati KISZ-szervezei mintegy 50 ezer ifjúkommunistája vett részt. A közúti járműprogram megvalósításában összesen több mint 70 ezer fiatal, köztük 35 ezer KÍSZ-tag dől" gozott. Részvételükkel — többek között — annyi autóbusz készült el, amennyiben egyszerre elférne Budapest egész lakossága. A számítás- technikai, valamint a köny- r.yűszerkezetes építési mód elterjesztésére indított program keretében is több tízezer fiatal dolgozott, illetve dolgozik, a II. tiszai vízlépcső és öntözőrendszerei, a húsprogram, az országfásítás 35 ezer hektárnyi területe további tízezrek, köztük úttörők munkáját dicsérik. A zánkai úttörőváros, szakmunkásképző intézetek férőhelyei, kollégiumok, egyetemi oktatóbázisok őrzik az oktatási-nevelési feltételek javítása felett vállalt védnökség ereményeit. A megyei védnökségek keretében 14 országos jelentőségű beruházáshoz kapcsolódtunk, a helyi védnökségek a népgazdaság csaknem minden területén eredményesen segítették a vállalati és szövetkezeti beruházások, rekonstrukciók megvalósítását.

— Védnökségi munkánk azonban nem volt teljesen hibátlan. Lelkesedésünk, ten- niakarásunk nem mindig párosult erőink reális szamba- tételével. A jövőben jobban összpontosítanunk kell erőinket. A folyamatban levő

védnökségek egy részét az V. ötéves terv időszakában befejezzük. Néhányat, így a számítástechnikai program, a húsprogram és a környezetfásítás, valamint az oktatási-nevelési feltételek javítása felett vállalt védnökségeinket tovább folytatjuk.

— Ugyanakkor új feladatok vállalására is gondolunk.

Javasoljuk & kongresz- szusnak, hogy a Paksi Atomerőművet és as Orenburg! Gázvezeték magyar kivitelezésű létesítményeit nyilvánítsuk „JOSZ-építkezéssé”.

Itt új követelményeket, magasabb szinten kell teljesítenünk. Védnökségi munkánk legjobb hagyományait és eredményeit felhasználva mindenekelőtt a szükséges létszámú és szakképzettségű fiatal mozgósításával, a körükben folytatott színvonalas politikai munkával kell hozzájárulnunk a beruházások határidőre és jó minőségben történő átadásához.

— Szövetségünk zászlóbontásától egyik kezdeményezője és szervezője a szociálisra munkaversenynek. A beszámolási időszakban új lendületet adott a mozgalom ifjúsági formáinak is a pártkongresszusi és felszabadulási munkaverseny. Jelenleg a szocialista brigádok csaknem 600 ezer fiatal tagot számlálnak, 160 ezerrel többet, mint a VIII. kongresz- szus idején, s közülük min- • den második KISZ-tag. Mintegy 25 ezerre rehető az ifjúsági brigádok száma. Az adatok mögött komoly termelési eredmények, és nem utolsósorban jelentős közösségteremtő erő húzódik meg. Sajnos néhány esetben azt is tapasztalhatjuk, hogy az eredmények a szó szoros értelmében „meghúzódnak” a lehetőségek mögött. Találkozhatunk formális elemekkel, nem, vagy csak nehezen értékelhető vállalásokkal, erőltetett, „vállalást kipipáló” szemlélettel. Ifjúsági szövetségünk azzal segíthet leginkább, ha tagjai példát mutatnak a fiataloknak: szocialista módon dolgoznak, tanulnak és élnek, ha tevékenységükben a mozgalom jelszavának minden eleme valós tartalmat kap.

— Ifjúságunk becsületes

munkájának eredményeként nagyobb mértékben részesült a javakból, érezheti a társadalom egyre növekvő gondoskodását. Emelkedett a pályakezdők reáljövedelme, bővültek a családalapítást, a gyermeknevelést könnyítő juttatások, javultak a szabad idő értelmes, hasznos eltöltésének feltételei, bővültek a kulturális és turisztikai kedvezmények. S ami talán a legfontosabb: pártunk és kormányunk kiemelt szociális kérdésként kezeli a lakásellátás javítását; a IV. ötéves terv idején több mint 400 ezer lakás épült fel. Az utóbbi években az állami támogatással épült lakások csaknem 45 százalékát — 111

ezerből 50 ezret — a fiatal házasok kapták.

— Mindent összevetve, a fiatalok legnagyobb gondja mégis a lakáshelyzet. A fiatal házasok jelentős része az egy főre jutó jövedelem meghatározott szintjét túllépve, eleve kiesik abból a körből, amelynek tanácsi lakás adható. Az önerőre is támaszkodó lakásépítési formák pedig szintén szűk lehetőséget biztosítanak számukra, mindenekelőtt azért, mert a hitelrendszer nem tart lépést az árak növekedésével. Külön is szólnunk kell a telekárak nagymértékű növekedéséről, ami még az építés terheit vállalni tudók jelentős részének anyagi lehetőségeit is meghaladja. Szükségesnek tartjuk ezért a hitelformák

folyamatos korrigálását, a városi és falusi magánlakásépítés feltételeinek javítását, különös tekintettel a szövetkezeti lakásépítésre, illetve a telekvásárlásra. Tovább kell csökkenteni a lakáshoz jutás kezdő összegét, az induló évek, az otthonteremtés anyagi terheit.

— Iparunk fejlődésének kulcskérdése a termelékenység növelése, a minden piacon versenyképes termékek előállítása. Ennek pedig egyik döntő feltétele a műszaki fejlesztés, a korszerű munkaszervezés, az új technológiák bevezetése, a kibontakozó tudományos-technikai forradalom vívmányainak alkalmazása.

— Az V. ötéves terv mezőgazdasági céljait is csak úgy érhetjük el, ha az ifjúságot az állami és szövetkezeti tulajdon gyarapítására, a korszerű termelési eljárások, az iparszerű termelési rendszerek kiszélesítésére, elterjesztésére mozgósítjuk. A mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés műszaki színvonalának további emelésével növelhetjük a gabona és az ipari növények hozamát, a hústermelést, a zöldség-, a gyümölcs- és a cukorellátás biztonságát. Az állami gazdaságok és szövetkezetek termelésének korszerűsítése mellett ösztönöznünk kell a fiatalokat a hatékonyabb háztáji gazdálkodásra is. Az V. ötéves terv azzal számol, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokból származó termékek aránya még 1980-ban is megközelíti a 30 százalékot.

— Mi most olyan időszakról készítettünk kongresszusi számvetést, amelyben a társadalom figyelmének előterébe került az állami oktatás fejlesztési feladatainak kijelölése és megvalósítása. A számos teendőt nehéz röviden összefoglalni, de az egyértelmű, hogy az iskolákban a tartalom javítása a soron levő feladat

Növelni kell az Iskola nevelő hatását, korszerűsíteni a tananyagot, tökéletesíteni a számonkérés módszereit és tovább kell csökkentésiünk a tanulók túlterhelését

Kiemelt feladatunk az alapokat lerakó általános iskola, valamint a középfokú oktatás részeként a szakmunkásképzés fejlesztése. Ezek határozzák meg a KISZ és az úttörőszövetség teendőit is.

— Az elmúlt négy és fél év mérlegét megvonva elmondhatjuk, hogy az oktatási intézményekben működő KISZ-szervezeteink a reformok közepette, szüntelenül változó, formálódó, gyakran kísérleti feltételek között végezték munkájukat. Tevékenységük fejlődött, gazdagodott. Tanuló fiataljaink legnagyobb része becsületesen helytáll a tanulásban, törekszik ismereteinek gyarapítására. Hozzájárulnak ehhez a KI£Z által, kezdeményezett tanulmányi-szakmai versenymozgalmak is.

Az „egyetemisták a fővárosért. ..”, az „egyetemisták a IV. ötéves tervért...” elnevezéssel indított akciók eredményei jól mutatják, hogy ifjúsági szövetségünk helyesen kezdeményezte a szakmai és közéleti tevékenység összekapcsolását.

— Szocialista szakmunkásképzésünk 25 év alatt a mai munkásosztály derékhadát, nevelte fel. A mi tapasztalataink azt mutatják, hogy. a szakmunkásképzés fejlesztése szempontjából döntő jelentősége van a pályaválasztásnak, s ezen a területen találkozunk a legtöbb problémával is.

A lányok pályaválasztásának szakképzésének gondjai ismertek, szemléleti problémák és előítéletek egész sorával hadakozunk. Sok lány az általános vagy a középiskola befejezése után még ma is szakképzettség nélkül igyekszik boldogulni. A szakmunkásképző intézetek tárt kapukkal várják őket, sokukat azonban visszatart a tévesen értelmezett presztízs, a szakmák pontatlan ismerete. Ezért, véleményünk szerint, javítani kell a pálya- választásban érdekelt valamennyi állami, társadalmi szerv együttműködését, ki kell alakítani a pályaválasztási propaganda időszerű, kőnkrét feladatait.

— A szakmunkástanulók szakmai, politikai felkészültségének, világnézeti nevelésének javításában nélkülözhetetlen szerep hárul az intézetekben működő KISZ- szervezetekre. őszintén meg kell mondanunk, hogy ezen a területen számottevő elmaradásaink vannak. Ezért

javítanunk kell a KlSZ-szerve- zetek munkáját és tevékenységük feltételeit; vezetésük színvonalát, a káderek kiválasztását és képzését. Röviden azt mondhatnánk, a szakmunkásképzés segítésére, a szakmunkástanulók körében folytatott KISZ-mun- ka fejlesztésére úgy tekintünk, mint a következő évek egyik kiemelt feladatára.

— Egyetemi-főiskolai KISZ-szervezeteink eszmeipolitikai nevelőmunkája és szakmai tevékenysége egyaránt javult az elmúlt években. A hallgatók aktív részvétele az egyetemek, főiskolák közéletében, valamint az intézményen kívüli szakmai, társadalmi tevékenység kiszélesedése fontos tényező a jövő értelmiségének formálásában. Ma már széles ■körű társadalmi összefogássá terebélyesedett a fizikai dolgozó szüiők tehetséges gyermekeinek tanulását segítő mozgalom, amely éppen tíz évvel ezelőtt indult útjára egyetemi KlSZ-szerve- zeteinkből. Néhány felsőoktatási intézmény KISZ-s2er- vezete eredményesen vesz részt az érettségi nélkül egyetemre készülő szakmunkások felkészítésében, nehézségeik elhárításában. Széles körben terjednek a szakmunkásképzés segítését és a közművelődést szolgáló akciók. Ezek fontos eredmények. Véleményünk szerint azonban egyetemi, főiskolai KISZ-szervezeteink . még nem élnek eléggé azokkal a lehetőségekkel, amelyek a mozgalom eszközeivel hozzájárulhatnak a választott életpálya, a társadalmi környezet teljesebb megismeréséhez, a hivatástudat elmélyítéséhez. Többet kell tennünk azért, hogy a jobb szakmai felkészültséggel együtt tovább erősödjön értelmiségünk szocialista elkötelezettsége, marxista—leninista meggyőződése, közéleti érdeklődése és aktivitása.

Dr. Maróthy László a továbbiakban a hadseregben folyó nevelőmunkáról szólt, majd aláhúzta: az Ifjú Gárda a KISZ honvédelmi nevelőmunkájának egyre jobb bázisa lehet a jövőben.

— A VIII. kongresszus — folytatta a KISZ-kb első titkára — szövetségünk legfontosabb feladatát abban jelölte meg, hogy kommunista, politikai vonásainak erősítésével adjon markánsabb választ a párt ifjúságpolitikai határozatára. Központi bizottságunk 1974 áprilisában állást foglalt amellett, hope a kommunista, politikai jelleg nem misztikus, megfoghatatlan dolog, hanem a párt eszméinek és politikájának szolgálata. Világosan és közérthetően megfogalmazta azt is. mit jelent ez a tömör mondat. Mindenekelőtt azt. hogy

a KISZ-tagok legjobb

képességeik szerint álljanak helyt a munkában,

tanulásban, és a haza védelmében.

Erről szóltunk eddig, de nem kevésbé fontos az sem. hogy a KISZ-tagok megismerjék és képviseljék a párt eszméit és politikáját, kiálljanak érte minden körülmények között. Ez tevékenységünk értelme és legfontosabb célja, kommunista ifjúsági szövetségünk lenini öröksége, amelytől nem tértünk is

nem térünk el. Munkánk eredményei alapján most jó- szíwel elmondhatjuk: szövetségünknek is nagy része van abban, hogy a beszámolási időszakban társadalmi viszonyaink fejlődésével összhangban erősödött az ifjúság körében a marxizmus —leninizmus befolyása. Céltudatosabbá, következetesebbé vált a KISZ tevékenysége a fiatalok szocialista világnézetének megalapozásában, pártunk politikájának ismertetésében és a végrehajtásra való mozgósításban.

— Ifjúságunk a maga egészében a szocialista Magyarország szorgalmas, tettrekész ifjú nemzedéke, akire bátran számíthat népünk és pártunk, a nemzetközi ifjúsági és munkásmozgalom, saját és közős feladataink elvégzésébenHa állami életünk, politikai rendszerünk fejlődését vizsgáljuk, szembetűnő fejlődést tapasztalhatunk a fiatalok közéleti tevékenységében. A szocialista demokrácia szélesedése, az ifjúsági törvény végrehajtása nyomán a fiatalok egyre nagyobb tömegei 'élnek lehetőségeikkel. Jelenleg a pártvezetőségek és bizottságok, a szakszervezeti bizottságok tagjainak csaknem egyharmada fiatal, a területi tanácsokban 10 ezer ifjú tanácstag, az országgyűlésben pedig 35 fiatal visel közéleti tisztséget. Sohaeny- nyi választott fiatal ember nem tevékenykedett Magyar- országon. De nemcsak róluk van szó, hanem azokról a tíz- és százezrekről, akik mind erőteljesebben, s egyre nagyobb felelősséggel hallatják hangjukat a termelési tanácskozásokon, a termelőszövetkezeti közgyűléseken, a falugyűléseken, a tanácstagi beszámolókön' és a szakszervezeti gyűléseken. Szocialista demokráciánk új hajtásain: az ifjúsági parlamenteken már az első esztendőben mintegy egymillió dolgozó és tanuló fiatal vett részt, egyharmaduk szót kért és kapott

— Ifjúságunk világnézetét és erkölcsét szocialista viszonyaink fejlődése, hagyományaink és reális terveink, a felnőttek cselekedetei határozzák meg. A mi ifjúságunk az elődök által ráhagyott örökség meghaladására vágyik, ez társadalomalakító munkánk természetes következménye, mint ahogy az is, hogy erre a szerepre az idősebbek készítik fel a fiatalokat. Az a harmónia, amely így kialakul a különböző nemzedékek között, még nem zárja ki, hogy egyes társadalmi problémák nemzedéki súrlódásokban is kifejeződhetnek. Ezek azonban átmenetiek, mindig konkrét esetekben jelentkeznek és elveink, a kölcsönös bizalom és a megértés alapján meg is oldjuk őket.

— Mi azt akarjuk, hogy a fiatal nemzedékek kezében méltó helyre kerüljön a társadalmi stafétabot, ezért be kell avatnunk Őket az új születésének titkaiba. fájdalmába és örömébe.

Tapasztalt, tetterős embereket kell nevelni, alkotó, továbbfejlesztő kritikára keli felkészíteni őket a családban, az iskolában. a munkahelyen, az ifjúsági szövetségben.

Egyetlen jól bevált receptünk van: az őszinte, nyílt, meggyőző szó, elveink és a gyakorlat szigorú egysége. Ez a mi világnézeti, eszmeipolitikai. nevelésünk módszere. Alapja pedig pártunk marxista—leninista ideológiája és politikája.

Dr. Maróthy László ezután az ifjúsági tömegsportról,, a testedzés fontosságáról szólt. Hangsúlyozta: a tömegsport, a fizikai erőnlét megszerzésének és fenntartásának nincs kellő rangja nálunk. Más, korszerűbb szemléletre van szükség, mégpedig egyéni és társadalmi szemlélet- változásra egyaránt. A KISZ

VIII. kongresszusa óta is sok minden történt: heti 3 órára növelték a testnevelést az iskolákban, kialakítottuk a diáksport új szervezeti kereteit, átszervezték a sportirányítást, az elmúlt két évben megépült 260 új tornaterem, 190 iskolai sportudvar, 14 tanuszoda, kialakult az ifjúsági turisztika kedvezményrendszere. Nem tagadjuk, hogy mindez kevés, hogy még mindig drágák a sporteszközök, még mindig» hiányoznak pályák, uszodák, tornatermek. Mégis ki merjük mondani, hogy Magyarországon a tömegsport nem elsősorban a létesítmények hiánya miatt nincs megfelelő színvonalon, hanem az önmagunkat becsapó, hitegető szemlélet miatt, miszerint ha mindaz meglenne, amire sóvárgunk, százezrek és milliók élnének a lehetőségekkel. Az egészséges, edzett nemzedékek nevelése nemzeti ügyünk. Az utóbbi években ifjúsági szövetségünk tett néhány lépést a fiatalok sportolási igényének felkeltése, a tömeges testedzés, a diáksport fejlesztése érdekében.

A kongresszus után a városi, kerületi, nagyközségi tanácsoknál szorgalmazzuk: vegyék tervbe az iskolához kapcsolódó sportlétesítmények építését és mi részt veszünk azok megvalósításában. Az anyagi eszközök megteremtéséhez kommunista műszakok, társadalmi munkaakciók bevételével járulunk hozzá. Az illetékes állami szervekkel és az úttörőszövetséggel együttműködve kidolgozzuk és 1977- tffl bevezetjük a gyermekeket és fiatalokat átfogó, differenciált követelményeket tartalmazó „edzett ifjúságért” tömegsportmozgalmak Ifjúsági szövetségünk kommunista, politikai jellegének erősödését mutatja a párt utánpótlásának nevelésében végzett eredményes munkánk is. A két kongresszus között a pártba felvettek 62 százaléké 30 éven aluli, és a KISZ-ajánlássa! felvett fiatalok aránya az 1971. évi 75 százalékról 1975-ben S5 százalékra emelkedett.

Alaptalannak bizonyultak azok az aggodalmak, amelyek a tagsági viszony tömeges megszüntetésétől, az úr., „élcsapatjelleg” eluralkodásától féltették & KISZ-t Alapszervezeteink többségében egyre inkább a „követelek tőled, mert tisztellek” makarenkói gondolat szellemében folyik a munka. Az első mozgalmi év végén a taggyűlések a tagok 3 százalékától tagadták meg az új tagsági igazolványt és ez az arány a szervezetből kilépett fiatalokkal együtt sem haladta meg a 6 százalékot. A második mozgalmi év végén mindkét arány csökkent. Azon viszont el kel! gondolkodnunk, hogy főleg az első évben — törekvéseink ellenére — nagyobb volt a tagsági viszony megszüntetésének aránya a fizikai dolgozóknál és a szakmunkástanulóknál, mint más rétegeknél. Egyes egyetemeken — valamiféle abszolút mérce és értékrend hiányára való hivatkozással — az értékelések feletti vita nemegyszer öncélúvá vált. Másutt —• főleg a szellemi dolgozók és az alkalmazottak körében — gyakran találkoztunk érdektelenséggel és engedékenységgel. Ezért talán nem árt, ha megismételjük: nincs szükség semmiféle spekulta- tív, túlbonyolított követelményrendszere.

Minden KISZ-szervezet- nek egyaránt az a feladata, hogy a világosan megfogalmazott követelmények teljesítését következetesen számon kérje valamennyi tagjától.

— A szervezeti szabályzat módosítására tett indítványaink legfontosabb részei is az áprilisi határozatból és az irányítási rendszer továbbfejlesztéséből következnek — húzta alá a KISZ-kb első titkára. Jelenlegi gyakorlatunk szerint fogalmazzák meg a KISZ-tagck kötelességeit és jogait, a tagfelvétel rendjét, a tagsági viszony megszüntetésének módjait, az alapszervezetek feladatait és a bizottságok felépítését. A kongresszusnak benyújtott tervezetben s/ viták- minden lényeges észrevételét figyelembe vettük. Meggyőződésünk, hogy ez a szer(Volytatá* a S. eidolon) f

A KISZ kongesszusához kapcsolódó események sorában szombaton délelőtt a küldöttek, a meghívott hazai vendégek — a központi bizottság és a kormány több tagja, a budapesti és a megyei pártbizottságok első titkárai, a kommunista ifjúsági mozgalom veteránjai, a KISZ egykori és mai vezetői, valamint a kongresszuson részt vevő külföldi delegátusok, a DÍVSZ és az NDSZ képviselői — felkeresték az Alkotó ifjúság kiállítást.

*

t