Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-20 / 118. szám

Vezető szerep és szövetségi politika A MUNKÁSOSZTÁLY VE­ZETŐ SZEREPÉNEK szüksé­gessége a marxizmus—lenin- izmus elméletében nem pusz­tán ideológiai követelmény; a munkásmozgalom gyakor­latában korántsem rövid távra szóló taktikai megfon­tolás. Älarx a kapitalizmus objektív mozgástörvényei­nek, a munkásmozgalom történelmi tapasztalatainak vizsgálata révén mutatta ki, hogy a tőkés társadalom vi­szonyainak felszámolása csak a munkásosztály vezet­te szocialista forradalomban lehetséges. A munkásosztály vezető szerepének gondolata tehát nem más, mint a kapi­talizmus belső mozgásten­denciáinak tükröződése, a tőkés viszonyokat megdön- teni képes alapvető szubjek­tív erő felismerése. A kapitalizmus léte két alapvető osztály — munkás- osztály és a burzsoázia — el­lentmondásán nyugszik. Ám a leginkább „tiszta” tőkés Viszonyok közepette is az osztályok és rétegek egész sora létezik, tevékenykedik, kapcsolódik be az osztály­harcba. Egy részüknek a fennálló rend megőrzése az érdeke, nagyobb részük vi­szont maga is kiszolgálta­tottja a tőkés kizsákmányo­lásnak, s ezért valamilyen módon meg akarja azt vál­toztatni. A munkásosztály­nak a kapitalizmus megdön­téséért vívott harca csak ak­kor lehet eredményes, ha maga mellé állítja és irányít­ja ezeknek az osztályoknak és rétegeknek a küzdelmét. Ezért a munkásosztály veze­tő szerepe elválaszthatatlan a szövetségi politikától: a vezető szerep tőkés viszo­nyok között a kapitalizmus­sal szemben álló szövetséges osztályok és rétegek politikai tevékenységének irányítását jelenti. * A munkásosztály vezető Szerepe és a szövetségi poli­tika összefüggése méginkább előtérbe került Lenin korá­ban, a monopolkapitalizmus ■kialakulásának és megerősö­désének idején. A cári Orosz­ország társadalmi viszonyai, 8 feudális maradványok, a parasztság számbeli túlsúlya különösen fontossá tette a hatékony és széles körű szö­vetségi politika kialakítását. A SZÖVETSÉGESEKKEL való politikai együttműködés reális közös érdekeken alapul: a munkásosz­tály csak a dolgozó osztályok és rétegek segítsé­gével tudja a kapitalizmust megdönteni, ezek az osztá­lyok és rétegek viszont csak a munkásosztály vezetésével képesek megszabadulni a tő­ke uralmától. A közös érde­kek mellett azonban mindig léteznek eltérő érdekek is, különböző elképzelések a forradalom céljáról és mód­szereiről. Ezért a szövetsé­gesekkel való politikai együttműködés és az ideoló­giai bírálat elválaszthatatlan egymástól. A munkásosztály­nak a szövetséget mindenkor úgy kell kiépítenie, hogy marxista-leninista elméletét ne adja fel, de ugyanakkor ideológiai vitákkal se nehe­zítse a közös politikai tevé­kenységet. Ezért az eszmei ideológiai harcot a politikai szövetségen belül elsődlege­sen a meggyőzés módszerére kell alapoznia. A tőkés rendszer felszá­molása, a szocializmus alap­jainak lerakása után tovább­ra is megmarad a munkás- osztály vezető szerepének szükségessége. Ez a vezető szerep azonban új tartalom­mal telítődik, új formákban valósul meg. A közös cél, a fejlett szocialista társadalom megteremtése, fokozatosan kiszélesíti a munkásosztály társadalmi bázisát: a szö­vetségi