Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-02 / 79. szám
\ Színvonalas oktatás az ATI-nál Évente 2500 Járművezetőt képeznek ki 17.50 „Előszó helyett” címmel a hamarosan megkezdődő „Harmadik határ” című magyar—lengyel koo- produkcióban készült filmsorozathoz hallunk bevezetőt. A nyolcrészes, kalandos történethez, amely a második világháború eseményeit idézi fel a Magyarországra menekült lengyelek szem_ szögéből. Sipos Tamás, a sorozat dramaturg - , dr. Godó Agnes hadtörténész és dr. Karsai Elek történész fűz kommentárt. 18.35-kor „A hétköznapok politikája'’ című sorozatban a párt vezető szerepéről mondják el véleményüket az adás meghívottjai, munkások, tér. n lelőszövetkezeti parasztok. Este 20.05-kor befejeződik az „Itt járt Mátyás király” című. zenés produkció, majd 21.05-kor a magyar tájakat bemutató sorozatban a Kiskunság geológiai kialakulásával ismerkedhetünk meg. 21.30-kor 45 perces dokumentumfilm kerül képernyőre, amely a határőrök felkészülését kívánja ábrázolni, „Önzők” címmel. Jő tapasztalatai vannak a népfront közjogi munkaterü. létén az új törvények előzetes társadalmi vitáinak, amint az a legutóbb elfogadott környezetvédelmi törvény előkészítésében is megmutatkozott — több képviselő is szólt erről az ország, gyűlés tavaszi ülésszakán. A formálódó jogszabályok ilyen széles körű véleményeztetése a jogalkotásban való nép- íront-közreműködést jelenti. Most viszont felmerült az a gondolat, hogy a jogalkalma, zásban, nevezetesen a társadalmi bíráskodásban is hasznosíthatók a Hazafias Népfrontnál. a mozgalmi aktivistáknál felgyülemlett tapasztalatok. Az elgondolás annak az új jogszabálynak a megszületése kapcsán fogant, amelyet az Elnöki Tanács alkotott — 1975 decemberében — a társadalmi bíróságokról szóló, törvényerejű rendeletéként A jogszabály értelmében a társadalmi bíróságok a dolgozók választott szervei, feladatuk. hogy a hatáskörükbe tartozó ügyeket elbírálják, döntéseikkel neveljék a dől. gozókat a szocialista együtt, élés szabályainak megtartására. a fegyelmezett munkára. a társadalmi tulajdon védelmére. és segítsék elő a szocialista demokrácia fejlesztését. Az új rendelkezések szerint a társadalmi bíróságok széles körben létesíthetők: nemcsak a vállala. toknál — mint korábban —, hanem a szövetkezetekben is. Sőt. esetenként egy-egy ügy e. bírálására a szocialista brigádon belül is lehet alakíts ni társadalmi bíróságot. Míg a vállalatoknál a jogszabály a vállalati szakszervezeti szervet jelöli meg, hogy köteles a társadalmi bíróságok megalakítását és működését elő. segíteni, addig a szövetkezetek. különösén a termelőszövetkezetek vonatkozásában közvetlenül nincs ilyen társadalmi szervezet. , A Hazafias Népfrontnak már van tapasztalata a bírósági népi ülnökök választáséban. Ezt a tapasztalatot hasznosítani tudják a társadalmi bíróságok tagjainak megválasztásánál úgy. hogy 1976. április 2., péntek A motorizáció rohamos terjedése mind jelentősebb feladatokat ró az ATI-ra. az Autóközlekedési Tanintézet, re. Vezetői engedélyhez szeretnének jutni azok. akiknek gépjárművük van. s mielőbb jogosítványt akarnak szerezni azok is. akik csupán barátkoznak a gondolattal, hogy személygépkocsit vagy motorkerékpárt vásárolnak. Az úrvezetők mellett nagyon sokan vannak olyanok, akik hivatásnak, szakmának választják a gépkocsivezetést, s ezek oktatása. kiképzése ugyancsak a tanintézetre hárul. Hogyan