Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-10 / 86. szám

Vit ág proletárjai egyesületek! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 86. szám \ ÁRA: 80 FILLÉR 1976. április 10., szombat A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A dolgozók szemléleti és cselekvési egysége erősödött Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa Az ülésen részt vett Fock Jenő és Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja is A tanácsülés a magyar szakszervezetek XXIII kong­resszusa óta végzett munka értékelését és a további fel­adatok meghatározását tűzte napirendjére. A SZOT el­nökségének írásos beszámo­lójához Gál László, a SZOT titjcára fűzött szóbeli ki­egészítést. Gál László rámutatott, hogy a magyar szakszerveze­tek XXIII. kongresszusa óta eltelt időszakban a szakszer­vezetek átfogó politikai mun­kával segítették a népgaz­dasági célok megvalósítását. Mint mondotta, a feladatok végrehajtására kedvező a légkör, az emberek szemlé­leti és cselekvési egysége erősödött. A vállalati tervek is azt tükrözik, hogy hatéko­nyabb munkára, a termelés szerkezetének korszerűsíté- tésére, az export fokozására törekszik a vállalatok több­Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Dr. Papp Lajos államtit­kárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével pénteken a Par­lament Gobelin-termében ér­tekezletet tartottak a főváro­si, a megyéi, és a megyei' vá­rosi tanácsok elnökei. Az ülésen — amelyen részt vett Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, Lendvai István és Hoós Já­nos. az MSZMP KB osztály­vezető-helyettesei — Szilá­gyi Lajos miniszterhelyettes számolt be az építésügyi ága­zat ötödik ötéves tervi fel­adatairól. A következő öt esztendő­ben az építésügyi ágazat fel­adatai is jelentősen nőnek, a terv számítások — 1980-ig — az építési szükségleteket 580 milliárd forintba jelölik meg. Az ipar építési igénye/' az ö'ödik ötéves terv időszaká­ban mintegy 85—88 milliárd forint. Az építőanyagiparnak az építőipar és a lakosság ki­egyensúlyozott anyagellátá­Támogatjuk a paleszliiiai arab nép harcát Az Országos Béketanács nyilatkozata Április 9., a palesztin nem­zetközi szolidaritás napja al­kalmából az Országos Béke­tanács Elnöksége pénteken nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyozza: a •magyar béke- és szolidaritási mozgalom kezdettől fogva cselekvőén támogatja a Pa­lesztinái arab nép harcát. Meggyőződésünk, hogy csak akkor lehet tartós és szilárd béke a Közel-Keleten, ha az összes megszállt arab terü­let visszakerül jogos tulaj­donosai birtokába, ha bizto­sítják e térség valamennyi népének .elidegeníthetetlen jogát az önálló állami létre. Az igaz barátaira támaszko­dó. az antiimperialista erők­kel összefogó, független, de­mokratikus állama létreho­zásáért küzdő palesztinai arab nép, a palesztinai fel­szabadítás! szervezet minden­kor számíthat szolidaritá­sunkra — hangzik az OBT nyilatkozata. sát kell biztosítania — hang­súlyozta a miniszterhelyet­tes. Az építőiparnak különö­sen a kiemelt nagyberuházá­sok jelentenek növekvő fel­adatot; értékük eléri a 51—53 milliárd forintot. Így az egy beruházásra • jutó építési fel­adat évenként mintegy 25 százalékkal emelkedik; az 1975. évi átlagosan 130 millió forintos ■ építési feladat a tervidőszak végére éléin -á 300 millió forintot, sőt egyes beruházásokon — a csúcs- időszakban — meghaladja az 500 milliót, illetve megköze­líti az egymilliárd forintot. Hasonló fontosságú fel­adat a lakásfejlesztési prog­ram megvalósítása, valamint a közműépítés és a fenntar­tási építés. Az ötödik ötéves terv mintegy 430—440 ezer lakás megépítését irányozza elő. Állami eszközökből 150 —160 ezer lakás valósul meg. E lakások átlagos alap» területe 53 négyzetméter, az új otthonok több mint 60 százalékát a városokban hoz­zák tető alá. Az egészségügyi ellátás jobbátételében változatlanul kiemelt feladat a kórházak fejlesztése; 10 500 korszerűen felszerelt új gyógyintézeti ágyat létesítenek és korsze­rűsítik a régi intézmények egy részét. Bővítik a bölcső dék, a csecsemőotthonok és az egészségügyi gyermek- és szociális otthonok hálózatát. A tervben szerepel mintegy 75 ezer új óvodai hely, 5200 általános iskolai, valamint szakmunkásképző osztály és műhelytanterem, illetve 24— 25 ezer diákotthoni hely léte­sítése sége. Az állami nagyberuhá­zásokon, különösen a gyorsí­tásra kijelölt tíz beruházá­son, a munka szervezettsége, a munkafegyelem javulóban van. Több szakszervezet — köztük a vasas, a vegyipari, az építő — most különösen nagy figyelmet fordít arra, hogy ezek a beruházások va­lóban a céloknak megfelelően készüljenek el. Az első negyedév tapaszta­latait összegezve elmondotta, hogy a termelési eredmények biztatóak. Efnlékeztetett arra, hogy a vállalatoknak az első félév végére el kell készíteniük az 1976—80-as évekre szóló kol­lektív szerződéseket Ezzel kapcsolatban is hangsúlyozta áz üzemi demokrácia érvé­nyesítésének, a dolgozók szé­les körű bevonásának nagy jelentőségét. öt év alatt 3,5 ezer lakás épül a megyeszékhelyen — Újabb 200 bölcsődést helyezhetnek majd el — Sürgetik a lépcsőzetes munkakezdés bevezetését •• _ Ü lést tartott Eger Város Tanácsa Dr. Varga Jánosnak, a vá­rosi tanács elnökének vezeté­sével pénteken délelőtt ülést tartott Egerben a megyeszék­hely tanácsa. A testület tag­jait. s az ülés vendégeit — köztük Fekete Győr Endrét, a megyei tanács elnökét, va­lamint Kovács Jánost, az eg­ri városi pártbizottság titká­rát — a városi tanács elnöke üdvözölte, majd felkérte a főbb napirendek előadóját, hogy terjessze a beszámoló­kat a résztvevők elé. Vajmi Lajos, a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály vezetője először a megye- székhely tanácsa elmúlt évi pénzgazdálkodásáról. vala­mint a fejlesztési alap fel- használásáról tájékoztatta a tanácstagokat. Ezt követően számolt be a város IV. öt­éves tervének végrehajtásá­ról, ilietve az V. ötéves tervja­vaslatát tárta a résztvevők elé. Egyebek . között ebben szerepel az az adat is, misze­rint az elkövetkezendő öt év alatt Egerben 3,5 ezer új la­kás épül jel állami, illetve magánerőből. A jövőben újabb 200 bölcsődés gyerme­ket tudnak majd elhelyezni a város gyermekintézményei­ben. Szó esett a megyeszék­hely tömegközlekedéséről is. A fejlesztési elképzelések melleit fontos lépésként kell megvalósítani — szögezték le a tanácskozás résztvevői — a lépcsőzetes munkakezdést, amely ugyancsak enyhítene a jelenlegi közlekedési gondo­kon. A tanács tagjai ezután a város idei, valamint az ötö­dik ötéves terv időszakára szóló pénzügyi tervét vitat­ták meg. Az ülés egyéb ügyek megtárgyalásával fejeződött be. Befejeződött a korai vetés Ülésezett a Heves megyei M&zögazdasági Operatív í Bizottság A tavaszi munkák helyze­téről és az.aktuális tenniva­lókról tanácskozott pénteken délelőtt Egérben, a Heves megyei Mezőgazdasági Ope­ratív Bizottság. Koós Viktor főtanácsos megnyitó szavai után Kocsis Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának cso­portvezetője adott tájékoz­tatást a talajmunkákról és a vetésről. Elmondta, hogy a téli idő­járás, az átlagosnál enyhébb és csapadékban szegény volt. Így minden gazdaságban be­fejezték a tavaszi vetések ta­lajelőkészítését. Az őszi ka­lászosok is jól áttelelték, túl­nyomó töbsségük. a tél elejé­re kikelt és megerősödött. Komoly gondot okozott gazdaságainknak, hogy már­cius közepén 20—30 centis hóréteg borította a földeket. A következő napokat pedig nagy lehűlés követte, ami a tavaszi munkakezdést két héttel késleltette. Március utolsó hetében megváltozott a helyzet, a napos, meleg időjárás hatására ha kicsit feszített tempóban