Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-04 / 104. szám
flz egri gyógyfürdők és a XVIII. század orvosai Öreg órák A KÖZÉPKORBAN és a törökvilágban híressé vált egri langyos vizű. gyógyfürdők átvészelték a felszabadítás keserves időszakát s hamarosan megkezdték működésüket, bár a mai versenyuszoda mellett álló török ilidzsa rövidesen elenyészett, mivel a nagyobb, a mai gyógyfürdő épületének megfelelően emelkedett Arnaut pasa fürdője kielégítette a megváltozott, csökkentett igényeket. A sebészek, kirurgusok előszeretettel telepedtek egy-egy fürdőbe, ahol tevékenységüknek tág tere nyílott. Tudjuk például, hogy Zapf Mihály a vár alatti Valide Szultána egykori női gőzfürdőben működött az 1600-as évek utolján. A mai gyógyfürdőnek megfelelően emeltetett Arnaut pasa ilicj- zsájában az 1710-es, 1720-as években Borbély István kirurgus gyógyított, bérelve az épületet. Amikor Barkóczy Fefenc egy külön fürdőszobával bővítette azt, Friedrich sebészmestert helyezte abba. Az egri gyógyfürdők fejlődésének a Helytartótanács 1762-ben kibocsátott rendeleté adott új és most már elhatározó jellegű fejlődést. Elrendelték ugyanis a megyei főorvosoknak illetékességi területükön a gyógyvizek elemző vizsgálatát. Szerencsénkre Eger város két langyos vizű fürdője két megyéhez, Borsodhoz és Heveshez tartozott, — a mai versenyuszoda for- rasíava melletti Borsodhoz, a mái gyógyfürdő pedig Heveshez. így hát nemcsak a miskolci főorvos, Dombi Sámuel uram, de az egri Markhót Ferenc is korának tudományos színvonalán elemző vizsgálatnak vetette alá e termálvizeket. Dombi tudományos munkája 1766-ban Becsben könyv alakjában is megjelent, Markhót Ferenc 27 oldalas terjedelmes, latin nyelvű tanulmánya a Heves megyei Levéltár egyik becses darabja. A két vármegyei főorvos korának színvonalán nem csupán összetételében, de mennyiségileg is meghatározták a vizek S2ilárdanyag-tar- talmát. Álapjában helyesen mindketten alkalikus elegyrészeket mutattak ki az egri hőforrások vizében, melyek a mai modern vegyvízsgáiat szerint is — természetesen a rádiumtartalmon túlmenően, — az oldott anyagok zömét képezik. Helyesen állapították meg. hogy rendkívül alacsony a vízben oldott anya— Véleményem szerint ez egy kés. Mi áz ön véleménye, Verpeléti kartát3? Mondja meg nyügodtan, Hú önnek más a véleménye. Vitassuk meg a kérdési. — Szabad egy pillanát- ra? ... Igen... Egyetértek önnel. Ez egy kés. — Mondja meg nyugodtan, ha nem ért egyet velem ... — Megmondanám. De ez egy kés. Jól tetszett látni. Hiába, a főnök kartársnak csuda éles szeme ván. Más esetleg vekkernek nézte volna. — Ne hízelegjen, Verpeléti. Nem ezt várom öntől. Legyen egy kicsit bátrabb. Na, de most vitassuk meg részleteiben is a dolgot... — Készen állok a vitára.... — Helyes. Vitában formálódik az igazság. Itt van például a kés nyele. ön szerint is ez a kés nyele? — Szdbad közelebbről megnéznem? — Nyugodtan... — Ahogy így nézem, ez a kés nyele... De ha jobban megnézem... — Akkof? Akkor? Mondja meg bátran! Most ne nézze azt, hogy én ülök az íródsMl mögött! gok mennyisége. A vizek vizsgálatához egyaránt alkalmaztak hígított és iüstölgő kénsavat, viola-szirupot, ólomcukrot, borkősavat és gubacspórt. Markhót vegy- elemzése, kiadás hiányában