Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-25 / 122. szám

Kántor a képernyőn Rin-tin-tin. Az idősebb mo­zirajongók még talán emlé­keznek erre a ..csodakutyá­ra”, amely a húszas eszten­dők végén a harmincas esz­tendők elején jó néhány film főszerepét játszotta. Ragyogó szimat, ügyesség és talá­lékonyság. Ilyen tulajdonsá­gokkal ejtette ámulatba ez a rendkívüli tudású farkasku­tya a mozinézőket. Rin-tin- tin időnként, az amerikai forgatókönyvíró, a rendező és a hollywoodi filmcsinálás Kántor hőskorára különösen jellem­ző romantikus túlzások jó­voltából hihetetlen tetteket hajtott végre, számtalanszor túljárt az emberek eszén is. Most egy magyar kutya; Kántor, amely előbb két, ró­la szóló könyv (írta Szamos Rudolf) hőseként lett népsze­rű, ötrészes televíziófilm-so. rozat főszereplőjeként lép Rin-tin-tin nyomába. Törté­netek elevenednek meg a le­gendás nyomozó kutyáról és gazdájáról, Csupatiról. a ta­lálékony rendőr őrmesterről. Mi a különbség Rin-tin-tin és Kántor között? A magyar kutya nem rendelkezik hihe­tetlen tulajdonságokkal, és amit tud, azt annak köszön­heti. hogy gazdája és idomí- tója. a fáradhatatlan Csupati sokat foglalkozik vele. Nagy türelemmel. emberséges módszerekkel tanítgatja. Az őrmester a filmben erről így beszél: — Korbács... ? Barátom, a korbács lealáz... a bot. a korbács, a puska erőszaka még a kutyát is csak alatto­mos alázatra kényszeríti. De mérkőzz vele azonos feltéte­lekkel. .. Test a test ellen. Csupati puszta kézzel és jó szóval igyekezett beidomítani a hozzá került Kántort. Pró­bálkozása eleinte nem veze­tett eredményre, mert a ku­tya nem engedelmeskedett, sőt meg is támadta az őr­mestert. Csupati megsebesült, de ennek ellenére tovább foglalkozott a kutyával, ha­zavitte. előbb megnyerte Kántor rokonszenvét. majd fokozatosan nehezebb felada­tokkal bízta meg. Először egy gyufásdobozt rejtett el vala­hol. majd arra biztatta a ta­nulékony állatot, hogy keres­se meg és hozza vissza a gaz­dájához. Azután mind nehe­zebb feladatok következtek. tudtam meg, hogy akik mindezekre a gyakorlatokra meg tudják tanítani ezeket az állatokat, sokkal több el­ismerést érdemelnek. mint tanítványaik. Csak akj jelen volt a Kán­tor című filmsorozat felvéte­leinél. csak az tudja, hogy milyen fáradságos munka előzte meg. amíg a négylábú szereplő megtette, amit Ne­mere László rendező kívánt tőle. Az egyik legnehezebb jelenetben a rendőrkutya fel­ugrik az autó tetejére, amely­ben egy bűnöző próbál me­nekülni. A kocsi úttalan utakon ro­bog, de Kántor ügyesen egyensúlyoz és nem esik le. Amikor az autó elakad a ne­héz terepen, a rabló, akit „alvilági” társai .,Dzseki­nek neveznek, gyalog próbál menekülni, kezében egy pén­zestáskával. a kutya leugrik az autó tetejéről és leteperi. Ebben a pillanatban megér­kezik a rendőrség kocsija, el­sőként Csupati őrmester száll ki belőle. A bűnöző csukló­ján bilincs kattan. Így vég­ződik a filmsorozat negyedik része, amelynek Téli történet a címe Játék nagyban egy titkos kártyabarlangban, bűntény kétmillió-kétszázezer forintért és szökési terv Nyu­gatra. Csak ennyit meséljünk el, hogy mi minden okoz iz­galmat a sorozatnak ebben a novellájában. És a közép­pontban mindig Csupati őr­mester és jó szimatú kutyá­ja áll. Hosszú he.teken át Buda­pesten és vidéken, műterem­ben és külső színhelyeken folytak a felvételek. A szere­pek gyakran nehéz fizikai