tudnak eleget, tenni feladataiknak. erről kérdeztük Elek Lászlót, az Autóközlekedési Tanintézet egri iskolájának, vezetőjét. A járművezetők szervezett, intézményes képzése 15 éve kezdődött Egerben, s azóta az élet követelményeivel lépést tartva fejlődött és fejlődik. Az utóbbi években az igények olyan erős felfutása ta_ pasztaiható, hogy a Technika Házában kialakított tantermek is szűkössé váltak és új kiképzőbázis megteremtéséről kell gondoskodniuk. Hat évvel ezelőtt 1000— 1200 magángépjármű-vezető és 100—120 hivatásos gépkocsivezető képzését kellett ellátniuk. A járművezető-jelöl, tek száma azóta több mint a kétszeresére növekedett. Évente 2500 új gépjárművezető kap jogosítványt, s a segítenek erre rátermett, munkájukat példásan és becsületesen végző dolgozókat, szövetkezeti tagokat javasolni. A népfrontmozgalom jelentős segítséget nyújthat a társadalmi bíróságoknak a HNF keretében tevékenyke. dő jogászok útján is. A népfrontbizottságok mindenhol kötöttek együttműködési megállapodást az ottani ügyvédi munkaközösségekkel. Ezt az együttműködést a jogi felvilágosító munkán túl igen jól lehet hasznosítani a társadalmi bíróságok tevékenységének a segítésében. A kuruc katonáik nagy része protestáns volt, és úgy gondolták, hogy ütött a katolikusok órája. Sok helyen véres összeütközésre került sor az egykor elkobozott templomok, iskolák visszavételére. Rákóczi rendeletet adott ki, amelyben megtilt minden vallási gyűlölködést. A parókiák, templomok, iskolák felekezeti hovatartozásáról pedig majd ítél az országgyűlés. Környezete jól ismerte a fejedelem mély vallásosságát, csodálkozva látta azt a határozott biztonságot, mely- lyel felülemelkedett saját vallásának kötöttségein, előítéletein. Környezetének meg kellett éreznie, hogy itt az ország vezetője irányít és nem a protestáns vagy katolikus tanácsaitól vezetett katolikus főúr. A fejedelem világosan látja, hogy a vallási ellentét kiélezése olyan érvágás lenne, melyen át könnyen elvérezhetnek a szabadságért fegyvert emelt ország hű fiai. Telekesy István, aki korábban maga állt Eger város védőinek az élére és Almássy kurucainak a Hatvani-kapu ellen intézett rohamét vissza is verte, most azonban kiengesztelődik és a szabadságharc végéig Rákóczi püspöke lesz. Rákóczi Ferencnek az egri vár a hadiszállása, s ez lett egy jó ideig Rákóczi diplomáciai és hadi intézkedéseinek központja. Itt fogadta a külföldi követeket, a békedelc- gációkat és ebben a városban alakította ki a hadsereg szervezeti rendjét, a hadi iskolát, valamint a hadiipar alapjait. képzésben részt vevők 10 százaléka lesz hivatásos gépkocsivezető . Az egri iskola 33 gyakorlati szakoktatóval, két elméleti oktatóval, 26 személy, és 3 tehergépkocsival rendelkezik. Mintegy 100-ra tehető azoknak a száma, akik másodállásban, szabad idejükben segítik a gyakorlati és az elméleti képzés munkáját. Jó kapcsolatok fűzik az iskolát a Volán Vállalathoz, a tanárképző főiskola műszaki tanszékéhez, s minden feltétel biztosított ahhoz, hogy az élet követelményeihez igazodva fejleszteni tudják az oktatás színvonalát. Korszerű. „járóképes” gépkocsi szolgálja a tantermi képzést. S a gyakorlati oktatásban is ott tartanak, hogy csupa új autóik vannak, gépkocsijaikat háromévi használat után folyamatosan újakra cserélik ki. A korábbiakhoz képest megújult, átalakult az elmé- leti oktatás. A műszaki ismeretek oktatása például csak az üzemeltetés tudni, valóira korlátozódik. A különböző hibák kijavítására nem tanítják a jelölteket, hiszen ezekhez rendelkezésre áll a szervizek szakember- gárdája. Növelték a vezetés- technikai ismeretek óraszámát, amelynek anyaga nem. csak a KRESZ-hez, & műszaki. mechanikai ismeretekhez kötődik, hanem közlekedési Szoros kapcsolatuk van a népfrontbizottságoknak a szakszervezeti bizottságokkal és jó az együttműködés közöttük. Ezt a gyümölcsöző együttműködést is tovább lehet fejleszteni a társadalmi bíróságok tevékenységének segítésében. A jól és rendsze. résén működő társadalmi bíróságok megfelelő fórumai az üzemi és szövetkezeti demokráciának. Hatékonyan közre, működnek a dolgozók neve. lésében, a munkafegyelem és az együtt élési szabályok betartásában. Eger, Rákóczi mondása szerint az „ország közepe”, most a felszabadult Magyar- ország központja, több hónapig lesz tanúja a fejedelem országépítő és szervező tevékenységének. A harcokban a kezdeményezés a kurucok kezében van. Rákóczi átütő, az egész országot felszabadító kuruc győzelmet akar. Az előkészítés, szervezés nagy munkája vár rá Egerben. „A telet Egerben töltöttem, hogy a következő hadjáratot előkészítsem” — írja Emlékirataiban. Egyik levelében, melyet ezekben a napokban vetett papírra, már azt írja, hogy „magunk mind azért, hogy francia követet excipiálhassuk (fogadhassuk) mint pedig, hogy a várakban jó provisiót (élelmiszergyűjtést) tegyünk és újabb hadakat gyújtsunk, ide Egerbe jöttünk”. XIV. Lajos francia király még a múlt év tavaszán elküldte Magyarországra meghatalmazott követét, aki március elején érkezett Rákóczi egri udvarába. A fejedelem még megérkezése napján titkos kihallgatáson fogadta a francia követet, amely mindkettőjük számára nagy csalódást jelentett. „Mit tud adni az ország a fejedelemnek a háború etikához, s a különböző veszélyforrások tárgyköréhez is. Növelték az egészségügyi ismeretek oktatásának óraszámát is, amelynek keretében a megtörtént közúti balesetek tapasztalatait hasznosítják az elsősegélynyújtás módszereinek elsajátítására. A gyakorlati képzésen nem változtattak. A kötelező vezetési gyakorlat az előírások szerint 30 óra, a megyei átlag 37—40 óra között van. Az évente kiképzett 2500 gép- járművezető 40 százalékának, főként a 20—30 év közöttiek korosztályainak, elegendő a 30 órás gyakorlati vezetés. Az idősebb jelöltek — amint a tapasztalat igazolja — nehe zebben tudnak alkalmazkodni a forgalomhoz, s ezért számukra több gyakorlati óra szükséges. A plusz órákat megvásárolhatják, ami így sokkal olcsóbb, mintha a sikertelen vizsga után kényszerülnek további gyakorlásra. Nagyon sok embert érdekel, s ezért megkérdeztük: sokat kell-e várni, hogy valaki vezetői engedélyhez jusson? A válasz megnyugtató: az ATI egri iskolájánál nem kell sorba állni, nem kell sokat várni arra, hogy valaki a tanfolyamokra beíratkoz- hassék. Hat-nyolc hét az elméleti oktatás, s ezen belül 3—4 hét a gyakorlati képzés. Két hónap tehát az az idő. amelynek során vezetői engedélyt lehet szerezni. Az ok. tatás idejét lerövidíteni nem lehet! Szóltunk arról, hogy az ATI egri iskolája „kinőtte” á nem is olyan régi helyiségeit. Megvásárolták a tanár, képző főiskola Széchenyi utcai kollégiumát, s itt alakítják ki az új központi kiképzőbázist. Az új bázison a legkorszerűbb körülmények között sajátíthatják el az újabb jelöltek a gépjárművezetés ismeretét. | Speciális