Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-20 / 118. szám
Vezető szerep és szövetségi politika A MUNKÁSOSZTÁLY VEZETŐ SZEREPÉNEK szükségessége a marxizmus—lenin- izmus elméletében nem pusztán ideológiai követelmény; a munkásmozgalom gyakorlatában korántsem rövid távra szóló taktikai megfontolás. Älarx a kapitalizmus objektív mozgástörvényeinek, a munkásmozgalom történelmi tapasztalatainak vizsgálata révén mutatta ki, hogy a tőkés társadalom viszonyainak felszámolása csak a munkásosztály vezette szocialista forradalomban lehetséges. A munkásosztály vezető szerepének gondolata tehát nem más, mint a kapitalizmus belső mozgástendenciáinak tükröződése, a tőkés viszonyokat megdön- teni képes alapvető szubjektív erő felismerése. A kapitalizmus léte két alapvető osztály — munkás- osztály és a burzsoázia — ellentmondásán nyugszik. Ám a leginkább „tiszta” tőkés Viszonyok közepette is az osztályok és rétegek egész sora létezik, tevékenykedik, kapcsolódik be az osztályharcba. Egy részüknek a fennálló rend megőrzése az érdeke, nagyobb részük viszont maga is kiszolgáltatottja a tőkés kizsákmányolásnak, s ezért valamilyen módon meg akarja azt változtatni. A munkásosztálynak a kapitalizmus megdöntéséért vívott harca csak akkor lehet eredményes, ha maga mellé állítja és irányítja ezeknek az osztályoknak és rétegeknek a küzdelmét. Ezért a munkásosztály vezető szerepe elválaszthatatlan a szövetségi politikától: a vezető szerep tőkés viszonyok között a kapitalizmussal szemben álló szövetséges osztályok és rétegek politikai tevékenységének irányítását jelenti. * A munkásosztály vezető Szerepe és a szövetségi politika összefüggése méginkább előtérbe került Lenin korában, a monopolkapitalizmus ■kialakulásának és megerősödésének idején. A cári Oroszország társadalmi viszonyai, 8 feudális maradványok, a parasztság számbeli túlsúlya különösen fontossá tette a hatékony és széles körű szövetségi politika kialakítását. A SZÖVETSÉGESEKKEL való politikai együttműködés reális közös érdekeken alapul: a munkásosztály csak a dolgozó osztályok és rétegek segítségével tudja a kapitalizmust megdönteni, ezek az osztályok és rétegek viszont csak a munkásosztály vezetésével képesek megszabadulni a tőke uralmától. A közös érdekek mellett azonban mindig léteznek eltérő érdekek is, különböző elképzelések a forradalom céljáról és módszereiről. Ezért a szövetségesekkel való politikai együttműködés és az ideológiai bírálat elválaszthatatlan egymástól. A munkásosztálynak a szövetséget mindenkor úgy kell kiépítenie, hogy marxista-leninista elméletét ne adja fel, de ugyanakkor ideológiai vitákkal se nehezítse a közös politikai tevékenységet. Ezért az eszmei ideológiai harcot a politikai szövetségen belül elsődlegesen a meggyőzés módszerére kell alapoznia. A tőkés rendszer felszámolása, a szocializmus alapjainak lerakása után továbbra is megmarad a munkás- osztály vezető szerepének szükségessége. Ez a vezető szerep azonban új tartalommal telítődik, új formákban valósul meg. A közös cél, a fejlett szocialista társadalom megteremtése, fokozatosan kiszélesíti a munkásosztály társadalmi bázisát: a szövetségi politika mindinkább a szocialista nemzeti egység politikájává válik. Ezzel ösz- szefüggésben még inkább növekvő jelentőségre tesz szert a meggyőzés, az ideológiai munka: a fejlett szocialista társadalom csak az egész nép közös alkotó tevékenysége révén valósulhat meg. A vezető szerep ezért korántsem pusztán hatalmi eszközöket, adminisztratív intézkedéseket jelent, hanem politikai, elvi irányítást, a marxizmus—leninizmus eszméinek a meggyőzés módszereivel való általánossá tételét. A munkásosztály ^.. .vezető szerepe — szögezi le pártunk programnyilatkozata — a szocializmus építésé nek időszakában mindvégig megmarad, társadalmi befő lyása tovább erősödik. No vekszik politikai felkészültsége, általános és szakmai műveltsége. Soraiban emelkedik a magasabb képzettségű