feladatok elé állították a színészeket, patakon kellett átgázolni, futni, birkózni-ve- rekedni kellett, mint általá­ban ahogy ez a bűnügyi fil­mekben szokásos. Madaras József. Szilágyi Tibor, Benkő Csupati őrmester (Madaras József) Gyula, Cserhalmi György, Pongrácz Imre és Farkas An­tal szívesen vállalta mind­ezt. mert magukkal ragadta őket a játék izgalma. Ha szabad egyáltalán ilyen összehasonlítást tenni, a szí­nészek helyzete bizonyos szempontból nehezebb volt. mint a Kántort játszó far­kaskutyáé. Egyetlen kutya A kutya betanításának egyik jelenete — Sokszor megcsodáltam a rendőrkutyák ügyességét — mondta a televíziófilm-soro- zat felvétele közben Mada­ras József, aki Csupati őr­mestert játszotta. — Láttam, amint ezek az állatok ma­gas palánkon másznak át, le- tepernek egy embert anélkül hogy közben megsebeznék. De csak most. a szerep ta­nulmányozása közben és fő­leg akkor, amikor megismer­kedtem ezeknek a kutyák­nak az idomítóival. akkor ugyanis nem bírta volna, hogy kora reggeltől késő es­tig engedelmeskedjék a ren­dező, az operatőr és nem utolsósorban a Csupati őr­mestert alakító Madaras Jó­zsef utasításainak. Ezért min­dig két „Kántor” volt a fel­vételek színhelyén. Az egyik Bornyi Gyula kamerája előtt állt vagy éppen készülődött valamelyik jelenetre, a má­sik „tartalékként” pihent a közelben. Molnár Károly Hárem villámcsapás és a „csonkamecset" A SZAZAD ELEJÉN még mindenki így nevezte: cson­kamecset. Pedig akkor már nem volt se csonka, se me­cset. A mecsetet még 1841- ben lebontották a „mizerek” néven ismert irgalmasrendi szerzetesek. A minaretet hív­ták így. Mikor volt csonka a minaret és miért? A törökök 1596. október 12-én foglalták el Egert. Bi­zonyos, hogy megtelepedésük után nemsokára megépítet­ték ezt az imahelyet s így a minaret ez idő tájt ünnep­li fennállásának háromszáz­ötvenedik évfordulóját. Az 1687. december 17-i fel- szabadulás után készített jegyzékben mint „Széles úti dzsámi” szerepel. Széles útnak nevezték akkoriban a Knézich utcát. Maga a dzsá­mi (moschea, mecset) a hoz­záépített torony gyönyörű és változatos felületi faragvá­nyaiból következtetve re­mekművű épület lehetett. Fel is szentelték katolikus templommá. Ez volt a káp­talani templom. 1728-ban ke­rült a kórházban működő ir­galmasrendi szerzetesek ke­zébe. A lebontása előtti na­pokból, 1841-ből maradt fenn róla egy metszet. Eszerint a dzsámi régi kupolája már nem volt meg, az épületet zsindellyel fedett sátortető borította. A metszet süveg nélkül mutatja a minaretet. A város felszabadulása után leverték a dúsan aranyozott félhold miatt? Nehezen kép­zelhető. Sokkal valószínűbb, szinte bizonyos, hogy vil­lámcsapás érte a tornyot s a fémmel fedett, fából készült toronysisak leégett. Ez volt az első villámcsapás és ez idő óta nevezték a minaretet csonkamecsetnek. A TORONY MŰEMLÉKI jellegét és értékét először Pyrker László érsek méltá­nyolta, bár elég későn, éle­te utolsó esztendőiben, de még idejében ahhoz, hogy a tornyot megmentse a pusz­tulástól. Ez a különös, német anyanyelvű, német verseket író, de az első magyar nyel­vű tanítóképzőt megalapító egyházi férfiú nyolc méter magas, rézzel fedett, harang alakú fasüveggel fedette be a tornyot, s ő helyeztette a A SZOT Munkavédelmi Továbbképző Intézet felvéte­li pályázatot hirdet az 1976 —77-es tanévre az üzem­mérnöki tagozatra. Jelentkezhetnek valamely