ismeretlen maradt, de Dombi eredményeit bécsi publikációja nyomán többen átvették, — péidául 1777-ben a híres bécsi orvos, Crantz, majd 1783-ban Le Langue. ORVOST ÜUTÉXETILEG ma is páratlan értékű Markhót jelentése az egri gyógyvizekről. A gyógyvizek hatás- mechanizmusát imigyen írta le. Hatásukat ősi erejük, a bennük rejlő „elater” képezi. Az emberi test apró részecskéinek, a „machinula ’-knak finom mozgása, rezgése biztosítja a szervezet zavartalan működését. Ha e részecskék mozgása ellanyhul, vagy éppen leáll, akkor következik a testnedvek pangása. A gyógyvizek kedvező hatása éppen abban mutatkozik meg, hogy a bennük rejlő „elater”-ek révén ismét kellő mozgásra, rezgésre késztetik az emberi test' ellanyhult „machinulá’Mt, „Nincs semmi sem sikeresebb, és hatásosabb, mint efféle részecskéknek az erekbe való juttatása, mélyek azután részben kicsinységük, részben pedig rendkívüli fürgeségük révén nemcsak a vért, de az idegeket és a nyirokereket is átjárják...” A gyógyvizeknek ezek a picinyke részecskéi saját súlyuk révén is helyreállítják a szervezet megbillent egyensúlyát. „Visszaállítják — írta Markhót doktor, —az egyes test- nedvek korábbi útját és a vérkeringés zavartalanságát, rendezett voltát, egyenetlenségét és minden mirigyelválasztás rendjét valamint természetes működésüket.. Az egri hőforrások vize pedig szerinte tartalmazza mindezeket az aprócska részeket, mint a vizek hatóanyagát. MAUKHÖT GONDOS és rendszeres vizsgálatokat végzett saját és kollégái tapasztalataira támaszkodva, hogy pontosan megállapíthassa az egri gyógyvíz helyes alkalmazási módját és gyógyjaval- latait. Markhót Ferenc gyógy- javallatai sorában találjuk elsőserrban is a reumatiz- műst, az ízületek megbetegedéseit, a végtagok és inak fájdalmát, a köszvényes szaggatásokat, különböző hu— De ha jobban megnézem, akkor is. ön sdsszentű, főnök kanári. Rögtön meg- lúttá, hogy ez a kés nyele. — Ejnye, már megint hízeleg? Nem szeretem. Nagyon nem szeretem. Mondja meg, ha másképp vélekedik. Imádok vitatkozni... — De ha egyetértek önnel ... — Nem muszáj. — Tudom, főnök kartárs, de ez a nyél. Bitófa alatt is vallom. T- Na jó. Abban tehát már megegyeztünk, hogy egy kést tartok a kezemben, és ahol fogom, az a kés nyele. A kés nyele fából van. — Fából, főnök kartárs. De mennyire fából! — örülök, hogy ön szerint is fából van a nyélé. Remélem, nem azért mondja, mert én mondtam... Tudjá, én azt szeretném, Verpeléti kartárs, ha parazs vita alakulna ki közöttünk... — Imádom a parázs vitákat, főnök kartárs. Épp az előbb mondtam a kartársak- nak: hű, de jó volna egy kis parázs vita! Ha minden óhajom ilyen gyorsan valóra válna... — Na jó... Menjünk tovább. Véleményem szerint a rútokat, folyásokat, bőr- és kőbetegségeket. Jó hatásúnak találta csonttörések utókezelésénél, továbbá megelőzésként „az egészség megóvására”, az idegfeszültség csökkentésére. Barokkosán eredeti leírással imigyen jellemezte az egri termék vizét: jó az a napi kemény munkában el fáradtaknak, mert felüdíti őket, de a destekmk is, mert azokat meg tevékenységre serkenti! Ezzel azt kívánta kifejezni, hogy az egri langyos vizű források vizében való rendszeres fürdés visz- szaállítja a szervezet természetes egyensúlyát, rugalmasságát, üdesegét