munkások száma, új igények és képességek is kifejlődnek, amelyek elősegítik mind több munkás aktív részvételét a termelési folya matok irányításában, a közéletben, a közügyek intézésében. A munkásosztály szerepe növekszik a szocialista életmód térhódításában és általánosabbá válásában is. A munkásosztály általános műveltségének, szakmai képzettségének emelése, új és növekvő szükségleteinek kielégítése nem csupán gazdasági, hanem lényeges társadalompolitikai feladat is”. A munkásosztály vezető szerepét döntő módon szervezetei, elsősorban a párt révén érvényesíti. Elvi jelentősége van annak is, hogy a párt, az állami és a társadalmi szervekben, a vállalati igazgatói tanácsokban, felügyelő bizottságokban kellő axányban tevékenykedjenek a munkában kiemelkedő, a közéleti tevékenységre jól felkészült munkások. Élet- és munkakörülményeiknek állandó javítása, műveltségük emelése ezért is nagyon fontos, a párt és az állam által mindenkor számon tartott feladat. De a munkás- osztály érdekeit, vezető szerepének érvényesülését segíti mindaz, ami a szocializmus fejlődését, a parasztság, az értelmiség, az alkalmazotti rétegek érdekeit szolgálja. A XI. KONGRESSZUSON ELFOGADOTT programnyilatkozat, amely társadalmunk következő 15—20 éves fejlődésének fontosabb céljait, feladatait jelölte meg, nemcsak a munkásosztály, hanem egész társadalmunk közös ügye: a fejlett szocialista társadalom mindnyájunk, közös tevékenységével épül fel, s az egész nemzet közös otthona lesz. J. Gy. Ä cukorprogram parancsa: Több répavetőmagot Harmadik esztendeje működik már Selypen a Mátra- vidéki Cukorgyárak répa- magüzeme. A Koppenhágából, dán cégektől érkezett korszerű gépek kezelését időközben tökéletesen elsajátította a telep mintegy negyven főnyi műszaki gárdája, s az elmúlt évben csaknem 100 vagonnyi répamagot dolgozott fel a két gépsor. Egyik végzi a koptatást, szegmentálást, polirozást, a másikon pedig olyan burkot kapnak az egycsírájú magvak, amely a talajba kerülve elősegíti gyors fejlődésüket. Növelhető teljesítmény Amikor Selypen jártunk, elmondotta dr. Papp József igazgató, hogy az üzem teljesítőképessége nincs kihasználva az évi 100 vagon répamaggal. Ennél jóval többet, legalább 140 vagonnyit fel tudnának dolgozni kampány idején három műszakban, utána pedig kettőben. Csakhogy nincs nyersanyag! — Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek elhanyagolják a vetőmagtermesztést, pedig a cukorgyárak, ahonnan mihozzánk kerül, igen jó árat fizetnek érte. Az idén például 6500 forint körül lesz egy mázsa jó minőségű nyersmag ára — mondotta az igazgató. — Azt természetesen nem állítom, hogy könnyű a termelése- Tíz hektár alatt nem is kifizető. De azon felül, s olyan remekül gépesített gazdaságokban, mint például a hatvani Lenin Termelőszövetkezet, igen komoly hasznot hozhat. Pillanatnyilag két komolyabb répamagtermesztő körzetről tudok. Egyik a szolnoki, másik a mezőhegyes! Innen kapjuk mi is a nyersanyag zömét. S ha ezekhez társulnának megyénk cukorrépatermesztő gazdaságai, néhány éven belül teljes kapacitással dolgozhatnánk. Ez különben népgazdasági érFiatalok szövetkezete Tarnaleleszen (Tudósítónktól.) A Tarnaleleszi Körzeti Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet négy községben dolgozik, s ebből három — Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz és Szentdomonkos — egyetlen út mentén helyezkedik el. A közös utca több mint 5 kilométer hosszú, ami már önmagában nehéz feladatot jelent az ÁFÉSZ-nek a lakosság áruellátásában és a kereskedelmi hálózat fejlesztésében. Ennek ellenére az utóbbi években mégis jelentős fejlődést értek el a szövetkezetben. Amiben nem kis része van a fiatal, alig több mint 30 esztendős elnöknek, Kovács Gyulának, aki hozzáértéssel végzi a munkáját, irányítja a vezetésére bízott kollektívát. — Szövetkezetünk működési területéhez tartozik a szomszédos , Fedémes is, ahol két vegyesüzletünk és egy