elektronikus berendezések állnak majd az oktatás és vizsgáztatás rendelkezésére. s ugyanitt lehetőséget teremtenek a hivatásos gépjárművezetők szervezett és intézményes továbbképzésére is. folytatására? — teszi fel a kérdést a követ Rákóczinak. „Az ország teljesen elpusztult — méri fel Rákóczi tárgyilagosan a helyzetet —, a pé?iz ritka. Én nem tartottam helyesnek, hogy adókat vezessek be, mert az a szándékom, hogy ezzel az enyhe bánásmóddal is a szabadság gondolatát vésem be az elmékbe.” Az ország jövedelme vámokból bánya- és sójövedelmekből áll. Ez évente csak miátegy 600000 forintot tesz ki. Az ország nem tud többet adni, csak ami a csapatok ellátására és takarmányozására szükséges.” A továbbiakban Rákóczi világosan és kimerítően tájékoztatta a francia követet külpolitikai elgondolásairól és terveiről, feltúrta előtte a szabadságért fegyvert fogott nemzet hősies erőfeszítéseit A világlátott francia diplomatának meg kellett győződnie arról, hogy széles látókörű vezetővel áll szemben, talán ezért is kezdi meg ellene az alattomos támadást már a következő napokban. Nem sokkal a kihallgatás után azt írja naplójában ugyanis a francia követ, hogy Rákócziban a világ legálnokabb és leggonoszabb emberét ismerte meg. A fejedelemnek tehát le kellett számolnia azzal a reménnyel, hogy a francia A népfronttapasztalatok hasznosítása a társadalmi bíráskodásban (pataky) GRÚZ JÁNOS: a kurucok Vezérlő Fejedelme 9. Eger a fejedelmi udvar fényében Egymás között Az öregség Az életkor meghosszabbodása sürgetően veti fel az idgsl öreg emberekkel való törődés fontosságát. Simone dg Beauvoir Az öregség című könyvében leírja, hogy az örer gekkel kapcsolatban! majdnem mindenkinek rossz a lelkiismerete, és ezért gyakran hallgatás veszi körül ezt a témát* A mi társadalmunkban szerencsére más a helyzet. In-( tézményesen és egyénenként törődünk az öregekkel, de nem biztos, hogy eleget, okosan és kellő tapintattal. Mindenekelőtt a hosszabbra nyúlt életkor, gyógyítói munka eredménye, hogy a nyugdíjkorhatárt elért 55 éves nő, és 60 éves férfi még magatehetős, munkára, elfoglaltságra vágyik, tervei, elképzelései vannak. Elég, ha csupán a termelőszövetkezetek alaposan megszaporodott nyugdíjasaira gondolunk, akik derekasan részt vállalnak a munkából, Elérték az öregkort! Törődni kell velük, segíteni kell nekik« de másképpen, mint a hetedik, nyolcadik évtizedet taposó- kat. — Mit mond a szociológus? — Differenciáltan kell törődni az öregekkel. — Mit mond a fiatal gyárigazgató? — Szív kell az öregekhez. — És mit mondanak az öregek? — Az öregségre készülni kell. Aki szerencsés és megerl az öregkort, annak meg kell ismernie az öregkori élet szabályait. Számomra az öregség nem elsősorban azt jelenti; hogy megőszültem, a bőröm megráncosodott, hogy a gerincem csigolyái közelebb kerültek egymáshoz, még csak az sem, hogy sorvad tabbak az izmaim, érrendszerem veszített a rugalmasságából. Ezeket az öregség természetes velejárói-» nak tartom. Az én öregségem tele van tervekkel, megvalósít tásra váró feladatokkal. ) — Ön mérnök. Milyen tervekről beszél? * — Sokoldalú, érdeklődő ember vagyok. Minden érdeket! ami a világban történik. Mindig szerettem volna rajzolni; festeni. E kedves hobbymra korábban sohasem jutott időraj Jöjjön! Nézze meg a képeimet! Hétvégeken tervszerűm jáH rom a Bükköt Nem rohanok. Mindent megfigyelek, lefény-i képezek. Aztán itt vannak a gyermekeim, az unokáim. •. 