politika mindinkább a szocialista nemzeti egység politikájává válik. Ezzel ösz- szefüggésben még inkább növekvő jelentőségre tesz szert a meggyőzés, az ideoló­giai munka: a fejlett szocia­lista társadalom csak az egész nép közös alkotó tevé­kenysége révén valósulhat meg. A vezető szerep ezért korántsem pusztán hatalmi eszközöket, adminisztratív intézkedéseket jelent, hanem politikai, elvi irányítást, a marxizmus—leninizmus esz­méinek a meggyőzés módsze­reivel való általánossá téte­lét. A munkásosztály ^.. .ve­zető szerepe — szögezi le pártunk programnyilatkoza­ta — a szocializmus építésé nek időszakában mindvégig megmarad, társadalmi befő lyása tovább erősödik. No vekszik politikai felkészült­sége, általános és szakmai műveltsége. Soraiban emel­kedik a magasabb képzettsé­gű munkások száma, új igé­nyek és képességek is kifej­lődnek, amelyek elősegítik mind több munkás aktív részvételét a termelési folya matok irányításában, a köz­életben, a közügyek intézé­sében. A munkásosztály sze­repe növekszik a szocialista életmód térhódításában és ál­talánosabbá válásában is. A munkásosztály általános mű­veltségének, szakmai kép­zettségének emelése, új és növekvő szükségleteinek kie­légítése nem csupán gazda­sági, hanem lényeges társa­dalompolitikai feladat is”. A munkásosztály vezető szerepét döntő módon szer­vezetei, elsősorban a párt ré­vén érvényesíti. Elvi jelentő­sége van annak is, hogy a párt, az állami és a társadal­mi szervekben, a vállalati igazgatói tanácsokban, fel­ügyelő bizottságokban kellő axányban tevékenykedjenek a munkában kiemelkedő, a közéleti tevékenységre jól felkészült munkások. Élet- és munkakörülményeiknek állandó javítása, műveltsé­gük emelése ezért is nagyon fontos, a párt és az állam által mindenkor számon tar­tott feladat. De a munkás- osztály érdekeit, vezető sze­repének érvényesülését segí­ti mindaz, ami a szocializ­mus fejlődését, a parasztság, az értelmiség, az alkalma­zotti rétegek érdekeit szol­gálja. A XI. KONGRESSZUSON ELFOGADOTT programnyi­latkozat, amely társadal­munk következő 15—20 éves fejlődésének fontosabb cél­jait, feladatait jelölte meg, nemcsak a munkásosztály, hanem egész társadalmunk közös ügye: a fejlett szocia­lista társadalom mindnyá­junk, közös tevékenységével épül fel, s az egész nemzet közös otthona lesz. J. Gy. Ä cukorprogram parancsa: Több répavetőmagot Harmadik esztendeje mű­ködik már Selypen a Mátra- vidéki Cukorgyárak répa- magüzeme. A Koppenhágá­ból, dán cégektől érkezett korszerű gépek kezelését idő­közben tökéletesen elsajátí­totta a telep mintegy negy­ven főnyi műszaki gárdája, s az elmúlt évben csaknem 100 vagonnyi répamagot dolgo­zott fel a két gépsor. Egyik végzi a koptatást, szegmen­tálást, polirozást, a másikon pedig olyan burkot kapnak az egycsírájú magvak, amely a talajba kerülve elősegíti gyors fejlődésüket. Növelhető teljesítmény Amikor Selypen jártunk, elmondotta dr. Papp József igazgató, hogy az üzem tel­jesítőképessége nincs ki­használva az évi 100 vagon répamaggal. Ennél jóval töb­bet, legalább 140 vagonnyit fel tudnának dolgozni kam­pány idején három műszak­ban, utána pedig kettőben. Csakhogy nincs nyersanyag! — Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek elha­nyagolják a vetőmagtermesz­tést, pedig a cukorgyárak, ahonnan mihozzánk kerül, igen jó árat fizetnek érte. Az idén például 6500 forint kö­rül lesz egy mázsa jó minő­ségű nyersmag ára — mon­dotta az igazgató. — Azt ter­mészetesen nem állítom, hogy könnyű a termelése- Tíz hektár alatt nem is ki­fizető. De azon felül, s olyan remekül gépesített gazdasá­gokban, mint például a hat­vani Lenin Termelőszövet­kezet, igen komoly hasznot hozhat. Pillanatnyilag két ko­molyabb répamagtermesztő körzetről tudok. Egyik a szolnoki, másik a mezőhe­gyes! Innen kapjuk mi is a nyersanyag zömét. S ha ezek­hez társulnának megyénk cu­korrépatermesztő gazdaságai, néhány éven belül teljes ka­pacitással dolgozhatnánk. Ez különben népgazdasági ér­Fiatalok szövetkezete Tarnaleleszen (Tudósítónktól.) A Tarnaleleszi Körzeti Ál­talános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezet négy köz­ségben dolgozik, s ebből há­rom — Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz és Szentdomon­kos — egyetlen út mentén helyezkedik el. A közös ut­ca több mint 5 kilométer hosszú, ami már önmagá­ban nehéz feladatot jelent az ÁFÉSZ-nek a lakosság áruellátásában és a keres­kedelmi hálózat fejlesztésé­ben. Ennek ellenére az utóbbi években mégis jelentős fej­lődést értek el a szövetke­zetben. Amiben nem kis ré­sze van a fiatal, alig több mint 30 esztendős elnök­nek, Kovács Gyulának, aki hozzáértéssel végzi a mun­káját, irányítja a vezetésére bízott kollektívát. — Szövetkezetünk műkö­dési területéhez tartozik a szomszédos , Fedémes is, ahol két vegyesüzletünk és egy italboltunk van. öí év alatt 29 millió forintról majdnem 46-ra növekedett a forgal­munk, pedig nem is nyitot­tunk új árudát vagy új áru­házát. Nyereségünk már megközelíti a kétmillió fo­rintot, amely félmillióval több az 1970. évinél. — Hogyan sikerült ilyen mértékben növelni a forgal­mat? — Igyekeztünk mindenkor megfelelő árualapot biztosí­tani. Ezenkívül lényegesnek tartom, hogy dolgozóink nagy többsége fiatal, szere­ti munkáját és igyekszik a lakosság igényeit kielégíte­ni. Ezek után csak természetes, hogy a tarnaleleszi ÁFÉSZ- vezetése is a fiatalok kezé­ben van. Az irodában pél­dául, ahol 14-en dolgoznak, 13-an tartoznak az ifjabb korosztályhoz. 26 év az át­lagéletkor, s ez a szövetke­zet egészét figyelembe véve is a 30 év alatt marad. Ezt a fiatal gárdát — természe­tesen az idősebb kollégák megfontolt szakmai tapasz­talata segíti. Az elnök harmadik éve fogja össze az ÁFÉSZ szer­teágazó tevékenységét. 13 esztendeje, hogy a szövet­kezethez került, mint segéd­könyvelő, később csoportve­zető, belsőellenőr, főkönyve­lő lett, majd az elnök nyug­díjba vonulása után a tag­ság neki szavazott bizalmat a legmagasabb tisztségre. i— A jó munkához elen­gedhetetlen az iskolai és szakmai képesítés — mondta Kovács Gyula. — Nálunk is követelmény ez, s segítjük dolgozóinkat, hogy tanulja­nak, képezzék magukat. En­nélfogva egyetlen dolgozó kivételével minden alkalma­zottnak megvan már az elő­írt szakmai képzettsége. Meg­becsüljük a tanult embere­ket, s a munkában elért jó eredményeket is rendszere sen értékeli a szövetkeze: igazgatósága: kitüntetésben és pénzjutalomban részesít­jük a legjobbakat. — Mi a tapasztalata: az idősebbekkel, vagy a fiata­lokkal lehet könnyebben szót érteni? — A korban nem teszünk különbséget Az idősebbeket én is, de a többi fiatal dol­gozó is szereti, tiszteli, hi­szen gyakorlott emberek, s tapasztalatok nélkül a jó munka elképzelhetetlen. Vi­szont az is igaz, hogy a fia­taloknak közvetlenebbül mondjuk meg véleményün­ket, ha hibát követnek el. S ez is jó. Mindennapi mun­kánkban meglehetősen sokat segít az idén megalakult KISZ-szervezet, amely elké­szítette már akcióprogram­ját. Klubestek, vetélkedők, sportversenyek rendezését irányozta elő, de a fiatalok társadalmi munkával is tá­mogatják a szövetkezetei. Sokszor hallani olyan vé­leményt, hogy a fiatalok in­kább a városok felé von­zódnak, a nagyobb helysé­gekben igyekeznek munkát keresni és letelepedni. Nos, erre valahogy rácáfol a tar­naleleszi ÁFÉSZ, ahol több mint félszáz ifjú ember talált munkalehetőséget és életpályát. Szabó Lajos Az áfész fiatal vezetői: balról Ipacs Éva főkönyvelő, Rabóczki Lajos szövetkezetpolitikai előadó, Kovács Gyula elnök, Kovács Józsefné KlSZ-titkár, Balázs Miklósné munkaügyi vezető. dek, hiszen a szegmentált, egycsírájú répa ve tőmagért jelenleg még sok ezer dol­lárt fizetünk ki nyugati cé­geknek. A tartózkodás oka Természetesen arról is szó esett látogatásunk alkalmá­val, hogy: mi okozhatja a gazdaságok tartózkodását, miért nem karolják fel a ré- pamagtermesztést ? — Egy tényezőt már emlí­tettem. A vetőmagtermesztés munkaigényes, csak a gépesí­tett szövetkezetekben hasz­not hajtó. Am ennél sokkal inkább visszatartja a vállal­kozó kedvet az a tény, hogy nincs elit vetőmagunk, s ugyanakkor kevés a mező- gazdaságban dolgozó, a cu­korrépamag temesztéséhez értő szakember — jegyezte meg kérdésünk kapcsán dr. Papp József, majd hozzátet­te: A Cukoripari Tröszt év­ről évre igyekszik biztosíta­ni dán piacról jó minőségű magot, de lehetőségei korlá­tozottak- Az lenne célszerű, s folyik is ilyesféle munka, ha itthon sikerülne kikísérletez­ni, továbbá növekvő mennyi­ségben termeszteni azt a mi­nőséget, ami a hazai időjá­rás és talaj adottság mellett kifizetődővé, komoly hasznot hozóvá teszi a vállalkozást. Szakmai tanácskozás Mint az eddigiekből kide­rült, a cukorprogram megva­lósítása nem csak a répater­mesztéstől függ. Belejátszik, segíti azt a jó minőségű ve­tőmag előállítása, majd fel­dolgozása. Ennek szorgalma­zása, a módszerek tisztázá­sa céljából a napokban or­szágos jellegű tanácskozás volt Selypen, amelyre a há­zai gazdaságok, magfeldol­gozók, cukorgyárak mellett elküldték képviselőiket né­hány dán üzem vezetői is. Az értekezleten központi témaként szerepelt a sokat vitatott kérdés, hogy dugvá­nyozással, vagy átteleltetés- sel hasznosabb a magszaporí­tás? A választás, mint a selypi magüzem vezetője megjegyezte, éppen a minő­ség szempontjából döntő és meghatározó. A szakemberek többsége az átteleltetés elő­nyösebb voltát hangoztatta, mondván, hogy a dugványok erősen megsinylik a kisze­dést, nem biztosított a magas maghozam. Itt hangzott el olyasféle igény is, hogy a magtermesztés iránt érdeklő­dő gazdaságok szakemberei részére tanfolyamot, illetve továbbképzést szervezzenek a legkorszerűbb módszerek elsajátítása végett. Mindezek szükségét, aho«' gyan előbbiekben szóvá tet­tük, közös érdek, a cukor- gyártás teljesítményének fo­kozása, a hazai piacellátás indokolja! (moldvay) Tovább javítják megyénk vízellátását Rekonstrukció Gyöngyösön 24 község programja Az erőfeszítések ellenére is közismertek Heves megye vízgondjai. Még ma sincs mindenütt igazán jó ivóvíz, nemegyszer csak csordogál­nak, vagy éppen teljesen „elapadnak” a csapok. Vajon kedvezőbbre for­dul-e a jelenlegi helyzet, várható-e javulás megyénk vízellátásában ? A kérdésre dr. Hortobágyi Istvánnál, a megyei tanács tervosztályának vezetőjénél kerestünk választ. Mint az osztályvezetőtől megtudtuk: az V. ötéves terv során mintegy 400 mil­lió forintos — minden ed­diginél nagyobb — összeg­gel fejlesztik Heves megye közműveit, túlnyomóan a vízműveket, a vízhálózatot. Az egri vízellátás javítá­sára két elképzelés is van, közülük azonban valószínű­leg az első, az átmeneti megoldásra kerül sor. Esze­rint a Felsőtárkány fölött, a Barátrét környékén már fel­kutatott mező feltárásának előkészítését folytatják, il­letve az itteni készletekből igyekeznek mielőbb biztosí­tani a helybeliek mellett az egriek által igényelt többlet vízmennyiséget. Az Andor- naktálya és Füzesabony kö­zötti, illetve a nagyközség környékén levő kavicstera­szos vízmező kiaknázására pedig a későbbiekben te­remtenek módot. A középtávú terv idősza­kában sor kerül a gyön­gyösi vízmű rekonstrukciójá­ra is, amelynek alkalmával a gépház, a savtalanító át­építésével, korszerűsítésével számottevően kívánják nö­velni a termelőkapacitást. A munkákat már meg is kezd­ték, s remélhetően jó ütem­ben, határidőre sikerül meg­valósítani majd a teljes programot. Befejezik a mátrai re.-' nális vízmű kialakítását, * Gyöngyössolymos közelében új víztároló létesítésének előkészületeihez kezdenek. Bővítik a kútcsoportot és a víztermelő kapacitást Hat­vanban és Hevesen is. A selypi medencében — amel­lett, hogy Petőfibányán és Apcon régi gondok eloszla­tásán fáradoznak máris —> hozzálátnak a Zagyva völgyi településeket ellátó regioná­lis rendszer megvalósításá­hoz, elsősorban Lőrinci és Zagyvaszántó igényeinek ki­elégítéséhez. Megvalósul az egercseM vízmű rekonstrukciója is. Víztársulások alakításával, a megyei tanács 40 millió fo­rintos támogatásával bizto­sítják a jó ivóvizet Andor- naktálya, Balaton, Bükkszék, Egerszólát, Makiár, Novaj, Ostoros, Adács, Ecséd, Gyön­gyöspata, Szűcsi, Egerfarmos, Erdőtelek, Tárnáméra, Zá­rónk, Tarnaörs, Erk, Átány, Aldebrő, Feldebrő, Tófalu, Egerbakta, Noszvaj és Szi- halom számára. E víztársu­latok együttesen napi 4350 köbméter vizet juttatnak vízmüveikkel az összesen 180 kilométernyi hosszúságú ve­zetékeken a fogyasztókhoz. További jó hírek még a vízről: az egri török fürdőt — mint lapunk korábbi szá­mában már közöltük —több száz év után ismét vissza­állítják eredeti pompájába, hogy külsejében, belsejében megújulva szolgálhassa a gyógyítást. S ugyanekkor folytatják az Egerszalók melletti gyógyvíz hasznosítá­sának előkészületi munkáit is. Mindezek feltétlenül biz­tatóak a jövőt illetően. Gy. Gy* üüO 1976. május 20., csütörtök i 1 /

Next

/
Thumbnails
Contents