italboltunk van. öí év alatt 29 millió forintról majdnem 46-ra növekedett a forgalmunk, pedig nem is nyitottunk új árudát vagy új áruházát. Nyereségünk már megközelíti a kétmillió forintot, amely félmillióval több az 1970. évinél. — Hogyan sikerült ilyen mértékben növelni a forgalmat? — Igyekeztünk mindenkor megfelelő árualapot biztosítani. Ezenkívül lényegesnek tartom, hogy dolgozóink nagy többsége fiatal, szereti munkáját és igyekszik a lakosság igényeit kielégíteni. Ezek után csak természetes, hogy a tarnaleleszi ÁFÉSZ- vezetése is a fiatalok kezében van. Az irodában például, ahol 14-en dolgoznak, 13-an tartoznak az ifjabb korosztályhoz. 26 év az átlagéletkor, s ez a szövetkezet egészét figyelembe véve is a 30 év alatt marad. Ezt a fiatal gárdát — természetesen az idősebb kollégák megfontolt szakmai tapasztalata segíti. Az elnök harmadik éve fogja össze az ÁFÉSZ szerteágazó tevékenységét. 13 esztendeje, hogy a szövetkezethez került, mint segédkönyvelő, később csoportvezető, belsőellenőr, főkönyvelő lett, majd az elnök nyugdíjba vonulása után a tagság neki szavazott bizalmat a legmagasabb tisztségre. i— A jó munkához elengedhetetlen az iskolai és szakmai képesítés — mondta Kovács Gyula. — Nálunk is követelmény ez, s segítjük dolgozóinkat, hogy tanuljanak, képezzék magukat. Ennélfogva egyetlen dolgozó kivételével minden alkalmazottnak megvan már az előírt szakmai képzettsége. Megbecsüljük a tanult embereket, s a munkában elért jó eredményeket is rendszere sen értékeli a szövetkeze: igazgatósága: kitüntetésben és pénzjutalomban részesítjük a legjobbakat. — Mi a tapasztalata: az idősebbekkel, vagy a fiatalokkal lehet könnyebben szót érteni? — A korban nem teszünk különbséget Az idősebbeket én is, de a többi fiatal dolgozó is szereti, tiszteli, hiszen gyakorlott emberek, s tapasztalatok nélkül a jó munka elképzelhetetlen. Viszont az is igaz, hogy a fiataloknak közvetlenebbül mondjuk meg véleményünket, ha hibát követnek el. S ez is jó. Mindennapi munkánkban meglehetősen sokat segít az idén megalakult KISZ-szervezet, amely elkészítette már akcióprogramját. Klubestek, vetélkedők, sportversenyek rendezését irányozta elő, de a fiatalok társadalmi munkával is támogatják a szövetkezetei. Sokszor hallani olyan véleményt, hogy a fiatalok inkább a városok felé vonzódnak, a nagyobb helységekben igyekeznek munkát keresni és letelepedni. Nos, erre valahogy rácáfol a tarnaleleszi ÁFÉSZ, ahol több mint félszáz ifjú ember talált munkalehetőséget és életpályát. Szabó Lajos Az áfész fiatal vezetői: balról Ipacs Éva főkönyvelő, Rabóczki Lajos szövetkezetpolitikai előadó, Kovács Gyula elnök, Kovács Józsefné KlSZ-titkár, Balázs Miklósné munkaügyi vezető. dek, hiszen a szegmentált, egycsírájú répa ve tőmagért jelenleg még sok ezer dollárt fizetünk ki nyugati cégeknek. A tartózkodás oka Természetesen arról is szó esett látogatásunk alkalmával, hogy: mi okozhatja a gazdaságok tartózkodását, miért nem karolják fel a ré- pamagtermesztést ? — Egy tényezőt már említettem. A vetőmagtermesztés munkaigényes, csak a gépesített szövetkezetekben hasznot hajtó. Am ennél sokkal inkább visszatartja a vállalkozó kedvet az a tény, hogy nincs elit vetőmagunk, s ugyanakkor kevés a mező- gazdaságban dolgozó, a cukorrépamag temesztéséhez értő szakember — jegyezte meg kérdésünk kapcsán dr. Papp József, majd hozzátette: A Cukoripari Tröszt évről évre igyekszik biztosítani dán piacról jó minőségű magot, de lehetőségei korlátozottak- Az lenne célszerű, s folyik is ilyesféle munka, ha itthon sikerülne kikísérletezni, továbbá növekvő mennyiségben termeszteni azt a minőséget, ami a hazai időjárás és talaj adottság mellett kifizetődővé, komoly hasznot hozóvá teszi a vállalkozást. Szakmai tanácskozás Mint az eddigiekből kiderült, a cukorprogram megvalósítása nem csak a répatermesztéstől függ. Belejátszik, segíti azt a jó minőségű vetőmag előállítása, majd feldolgozása. Ennek szorgalmazása, a módszerek tisztázása céljából a napokban országos jellegű tanácskozás volt Selypen, amelyre a házai gazdaságok, magfeldolgozók, cukorgyárak mellett elküldték képviselőiket néhány dán üzem vezetői is. Az értekezleten központi témaként szerepelt a sokat vitatott kérdés, hogy dugványozással, vagy átteleltetés- sel hasznosabb a magszaporítás? A választás, mint a selypi magüzem vezetője megjegyezte, éppen a minőség szempontjából döntő és meghatározó. A szakemberek többsége az átteleltetés előnyösebb voltát hangoztatta, mondván, hogy a dugványok erősen megsinylik a kiszedést, nem biztosított a magas maghozam. Itt hangzott el olyasféle igény is, hogy a magtermesztés iránt érdeklődő gazdaságok szakemberei részére tanfolyamot, illetve továbbképzést szervezzenek a legkorszerűbb módszerek elsajátítása végett. Mindezek szükségét, aho«' gyan előbbiekben szóvá tettük, közös érdek, a cukor- gyártás teljesítményének fokozása, a hazai piacellátás indokolja! (moldvay) Tovább javítják megyénk vízellátását Rekonstrukció Gyöngyösön 24 község programja Az erőfeszítések ellenére is közismertek Heves megye vízgondjai. Még ma sincs mindenütt igazán jó ivóvíz, nemegyszer csak csordogálnak, vagy éppen teljesen „elapadnak” a csapok. Vajon kedvezőbbre fordul-e a jelenlegi helyzet, várható-e javulás megyénk vízellátásában ? A kérdésre dr. Hortobágyi Istvánnál, a megyei tanács tervosztályának vezetőjénél kerestünk választ. Mint az osztályvezetőtől megtudtuk: az V. ötéves terv során mintegy 400 millió forintos — minden eddiginél nagyobb — összeggel fejlesztik Heves megye közműveit, túlnyomóan a vízműveket, a vízhálózatot. Az egri vízellátás javítására két elképzelés is van, közülük azonban valószínűleg az első, az átmeneti megoldásra kerül sor. Eszerint a Felsőtárkány fölött, a Barátrét környékén már felkutatott mező feltárásának előkészítését folytatják, illetve az itteni készletekből igyekeznek mielőbb biztosítani a helybeliek mellett az egriek által igényelt többlet vízmennyiséget. Az Andor- naktálya és Füzesabony közötti, illetve a nagyközség környékén levő kavicsteraszos vízmező kiaknázására pedig a későbbiekben teremtenek módot. A középtávú terv időszakában sor kerül a gyöngyösi vízmű rekonstrukciójára is, amelynek alkalmával a gépház, a savtalanító átépítésével, korszerűsítésével számottevően kívánják növelni a termelőkapacitást. A munkákat már meg is kezdték, s remélhetően jó ütemben, határidőre sikerül megvalósítani majd a teljes programot. Befejezik a mátrai re.-' nális vízmű kialakítását, * Gyöngyössolymos közelében új víztároló létesítésének előkészületeihez kezdenek. Bővítik a kútcsoportot és a víztermelő kapacitást Hatvanban és Hevesen is. A selypi medencében — amellett, hogy Petőfibányán és Apcon régi gondok eloszlatásán fáradoznak máris —> hozzálátnak a Zagyva völgyi településeket ellátó regionális rendszer megvalósításához, elsősorban Lőrinci és Zagyvaszántó igényeinek kielégítéséhez. Megvalósul az egercseM vízmű rekonstrukciója is. Víztársulások alakításával, a megyei tanács 40 millió forintos támogatásával biztosítják a jó ivóvizet Andor- naktálya, Balaton, Bükkszék, Egerszólát, Makiár, Novaj, Ostoros, Adács, Ecséd, Gyöngyöspata, Szűcsi, Egerfarmos, Erdőtelek, Tárnáméra, Zárónk, Tarnaörs, Erk, Átány, Aldebrő, Feldebrő, Tófalu, Egerbakta, Noszvaj és Szi- halom számára. E víztársulatok együttesen napi 4350 köbméter vizet juttatnak vízmüveikkel az összesen 180 kilométernyi hosszúságú vezetékeken a fogyasztókhoz. További jó hírek még a vízről: az egri török fürdőt — mint lapunk korábbi számában már közöltük —több száz év után ismét visszaállítják eredeti pompájába, hogy külsejében, belsejében megújulva szolgálhassa a gyógyítást. S ugyanekkor folytatják az Egerszalók melletti gyógyvíz hasznosításának előkészületi munkáit is. Mindezek feltétlenül biztatóak a jövőt illetően. Gy. Gy* üüO 1976. május 20., csütörtök i 1 /