és frisseségét. Rendkívül jelentős, hogy mind Dombi, mind Markhót doktorok a külső (fürdő) használatán kívül a belső alkalmazását is javasolták ivókúra alakjában. Furcsa módon azonban a püspökföldesúr nem ismerte fel kellően a vizek jelentőségét, így hát legszámosabban csak a köznép f ürdött... Télen pedig csak ritkán lehetett akárkit is látni a fürdőben. ..” Keserű szájízzel tette hozzá: „A törökök idejében bizonyára jobb fürdési alkalmatossagokat tartottak fenn...” Mindkét vármegyei főorvos egybehangzóan meg is jelölte a fejlődés, a jövő helyes útját. Markhót szerint: „Egyedül az a legalkalmato- sabb, ha a meleg vizű fürdőt a hasznáért, a betegek fürdetésére állítják vissza, vagy az új helyzetnek megfelelő fürdőszobákkal és fűtéssel látják el, mivel bizonyos az, hogy Magyarország termái között kevés van, mely felé vele...” Dombi Sámuel pedig úgy vélte, hogy „ha tehát a meleg vizű fürdőről való gondoskodás meglesz, mely igen kívánatos, hogy szívesebben látogassák, kiváló tulajdonságai külső cs belső betegségek elhárításában egyaránt meg fognak mutatkoz-! ni.,.” A FEJLŐDÉS CSAK a XVIII. század utolján, Esz- terházy alatt indult meg, majd pedig a XIX. század első harmadában Pyrker alatt bontakozott ki igazan. Valójában azonban csak napjainkban váltották valóra Markhót Ferenc, Heves és Kül- ső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék főorvosának bölcs tanácsát. kés másik része a penge. — Pengepenge. — Mit mondott? — Mondom, hogy penge. Pengébb pengét még nem is láttam. Kitűnő megfigyelő tetszik lenni. — Szóval, egyezik a véleményünk. Mondja meg, ha nem egyezik! — Nem mondhatok mást, csak azt, hogy penge. — Rendben van. folytassuk a vitát. Véleményem szerint ez a penge éle. Ön szerint? — Szabad?... Igen, ez a penge éle! — Mit csinált? Megvágta magát! Nehéz ma már elképzelni, hogyan éltek őseink, amikor még nem volt óra, hogyan adtak egymásnak randevút a szerelmesek, hogy kezdődött a munkaidő, stb. Mert bármilyen szellemesek is voltak a régi idők „ó#ái”, azok pontosságához bizony — Szóra sem érdemes. A vitában sebeket osztunk és sebeket kapunk! — Férfias beszéd! Most már csak azt kell megvitatnunk, hol van a késnek a hegye. Véleményem szerint — lehet, hogy nincs igazam — a kés hegye a penge végénél található. — Egyetértek önnel. — Mondja meg, ha nem! — De igen! — Nos, akkor le is zárhatjuk a vitat. Úgy vélem, hasznos volt. — Látja, ez az igazi... Ezt szeretem ... A késhegyig menő vitákat!.., sok kétség fért. Ilyenek voltak a napórák, vízórák, homokórák, tűzórák. A tulajdonképpeni mechanikus órák az 13U0-as években jelentek meg. Óriási fejlődést hozott az 1400-ban feltalált rúgómeghajtású óra, majd 1510-ben Heinlein Péter nürnbergi lakatos hordozható órája. Ez utóbbit találóan „nürnbergi tojás”-nak hívták. Ettől kezdve gyorsan peregtek az események. 1674-ben Huygens feltalálta a hajszálrúgó t, 1676-ban Hook a hor- gonygátszerkezetet — ekkor jelentek meg az ankerórák. 1695-ben az angol Tompion készítette el az első cilinderórát és 1715-ben Grahann, a róla elnevezett és az ingaóráknál még ma is alkalmazott gátszerkezetet. Ö használt először hőkompenzáló ingát is. 1 1842-ben találták fel a felhúzó szerkezetet. A XIX. sz. második felétől kezdve az órák fejlesztésénél a pontosság iránya és a méretek csökkentése volt a cél. A hagyományos órákat súly vagy rúgómeghajtás működteti, amelyek járását inga vagy billenő szabályozza. A rúgómeghajtású órák kerékrendszerének tengelyei kőcsapágyakban futnak. A régi órák gyűjtése divat. Képeink egy-egy régi óragyűjteményt mutatnak be. A faliórákat' egy lengyel, wroc- lavi elektromérnök gyűjtötte, aki órái kedvéért kitanulta az órásmesterséget, és maga javítja gyűjteménye darabjait. A másik képen régi — köztük XVII. századi — fali és asztali órák láthatók. MAI műsorok: RADIO iiUsSUTU 8.27 Zenekari muzsika 10.05 Iskolarádió 10.55 Nagy mesterek müveiből 11.39 Rákóczi 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiák okiét 14.00 ünnepi körtánc 14.50 Éneklő Ifjúság 15.10 Népi zene 15.26 A csehszlovák kultúra hete 15.36 Szedő Miklós felvételeiből 16.05 Harsait a kürtszó! 16.35 Kamarazene 17.05 A gépgyártás hátországa 17.30 Astrid Varnay énekel 18.00 A Szabó család 18.39 Esti magazin 19.15 Bemutatjuk új lemezeinket 20.04 Az Ankara—Athén— Nicosia háromszög 20.34 Népdalok 21.05 Kilátó 22.20 Zenés játékokból 22.50 Meditáció 23.00 Népi zene 33.31 Magyar előadóművészek PETŐFI 8.05 Kórusmuszika 8.33 Szivek szimfóniája 8,50 Ki segíthet? 9.00 Népdal kórusok 9.23 Délelőtti torna 9.33 Derűre is derű. .. 10.00 A zene hullámhosszán 11.55 Látószög 12.00 Énekegyüttesek félórája 12.33 Arcképek a német irodalomból 12.50 Balettzene 13.33 Kemény Egon: Erdő mélye 14.00 Kettőtől hatig.. # V 18.00 Fiatal előadók sanzonfclvételcibö] 18.33 Nóták 19.20 Antal Gábor könyvismertetője 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Irodalmi évfordulónaptár 21.05 Verbunkosok, katonadalok 21.29 Puccini: Bohémélet 23.33 Tánczene éjfélig SZOLNOKI RADIO 17.00 Műsorismertetés — Hírek 17.05 A törökszentmiklósi népdalkor énekel — Űttörőhíradó 17.45 Pest megyei rádióakció 18.00 Alföldi krónika 18.15 Ray Charles énekel 18.28 Hírösszefoglaló — Műsorelőzetes Tű MAGYAa S.Ot) Tévétorna (Ism.) 3.05 Iskolatévé 10.30 Legyünk barátok! (Ism.) 11.55 Iskolatévé 13.05 Iskolatévé (Ism.) 17.30 Az etruszok nyomában (Ismeretterjesztő film) 17.55 „Tiszta szemmel.., ” 18.25 „A közelítő tél” 18.40 Öttusa... 19.30 Tv-híradó 20.00 Tévétorna 20.05 Kisfilmek a nagyvilágból 21.20 Születésünk titkai 22.15 Tv-híradó S. 2. MŰSOR 20.01 A rózsaszínű párduc kalandjai (Haj zf ilmsorozaí) Közben: 20.50 Tv-híradó 21.50 Arcképek, találkozások POZSONYI 19.00 Híradó publicisztika 20.05 Fegyvert Prágának! (Cseh filmdráma) 21.30 Híradó, publicisztika 22.10 Zenei magazin EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22—33) du. fél 4, fél ö és 8 órakor Emlékezz a nevedre! Színes, szinkronizált szovjet —lengyel film EGRI BRÓDY: (Telefon: 14—07) Hí. fél 4 és fél 6 órakor Gawein és a zöld lovag Színes, szinkronizált angol kalandfilm Este fél 8 órakor Emlékezz a nevedre! EGRI KERT: Este 8 órakor Olsen banda nagy fogása GYÖNGYÖSI PUSKIN: Vigyázat, vadnsugat! GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4, fél 6 órakor Hugó, a víziló Este fél 8 órakor Vigyázat, vadnyugat;! HATVANI VÜIÖS CSILLAG: Holtbiztos tipp HATVANI KOSSUTH: Zongora a levegőben HEVES: Ha boldog akarsz lenni Sugar István MIKES GYÖRGY: VITA