1 — Mi lehet egy öreg számára a legnagyobb veszély? ’ — A szellemi étvágytalanság. A közöny. A kíváncsiság hanyatlása. A tökéletes tétlenség előbb-utóbb pusztulást szül. Egyik falusi ismerősöm hatvanhat esztendős korában! szőlőt telepített. Amikor arra jártam, akaratlanul is lesírt arcomról: — Mi a jófenét csinálsz már, öreg? Észrevette és nem hagyta megjegyzés nélkül a szó néíj küli véleményt t — Amint látod, szőlőt telepítek, mert sokáig szeretné® élni, és meg akarlak majd kínálni a saját termésű borom-; bői. Amikor nyolcvanhat esztendős korában betegágyánál meglátogattam, így szólt á feleségéhez: — Hozz be, fiam, egy üveggel az öreg szőlő borából. 14 Egymás után épülnek a szociális otthonok, gomba módjára szaporodnak a falusi napközik, ahol az idős emberei« töltik idejüket. A jövő feladata, hogy olyanok foglalkozzanak velük, akik nemcsak gondozzál«, gyógyítják őket dg akik" „értének” is hozzájuk. ; ■ ,, Az emberek nagy többsége szomorúan, vágy lázadozvá fogadja az elkerülhetetlen öregséget Egyesek még a halálnál is visszataszítóbbnak tartják. Simone de Beauvoir hasznos tanáccsal szolgál: öregségünkben olyan célokat igyekezzünk megvalósítani, amelyek értelmet adnak az életünk-1 nek. Odaadó szolgálat egyes embereknek, közösségeknek, ügyeknek. Amíg élünk, mindig legyenek vágyaink, terveink, tennivalóink... Szalay István király megbízottjában segítőre és őszinte támogatóra talált Egerben ismét megjelennek a bécsi udvar megbízottjai, hogy újra felvegyék a béketárgyalások fonalát, és Anglia és Hollandia követe is megbékélésre biztatja a fejedelmet. Rákóczi azonban elhatározta, hogy addig, amíg nem lát megfelelő biztosítékot az ország szabadságának megmaradására, nem bocsátkozik tárgyalásokba és nem teszi le kezéből a fegyvert A háború folytatásának, sikeres haditettek előkészítésének munkáját végzi Egerben. Ha végigtekint Magyarország térképén, megállapítja: a kurucok fölényes hadihelyzetben vannak. A tél folyamán a császári hadsereg annyira tönkrement, hogy Bécs a dán királytól kért segítséget. Rákóczi úgy látta: „a dán segédcsapatok nélkül a németek nem is tudták volna a hadjáratot folytatni”. ö viszont érezte a megyék támogatását, a nép bizalmát. Heves vármegye rendjei nemcsak csatlakoznak Rákóczihoz, hanem jelentős mértékben támogatták is. Reszt vettek Rákóczi táborozásában, s a fejedelem ha . .1 ré- s: .'.re embert és ént. biz- tV- -' v.k. A var./.egyel köz- gTű'.és jegyzőkönyvének tanúsága szerint 1704-ben háromszáz lovast adott. Egy évvel később már az andor- Jiakí táborban Heves vármegye lovassága 240, gyalogsága 3fi0 emberből állott. A megye jelentős mennyiségű élelmiszereket is adott a kuruc hadseregnek. Pontosan megállapították a tiszte® és katonák díjazását is. Az egri táborban fáradhat tatlanul munkálkodó feje-» delem sokat időzött csapatainál, mihelyt kitavaszodott^ Zrínyi Ilona portréja. (A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből.) ott élt közöttük. A táborban. Eger várostól négy- mérföldnyire, gyakran tartott szemlét gránátosai fölött. A francia követ kísérője, illetve titkára, Chamil- iard _ naplój ában részletesen beszámolt Rákóczival való találkozásáról és élményeiről. „Hagy és jól megtermett ember (a fejedelem), kb, Ö4 éves (ekkor még 29 éves volt): haja gesztenye színű, teltarcú, élénk tekintetű, szép raber és jó lovas. (EolytatjukJ i /