is, de meggyorsult a lemaradások pótlása. Ennek eredménye­ként megyeszerte földbe ke­rült a mák és á borsó vető­magja, sőt olyan fontos nö­vények, mint a tavaszi árpa és a cukorrépa vetése is be­fejezés előtt áll. Közös gaz­daságainkban ültetik a bur­gonyát, és mindenütt előké­szítik a talajt a kukoricave­téshez is. Megyénk történelmi borvi­dékein 12 ezer hektáron idő­ben befejezték a szőlők met­szését Jelenleg a venyige­aprítást végzik, a következő napokban pedig ha az időjá­rás lehetővé teszi 400 hektár új szőlő telepítését kezdik meg. Az idei tavasszal nőtt a fólia alatti primőr zöldség­félék területe is, különösen a házi kertekben. Ami a nagyüzemi vető­magellátást illeti a tavaszi árpából elegendő mennyisé­get biztosítottak a közös gaz­daságoknak. Gondot okozott viszont a szűkös lucerna- mag-ellátás, mivel a megren­deléseknek csupán felét tud­ta szállítani a Vetőmag Vál­lalat Észak-magyországi Köz­pontja. Ez a múlt évi gyenge termés következménye. Heves megye közös gazda­Trethon Ferenc pénzügyminiszter-helyettes előadása megyénkben A pedagógustovábbképzés keretében, pénteken délelőtt hat megye középiskolai köz- gazdasági tanárai, valamint más közgazdászok, gazdasági szakemberek, vezetők részé­re előadást tartott Trethon Ferenc pénzügyminiszter­helyettes Egerben. Az Alpári Gyula Közgazdasági Szakkö­zépiskolában sorra került előadáson —, amelyen Barta Alajos, a megyei pátbizott- ság titkára, a Magyar Köz- ' gazdasági ' Társaság megyei elnöke köszöntötte az egybe­gyűlteket — részt vett)* dr. Varga József, a megyei ta­nács elnökhelyettese is. A pénzügyminiszter-helyet­tes, érdeklődéssel kísért gaz­daságpolitikai előadásában a szabályozó rendszer módosí­tásának előzményeiről szólt, majd a változtatásokat szük­ségessé tett célkitűzésekről, s a további elképzelésekről beszélt részletesebben. Az eddigi — az. idei első negyed­évi tapasztalatokat is meg­érni itvé elmondotta, hogy á megfigyelésre kijelölt 50 ma­gyar vállalatnál lényegében kedvezően nyilatkoztak a „startról”, ami voltaképpen biztató másokat és a követ­kező időszakot illetően is. Hangsúlyozta azonban, hogy a teljes sikerhez min­denütt rendkívül komoly, az eddiginél felelősségteljesebb munkára, nagyobb igyeke­zetre van szükség. Az előadás után a közgaz­dasági tanárok Visontára ki­rándultak, ahol megtekintet­ték az erőművet és a külfej- téses bányaüzemet. ságaiban eredményesen be­fejezték a tavaszi gépjavítást, bár néhány alkatrész-hiány nehezítette ezt a fontos mun­kát. Megfelelő a műtrágya­ellátás is, ennek ellenére szö­vetkezeteink kereken ezer vagonnal kevesebb ható­anyagot használtak fel, mint tavaly ilyenkor. Ez elgondol­kodtató, hiszen az elmúlt években növekedett a műtrá­gyafelhasználás megyénkben is. A hirtelen csökkenés vi­szont veszélyezteti az ötödik ötéves tervidőszakra kitű­zött terméshozamok elérését a főbb növényekből. A 15—18 napos késés fo­kozott figyelmet igényel te­hát az elmaradt mezőgazda- sági munkák meggyorsításá­ra. Ezt a hátrányt behozhat­ják közös gazdaságaink, ha betartják a technológiai fe­gyelmet és megteremtik a gondos munka minden felté­telét. Kocsis Gyula „tájékoztatóját vita követte. Rákóczi Lajos, a Hatvani Konzervgyár fő­osztályvezetője elmondta, hogy az idén 8300 vagon pa­radicsomot vásárolnak fel a gazdaságoktól, ami több a tervezettnél. Einer Ferenc, a Heves megyei Gabonaforgal­mi .