Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-26 / 123. szám
Ä* olfe*©ite!t juhtej Változik a technika, marad a kutya London mulatónegyedében, a Sohóban van egy kis bár, ahol a jégtől csillogó hűtőpultban mindig ott áll a friss juhtej. A nap bármelyik szakában be lehet térni egy pohárkára. Azt hiszem, nálunk még a gondolatától is rosszul lenne egy tejbolti eladó. ha jubtejet kellene ..forgalmaznia’’, annyija nincs keletje. Szinte kiveszett még a köztudatból is. Pedig a juhtej nagy üzlet. Egyetlen liter tej után tizenkét forint fölötti exportárat kap a pé- lyi termelőszövetkezet, ahol újra felfedezik a birkát, a modern nagyüzemi gazdaság szamára.. Mert ezek a bun- dás, gyapjas állatok nehezen sorolhatók be a nagyüzemi gazdálkodás szakosított keretei közé. A tenyésztés mindmáig őrizte és még mindig őrzi az évszázados hagyományok módszereit. A juhászat alapképlete — az egy falka, egy pásztor — változtatásra szorul. Csalt nők nyírnak A pelyi termelőszövetkezetben jelenleg hétezer birka van. de a tervek még messzebbre mennek. Az ötödik ötéves terv végére csupán anyajuhból a hatezres létszámot kívánják elérni Ez azt jelenti, hogy évente öt-hatszáz birkával növekszik az állomány. A megnövekedett és még egyre növekvő mennyiség természetesen merőben új feladatok elé állítja a gazdaságot. Egy juhászra eddig kétszáz-kétszázötven juh volt bízva, és ebben a falkában történt ffz minden. Itt nevelkedtek a ' . kisbárányok, itt fejték a juhokat és ez elképzelhetetle- • nül nehéz munkát jelent. A juhásznak fejés idején már hajnali háromkor munkába kell állnia és a legeltetés után este hétig tart a második fejés. Nem csoda ha erre .a munkára nem tolonganak a jelentkezők. Éppen ezért az épülő új telepen már szakosítani kell, a tenyésztés és tartás különböző fázisainak el kell válni egymástól, mert csak így lehet elérni, hogy egy gondozó hatszáz rábízott gyapjasért legyen felelős. A gépi fejést pedig itt is meg kell oldani előbb-utóbb, mert a juhász egyre kevesebb. A gyapjú egyébként jó üzlet. Az idén tavasszal öt és fél ezer birkát nyírtak meg a kömlői asszonyok, akik tíz nap alatt végeztek ezzel a munkával. A termelőszövetkezet kétszázhuszonhét mázsa gyapjút értékesített. amelynek árbevétele kereken kétmillió forint volt. Irány Olaszország A birka tehát kifizetődő, s nemcsak a gyapja keresett cikk ismét, hanem a ropogós bárányhús is. A birka- csárdák forgalma azt bizonyítja, hogy itthon is Van keletje az ízletes pecsenyének, ha jól van elkészítve. Olaszországban, Franciaországban, Angliában például igen nagy hagyománya és nagy kultúrája van az ürü- hús készítésének. Nem véletlen, hogy legfőbb kereskedelmi partnereink éppen ezekből az országokból kerülnek ki e téren. Az idei esztendő áprilisában kilenc nap alatt 1100 pecsenyebárányt szállított a pélyi termelőszövetkezet olasz exportra. A nyár folyamán még 800 hízóbárányt értékesítenek külföldön, és az ár itt! is magas, megéri a termelőszövetkezetnek. Egy hízóbárány. súlyától függően, ezer-ezerkétszáz forintért kel el az exportpiacon. A juhtenyésztés a szikes pélyi, tarnaszentmiklósi földeken mindig hozzátartozott az élethez, ma pedig éppen azon fáradoznak, hogy hozzáigazítsák a mai élet követelményeihez a nagy hagyományú ágazatot. Az épülő, egyenként hatszáz férőhelyes öt juhhodályban már az etetést is gépesítik. Már most markológép végzi az akiok tisztítását, hogy a kellemetlen munkától mentesítsék a juhászokat. Az új telepekhez új utat is építenek, hiszen a több száz vagon áru szállítását — takarmány, alomszalma — már nem lehet földúton lebonyolítani. Az új telep körvonalai már kibontakoztak, a falak már állnak, ősszel bevezetik a vizet az új hatszázas ho- dályokba. A legeltetéssel kapcsolatban is felmerült egy újítási lehetőség, mégpedig az, hogy francia villanypásztorral helyettesítsék a pásztorkutyákat. Zombori Sándor, a fia* tál főágazatvezető azonban ma is azt vallja, hogy a négylábú bozontos segítőtársat nem pótolja az elektromos berendezés. A szikes legelőkön és a learatott gabonatáblákon még nagyon sokáig övék lesz az egyik főszerep a juhászaiban (szigethy) Utolsó napok a BNV-n Kedden folytatódott a szakmai napok eseménysorozata. Több . külföldi kiállító tartott tájékoztatót a vásár eddigi üzleti eredményeiről. A Pezetel, lengyel külkereskedelmi vállalat képviselői elmondták: rendkívül nagy a magyar partnerek érdeklődése a kiállított lengyel mező- gazdasági repülőgépek és helikopterek iránt. Képünkön a PZL-106 típusú új konstrukciójú repülőt május 28- án a Budaörsi repülőtéren be is mutatják a szakembereknek s az év végéig kettőt kipróbálásra Magyarországra szállítanak. Szerdán rendezik a tavaszi BNV utolsó szakmai napját. A nagyközönség számára ezúttal is délután 2-kor nyitja meg kapuit a vásár. CMTl)-te Jobb oldali képünk: irányítástechnikai berendezésekkel, korszerű automati- kákkal szerepel a BNV-n a VILA TI. (Fotó: Perl Márton) Lakók — SO ezer forintos társadalmi munkája Az egri Csebokszári városrészben negyvenhárom család tagja a „Dózsa” lakás- szövetkezetnek, amelynek négy esztendeje átadott, birtokba vett négyemeletes épületében a három lépcsőház és a folyosók felújítása az idén már mindenkeppen szükségessé vált. Nos, a szövetkezeti lakás- tulajdonosok elhatározták, hogy a közös használatú házat társadalmi munkával felújítják. A tervből aztán — az elmúlt hét végén — valóság lett: a pihenőidőt hasznosítva valamennyi lakó hozzálátott a csinosításhoz. A férfiak falakat, vaskoriatokat festettek, a nők pedig elvégezték a szükséges takarítást. A hét végi társadalmi munka értéke — mint értesültünk — megközelíti a 80 ezer forintot. A „vérmes” vadász Szinte hullámzik a íöld ezen a vidéken, Heves határában : alacsony halmok, enyhe völgyek váltakoznak. Hol feltűnnek, hol szem elől vesznek az itt dolgozók, a Rákóczi Tsz tagjai. Bújócs- kázásra is igen alkalmas lenne ez a hely, jó szerencse, hogy a palántázó asz- szonyok nem akarnak elbújni. Igazítanak egyet tarka kendőjükön, meg a derekukon is, mert úgy igaz. hogy a sok hajladozásba amiyel a palántázás jár, bizony belefárad a derék. Most azonban nem erről van szó, hanem hogy tudnak-e valamit Kovács Pálról, aki a brigádvezető szerint itt dolgozik valahol. — Kopt? — mondják az asszonyok, s így mindjárt megtudjuk a keresett férfi becenevét is —, itt van, persze, dinnyesorol a tanya mögött. A többi már könnyű. A tanya mögött hamarosan feltűnik egy gép, az ehhez erősített nagy vasíésűvel jelöli meg a csíkokat, ahová majd a dinnyepalántákat ültetik. A 38 éves szőke férfi könnyedén ugrik le a puha földre, 6 az a Kovács Pál, és hogy mi járatban lennénk? Hunyorog a szikrázó napsütésben. úgy hallgatja, hogy ezúttal nem a munkáról lenne szó, noha tudjuk, a legjobb traktorosok közé tartozik. Mégis, most más ügyben ... — Igaz-e, , hogy nemrégiben vöröskeresztes kitüntetést kapott? — Ja, a véradás miatt? mosolyog napégette arcával ■ — igen, kaptam. — Harmincszoros véradásért . . . — Annál egy kicsit több. van az már 45 is. — Hogyan lett véradó? — Nem is tudom... valahogy. Talán úgy. hogy ötvenegyben Pesten dolgoztam, és egyszer elmentünk a kollégákkal. Utána meg mint katona, Debrecenben, itt pedig, Hevesen, a munkásőrségtől. A szervezetem bírja, hát miért ne adnék. — Az ilyen cselekedetei emberbarátinak szokták nevezni ... — Lehet . de ,éo inkább csak úgy vagyok ezzel, hogy tudom, szükség van rá, meg mondom, jól bírja a szervezetem is. — És az arany koszorús- jelvény? — Igen, azt már korábban megkaptam. — Tud róla. hogy életet menteitek a maga vérével? — Közvetlenül nem hinném. Egyszer szóltak csak, hogy egy vérátömlesztés miatt legyek készenlétben, ha vállalom. — Vállalta? — Igen, de szerencsére nem volt rá szükség. — Tehát ilyen egyszerű ez? — Ilyen egyszerű. Ha csak az nem komplikálja, hogy tagja vagyok a Hevesi Nimród Vadásztársaságnak. Szenvedélyesen szeretek vadászni. Esetleg arra gondolhatnak, hogy a kettő, véradás és vadászat nem fér meg együtt... — De Megfér, igaz? — Meg bizony, jói megfér. Kovács Pál frissen fellép gépe ajtajába, mielőtt elindulna, felméri az óriás táblát, újra arcára ömlik a fény, hunyorog. Aztán elindul a gép: „Köpi” dinnye-sorol. (&u-ti) MW! Túlin FIGYELMET, ELŐZÉKENYSÉGET! Új KRESZ, új szellem...? Hazánkban az elmúlt tíz év alatt annyian sét ültek meg és lelték halálukat útjainkon, mint amennyi Va^ megye lakossága. Tizenötezren haltak meg a közlekedési balesetek helyszínén, vagy az ott kapott sérülésekben. (Heves megyében három év alatt az összes születések száma eny- nyi.) Annyian szenvedtek súlyos sérülést,-, amennyi Égetés Gyöngyös lakóinak száma! Heves megye közútjain évente hatszáznál több a sérülést okozó baleset, a sérültek száma ezer, közülük hatva- nan meghaltak, 330-an súlyosan sérültek. A legtragikusabb évünk 1974. Ekkor több mint hétszáz volt a sérülést okozó balesetek száma. Azóta a könnyű sérüléses balesetek száma csökken és megállt a súlyos tragédiák növekedése. Mindez a közúti forgalom nagyarányú növekedése ellenére jelentkezett. A magán- tulajdanú személygépkocsik száma az öt évinek két és félszerese, az áru és távolsági személyszállítás is jelentősen gyarapodott. A forgalom- számlálók az 5—6 évinél korábbi számok másfél-kétszeresét jegyzik fel. De éppen a megyében megfigyelhető kedvező fordulat bizonyítja nemzetközi tapasztalatokkal egyetemben, hogy a motorizáció növekedésének nem szükségszerű velejárója a balesetek növekedése. Az új KRESZ bevezetésének előkészületei a múlt év második félévében megmozgatták a társadalmat, sokan tanulták az új szabályokat, jobban „odafigyeltek” és máris jelentkezett az eredmény, az. év eleji tömeges balesaieke’ ellensúlyozta a csökkenés. Hasznos volt a sebességkorlátozás is, a gyorshajtás miatti balesetek száma 12 százalékkal volt kevesebb. Ilyen előzmények után a szakemberek és a közvélemény egyaránt fokozott figyelemmel kísérte az új KRESZ bevezetését. A baleseti statisztika alakulása az optimistákat igazolta: az első negyedévben 33 százalékkal volt kevesebb a baleset, mint az előző évben. Megmu- tátkozott az is, hogy még sói,' a bizonytalanság a szabályok alkalmazásában, az ittas vezetés aránya még mindig magas, a sebességet még többen nem az útviszonyoknak megfelelően választják meg... Az első negyedévi eredmény piindenütt kedvezően alakult megyénkben csupa. Egerben nem. Ha az okozókat nézzük, járműnemenként itt is kevesebb vezető idézett elő balesetet, a növekedést a gyalogosok figyelmetlensége, szabálytalansága okozta. Kevesebb súlyos sérülés volt, de egy-egy ese-^ menynél többen sérültek meg, a súlyos sérültek száma sem csökkent. Növekedett a hétfői napon és általában a délelőtti órákban a balesetek száma. 12 kerékpáros és motoros Idézett elő balesetet és közülük nyolc ittas volt. A balesetek majd felét a sebesség nem megfelelő megválasztása idézte elő, de jelentősen csökkent az azonosan és keresztező irányban haladó járművek összeütközése, növekedett a gyalogosok elütése. Változatta - i nul magas az egy évnél rö- videbb gyakorlattal rendelkezők, valamint a 30 éven aluliak által okozott közlekedési balesetek száma és aránya. Az első félévi statisztika egy érdekes megfigyelésre adott alkalmat; a közlekedési balesetek halálos áldozatainak és sérültjeinek nagyobb része csak szenvedő alanya volt az eseményeknek. Szembetűnő a halállal végződő baleseteknél; egy áldozat njia- ga idézte elő végzetét, de öten mások hibája miatt hunytak el! A hozzátartozóknak nem vigasz, hogy a halált okozók viselik a büntetőjogi következményeket. Az új KRESZ az ember védelmei szolgálja, de célját csak akkor érheti el, ha útjainkon érvényesül annak humánus szelleme. Az egri példák sürgetik, a szabályok ismeretével meg kell tanulnunk közlekedni, méghozzá tömeges körülmények között, felismerve az egymásra utaltság valóságát. Az új KRESZ minden közlekedővel szem- , ben magasra állítja a mércét, a biztonságos közlekedés alapja nem is lehet más, mint az, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartja és számukat arra, azokat mások is megtartják. A most kezdődő közlekedésbiztonsági hét társadalmi igényt tükröz, sikere a járművezetők, gyalogosok magatartásától függ. Az előbb ismertetett számok arra figyelmeztetnek, ne a másiktól várjunk kezdeményezést. mutassunk mi jó példát. Rózsa Gyula, a KBT értékelő-elemző szakbizottság vezetője 1976. május 26., szerda