műszaki főiskolán üzem­mérnöki oklevelet szerzett dolgozók. A foglalkozásokat Buda­pesten tartják. Tanulmányi idő: a budapesti ágazaton 3 félév, a vidéki ágazaton 4 félév. Az oktatás a főiskolai le­velező rendszer szerint fo­lyik. A hallgatók az előírt tan- terv szerint félév végén kol­Soha többé nem kötök nyakkendőt. Hogy miért? Elmondom, legyen ez nyilvános titok. fiandevúra mentem, egy csokor virággal a kezemben, és gyalog indultam le a ne­gyedik emeletről. A lift nem akart levinni. De még fél emeletet sem gyalogoltam, amikor az ötödik emeleten lakó Róza néni botlott be­lém. Pontosabban rám né­zett, meglátta a kezemben a virágcsokrot, és nyomban faggatni kezdett. — Talán csak nem nősül, Béni fiam? — Azt sosem lehet tudni, de hogy randevúra megyek, azt beismerem. Ez volt a vesztem. — Randevúra? Ezzel az ízléstelen nyakkendővel a nyaka körül?! Ha ezt meg­látja a jövendőbelije, akkor maga megbukott az első vizsgán. Kössön másikat. félhold fölébe a keresztet, annak jelképéül, hogy a ke­reszténység győzött az isz­lám fölött. A világon ez az egyetlen minaret, amely ke­resztben végződik. Múltak az évtizedek. 1874-ben az irgalmasren- diek a rendház refektóriu- mában egyházi ünnepük al­kalmából ebédet adtak s azon megjelent Szvorényi József is, egyike ama keve­seknek, akik tudományos akadémiai tagságukkal di­csekedhettek Egerben. Szvo­rényi rövid, de hatásos po­hárköszöntőt mondott. Meg­kérdezte, mi történnék, ha rájuk dőlne a minaret? Szó­vá tette az épület és a kör­nyező tér gondozatlánságát. A jelenlevő Tavassy Antal polgármester mentegetőzött, mondván, hogy azt hitte, a minaret az irgalmasrendiek tulajdonában van és ígéretet tett a minaret rendbe hozá­sára. 1887-ben az Eger című lap szerkesztősége gyűjtést in­dított a minaret sürgős tata­rozására. A sürgősséget az indokolta, hogy közeledett abban az évben a vár visz- szafoglalásának kétszáz éves jubileuma. A tatarozásra két terv is készült. Egyiket Wind István építész 800, másikat Hickmanrí Károly városi mérnök 600 forint összeggel állította egybe. ÉLT AKKORIBAN Eger­ben egy nevezetes' lírai fér­fiú, bizonyos Kapácsy Dezső, aki megyei árvaszéki jegyző és előadó, valamint költő volt egy személyben. De nem mint költőt emlegették or­szágszerte, bár „Kapácsy Dezső költeményei” két ki­adásban is megjelentek, ha­nem ő volt a „gyűjtők kirá­lya”. Bárminő jótékony cél­ra indult gyűjtés, Kapácsy megindult gyűjtőívével és bámulatos eredményeket ért el. Ezúttal is, úgyszólván né­hány nap alatt, 927, forintot gyűjtött össze. A város 60 forintot „tett folyóvá” erre a célra, de Grónay Sándor, az új polgármester össze­hívta az adakozókat és fel- terjesztést intézett a kultusz- miniszterhez támogatás vé­gett. Trefort Ágoston kultusz- miniszter még ez év áprili­lokviumot, meghatározott tárgyakból szigorlatot tesz­nek. A tanulmányok sikeres elvégzése után munkavédel­mi üzemmérnöki képzettsé­get igazoló bizonyítványt kapnak. A tagozat hallgatóit a le­velező hallgatókra vonat­kozó kedvezmények illetik meg. A jelentkezést a nyom­tatványboltokban beszerez­hető űrlapon a SZOT Mun­kavédelmi Továbbképző In­tézet, 1368, Budapest. Pos­tafiók: 200 Címre kell be­küldeni. A jelentkezési határidő: 1976. június 30. (MTI) Emeletes ügy Visszagyalogoltam és kö­töttem egy másik nyakken­dőt a nyakam köré. Megint csak megindultam gyalog lefelé. Másfél emeletig, si­került. Itt Róza néni me­nyével futottam össze. A vi­rágcsokor ez esetben is meg­tette a hatását. — Jó napot, Béni úr ... Talán csak nem nősül? — Azt sosem lehet tudni, de hogy randevúra megyek, azt magának is beismerem. — Randevúra? Ezzel az ízléstelen nyakkendővel? Ha ezt az a lány meglátja, nem lesz hajlandó szóba állni magával. Menjen vissza, és kössön másikat. Lévén szó arról, hogy Ró­za néni menye divatosan til­sában elküldte építészeti osz­tályának két szakértőjét, Szalay Imre osztálytanácsost és Wéber Antal műépítészt. Wéber megállapította, hogy a minaret középső és felső része teljesen ép, csak a lá­bazatot kell a kövek óvatos kicserélésével megjavítani, és a stílustalan tetőzetet ki­cserélni. A tornyot díszes vasráccsal kell körülkeríte­ni, s a térséget a török mi­naretkertek mintájára ró­zsafákkal teleültetni. Egyben megbízta Wind Istvánt, hogy az épület méreteit közölje a minisztériummal. Wind a méreteket későn küldte meg, az ügy elaludt, 1888-BAN A VAROS újból felterjesztett kérésére Tre­fort Ágoston utóda, gróf Csáky 1890-ben válaszolt. Üjabb két esztendei sür­getés után a miniszter el­küldte Möller Istvánt, a Mű­emlékek Országos Bizottsá­gának segédépítészét, aki is­mét megvizsgálta. „tüzete­sen” a minaretet, s „állagá­ban oly szilárdnak” találta, hogy fenyegető veszélyről szó sem lehet, mióta pedig bekerítették (1891) attól sem lehet tartani, hogy a járóke­lők biztonságát veszélyezte­ti a galériáról esetleg lehulló darab. „Minthogy pedig a helyreállítási munkálatok megkezdése nem sürgős, há­zilag leendő kivitelezése pe­dig mellőzhetetlen és költ­ségkímélés szempontjából kívánatos, a Műemlékek Or­szágos Bizottsága a helyre- állítás végleges tervét el fogja készíttetni, a kivitel arra az időre hagyandó, mi­dőn a bizottság építészének ideje a személyes felügyelet gyakorlását meg fogja en­gedni. A gyűjtés folytatása kívánatos.” Így Csáky. Most aludt el csak igazán az ügy. Ha már a miniszter megállapította, hogy nem sürgős. Nem sürgős? Így Allah. És akkora mennykőt küldött a minaret hegyébe, hogy má­sodszor is csonka lett a cson­kamecset, leégett a Pyrker- féle barokk harang alakú te­teje 1895-ben. Ez volt a má­sodik számú villámcsapás. Ja? A mennykő az más — kapott észbe a miniszter és már 1898 januárjában érte­sítette a várost, hogy a kul­tusztárca költségvetésébe be­állított hétezer forintot a minaret restaurálására. Feb­ruár 13-án megjelent Szteh- lo Ottó/ a Műemlékek Orszá­gos Bizottságának másod­mérnöke. Felügyelete mellett Wind István építészmérnök vezette a munkát, amely rendkívül gyorsan haladt előre, s október közepére el is készült. Nem 60, nem is 927, hanem 4656 forintba ke­rült. ÍGY JUTOTT EL a mina­ret a jelenhez, amikor is nyolcvan esztendő után — hisszük — régi fényében helyreállítják ezt a lehelet- faragású, térplasztikai hatá­sában szinte páratlan re­mekművet. (Meg kell jegyez­ni, hogy Allah, mint legfőbb felügyeleti hatóság, a har­madik villámot is lesújtotta, 1971-ben, amikor a minaret statikai biztonsága érdekében írt jajszavunk után késett az intézkedés.) Dr. Kapor Elemér tözik, ami azt jelenti, hogy ért is a divathoz, visszagya­logoltam hát, és nyakam kö­ré tekertem egy újabb nyak­kendőt, ízlésesebbet talán. A virágok már hervadófélben voltak, amikor harmadszor is megindultam a lépcsőn le­felé. A házmester fruska lá­nya állított meg: — Béni bácsi, talán nő­sül? — A