Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-29 / 126. szám
mÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI B ZOTTS AGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 126. szám ‘ ÁRA: 80 FILLÉR 1976. május 29., szombat Szovjet-amerikai megállapodás „Lényeges lépés egy stabilabb, békésebb világ felé” Brezsnyev és Ford beszédet mondott Megállapodás született a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok között a békés célú föld alatti nukleáris robbantásokról. MOSZKVA: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára pénteken a Kremlben, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, a föld alatti atomrobbantásokról kötött szerződés aláírása alkalmából, a követke- | ző beszédet mondta: I Ennek a szerződésnek az előkészítését a szovjet—amerikai csúcstalálkozókon határozták el. Most ez a döntés gyakorlatilag megvalósult, í Ez az elégedettség érzését I váltja ki belőlünk. ( Nyugodtan elmondhatják, hogy hasznos dologra került 1 sor. Az új szerződés annak biztosítására hivatott, hogy a 1 föld alatti atomrobbantásokat — amelyekről a szerződésben szó van — békés cé- 1 lókra és csak békés célok- ' ra használják fel. Erre vo- ' natkozóan előirányozták a I szükséges garanciákat, bele- 1 értve az ellenőrzéssel kap- 1 csolatos rendelkezéseket. ' Ugyanakkor a szerződés elő 1 fogja segíteni a Szovjetunió. és az Egyesült Államok ' együttműködésének fejleszté- f sét az atomenergia békés fel- I használásában, s ez más or- I szágok számára is előnyös I lesz. ( Ez a szerződés a korábban | létrejött megállapodásokkal I összekapcsolva, azoknak az I intézkedéseknek újabb lánc- I szeme, amelyek a fegyverke- 1 zés fokozódásának korlátozá- 1 sára, az atomfegyver-kísérle- 1 tek általános és teljes be- 1 szüntetésének elérésére irá- I nyúlnak. | A szerződés politikailag kétségtelenül jelentős azért 1 is, mert konkrét lépés a I Szovjetunió és az Egyesült I Államok kapcsolatainak ked- 1 vező fejlődésében. Az elért sikerről, a békés ! célú atomrobbantásokra vo- 1 natkozó szerződés megkötéséről szólva, ugyanakkor emlékeztetni kell arra, hogy számos nagy probléma még megoldásra vár. Közéjük tartozik a hadászati fegyver- rendszerek korlátozásáról a Szovjetunió és az Egyesült Államok között kötendő új, hosszú lejáratú megállapodás kidolgozásának befejezése. Szeretném újra hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió ennek érdekében a maga részéről a korábbiakhoz hasonlóan, ezután is mindent megtesz. Más országokkal együttműködve, készek vagyunk energikusan olyan széles körű intézkedések felé haladni, amelyek a fegyverkezési hajsza felszámolásához, a leszereléshez vezetnek. Nincs magasz- tosabb és humánusabb cél, mint a béke és a nemzetközi biztonság minden módon való erősítése, a háború fenyegetésének megbízható kiküszöbölése az államok közötti kapcsolatban. Ettől a céltól vezérelve, pártunk XXV. kongresszusa olyan konkrét akcióprogramot terjesztett elő, amelynek megvalósítása nemcsak véget vetne a még mindig folytatódó, veszélyes fegyverkezésnek, hanem biztosítaná a határozott áttérést is a felhalmozott fegyverkészletek fizikai csökkentésére, a tényleges leszerelésre. A kormányoknak, az államok felelős vezetőinek tisztában kell lenniük azzal, hogy e kérdések megoldásának parancsoló szükségességét az élet diktálja. (TASZSZ) •Ár WASHINGTON: Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke, pénteken a Fehér Házban ünnepélyes kertek között aláírta a föld alatti nukleáris robbantásokról kötött szovjet—amerikai szerződést. Az aláírásnál jelen volt Kissinger külügyminiszter, Rumsfeld honvédelmi miniszter, az amerikai kormány több más tagja, valamint a törvényhozás vezető képviselői. Ott volt továbbá Dobri- nyin, washingtoni szovjet nagykövet. Ford elnök az aláírási ünnepségen mondott beszédében történelmi mérföldkőnek nevezte az új egyezményt a fegyverzetellenőrzési megállapodások sorában, majd hangoztatta: hosszú és bonyolult tárgyalások után „sikerült előrehaladni a fegyverzet ellenőrzésében, lényeges lépést tettünk egy stabilabb, békésebb világ felé csakúgy, mint az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti építőbb viszony irányában. Az eddig tárgyalt, s a most tárgyalás alatt álló fegyverzetellenőrzési egyezmények rendszerének végső célja, hogy békésebb világot teremtsünk. Állandó feladatunknak kell tartanunk, hogy elhárítsuk a nukleáris háború árnyékát. Ez az alapvető célja annak a sok, az építő együttműködésről szóló megállapodásnak, amelyet a két ország az elmúlt években kötött egymással”. Ford elnök emlékeztetett arra, hogy az új egyezmény kiegészíti az Egyesült Államok és a Szovjetunió 1974- ben, a nukleáris fegyverkísérletek korlátozásáról kötött megállapodását. Az új, a föld alatti kísérletekre vonatkozó szerződés lehetővé teszi, hogy a felek kölcsönösen, a helyszínen ellenőrizzék a megállapodások megtartását. Gerald Ford befejezőben hangoztatta: „Üdvözlöm ezt a sikert és remélem, további eredményekhez vezet majd a szilárd és igazságos békéhez vezető úton, népeink és az egész emberiség érdekében”. Az elnök bejelentette: a szerződéseket a lehető legrövidebb időn belül a szenátus elé terjeszti és sürgeti azok mielőbbi törvénybe iktatását. (MTI) Negyedszer is kiváló a nagyfádéi Szőlőskert Tsz Negyedik alkalommal nyer_ te el a nagyrédei Szőlőskert Tsz a „Kiváló szövetkezet” kitüntetést. Az ünnepi közgyűlést tegnap délután tartották meg a hajtatóüzem munkatermében, ahol Deák László párttitkár köszöntötte a megjelenteket, majd Frecs- ka Sándor, a tsz elnöke mondott ünnepi beszédet, értékelve a szövetkezet elmúlt évi gazdasági tevékenységét, s a IV. ötéves tervben elért eredményeket. A legjelentősebb ágazatok fejlesztését nagy ütemben folytatták, megépült a hűtőház és befejeződött a szőlőoltvány. a szőlőtermesztés és a borászati üzem korszerűsítése is. A hűtőtároló 170 vagon termés befogadására 1 alkalmas. Teljes a gépesítés [ A szántóföldi. . növénytermesztésben. Öntözni tudnak 700 hektárnyi területet. A szövetkezet halmozatlan termelési értéke az öt év alatt megháromszorozódott, a bruttó jövedelmük pedig 'közel 50 százalékkal nőtt. Az egy tízórás munkanapra jutó részesedés egy- harmadával lett több öt év alatt, legutóbb már megközelítette a 130 forintot. Abban, hogy a szövetkezet négyszer elnyerte a „Kiváló” címet és 1974-ben a kongresszusi zászlót, nagy szerepük volt a szocialista brigádoknak. A szocialista versenymozgalom fejlődése tovább tart, a célkitűzések egyre nagyobb teljesítményt tételeznek föl. Növelni akarják az átlagtermést az őszi búzából 11 százalékkal, a kukoricából 11 százalékkal, a ^zöldborsóval 36 százalékkal, a szálas takarmányból 13 százalékkal, a szőlőből pedig 20 százalékkal. A szőlőoltványokból az eddiginél 6 százalékkal többet akarnak kifogástalan minőségben előállítani. A tejtermelésben 23 százalékos növekedést irányoztak elő. A közös gazdaságban évente 20 hektár területen telepítenek szőlőt. A „Kiváló szövetkezet” kitüntetést igazoló oklevelet Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes adta át ezen az ünnepi közgyűlésen. A „Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést kapott Szabó Gyuláné, Demény Fe- rencné és Söregi András. A „Tsz kiváló dolgozója” kitüntetésben 28-an részesültek. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott a könyvtárakról. Az új szabályozás — figyelembe véve a tudomány, az oktatás és a közművelődés területén bekövetkezett' hatalmas fejlődést — meghatározta az egyes könyvtártípusok feladatait, működési elveit és formáit. A rendelet tág keretet biztosít a könyvtárügy gazdaságosabb és ésszerűbb szervezeti formáinak kialakítására, fokozott figyelmet fordít a könyvállomány és a • muzeális értékek védelmére. A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Minisztertanács intézkedik. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel felhatalmazta a kormányt, hogy a javító-karbantartó szolgáltatások színvonalas ellátása érdekében rendeletben szabályozza a szolgáltatások minőségének védelmét, megállapítsa a kötelező jótállások körét és feltételeit. Megerősítette a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztségében Erdey- Grúz Tibor akadémikust, végül bírákat választott meg és mentett fel. (MTI) Dr. Szekér Gyula Prágában PRÁGA: Václav Hula, a CSKP KB elnökségének tagja, csehszlovák miniszterelnök-helyettes, pénteken Prágában fogadta dr. Szekér Gyulát, a Magyar Népköztársaság miniszterelnök-helyettesét, a Csehszlovák—Magyar Gazdasági és Tudományos Vegyesbizottság 13. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetőjét. A felek áttekintették a két ország gazdasági együttműködésének bővítésével kapcsolatos kérdéseket és fejlesztésük távlatait a jelenlegi ötéves tervidőszakban. (MTI) A könyv ünnepe: az olvasó ünnepe A városok utcái ismét könyvsátraktól tarkállanak. Iz- ** galott kezek lapozzák, kíváncsi szemek fürkészik a friss, még nyomdaszagú köteteket. Kosaras, táskás fiatalok járnak házról házra a falvakban, olvasnivalót kínálnak. Szürke gyárudvarokon, műhelyfalak tövében, üzemi ebédlők sarkaban, előcsarnokokban könyvektől roskadó kis asztalok állnak, sokszínű virágokhoz hasonlatosak. Mint méhek a mezön, szétrajzanak az írók is az országban, hogy találkozzanak, beszélgessenek, véleményt cseréljenek Olvasóikkal. Elérkeztünk az idei ünnepi könyvhéthez. Kezdetben csak könyvnapokat tartottak hazánkban, később bővült könyvhétté ez a rendezvény. Napjainkban szinte már népünnepély a hagyománnyá nemesedett szokás szerint minden év tavaszának végén rendezett ünnepi könyvhét. Minden megyeszékhelyen és nagyobb városban könyvutcát, könyvteret nyitnak. A szabad eg alatt éppúgy, mint a művelődési intézményekben műsorok, bemutatók, előadások láthatók és hallhatók. Itt egy nagyobb ember- csoport amatőr színjátszók jelenetét ügyeli, amott a filmekből meg a televízióból ismert színművész értő verstolmácsolását hallgatják mások. Valamelyik nagyterem ablakán muzsika árad ki, s a népművészeti könyvek lapjain látható szép faragások vagy kerámiák is „megelevenednek” egy-egy mester keze alatt, aki a könyvutcák egyikében tart rögtönzött bemutatót. Divattá vált a könyvbál is, könyvtombolával egybekötve. így van ez jól. Hadd legyen valóban vidám ünnep ez a hét, amelynek főszereplőivé az ismereteket hordozó, az irodalmi értékeket közvetítő könyveket tettük! Az idén is több mint száz kötet szerepel a könyvheti listán. Több közöttük a valóban új mű, mint az elmúlt két év ünnepi könyvhetén. Mégis — talán nem tűnik ünneprontásnak —, hadd adjunk hangot annak a kívánságnak: bár mind ilyen lenne. Ezzel nem az értékes művek utánnyomásának vagy az állandóan keresett alkotások újabb és újabb kiadásának szükségességét akarjuk megkérdőjelezni. Természetes, hogy vannak könyvek, amelyeknek mindig ott kell lenniük a könyvesboltok polcain, el kell jutniuk az újabb és újabb olvasókhoz. Ezek utánnyomása azonban folyamatos, egész évre szóló feladat. Az ünnepi könyvhét hangsúlyát az növelhetné még jobban, ha ilyenkor csak új, még sohasem látott, sohasem olvasott könyvek kerülnének a listára. (Ez nem jelenti azt,' hogy a sátrakban, a boltokban nem lehetnének ott velük együtt mindazok a korábban megjelent kötetek, amelyek még raktáron vannak.) ^Szóltunk a könyvekről, nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik eljuttatják őket a kiadóktól, illetve a nyomdáktól az olvasókig, akik felhívják rájuk a figyelmet, megkedveltetik őket, elolvasásukra buzdítanak. Gondolunk itt a könyvterjesztő vállalatok dolgozóira, a munkahelyi könyvárusokra, a könyvtárosokra, mindazokra a kulturális területen tevékenykedő emberekre, okik hozzájárulnak a könyvek terjesztéséhez, az olvasás, mint önművelési forma megszerettetéséhez; most, ez alatt a hét nap alatt pedig a könyvhét sikerének, élményt csiholó hatásának biztosításához. Bár az ünnepi könyvhéten nekik jut a legtöbb munka, mégsem ellentmondás, hogy ilyenkor nemcsak a könyveket, hanem őket is ünnepeiteknek tekintjük. Állnak a sátrak, megteltek az asztalok és a polcok. Széthordták, kirakták a könyveket. Műsoros rendezvényekre csalogató plakátok szerte az utcákon, író-olvasó találkozók közönségére váró székek a klubokban és a könyvtárakban. A folyamat sorrendjében — és nem értékrendben! — most, a végén következik az olvasó. Aki a könyveket megvásárolja, elolvassa, használja, szellemileg és érzelmileg gyarapodik általuk, aki olvasmányai révén a közösség szempontjából is több, értékesebb szinten megvalósítva éli és alakítja a mindennapi életet. Nélküle nincs könyvhét, nincs ünnep. Nélküle az írók, a szerkesztők, a nyomdászok, a terjesztők munkája egyaránt értél* mát vesztené. Nélküle a könyvek fölösleges tárgyakká silányulnának. , AKzm is igazságos csak a nélküle kifejezést használni. Mellé kívánkozik az is, hogy nélkülem és nélküled. Azaz: nélkülünk. Mindenkiről szó van, aki szereti és olvassa is a könyvet. Akikért friss színű kötetek fölé feszülnek a sátrak ezeken a május végi és június eleji napoleon. Mert a könyv ünnepe: az olvasó ünnepe. S ebben az is benne foglaltatik, hogy egy-egy új könyv megszerzését és az olvasást mi magunk tehetjük önmagunknak ünneppé. A könyvhéten is és egész évben is. Ünneppé azzal, hogy akarjuk a könyvet, életünktől elválaszthatatlannak tekintjük ' a rendszeres olvasást. Az utcák egy héten át ismét könyvsátraktól tarkállanak. Alijuk körül őket, ne hagyjunk a polcokon egyetlen könyvet sem! Csináljunk magunknak boldog, hasznos, szép ünnepet! MÁTYÁS ISTVÁN KÖNYVSÁTRAK EGERBEN O RENDHAGYÓ FÖLDRAJZ- ÖRA O MEGNYITÓ ÜNNEPSÉG O ÍRÖ—OLVASÓ TALÁLKOZÓ BOLDIZSÁR IVÁNNAL Az ünnepi könyvhét megyei nyitánya Péntek reggel Egerben — a Bazilika előtti téren — már könyvsátrak várták az irodalomkedvelőket, az érdeklődőket. A gondolatébresztő feliratok, írói idézetek vonzották a vásárlókat, s az is tény, hogy ki-ki kedvére válogathatott az újonnan megjelent kötetek között. Boldizsár Iván író délelőtt — a Dobó István Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskolában — rendhagyó földrajzórán vett részt. A diákok elsősorban utazásainak élményeiről kérdezték az alkotót. A június 3-ig tartó programsorozat ünnepélyes megnyitására délután került sor a Megyei Könyvtár olvasótermében. Kameniczky Antal, a megyei művelődésügyi osztály vezetője értékelte a könyvhét jelentőségét, a remekművek tudat és egyéniség formáló erejét. Végezetül Szabó Pál kifejező gondolatát idézte: „írók, mai élők, ha könyvet írtok, írjátok meg az élet könyvét- írók, utánunk jövők, írjátok meg ti az élet igazi könyvét, ha mi ezt nem tudtuk volna. Mert a Felséges Élet évezredek óta csalogatja keblére az embert, meleg, minden szépséget, minden jóságot dúsan csorrantó keblére. Csak a KÖNYV hiányzik hozzá, amely az embert oda vezesse.” Boldizsár Iván a kérdésekre válaszolva, megemlékezett az 1936-os könyvnapról, József Attilával kapcsolatos élményeiről, a kiváló költő Nagyon fáj című kötetének megjelenéséről. Beszélt a klasszikus és a mai magyar próza, líra és dráma külföldi fogadtatásáról, a fordítási nehézségekről, majd műveit dedikálta. Rákócziünnepségek Törökországban A Kulturális Kapcsolatok Intézetének rendezésében május 30. és június 5. között megemlékezésre kerül sor Törökországban, II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója alkalmából. Az ünnepség előkészítésére Törökországban emlékbizottság alakult, tagjai neves tudósok és közéleti személyiségek. Május 31-én, az isztambuli egyetemen a fejedelem tevékenységét méltató tudományos ülésszak kezdődik, amelyen a magyar és török tudósokon kívül lengyel, román, bolgár, francia résztvevőkre is számítanak. Az isztambuli művészeti aka'démián Rákó- czi-emlékkiállítás nyílik. Az ünnepségeken részt vevő magyar delegáció koszorút helyez el az isztambuli Saint Benoit kápolnában — haza- szállításukig itt nyugodtak Rákóczi hamvai — és a te- kirdagi (Rodostó) Rákóczi- ház emléktábláján. (MTIj ♦