és Malomipari Vállalat igazgatóhelyettese bejelen­tette, hogy 130 ezer tonna ke­nyérgabonára és húszezer tonna kukoricára kötöttek szerződést a nagyüzemekkel. Kiss Gyula, a Mátravidéki Cukorgyárak főosztályveze­tője arról szólt, hogy április 15-ig megyeszerte befejezik a cukorrépavetést. A száraz időjárás miatt várhatóan fo­kozott lesz a gyomosodasi veszély, ezért az üzemeknek időben fel kell készülniük a növényvédelemre. Papp. Sán­dor, a Heves megyei Állatte- nyésztéái Felügyelőség igaz­gatója felhívta a figyelmet a takarmánytermelés fokozásá­ra, mert csak így várható a tejtermelés növelése is. A tanácskozás Koós Viktor zárszavává; fejeződött be. Ember legyen a talpán S oha nem volt könnyű jó vezetőnek bizonyul­ni, de most még nehezebb, mint eddig. Megsokszorozó­dott a felelősség, nagyobb a tét. A bonyolultabb gazdasá­gi környezetben nemcsak a termelési feladatok összetet­tebbek. hanem az emberi vi­szonylatok is. A gazdálkodá­si döntések szinte kivétel nélkül emberekre is vonat­koznak; a vezetőknek ennek tudatában kell mérlegelniük lépéseiket. így kell dönteni­ük, kockázatot vállalniuk a közös cél érdekében. Ez a cél nem több és nem kevesebb, mint hogy helyi és országos méretekben egy­aránt. minőségi változást ér­jünk el gazdálkodásunkban. A kényszerítő tényezőket most úgy fordíthatjuk a sa­ját javunkra, hogy a nehéz­ségekkel megbirkózva, meg­erősödve kerüljünk ki a mai helyzetből. Egyszerre kell szembenéznünk a nehezebb világpiaci körülményekkel:és saját lazaságainkkal. Mozgó­sítanunk kell' tárgyi és szel­lemi tartalékainkat, meg kell tanulnánk erőink legcélsze­rűbb csoportosítását, hogy terveink betűjét valósággá változtathassuk. Tudjuk, mit akarunk, s ?zt is, hogy jóval többet kell ■ tennünk, mint eddig. De ho­gyan? Soha nem beszéltünk annyit gazdaságosságról, ha­tékonyságról. mint manapság, tisztában vagyunk vele. hogy ezek fokozása az általános módszer. Egyetértünk vele, törekszünk is rá. teljes egyetértéssel — mindaddig, amíg nem tesz szükségessé fájó. sebészi beavatkozást. Ilyenkor felszisszenünk. Mert egyszerű helyeseim, amíg a szomszéd —fa másik vállalat, a másik részleg — átszerve­zéséről. átcsoportosításáról, esetleg megszüntetéséről van szó. Mennyivel fájdalmasabb, ha mi kerülünk sorra! Meny­nyi ellenérvet találunk, mennyi okot a halasztásra, hogy amit máshol helyeslünk, az ránk ne legyen érvényes... Vezető legyen a talpán, aki jól dönt az érvek és ellenér­vek. között. Pedig nincs más út — jól. kell döntenünk, és bár nem elhamarkodottan, de nem is késve. Még akkor is. ha ez átmenetileg gondot okoz. Egyébként is megsokszoroz zódott a vezetői gond. Mi a saját, közvetlen kör­nyezetünk dolgait ismerjük, annak az összefügéseiben gondolkozunk, az ott szerzett tapasztalatokból következte­tünk. Nékik az . összefüggé­sek láncolatát kell látniuk, a műhelytől a gyárig, az ipar­ágig, a népgazdasáfeig. Mindenütt helyileg — és> minden helyzetben. A veze­tők képességeinek próbája és . egyben bizonyítéka, hogy ez mennyire, milyen eredmény, nyel sikerül. Napról napra lényeges kérdésekben kell dönteniük, nem hagyatkoz­hatnak a rutinra, nem „kap­csolhatnak ki” az állandó ké­szenlétből. Támaszkodhatnak, számíthatnak a szakemberek gárdájára, az üzemi demok­rácia fórumaira, de a véle­mények ismerete, figyelem- bevétele mégsem vészi le vál­lukról a felelősséget. Tévedtünk. ha azt hisz- " szűk. csupán gazdásá­gi értelemben terheli őket a felelősség súlya. Egy-egy döntésnek. intézkedésnek mindenkor politikai tartalma van, még akkor is. ha látszó­lag a legszárazabb műszaki tényeket tartalmazza. Gaz­daság *és politika egységét, eiválaszthuiatlanságái a XI. kongresszus határozatai fejez­ték ki legszemléletesebben az utóbbi időben. Ami igaz or­szágos méretekben, az kisebb körben sincs másként.\ A po­litikai sikerekhez a gazdasá­gi eredmények adják a fede­zetet. mint ahogyan a gazda­sági siker is politikai tett tár­sadalmunkban. A vezetők te­hát a maguk területén lénye­gében azért feielősek. hogyan valósulnak meg a kongresszus gazdasápolitikai határozatai. Azt a megértést és bizalmat, melyet az emberek a párt politikája iránt tanúsítottak, nekik kell cselekvésre válta­niuk döntéseikben. rv. ej A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents