Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-06 / 106. szám
A közelmúltban új oktatási kombinátot adtak át rendeltetésének Fehérgyarmaton, ahol 1—14 éves korukig játszhatnak és tanulhatnak a gyerekek. A komplex oktatási intézményben az előadó- és tornatermekkel ellátott általános iskolán kívül, az óvoda és bölcsőde is helyet kapott. (MTI fotó — Balogh P. László — KS) Érettségi május 17>től 22-ig Május 8: ballagás Május 8-án, szombaton a középiskolák végzős tanulóinak beíejeződik a tanév és az évszázados hagyományoknak megfelelően ballagási ünnepségeken búcsúznak el iskolájuktól. / A ballagást követő néhány nap után megkezdődik a négy év munkáját betetőző érettségi vizsgasorozat. Az idén a gimnáziumokban mintegy 24 200-an, a szak- középiskolákban 23 800-an fejezik be tanulmányaikat. Befejeződtek az érettségire a jelentkezések. A korábbi évekhez hasonlóan, a negyedikesek - túlnyomó többsége le kívánja tenni az érettségi vizsgát is. A gimnáziumokban mindössze 104-en, a szakközépiskolákban 17ff-an elégszenek meg a középiskolai végbizonyítvánnyal. Az írásbeli érettségi vizsgák május 17-én kezdődnek és 22-ig tartanak. A gimnáziumokban és szakközépiskolákban május 17-én, hétfőn írják meg egységesen a magyar nyelv és irodalom dolgozatot, kedden a gimnáziumokban a matematikával, a szakközépiskolákban a különböző szakmai tantárgyakkal folytatódik az írásbeli érettségi, majd a választott tantárgyakra kerül sor. A gimnáziumokban négy tantárgyból kell érettségi vizsgát tenni, a vizsga magyarból és a matematikából kötelező, a többi tárgyból kötelezően választható. A tanulók magyar nyelv és irodalomból írásban és szóban is vizsgáznak. A történelemből és földrajzból érettségizők' csak szóbeliz- nek, matematikából és a többi tárgyból választhatnak a két vizsgaforma között. A szakközépiskolákban a tanulók legkevesebb 4 tantárgyból érettségiznek, kötelezően a magyar nyelv és irodalomból, a szakmai elméleti tárgyakból, illetve — iskolatípustól függően szakmai gyakorlatból. Magyar nyelv és irodalomból írásbeli és szóbeli vizsgát is kötelesek, tenni, ugyancsak kötelesek szóbelizni matematikából is, ha az írásbelijük nem siker jilt. A többi tárgyból a vizsgaszabályzat határozza meg a formát. Azok a középiskolát végző tanulók, akik egyetemen, főiskolán akarnak továbbtanulni, közös érettségi-felvételi írásbelit tesznek. A közös írásbelikét május 24-én és 25-én bonyolítják le a fővárosban, a megyeszékhelyeken, illetve a megyei tanácsok által megjelölt iskolákban. A matematika és a fizika mellett közös ^ lesz az írásbeli az idén először biológiából is. A gimnáziumokból matematikára a tavalyihoz hasonlóan mintegy 6 ezren, fizikára több mint 5800-an, biológiából több mint 4200-an jelentkeztek. A továbbtanuló szakközépiskolások is közös írásbeli dolgozatot írnak e három tantárgyból, kivéve az egészségügyi szakközépiskolásokat. Közülük az orvosi egyetemekre jelentkezettek egészségügyi szakismeretekből tesznek közös írásbelit, ebből- a tárgyból- szóban is vizsgáznak, és elért teljesítményük egyben felvételi vizsgateljesítmény lesz. Az idén 31 — elsősorban ipari — szakközépiskola több mint 630 tanulója vész részt a középiskolában megtartandó összevont érettségi és főiskolai felvételi vizsgán és mintegy 1800 tanuló egyesített érettségi és szakmunkásvizsgán. A középiskolákban a szóbeli érettségi vizsgákat június 9 és 22 között bonyolítják le. Először végeznek tanulók az idén az úgynevezett fakultatív tantárgyakat tanító gimnáziumokban. Tizenegy iskola 183 tanulója gépészeti műszaki rajzból, 13 iskola mintegy 190 tanulója gép- és gyorsírásból kap az érettségivel egyidőben szakmai képesítést. A középiskolák I—II—III. osztályai tanulóinak június 8-án fejeződik be a tanítás. Fin’s előtt AZ OSZTATLAN és a részben osztott iskolákat megannyi gondjaikkal együtt a múlttól örököltük. Természetesen a velük járó következményeket is. Az itteni oktató-nevelő munka — bármenynyire tapasztalt, lelkes pedagógusok is álltak a katedrán — nem produkálhatott olyan 'sikereket, mint a nagyközségi, a városi tanárok igyekezete. Hiányoztak a tárgyi feltételek, s a legjobban képzett tanító sem lehetett polihisztor. S ráadásul jóval kevesebb időt áldozhatott egy-egy diákra, mint ideális körülmények között tevékenykedő kollégái.' Az akarat néha csodákra képes. így is volt ez a kivételes esetekben, bizonygatják azok, akik a hátrányos helyzet ellenére is megbirkóztak a középiskolák nehézségeivel» s később az egyetemi, a főiskolai feladatok sorával. A többség azonban megtorpant, s ha próbálkozott is, egy-két év múltán abbahagyta tanulmányait. Az oktatásügy szakemberei hamarosan rájöttek arra, hogy a szintkülönbségeket csak a körzetesítéssel oldhatják meg. Persze nem máról holnapra, hanem átgondolt terv szerint fokozatosan. A nagyszabású vállalkozáshoz ugyanis meg kellett teremteni az induláshoz legszükségesebb adottságokat. S ezzel még korántsem zárult a kör, hiszen, a szülők felvilágosítása, meggyőzése nélkül aligha tehettek volna valamit. S esetenként — erre is adódott példa — számolhattak a nevelők vonakodással. AZ ÉRVEK ÖNMAGUKÉRT beszéltek: az aggályoskodó apák és anyák idővel észrevették: lányuk-fiúk megszokta az új légkört, könnyen boldogul a matematikával, a kémiával, a biológiával, a földrajzzal, nem kínlódik a házi feladatokkal, különösképp, ha részt vehet a napközi otthonos foglalkozásokon. Ráadásul szakkörökre járhat, ahol az órákon tanultaknál többet sajátíthat el. A fiatalok megszokták a napi negyven-ötven perces utazást. Jó néhányan általános iskolai kollégiumokba kerültek: kezdeti gátlásosságuk gyorsan feloldódott, barátokra találtak, s megismerték, elfogadták a közösségi élet normáit. Megyénkben — a IV. ötéves terv során — egészséges ütemben bontakozott ki ez a folyamat. Egercsehihez az egerbocsi, Pétervásárához az erdőkövesdi, a váraszói, Reeskhez a mátraballai, Al- tíebrőhöz a tófalui, Füzesabonyhoz a dormándi, Mező- szemeréhez az egerfarmosi, Detkhez a ludasi, Heveshez a tarnabodi, a zaránki, s a nagyközséget övező tanyavilági, Mátrafüredhez a Mátra térségében levő, Hatvanhoz a kerekharaszti tagiskolákat csatolták. Méghozzá úgy, hogy gondoskodtak a zökkenőmentes átállásról. A távolabb lakó felső tagozatosokat felvették a pétervásári, a hevesi, a mátrafüredi kollégiumokba.' így aztán a tamásko- dók is megbarátkoztak a szokatlannal, az újjal. MOST ELÉRKEZTÜNK A FINISHEZ: az országos elképzelésekhez híven megyei tanácsi határozat született arról, hogy az elkövetkező fél évtizedben be kell fejezni a körzetesítést. Más szóval Bélapátfalvára a mikófalvi, Pétervásárára a bátori, a hevesaranyosi, Kálba a nagyúti, Abasárra a visontai, Kisná- nára a vécsi, Tarnaőrsre az erki, Hevesre a tarnaszent- miklósi, a hevesvezekényi, Egerbe a szarvaskői felsős tagozatosok járnak majd. Mindannyiukra szakos tanárok, a korszerű szemlélte- tő-eszközök majdhogy teljes fegyvertárával felszerelt oktatási intézmények várnak, olyanok, amelyek fejlesztésére 1980-ig jelentős összegeket áldoznak. Ének igazolására csak néhány példát említünk. Abasár, Bélapátfalva, Pétervására, Tarnaőrs, Detk, Párád, Recsk, Poroszló négy, Kisnána, Tarnalelesz két új tantermet kap. Bővítik a pétervásári kollégiumot, ahová — ha az új épületrész elkészül — ötvennel több diákot vehetnek majd fel. Gyarapszik a napközi otthonok hálózata: évente harminc új Csoport indul. A létesítendő iskolákból nem hiányzik a testedzést, a kikapcsolódást szolgáló tornaterem sem. A besenyőtelkiek arra vállalkoztak, hogy megvalósítanak egy sokat ígérő helyi ötletet: olyan nevelési központja lesz a falunak, amelyik közelebb hozza egymáshoz az oktatást, a népművelést és a sportot. HASONLÍTSUK ÖSSZE MINDEZT az osztatlanság és a részben osztottság hátrányaival, azzal az idejétmúlt helyzettel, amikor egy vagy két nevelő tanít minden tárgyat. Az egybevetéshez nem kell kommentár! Tartózkodás? Régebben is volt, később is adódhat. Leginkább a szülők részéről. Meggyőzésükről — akár csak korábban — ezután sem feledkeznek meg, A pedagógusok értekezleteken tájékoztatják őket arról, hogy ezek az intézkedések gyermekeikért születtek. Elmondhatják problémáikat, értesülhetnek a tanítás kezdetéhez és befejezéséhez igazodó buszjáratok indításáról. Ez egy helyütt sem marad el, s ha nehézségekbe ütközne, akkor — végső soron — a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, a Volán Tröszt és aa Oktatásügyi Minisztérium illetékesei rendezik megnyugtatóan a kérdést. Méghozzá nem utólag, hanem időben. A bérletek nem drágák, hiszen a körzeti központ általában nem esik messze a diákok lakhelyétől. Gondolnak a nagycsaládosokra, a kedvezőtlen anyagi körülmények között élőkre: ők utazási segélyt kaphatnak. ÖT ÉV ALATT végleg felszámoljuk azt, ami a múlt káros örökségéből maradt, Erre érdemes tízmilliókat költeni, mert megszűnnek a szintkülönbségek, s a falusi szorgalmas gyerekek egyre könnyebben állnak majd helyt szakmunkásképzőinkben, gimnáziumainkban és szakközépiskoláinkban. Pécsi István 20.55: SZÍNHÁZI ALBL.»Fővárosi és vidéki színház- estekről ad tájékoztatót a műsor a Madách Színházbó1 OJÜÜ 18“<x május 6., csütörtök a „Warrenné mestersége" című Shaw-sztnműből láthatunk részleteket. Riport készült a sikeres felújítás főszereplőjével, Tolnay Klári- /ai, aki szerepéről, Warrenné .lakjáról beszél. Bizonyára emlékeznek még olvasóink a nozikban riagy: sikerrel ját- zott „A gammasugarak ha- ása a százszorszépekre” című filmre. Zindel azonos című darabját most a Nemzeti Színház mutatja be Berek Kati főszereplésével, aki eb- oől az alkalomból az adás vendége. Részletek hangzanak el Lev Tolsztoj Kreutzer szonáta című művének színpadi átdolgozásából, a Pesti Színházból. Pécsett olvasópróbára látogatunk — thol Bulgakov Menekülés című drámájára készül a Németi Színház. S végül hírek számolnak be a világ színházi eseményeiről KOVÁCS JÄNOS: Vidróczkiékkal Törökországban in. Pillantás Erzurumra A város — tartományi székhely — nyáridőben szép lehet, de kint tartózkodásunk idején az utcákat fél méternél is vastagabb hó borította. Nem beszélve a —18, —20 fokos hidegről. A rómaiak alapították a települést 442-ben. Theodopolisz néven. A bizánci korban már 200 ezer lakosa volt. Jelentős kereskedelmi centrummá alakult a karavánutak jótékony hatására. Egyeteme, főiskolája. és több középfokú tanintézménye is van. Politikai jelentőséget ad a városnak, hogy 1819-ben. július 23-án. itt ült össze az a kongresszus, amelyen Ke- mal Atatürköt a török nemzet képviselő bizottsága elnökévé választották. A város nevezetességei között lehet említeni az 1310- ben épített várat. kisebb rongálódás után majdnem eredetiben megmaradt a Va- kutiye Medresi és az 1314- ből való, ma is jó állapotba^ levő Ahmediye Medresesi. A belső várban található XJlv Cami épen maradt minaretje; ma „óratoronyként tesjesít szolgálatot”. A város legszebb épületét, aj Cifíe Miners Medresesit 1253-ban építették. A medreszének az os - mán korban egyetemi rangja volt. Ilyen történelem után szinte törvényszerű, hogy ma is a csaknem kétszázezres város. 492 kilométerre a szovjet és 320 kilométerre az iráni határtól, az átvonulok pihenő-. találkozóhelye. A vasútállomás, a repülőtér. a város autóbuszállomása. teherautó-pihenő központja a korszerűség igényeit hordozza, de mindezek ellenére nem ritkán lehetett látni lóháton vágtató, népviseletbe öltözött férfit vagy szamaragoló falusi parasztot, akik szegényes áruikat, juh- túrót. sajtot, kidolgozatlan, nyers gyapjút hoztak eladni a piacra. Kínálnak még az asszonyok által kezdetleges formában összeállított gyapjúsapkákat, sálakat, népviseleti ruhákat, kendőket is. amelyeket ügyes kótyavetyén vagy eladnak, vagy pedig a nár előre lekötött mennyiséget rendelésre átadják a nagyobb üzlettel rendelkező partnernek. A belváros viszonylag rendezettnek tűnt. autókkal is járható utcákkal, öt-hatemeletes házakkal, rengeteg üzlettel. A csatornázás azonban minimális. A szemétszállítás sem megoldott; sok esetben csak a közeli magas hegyekről lerohanó vízre, és szélre bízzák ezt a feladatot. Látogatást tettünk a város közelében levő, Palandöken nevet viselő. 3124 méter magas hegyre is. A csúcsra felvezető. 3200 méter hosszú drótkötélpálya 15 perc alatt szállított fel a hegyre. Amíg a drótkötélpálya indulási állomására értünk a városból, az út két oldalán szegényes viskókat láttunk, amelyekben az emberek sok gyerekkel tengetik a létminimumon levő életüket. A tartományi székhely természetesen rendelkezik mindazzal a speciális török hagyománnyal. mint a többiek. A belvárosban szinte valamennyi szakmának megvan az utcája: a szabók, a rézművesek. az aranyművesek, a pékek, a vendéglősök 'utcái. Köztudott, hogy az üzletekben mindenütt a vásárláshoz hozzátartozik az alkudozás is. Az alkunak kialakult játék- szabályai vannak. Ez számunkra először is szokatlan volt. másodszor pedig, talán a legsikeresebb vásár után sem tudott őszintén őrülni az ember a megvett árunak, mert mindig az az érzése volt, hogy nem az értékének megfelelőt vette meg. Áz első árat sohasem sza bad elfogadni. mert talár azt sértésnek is venné az árus. Példaként hadd említsek egy vásárlást az erzurumi aranyművesek utcájában. Az üzlet ajtajában álló úr (effendi) széles taglejtésekkel hívott be. Gyönyörűbbnél gyönyörűbb arany nyakláncok, fülbevalók, ezüst kar- perecek sorakoztak a jól megvilágított pultokon. — 350 líra — mutatott az egyik nyakláncra. Erre mi: — Nem. — Németek? — kérdezi. — Nem — válaszoljuk. — Magyarok vagyunk. — Ahá magyarok. Akkor maguknak 200 líra. — Még így is sok! — No. csak azért, mert messziről jöttek. 180 líra. Lehetne folytatni így tovább. míg végül az üzlet 100 líráért létrejött. Nagyon ked. vés szokásuk, hogy a sikeres üzletkötés után máris szaladnak a teázóba. otthagyva vendégeiket az arannyal teli üzletben, hogy nemsokára visszatérjenek jó erős. frissítő teákkal. Ilyen kellemes vásári csináltunk Sebahattin Aiaca effendihél, az erzuruml aranyművesek utcájában. Pár nap eltelt mát hazaérkezésünk óta. A hideg, a hosszú út fáradalmait kipihente a csoport. Most újabb erőpróbára készül, a zalaegerszegi fesztiválra. Nehéz küldetésre vállalkozott a gyöngyösi Vldfóczki együttes. amikor töfőkország: szereplésre indult, de szén és maradandó sikert ért el. igazi vidám, jó kóllektívának bizonyult; lelkesen, fele: is. séggel szerepeltek a rörökof- szági közönség előtt. (Vége.) / 4 k Egytől tizen Körzetesítés, az ifjúságért