nyakkendőm? — Igen! ízléstelen és a csomó jó kicsi. Most a nagy csomó a divat. Kössön má­sikat. Letéptem a nyakkendőmet, zsebre gyűrtem},. És lekéstem a randevúról. Még ma is agglegény va­gyok. Az viszont most is bosszant, hogy nem sike­rült megismernem esetleges jövendőbelim nyakkendöizlé- sét. Varga Géza Felvételi pályázat a SZOT Munkavédelmi Továbbképző Intézet üzemmérnöki tagozatára » i k MAI MŰSOROK RADIO KOSSUTH 8.20 A mai nap kulturális programjából 8.27 BNV-reklám 8.30 Madrigálok 9.00 Titkon innen — titkon tül 9.30 Verbunkosok, katonadalok 10.05 Iskolarádió 10.32 A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara játszik 11.39 Márton és barátai 12.35 Melódiákoktól 13.56 Ezeregy délután. .. 14.49 Éneklő Ifjúság 15.10 Szakács voltam az Északi-sarkon... 15.25 Kerekes Tóth Erzsébet ncpdalfelvételeiböl 15.44 Magyarán szólva 15.59 Hallgatóink figyelmébe! 16.00 A világgazdaság hírei 16.03 Harsan a kürtszó! 16.35 Lucia Popp énekel 17.05 A környező világ 17.30 Wolf Péter: Fuvola­rapszódia 17.40 Bemutatjuk új felvételeinket 17.57 Üj könyvek 18.00 A Szabó család 18.27 Hallgatóink figyelmébe! 18.30 Esti magazin 19.15 Járóka Sándor népi zenekara játszik, Solti Károly nót4kat énekel 19.40 Olvassuk együtt Széchenyit! (II. rész) 20.00 Kapcsoljuk a prágai Smetana-termet Kb.: 22.35 Darvas Iván sanzon­felvételeiből 22.50 Meditáció 23.00 Operaegyüttesek 0.10 Szörényi Levente és Bródy János táncdalaiból PETŐFI 8.05 Peter Pan 8.20 Tíz perc külpolitika (Ism.) 8.33 Forgács Gábor jódlizik 8.41 Slágerműzeum 9.23 Délelőtti torna (Munkahelyi testnevelés) 9-33 Operák Schiller nyomán 10.00 Zenés műsor üdülőknek 11.55 Látószög 12.00 A csavargókirály 12.33 Arcképek a német irodalomból 12.50 Magyar muzsika 13.33 Szolovjev Szedoj-dalofc 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Lemezmúzeum 18.33 Johann Strauss műveiből 19.15 Véleményem szerint. .. Nemes György írása 19.25 Jó estét, gyerekek! 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki könyvtára 21.03 Népzenekedvelőknek 21.33 Rendezte: Bozó László Olasz vendéglő 22.08 Népszerű fúvósátiratok 22.33 Dohnányi: Ruralia Hungarica 23.00 Nótacsokor MAGYAR 9.00 idősebbek is elkezdhetik (Ism.) 9.05 Iskolatévé 14.05 iskolatévé 17.25 Sakk-matt 17.45 I. G. 18.20 Élő modellek 18.45 Játék a betűkkel 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Idősebbek is elkezdhetik (Tévétorna) 20.05 Kék fény 21.05 Appassionata 21.55 Tv-híradó 3. 22.05 Oldjuk meg!... 2. MŰSOR 20.01 Letűnt kultúrák nyomában (Francia kultúrtörténeti sor.) 20.23 Mesterkurzus Anda Géza vezetésével 21.05 Tv-híradó 2. 21.30 Aki az igazi aranyat keresi mozi \ EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22—33) du. fél 4, fél 6 és 8 órakor Vigyázat, vadnyugat! Színes olasz—francia wes- ternfilm. 50 százalékkal felemelt helyárak! EGRI BRÓDY: (Telefon: 14—07) d i fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Szabotázs a föld alatt Színes jugoszláv film EGRI KERT: Este 8 órakor Válás előtt GYÖNGYÖSI PUSKIN: du. fél 4 órakor Pim, Pam és Pumelka du. háromnegyed 6 és este 8 órakor Keserű csokoládé GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Nem zörög a haraszt... HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Az utolsó agglegény HATVANI KOSSUTH: Árvácska HEVES: Azonosítás FÜZESABONY: Vadvízország

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents