Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-26 / 123. szám

Ä* olfe*©ite!t juhtej Változik a technika, marad a kutya London mulatónegyedé­ben, a Sohóban van egy kis bár, ahol a jégtől csillogó hűtőpultban mindig ott áll a friss juhtej. A nap bárme­lyik szakában be lehet térni egy pohárkára. Azt hiszem, nálunk még a gondolatától is rosszul lenne egy tejbolti el­adó. ha jubtejet kellene ..for­galmaznia’’, annyija nincs keletje. Szinte kiveszett még a köztudatból is. Pedig a juhtej nagy üzlet. Egyetlen liter tej után tizenkét forint fölötti exportárat kap a pé- lyi termelőszövetkezet, ahol újra felfedezik a birkát, a modern nagyüzemi gazdaság szamára.. Mert ezek a bun- dás, gyapjas állatok nehezen sorolhatók be a nagyüzemi gazdálkodás szakosított ke­retei közé. A tenyésztés mindmáig őrizte és még min­dig őrzi az évszázados ha­gyományok módszereit. A juhászat alapképlete — az egy falka, egy pásztor — vál­toztatásra szorul. Csalt nők nyírnak A pelyi termelőszövetke­zetben jelenleg hétezer bir­ka van. de a tervek még messzebbre mennek. Az ötö­dik ötéves terv végére csu­pán anyajuhból a hatezres létszámot kívánják elérni Ez azt jelenti, hogy évente öt-hatszáz birkával növek­szik az állomány. A megnö­vekedett és még egyre nö­vekvő mennyiség természete­sen merőben új feladatok elé állítja a gazdaságot. Egy ju­hászra eddig kétszáz-két­százötven juh volt bízva, és ebben a falkában történt ffz minden. Itt nevelkedtek a ' . kisbárányok, itt fejték a ju­hokat és ez elképzelhetetle- • nül nehéz munkát jelent. A juhásznak fejés idején már hajnali háromkor munkába kell állnia és a legeltetés után este hétig tart a máso­dik fejés. Nem csoda ha er­re .a munkára nem tolonga­nak a jelentkezők. Éppen ezért az épülő új telepen már szakosítani kell, a tenyésztés és tartás kü­lönböző fázisainak el kell válni egymástól, mert csak így lehet elérni, hogy egy gondozó hatszáz rábízott gyapjasért legyen felelős. A gépi fejést pedig itt is meg kell oldani előbb-utóbb, mert a juhász egyre kevesebb. A gyapjú egyébként jó üzlet. Az idén tavasszal öt és fél ezer birkát nyírtak meg a kömlői asszonyok, akik tíz nap alatt végeztek ezzel a munkával. A terme­lőszövetkezet kétszázhu­szonhét mázsa gyapjút érté­kesített. amelynek árbevéte­le kereken kétmillió forint volt. Irány Olaszország A birka tehát kifizetődő, s nemcsak a gyapja keresett cikk ismét, hanem a ropo­gós bárányhús is. A birka- csárdák forgalma azt bizo­nyítja, hogy itthon is Van keletje az ízletes pecsenyé­nek, ha jól van elkészítve. Olaszországban, Franciaor­szágban, Angliában például igen nagy hagyománya és nagy kultúrája van az ürü- hús készítésének. Nem vé­letlen, hogy legfőbb kereske­delmi partnereink éppen ezekből az országokból ke­rülnek ki e téren. Az idei esztendő áprilisában kilenc nap alatt 1100 pecsenyebá­rányt szállított a pélyi ter­melőszövetkezet olasz ex­portra. A nyár folyamán még 800 hízóbárányt értéke­sítenek külföldön, és az ár itt! is magas, megéri a ter­melőszövetkezetnek. Egy hí­zóbárány. súlyától függően, ezer-ezerkétszáz forintért kel el az exportpiacon. A juhtenyésztés a szikes pélyi, tarnaszentmiklósi föl­deken mindig hozzátartozott az élethez, ma pedig éppen azon fáradoznak, hogy hoz­záigazítsák a mai élet kö­vetelményeihez a nagy ha­gyományú ágazatot. Az épü­lő, egyenként hatszáz férő­helyes öt juhhodályban már az etetést is gépesítik. Már most markológép végzi az akiok tisztítását, hogy a kel­lemetlen munkától mentesít­sék a juhászokat. Az új te­lepekhez új utat is építenek, hiszen a több száz vagon áru szállítását — takarmány, alomszalma — már nem lehet földúton lebonyolítani. Az új telep körvonalai már kibontakoztak, a falak már állnak, ősszel bevezetik a vizet az új hatszázas ho- dályokba. A legeltetéssel kapcsolat­ban is felmerült egy újítási lehetőség, mégpedig az, hogy francia villanypásztorral he­lyettesítsék a pásztorkutyá­kat. Zombori Sándor, a fia* tál főágazatvezető azonban ma is azt vallja, hogy a négy­lábú bozontos segítőtársat nem pótolja az elektromos berendezés. A szikes legelő­kön és a learatott gabona­táblákon még nagyon sokáig övék lesz az egyik főszerep a juhászaiban (szigethy) Utolsó napok a BNV-n Kedden folytatódott a szakmai napok eseménysoro­zata. Több . külföldi kiállító tartott tájékoztatót a vásár eddigi üzleti eredményeiről. A Pezetel, lengyel külkeres­kedelmi vállalat képviselői elmondták: rendkívül nagy a magyar partnerek érdeklődé­se a kiállított lengyel mező- gazdasági repülőgépek és he­likopterek iránt. Képünkön a PZL-106 típusú új konst­rukciójú repülőt május 28- án a Budaörsi repülőtéren be is mutatják a szakemberek­nek s az év végéig kettőt ki­próbálásra Magyarországra szállítanak. Szerdán rendezik a tavaszi BNV utolsó szakmai napját. A nagyközönség számára ez­úttal is délután 2-kor nyitja meg kapuit a vásár. CMTl)-te Jobb oldali képünk: irá­nyítástechnikai berendezé­sekkel, korszerű automati- kákkal szerepel a BNV-n a VILA TI. (Fotó: Perl Márton) Lakók — SO ezer forintos társadalmi munkája Az egri Csebokszári város­részben negyvenhárom csa­lád tagja a „Dózsa” lakás- szövetkezetnek, amelynek négy esztendeje átadott, bir­tokba vett négyemeletes épü­letében a három lépcsőház és a folyosók felújítása az idén már mindenkeppen szüksé­gessé vált. Nos, a szövetkezeti lakás- tulajdonosok elhatározták, hogy a közös használatú há­zat társadalmi munkával fel­újítják. A tervből aztán — az elmúlt hét végén — való­ság lett: a pihenőidőt hasz­nosítva valamennyi lakó hoz­zálátott a csinosításhoz. A férfiak falakat, vaskoriatokat festettek, a nők pedig elvé­gezték a szükséges takarítást. A hét végi társadalmi mun­ka értéke — mint értesül­tünk — megközelíti a 80 ezer forintot. A „vérmes” vadász Szinte hullámzik a íöld ezen a vidéken, Heves ha­tárában : alacsony halmok, enyhe völgyek váltakoznak. Hol feltűnnek, hol szem elől vesznek az itt dolgozók, a Rákóczi Tsz tagjai. Bújócs- kázásra is igen alkalmas lenne ez a hely, jó szeren­cse, hogy a palántázó asz- szonyok nem akarnak el­bújni. Igazítanak egyet tar­ka kendőjükön, meg a de­rekukon is, mert úgy igaz. hogy a sok hajladozásba amiyel a palántázás jár, bi­zony belefárad a derék. Most azonban nem erről van szó, hanem hogy tud­nak-e valamit Kovács Pál­ról, aki a brigádvezető sze­rint itt dolgozik valahol. — Kopt? — mondják az asszonyok, s így mindjárt megtudjuk a keresett férfi becenevét is —, itt van, per­sze, dinnyesorol a tanya mö­gött. A többi már könnyű. A tanya mögött hamarosan feltűnik egy gép, az ehhez erősített nagy vasíésűvel je­löli meg a csíkokat, ahová majd a dinnyepalántákat ül­tetik. A 38 éves szőke férfi könnyedén ugrik le a puha földre, 6 az a Kovács Pál, és hogy mi járatban len­nénk? Hunyorog a szikrázó nap­sütésben. úgy hallgatja, hogy ezúttal nem a munkáról lenne szó, noha tudjuk, a legjobb traktorosok közé tartozik. Mégis, most más ügyben ... — Igaz-e, , hogy nemrégi­ben vöröskeresztes kitünte­tést kapott? — Ja, a véradás miatt? mosolyog napégette arcával ■ — igen, kaptam. — Harmincszoros véradá­sért . . . — Annál egy kicsit több. van az már 45 is. — Hogyan lett véradó? — Nem is tudom... va­lahogy. Talán úgy. hogy öt­venegyben Pesten dolgoz­tam, és egyszer elmentünk a kollégákkal. Utána meg mint katona, Debrecenben, itt pedig, Hevesen, a mun­kásőrségtől. A szervezetem bírja, hát miért ne adnék. — Az ilyen cselekedetei emberbarátinak szokták ne­vezni ... — Lehet . de ,éo inkább csak úgy vagyok ezzel, hogy tudom, szükség van rá, meg mondom, jól bírja a szervezetem is. — És az arany koszorús- jelvény? — Igen, azt már koráb­ban megkaptam. — Tud róla. hogy életet menteitek a maga vérével? — Közvetlenül nem hin­ném. Egyszer szóltak csak, hogy egy vérátömlesztés mi­att legyek készenlétben, ha vállalom. — Vállalta? — Igen, de szerencsére nem volt rá szükség. — Tehát ilyen egyszerű ez? — Ilyen egyszerű. Ha csak az nem komplikálja, hogy tagja vagyok a Hevesi Nim­ród Vadásztársaságnak. Szen­vedélyesen szeretek vadász­ni. Esetleg arra gondolhat­nak, hogy a kettő, véradás és vadászat nem fér meg együtt... — De Megfér, igaz? — Meg bizony, jói meg­fér. Kovács Pál frissen fellép gépe ajtajába, mielőtt elin­dulna, felméri az óriás táb­lát, újra arcára ömlik a fény, hunyorog. Aztán elindul a gép: „Kö­pi” dinnye-sorol. (&u-ti) MW! Túlin FIGYELMET, ELŐZÉKENYSÉGET! Új KRESZ, új szellem...? Hazánkban az elmúlt tíz év alatt annyian sét ültek meg és lelték halálukat útjainkon, mint amennyi Va^ megye la­kossága. Tizenötezren haltak meg a közlekedési balesetek helyszínén, vagy az ott ka­pott sérülésekben. (Heves me­gyében három év alatt az összes születések száma eny- nyi.) Annyian szenvedtek sú­lyos sérülést,-, amennyi Éget­és Gyöngyös lakóinak száma! Heves megye közútjain éven­te hatszáznál több a sérülést okozó baleset, a sérültek száma ezer, közülük hatva- nan meghaltak, 330-an súlyo­san sérültek. A legtragiku­sabb évünk 1974. Ekkor több mint hétszáz volt a sérülést okozó balesetek száma. Azóta a könnyű sérüléses balesetek száma csökken és megállt a súlyos tragédiák növekedése. Mindez a közúti forgalom nagyarányú növekedése elle­nére jelentkezett. A magán- tulajdanú személygépkocsik száma az öt évinek két és félszerese, az áru és távolsá­gi személyszállítás is jelentő­sen gyarapodott. A forgalom- számlálók az 5—6 évinél ko­rábbi számok másfél-kétsze­resét jegyzik fel. De éppen a megyében megfigyelhető kedvező fordulat bizonyítja nemzetközi tapasztalatokkal egyetemben, hogy a motori­záció növekedésének nem szükségszerű velejárója a balesetek növekedése. Az új KRESZ bevezetésének elő­készületei a múlt év máso­dik félévében megmozgatták a társadalmat, sokan tanul­ták az új szabályokat, jobban „odafigyeltek” és máris je­lentkezett az eredmény, az. év eleji tömeges balesaieke’ ellensúlyozta a csökkenés. Hasznos volt a sebességkor­látozás is, a gyorshajtás mi­atti balesetek száma 12 szá­zalékkal volt kevesebb. Ilyen előzmények után a szakemberek és a közvéle­mény egyaránt fokozott fi­gyelemmel kísérte az új KRESZ bevezetését. A bale­seti statisztika alakulása az optimistákat igazolta: az első negyedévben 33 százalékkal volt kevesebb a baleset, mint az előző évben. Megmu- tátkozott az is, hogy még sói,' a bizonytalanság a szabályok alkalmazásában, az ittas ve­zetés aránya még mindig ma­gas, a sebességet még töb­ben nem az útviszonyoknak megfelelően választják meg... Az első negyedévi ered­mény piindenütt kedvezően alakult megyénkben csupa. Egerben nem. Ha az okozó­kat nézzük, járműnemenként itt is kevesebb vezető idé­zett elő balesetet, a növeke­dést a gyalogosok figyelmet­lensége, szabálytalansága okozta. Kevesebb súlyos sé­rülés volt, de egy-egy ese-^ menynél többen sérültek meg, a súlyos sérültek szá­ma sem csökkent. Növeke­dett a hétfői napon és álta­lában a délelőtti órákban a balesetek száma. 12 kerékpá­ros és motoros Idézett elő balesetet és közülük nyolc it­tas volt. A balesetek majd felét a sebesség nem megfe­lelő megválasztása idézte elő, de jelentősen csökkent az azonosan és keresztező irány­ban haladó járművek össze­ütközése, növekedett a gya­logosok elütése. Változatta - i nul magas az egy évnél rö- videbb gyakorlattal rendelke­zők, valamint a 30 éven aluli­ak által okozott közlekedési balesetek száma és aránya. Az első félévi statisztika egy érdekes megfigyelésre adott alkalmat; a közlekedési balesetek halálos áldozatai­nak és sérültjeinek nagyobb része csak szenvedő alanya volt az eseményeknek. Szem­betűnő a halállal végződő baleseteknél; egy áldozat njia- ga idézte elő végzetét, de öten mások hibája miatt hunytak el! A hozzátartozók­nak nem vigasz, hogy a ha­lált okozók viselik a bünte­tőjogi következményeket. Az új KRESZ az ember vé­delmei szolgálja, de célját csak akkor érheti el, ha útja­inkon érvényesül annak hu­mánus szelleme. Az egri pél­dák sürgetik, a szabályok is­meretével meg kell tanul­nunk közlekedni, méghozzá tömeges körülmények között, felismerve az egymásra utalt­ság valóságát. Az új KRESZ minden közlekedővel szem- , ben magasra állítja a mér­cét, a biztonságos közlekedés alapja nem is lehet más, mint az, hogy a közlekedési szabályokat mindenki meg­tartja és számukat arra, azo­kat mások is megtartják. A most kezdődő közlekedésbiz­tonsági hét társadalmi igényt tükröz, sikere a járműveze­tők, gyalogosok magatartásá­tól függ. Az előbb ismertetett számok arra figyelmeztetnek, ne a másiktól várjunk kez­deményezést. mutassunk mi jó példát. Rózsa Gyula, a KBT értékelő-elemző szakbizottság vezetője 1976. május 26., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents