Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-21 / 119. szám
Községeink életéből Születésnapra készülődve... Alkohológia Ne vegye más ország dicsekvésnek, de azért mi, magyaJ rok eok mindenben megmutatjuk a világnak, hogy életre valóak, talpraesettek vagyunk. Termékeink egy része világhírű, szép tájaink mágnesként vonzzák a látogatókat, vendégszeretetünket pedig szerte a világon így fémjelzik: Magyaros vendéglátás! ' A napokban kezembe került egy folyóirat, — eddig nem is tudtam róla, hogy van ilyen — az Alkohológia. Ebből megtudtam, hogy népünk az italfogyasztásban is meredeken tör a csúcsok felé. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy égetett szeszesital-fogyasztásban 1974-re már elértük a világranglista előkelő második helyét De hallgassunk meg a témáról egy kis csevegést: — Maga mit iszik? — Csak sört! — Eddig csak konyakot ivott? — Eltalálta! Most „csak” sört iszom, konyakkal..! — Mennyit költ italra havonta? ! — Mondjuk, másfél ezret. De megdolgozom érte! Nen» igaz? 1 Két antialkoholistával beszélgetünk, mindkettő az alko4 hol ellen harcoló bizottság tagja: ! — Komoly állami intézkedésekre lenne szükség! Tiltaé ni, korlátozni kellene. Finnországban például délig sehol sem szolgálnak ki szeszes italt. Lengyelországban is szigorú intézkedéseket hoznak... — Nem! Szó sincs róla. Nincs igazad! ; Hallgatom a vitát, közben rájuk kérdezeki j — Ti mit isztok? Jót nevetnek. — Vizen kívül mindent — És hogyan lehet hogy. II — Egyszerűen azért, mert megtiltjuk magunknak, hogS# berúgjunk. Zavar bennünket, ha másnap fáj a fejünk a$ alkoholtól. Inni lehet, csak nem mértéktelenül... Folytatódik a vita, jönnek az érvek és ellenérvek, évftg zedek óta. Közben újabb és újabb alkoholellenes bizottság gok jönnek létre. A papírhiány ellenére is rendszereset* megjelenik az Alkohológia. És mégis! Ezt lehet olvasni a4 említett folyóiratból: „Rohamosan növekszik hazánkban a sörfogyasztás faj 1974-ben az európai listán már az ötödik helyen álltunkS A belkereskedelem és a vendéglátóipar által forgalmazott szeszes ital mennyisége 1975-ben rekordarányban növeke«i dett, mégpedig 9,7 százalékkal...” Mindebből az derül ki, hogy sörből is fölittuk magunkat az előkelő ötödik helyre. Később arról is ír a folyóirat, hogy? az egy főre eső alkoholfogyasztásban már elértük az évj 2200 forintot, amely ismét egy fok a létrán. Mindezekről csupán a szóban forgó folyóirat olvasási kapcsán szóltam és nem is kívánok semmiféle következte-« tést levonni. Tegyék azt meg a kedves olvasók... Szalay István Június 2-a — az úttörő- mozgalom születésnapja. A harmincéves jubileumra méltóképpen készülődnek megyénk úttörőcsapatainak tagjai, s a patronálóik, az üzemek, a vállalatok dolgozói, valamint az egykori pajtások, a KISZ-fiatalok. Erről a készülődésről, az ünnepi programokról kértünk beszámolót tudósítónktól, Ba- ranyi Imrétől, Gembiczki Bélától és Varga Gyulától. Jutalomutazás Csehszlovákiába és Lengyelországba A gyöngyöshalászi Zrínyi Ilona, illetve a karácsondi Ságvári Endre úttörőcsapat is méltó programmal készült a mozgalom születésének 30. évfordulójára. Gyöngyöshalászon április 26-án ünnepélyesen adták át a személyi igazolványt a nyolcadikos pajtásoknak, majd a fiatalok kongresszusi őrjáraton vettek részt. A jubileumi programban üzemlátogatás is szerepelt: az úttörők a MEZŐGÉP egyik gyáregysége KISZ- alapszervezetének a vendégei voltak. Ellátogattak az úttörőcsapat képviselői az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola KISZ-eseihez is. A főiskolások munkájáról, az úttörőmozgalom emlékeiről Az eset első látásra kissé emlékeztet „Az elbűvölő kísértet esete” című krimire, amelyben a járókelők az esti órákban elképedve tapasztalták, hogy a parkban egy szál semmibe öltözött fiatal lány kószál... Hasonló eset történt az egri strandon tavaly nyáron, annyi különbséggel, hogy a hölgy bikinit viselt, s a háttérben nem zajlott le vérfagyasztó esemény. Mindössze — lopás... Ellopták a ruháit. Legyőzve gátlásait, kapcsolatot keresett a külvilággal, így derült fény a bűn- cselekményre. A sok közül az egyikre. Igen, mert bármilyen szép és barátságos az egri strand, bármilyen kellemes is a medencékben lubickolni. a hangulatot gyakran elrontják a tolvajok. Elrontják, mert — lehetőséget kapnak rá. Éppen a károsultaktól, akik nem akarják tudomásul venni, hogy a jóhiszeműségnek is van határa. Vagy akik sajnálják az aprópénzt az értékmegőrzőtől. Ez az álláspont hasonlít nagyban ahhoz a vállalati vélekedéshez, hogy olcsóbb egy idős, szundikáló éjjeliőr, mint valamilyen drága riasztóberendezés. Aztán, ha kész a baj — lincseljük meg a tolvajt. Mert még nem hallottam, hogy a károsult beismerte volna a saját mulasztását. Igen, az egri strand számos „lehetőség” színhelye. Történt például, hogy szemfüles fiatalok kabint váltottak, megoldották, hogy más ne tudja kinyitni, s másnap visszatérve elhelyezkedtek benne. A két szomszéd kabinba könnyen át tudtak nyúlni (elég például a dróthálót kibontani), s ezt-azt elemeitek. Persze az értékesebbet. Sokan távoztak a strandról fürdőruhában, pedig nem úgy tervezték —, és ott álltak megfürödve...” Azért ellenpéldát is tudunk felsorakoztatni. Egy család kabint váltott, kellemesen telt a nap, aztán amikor hazafelé készülődtek, kiderült, hogy a kabin — üres... A pánik nem segített, s a feljelentést követő vizsgálat sem vezetett eredményre. Az ügyre csak a szezon végén derült Qjjwmüt 1976. május 21., péntek az Angela Davis KlSZ-alap- szervezet tagjai számoltak be a vendégeknek. A májusi program izgalmasnak ígérkező akadályversennyel folytatódik, majd a három patronáló KlSZ-alap- szervezettel közösen sport- és kulturális versenyt rendeznek Gyöngyöshalászon. A község közelében lévő kiserdőben megrendezendő majálison főzőversenyre, utána pedig számháborúra kerül sor. Május 30-án rendezik meg a jubileumi úttörőtalálkozót és az úttörő-, illetve kisdobosavatást. Június 3-án csapatkirándulásra kerül sor. Az útvonal: Szilvásvárad és környéke... Hasonlóan gazdag a karácsondi pajtások programja is. Április közepén rendezték meg az úttörők és a KISZ- fiatalok találkozóját, majd a Kisdobosok vagyunk mi, illetve az Ü ttör ők vagyunk mi vetélkedőt. Néhány nappal később társadalmi munkát végeztek az úttörők a helyi termelőszövetkezetben, ezt május végén egy egész napos sport- és kulturális rendezvény követi. A karácson- diak versenyre hívták ki a visontai úttörőket. A jubileumi program csúcspontja a csapatkirándulás lesz. Az úttörők július 5-én csehszlovákiai és lengyelországi utazáson vesznek részt. váratlan fény! Kinyi fogatták a kabinokat, hogy alapos nagytakarítást végezzenek, s az egyikben egy családra való ruhaneműt találtak. Még a pénztárcák, meg az órák is megvoltak — érintetlenül. A magyarázat egyszerű: eltévesztették a számot, és a szomszédos, üres kabinba nyitottak be. (Erről jut eszünkbe: nem lehetne olyan zárakat felszerelni, hogy a kulcs ne nyithasson ki többet is?) Megszokott kép, hogy az öltöző mellőzésével a füvön táboroznak le a vendégek, ott öltöznek és vetkőznek, onnan indulnak fürödni és ott szórják a szitkokat visszatérve az ismeretlen tettesekre, akik időközben néhány — természetesen értékes — holmit elemeitek. Egy „módszer” a sok közül: fiatalok (mert zömmel róluk van szó) labdázgatnak, s mit tesz isten, a huncut labda odagurul egy őrizetlenül hagyott kupachoz. Valaki érte megy, és terepszemlét tart. Aztán újra odagurul a labda... s nemsokára megunva a játékot, eltűnnek a fiúk. Meg egy-két tárgy is velük. Mellesleg a vállalati közös kabinok sem megbízhatóak. Az ember nem tudja, kikkel kerül össze, s hát az ujjunk sem egyforma. A tolvajoké például sokkal ügyesebb... A strand elől kerékpárokat szoktak lopni, s elég sikere- sen, amióta nincs megőrző. (Akgdt egy fiatalember, aki rövid idő alatt két kerékpárral távozott, s amikor jött volna a harmadikért, mérgesen tapasztalta, hogy azt már — ellopták előle...) A strand éjjeli biztonsága sem a legjobb. Idős őr járja néha körbe a területet, azonban különböző vállalatok ide telepített részlegeire nem vigyáz senki. A Felső-magyarországi Vendéglátó Vállalaton és az ÁFÉSZ-en kívül a többiek nem hajlandók közös megegyezésre jutni részlegeik őrzésével kapcsolatban... Mindent összegezve, — különösen most, hogy megkezdődött a fürdési szezon —, nem árt ha komolyan gondolkodunk a vagyonbiztonság dolgai felől magunk is. Igaz, az idén már lesz állandó rendőri szolgálat a strandon, külön helyiség a panaszfelvételre, de ez önmagában nem oldja meg egy csapásra a fürdős tolvajok ügyét. (kátai) Csapott ura a Sándorrétre A parádi Dózsa György úttörőcsapat 345 tagja alaposan felkészült az úttörőmozgalom jubileumi rendezvényeire. Külön feladatot határoztak meg a kisdobosoknak és az úttörőknek: minden pajtás egyéni munka- és felkészülési tervet dolgozott ki, s tett ígéretet a vállalások teljesítésére. Ezek között szerepel például a régi úttörők, az alapító tagok névsorának az összegyűjtése, az egykori parádi pajtások meghívása, felkeresése. Vállalták a pajtások azt is, hogy összegyűjtik és megtanulják a régi úttörődalokat. A program egyik kiemelkedő része lesz a sándorréti csapattúra. Az úttörők céllövésben, kötélmászásban, szellemi totó kitöltésében mérik össze a tudásukat. A nyáron egyébként minden pajtás eljut a csapat táborába, ahol a játékos rendezvények mellett az úttörőmozgalom születésének körülményeiről is szó esik: itt találkoznak ugyanis az egykori és a mai úttörők. Az úttörőcsapat és az iskola névadójának — Dózsa Györgynek és Fáy Andrásnak — a tiszteletére Alkotó ifjúság pályázatot hirdettek az úttörővezetők és a siroki Mátravidéki Fémművek Latinka Sándor KlSZ-alapszer- vezet tagjai a pajtásoknak. Az úttörők egyébként munkával is ünnepelnek: a helyi KISZ-szervezettel közösen tervezték, hogy rendben tartják a napközi otthon parkját és felújítják a kerítést. Az említettek különben csak egy részét képezik a parádi úttörők nyári, jubileumi rendezvénysorozatának, hiszen valamilyen program, műsor, vetélkedő szinte minden hétre jut majd. 1. A professzor verset íratott a számítóközpont adatfeldolgozó berendezésével. Az eset a stuttgarti műszaki főiskolán történt. A Kafka szókészletéből és stílusbeli sajátosságaiból informált komputer kafkai stílusban olyan szöveget hozott létre, amelyet több irodalmi szakértő Franz Kafka egy kiadatlan művének tartott. A professzor matematikai formulák segítségével fel töltötte a számítógépet: szavakat, ritmust, sorhpsg- szúságokat, nyelvtani szabályokat adagolt, s végül — hogy a komputer ne mindig ugyanazt a verset ismételgesse — mint főzés közben az ételízesítőt, egy kevés véletlent is. Volt, aki ujjongott, mások értetlenül csóválták a fejüket, mint akihez idegen világok nyelvén beszélnek. A költők duzzogtak, a közönség pedig tudomásul vette: bámulatos, hogy mire képes egy ilyen elektronikus számítógép, és a vers nem is olyan szörnyű ... A vers így hangzik magyar fordításban: „Vidám álmok esője hull Fűszálat csókol a szív A zöld elszórja a karcsú szeretőt Távoli és melankolikus egy messzeség Megismerni az úttörőcsapat múltját Hasonlóan a megyében működő többi úttörőcsapathoz, a káli Gárdonyi Géza úttörő- csapat tagjai is nagy igyekezettel készülnek az évfordulóra. Az országos úttörőelnökség felhívásának eleget téve, a hármas jelszó jegyében serénykednek az úttörők és a kisdobosok: már elkészült az a tervezet, amelyben a termelőszövetkezet KISZ-fiataljai és a pajtások rögzítették a közösen végzendő társadalmi munka mozzanatait. Az elképzelések szerint együtt veszik majd ki a részüket a község és az iskola szépítéséből, csinosításából. A legnagyobb érdeklődésre egyébként a J—R 30 elnevezésű akció tarthat számot, ennek az egyik izgalmas része lesz a régi úttörőszokás szerint megrendezésre kerülő „hadijáték”. A jubileumi programban egyébként Kaiban is sor kerül az alapító tagokkal, az egykori úttörőkkel való beszélgetésre. A volt úttörőket a mostani piros nyakkendősök már felkeresték és egy kisebb kötetre, kiállításra való történetet, emléket gyűjtöttek össze tőlük. Színesíti a káli pajtások eseménysorozatát az a verseny is, amelynek során a különféle tantárgyaltból mérik össze a tudásukat az osztályok képviselői. A káli úttörők és kisdobosok úgy tervezik, hogy a régi piros nyakkendősökön kívül meghívják a rendezvényeikre a patronáló KISZ-eseket, szocialista brigádtagokat is. Nyugodtan alszanak a rókák Az álom simogatja a fényeket Földet nyer az álomszerű alvás Didereg a baj, ahol ez a fénylés enyeleg Mágikusan táncol a gyenge pásztor.” A vers távol van ugyan a remekmű minőségétől, az emberben valami mégis furcsán és bizalmatlanul fel- sajdul. Védekezésre kényszerül, és a lelke mélyén hálával gondol Diderotra, aki lenézte a matematikusokat és kihívóan írta le: egy kártyaparti és a matematika sok közös vonást mutat. A mai ember többé-ke- vésbé már hozzászokott a tudományos meglepetésekhez, sőt valamiféle bizalommal tölti el, hogy az orvos- tudomány színes tv-közve- títést produkál az emberi gyomorból, Washkanskyt, az új szívest — ha emlékszik még rá — már a távoli múlt romantikus alakjai közé sorolja, és természetes nyugalommal ül a televíziós készülék előtt, miközben a képernyőn űrhajókat kapcsolnak össze. Eljöhet az idő, amikor a verset gyártó komputerral akarjuk pótoltatni kötelező szellemi erőfeszítéseinket? Eljöhet az idő, amikor a családi terveket, az együttélést, a nyaralást, a bevásárlást, a gyerekszületést, a jövő összes kombinációját betápláljuk a bérházi számítógépbe, s a szemvillanásnyi idő alatt, míg az eredmény megszületik, Medárdus baráttal, a fantasztikus regényhőssel együtt sóhajtunk fel: Az, amit önmagámnak nevezhetek, idegen alakokra bomlott, az vagyok, akinek látszom, s nem látszom annak, aki vagyok...? A víz, a füves utak elágazása, a halak síkos érintése, a szemcsés, kavicsos folyópart, a fák fanyar, zöld illata, s minden más, ami hajdan az üveg tiszta csillogásával vetekedett — gyerekkori nosztalgia. A vágy azonban még él. A körülzáró házfalak még képzeletbeli tulajdonságokat kapnak: horgászöböl, gyümölcsfa ága, hűvös, titkos mélységbe vezető ösvény... Az ablakban ácsorgók, mint a lábadozó beteg, s fel-felrémlik a bonyolult gépezetek súlyos árnyéka. Tudom: nincs kegyetlenebb érzés, mint amikor az ember fölöslegesnek érzi magát. Mégis: van valami, amire a számítógép nem figyelhet fel, amit nem oldhat meg. Kell lenni valaminek, ami semmi másra át nem ruházható. A virágos ember bizonyosan. Az utca sarkán áll egy huzatos bódé. Az ablakból odalátok. A bódé hullámos, egykori sárgán fénylő műanyag teteje valósággal fe- ketéllik a szüntelenül hulló nagyvárosi koromtól. A bérházunk faláról átvezetett villanvdrót leszakadt. Az asztallap nagyságú pult nap mint nap megtelik az utcai járókelők hulladékaival. Az utcasenrő minden reggel letakarnia. A pult1 szekrényében, lakat mögött v= -„koznak az alumínium virágtartók. A virágos ember kezdettől fogva ellenszenves volt. Megjelenésre nézve alacsony, tolakodó arcú, aki minden reggel nyolc óra tájban érkezett dallamkürtös autójával, mint egy hivatalnok. Hízásra hajlamos, fiatal felesége szállt ki elsőnek a kocsiból, kemény pillantása végigsuhintott ík széles, öreg utcán, majd ki>* tényt kötött maga elé, el-» foglalta helyét a műanyag tető alatt, s egész nap virágokat kötözgetett. A virá«* gos ember latinos közvetJ lenséggel mindenbe beleJ ütötte az orrát. Naponta többször is hosszasan tar nácskozott a gyümölcsárussal, elvegyült az italból! előtt sörözgető férfiak között, időnként az üres taxiállomásról elcsalogatta a kocsira váró utasokat, s vidáman, már-már szemérmetlenül fuvarozgatott. Senki se gondolt arra, hogy a virágos ember egész nap dologtalanul lézeng, és az se jelent mást, hogy minden esta nagy halom virághulladék S más szemét maradt utánuk; Rajtam kívül talán mindenki a virágokra gondolt és nem a virágos emberre. A fiatal, csaknem vézna virágárus lányokra gondoltak, akik esténként vendéglőből vendéglőbe bolyongtak, és a vevők fényes, romantikus mosolygására, ahogy a visz- szajáró aprópénzre várnak, vagy egy fölényes kézmozdulattal lemondanak róla. Nekem fájt a virágos ember jelenléte. Mint ahogy fájdalmat és haragot kelt bennem a gyümölcsárus, aki kora reggel a csarnok állami pavilonjaiban összevásárolja a legszebb árut és egész nap busás felárral árusítja; az italbolt előtt támaszkodó életerős, mégis do- logtalan csavargók; a mun- kaerőkupecok, akik titkos fejpénzért dolgoznak, az egyiket hét vagy nyolc éve hiába hajszoltam riportfüzetemmel fél országon át, ma is büntetlenül kupecko- dik. A házunkban működő „tricotage” kapu alatti kirakata is ostoba fájdalmat okoz, minden reggel és este elfog egy erős érzés, hogy végre most bezúzom. Talán egy novella segít majd rajtam, amelyben megcselekszem. A virágos ember és a felesége tavasszal egyik napról a másikra eltűnt az utcából, (Folytatjuk.) „...és ott álltak megfürödve...” A strandolás árnyékairól TWER.Y ÁRPÁD
