Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-07 / 83. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! ÁZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 83. szám Alá: 80 FILLÉR 1976. április 7„ szerda t Magyar-olasz kooperációs tárgyalások Kedden a Magyar Keres­kedelmi Kamara székhazá­ban mintegy ötven hazai külkereskedelmi és iparvál­lalat vezetőjével, szakembe­rével találkozott az az olasz gazdasági küldöttség, amely hétfőn érkezett Budapestre, hogy a kétoldalú kooperáci­ós kapcsolatok fejlesztéséről tárgyaljon. Hazánknak Olaszország a második legnagyobb tőkés kereskedelmi partnere, ugyanakkor a nyugati cégek­kel érvényben levő mintegy 400 kooperációs szerződésből csak 32 az olasz érdekeltsé­gű. Eddig az egyik legered­ményesebb együttműködés vagy a cukorrépakombájnok és az egyes kerámiaipari be­rendezések kooperációs elő­állítása is. A két ország miniszterel­nökének múlt év végi római tárgyalásain, és a külkeres­kedelmi miniszterek azt kö­vető megbeszélésein is napi­renden szerepelt a kooperá­ciós kapcsolatok fejlesztése. Ezek nyomán a Magyar Ke­reskedelmi Kamara több ipari - és kereskedelmi tag­vállalata tavaly kooperációs Javaslatokat dolgozott ki. A küldöttség tagjai a kö­vetkező napokban ellátogat­nak néhány külkereskedelmi Vállalathoz és felkeresnek több kohászati, gépipari, vegyipari és könnyűipari üzemet. I Juieiimi társulati illés a Magyar Állami lépi Együttesnél Fennállásának negyedszá­zados jubileuma alkalmából kedden délelőtt jubileumi társulati ülésre került sor a Magyar Állami Népi Együt­tes Corvin téri székházában. A társulat tagjai megemlé­keztek az együttes közel­múltban elhunyt igazgatójá­ról, Rábai Miklósról, akinek ezen a napon avatták fel Szabó Iván szobrászművész által készített szobrát. Ezután Katona György igazgatóhe­lyettes üdvözölte az együttes énekeseit, táncosait, muzsi­kusait, a technikai munkatár­sakat, valamint a meghívott vendégeket, majd Maácz László megbízott igazgató méltatta az elmúlt 25 év eredményeit. Budapestre érkezett Sztanko Megkezdődtek a magyar-bolgár tárgyalások Lázár Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa elnökének meghívására ked­den hivatalos baráti látoga­tásra Magyarországra érke­zett Sztanko Todorov, a Bol­gár Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke. A bolgár kormányfő kísé­retében Budapestre érkezett Zsivko Zsivkov, a miniszter- tanács elnökhelyettese, a Bolgár—Magyar Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság bolgár tagozatának elnöke, Nikolaj Mincsev, külügymi­niszter-helyettes, Penko Szomlev, az állami tervbi­zottság elnökhelyettese, a gazdasági együttműködési bizottság bolgár tagozatának elnökhelyettese, Konsztantin Kozmov, külkereskedelmi miniszterhelyettes, Peter Kiszjov elektronikai és elek­trotechnikai miniszterhelyet­tes. Vladimir Videnov, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövete a magyar fővárosban csatlakozott a kí­sérethez. A bolgár, magyar és vörös zászlókkal díszített Ferihe­gyi repülőtéren, a vendégek fogadására megjelent Lázár György, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, a Magyar—Bolgár Gaz­dasági és Műszaki-Tudomá­nyos Együttműködési Bizott­ság magyar tagozatának el­nöke, Púja Frigyes külügyi miniszter, Nemeslaki Tiva­dar, kohó- és gépipari mi-' niszter, dr. Polinszky Ká­roly, oktatási miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a Főváro- ni Tanács elnöke, s a politi­kai, gazdasági, a kulturális élet több más vezető szemé­lyisége. Jelen volt a fogadta­tásnál dr. Szénási Géza, a Magyar Népköztársaság szó­fiai nagykövete. Sztanko Todorov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Bol­gár Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke és kísé­rete kedden délben a Hősök terén megkoszorúzta a Ma­gyar Hősök Emlékművét. A bolgár kormányfő és kí­sérete ezt követően koszorút helyezett el Georgi Dimit- rovnak, a bolgár nép nagy fiának, a bolgár és a nem­zetközi munkásmozgalom ki­emelkedő harcosának szob­ránál, a róla elnevezett té­ren. A koszorúzásnál jelen volt Szépvölgyi Zoltán, a Fővá­rosi Tanács elnöke, Roska István, külügyminiszter-he­lyettes, dr. Szénási Géza, a Magyar Népköztársaság szó­fiai nagykövete és Varga Pál vezérőrnagy. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke kedden ebédet adott Sztanko Todorov, a BKP Politikai Bi­zottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének tiszteletére az Országház Vadász-termé­ben. Az ebéden részt vettek a bolgár kormányfő kísére­tének tagjai is. /r Árvízi jelentés Arad a Bodrog Az elmúlt huszonnégy óra alatt újabb tíz centiméiért áradt a Bodrog, s ezzel Fel- sőbereckinél a vízszint ked­den elérte a hatszáznyolc- vanhat centimétert. Ami már csak huszonnégy centivel ma­radt alatta az 1974-ben mért eddigi legmagasabb szint­Napirenden az üzemegészségügy Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése f Az üzemegészségügyi ellá­tás javításáról, hatékonysá­ga növelésének lehetőségei­ről tanácskozott kedden az Országos Munka- és Üzem­egészségügyi Intézetben az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. Dr. Zsögön Éva egészségügyi ál­lamtitkár előadásában nagy hangsúllyal szólt a soron le­vő feladatokról. Elmondot­ta, hogy az ötödik ötéves terv folyamán elsősorban a nagyüzemek és a főleg mun­káshőkét foglalkoztató vál­lalatok üzemegészségügyi el­látását kell fejleszteni. A gyógykezelés-megelőzés szín­vonalának megjavítása ér­dekében növelni kívánják a főfoglalkozású üzemi orvo­sok számát is. Az üzemi szakrendeléseket elsősorban a speciális munkaegészség­ügyi feladatok az üzem tech­nológiai jellege, a dolgozók összetételének figyelembevé­telével fogják fejleszteni. Az egészségügyi kormányzat fo­kozatosan törekszik arra is, hogy minden megyeszékhe­lyen — s néhány nagyobb városban is — megszervez­zék az üzemegészségügyi szakrendelést nek. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság a folyó felső szakaszán — Sátoralja­újhelyig — harmadfokú, Sá­rospatakig másodfokú, on­nan Tokajig pedig elsőfokú készültséget tart. Mintegy negyvennégy kilométeres sza­kaszon száznyolcvanán tarta­nak ügyeletet, s védik a fo­lyó gátjait. Most „vizsgá­zik” a korábbi években a folyó bal partján huszonkét kilométer hosszban kiépített új magasító gát. A szivár­gások megakadályozására Felső- és Alsóberecki, vala­mint Sárospatak térségében fóliával „bélelték ki” a gát vízfelületi oldalát. Az áradás során víz alá került Bodrogzugban a fész­kelő madarakat a víz nem zavarta meg. A fákat való­sággal ellepték a harkályok, melyek a víz elől menekülő bogarakból, rovarokból bő­séges élelmet találnak. Továbbra is elsőfokú a készültség a Tisza borsodi szakaszán, ahol hatvanan tartanak figyelőszolgálatot. A tiszalöki duzzasztómű zsi­lipjeit továbbra is nyitva tartják, hogy az ár levonul­hasson. Részt vett az ebéden Ha­vasi Ferenc, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Ne­meslaki Tivadar, kohó- és gépipari miniszter, dr. Po­linszky Károly oktatási mi­niszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, s a politikai, a gazdasági, a kul­turális élet több más vezető személyisége. A szívélyes, baráti hangu­latú ebéden Lázár György és Sztanko Todorov pohárkö­szöntőt mondott. Kedden délután a Parla­ment minisztertanácsi-termé­ben megkezdődtek a magyar —bolgár hivatalos tárgyalá­sok. A magyar tárgyaló csoport vezetője Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke, tagjai: Havasi Fe­renc, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a Magyar- Bolgár ; Gazdasági és Műsza­ki-Tudományos Együttműkö­dési Bizottság magyar tago­zatának elnöke, Roska István külügyminiszter-helyettes, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, dr. Gan- czer Sándor, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, dr. Heiczman János kohó- és gépipari miniszterhelyettes és dr. Szénási Géza, a Magyar Népköztársaság szófiai nagy­követe. A bolgár tárgyaló csopor­tot Sztanko Todorov, a BKP Politikai Bizottságának tag­ja, a minisztertanács elnöke vezeti, tagjai Zsivko Zsiv­kov, a minisztertanács el­nökhelyettese, a Bolgár— Magyar Gazdasági Együtt­működési Vegyesbizottság bolgár tagozatának elnöke, Nikolaj Mincsev, külügymi­niszter-helyettes, Penko Szomlev, az állami tervbi­zottság elnökhelyettese, a Bolgár—Magyar Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság bolgár tagozatának elnökhe­lyettese, Konsztantin Koz­mov, külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, Peter Kisz­jov, elektronikai és elektro­technikai miniszterhelyettes és Vladimir Videnov, a Bol­gár Népköztársaság buda­pesti nagykövete. RÉSZ ÉS EGÉSZ ismeretesek a népgazdaság középtávú és éves tervének feladatai, tehát... Tehát,. nehogy úgy folytassuk, en­gedve a szokványos gondolatmenetnek, hogy mindenki tudja a dolgát. Ez ugyanis, sajnos, nem lenne igaz. A fő irányok, az átfogó teendők pontos megjelölése korántsem ad útba­igazítást arra, mi és hogyan történik majd a gyár, a válla­lat kerítésén belül. Meglehet, az olvasó' már sejti nagyon köznapi igazságot hordozó mondandónkat. Azt, hogy rész és egész összekovácsolása most a legfontosabb. Ezekben a hetekben—hónapokban végső formájukat kapják meg a vállalati középtávú programok, s az idei te­endőknek egyhatodát már végre is kellett hajtani, hiszien két hónap 1976-ból mögöttünk áll. Mégsem írhatjuk le nyu­godt lelkiismerettel — mivel a tapasztalatok mást .mutatnak —, hogy a termelőhelyeken tiszta a látóhatár, a kisebb és nagyobb közösségek részt vettek a jövő terveinek kialakí­tásában, s így ismerik is azokat. Tudják, hogy a népgazda­ság. .de nem tudják, hogy az ő gyáruk, gyáregységük, üzemük, műhelyük..., tudják, hogy a külkereskedelem mér­lege, de nem tudják, hogy a náluk készült termékek... — a legtöbb helyen ma ez jellemzi a légkört. Azaz a bizonyta­lanság, a találgatás. Amit nem oszlathat el, nem szüntethet meg az országos teendők puszta igenlése, ismételgetése. Vi­lágosságot az gyújt a fejekben, tettekre az ösztönöz, ha a munkahely a maga saját jövőjének útját alaposan megter­vezte, s képes azt ,úgy a közösség elé tárni, hogy abból min­denki megértse: a kollektíván belül elfoglalt szerepköre mekkora feladatot ró rá, s milyen holnapot, kenyeret ád. A nagy, országos perspektívák fénye erős, sugarai élessé teszik a legfontosabb vonalakat, ám nehogy azt higgyük, mindent megvilágítanak. Ki tagadná, hogy a népgazdaság ötödik ötéves tervéről elfogadott törvény fejezeteinek és pa­ragrafusainak, — szövegük bármennyire tárgyszerű is —; sokfajta mondandója van mindenkinek. Beruházásokról és termelésnövekedésről, a szelektivitás fontosságáról és a reáljövedelmek emelkedéséről, az egészségügyi ellátás javí­tásáról. s a lakásépítésről. Csakhogy az ember — természe­ténél fogva — a nagy dolgok hallatán legtöbbször, fogódz­kodóként, kisebbeket keres. Olyanokat, amelyekben — mint­ha tükörbe pillantana — fölfedezheti a reá vonatkozót, 3 neki szántat, a csak általa megtehetők Lehet, mindenütt akad néhány ember, akikre okkal; joggal rámondhatják: nem érdekli őket semmi sem. Am a túlnyomó többség valóban zárt füllel, csukott szemmel fo­gadná a saját jövőjét felvázoló ismereteket? Rosszul isme­rik a dolgát, munkáját tevő embert — még azt is, aki ebben puszta kenyérkeresetet, kötelességet lát — ott és azok, akik utasításokra, parancsokra hagyatkozva vezetnek. Valóban érdektelen bármely közösségnek, hogy új termék gyártására rendezkednek be, s ehhez új gépek, szerszámok, munkafo­gások, azaz új ismeretek kellenek, tehát tanfolyamra jár­nak majd? Valóban mellékesnek éreznék akár egy brigád; akár egy egész gyáregység dolgozói, hogy az eddig tessék- lássák módra összehozott exportszállítmányokat mind nehe­zebb eladni, azaz váltani, újjal előrukkolni elkerülhetetlen? A cselekvéstől visszariadok menedéke a hitetlenkedés. Akik sajnálják a fáradságot arra, hogy meghallgasság má­sok véleményét, akik a dolgozó emberben egy „fő” munkai erőt, s nem többet látnak, azok buzgón bizonygatják: áss országos célok ismertek, a többit majd megtudják a beosz­tottak akkor, amikor itt lesz az ideje. S mikor lesz itt? Akv kor, amikor a vevő, a kooperációs partner szerződésbontással fenyeget, amikor túlórázni kell, s túladni a termékeken csak bűvészmutatványokkal sikerül? Perspektívát Kirajzolni annyi mint végiggondolni lehetőségeinket és kötelezettsége­inket, összevetni céljainkat és eszközeinket. Amit országo­san megtettek az erre hivatott testületek a népgazdaság öt­esztendei, s egy évre terjedő programjának kiformálásával, azt megteszik a munkahelyek is. Csakhogy az országos ter­vek a legszélesebb nyilvánosságot kapták, nincs szükség semmiféle találgatásra; így van ez vállalati körben is? Ideje leszámolni azzal a sok kárt okozó tévhittel, hogy ■ embert és munkát, munkavállalót és munkahelyet csupán a pénz, a bér, a jövedelem köt össze. Szociológiai és üzempszichológiai vizsgálatok sora tanúsítja — azt, amit józan ésszel sem nehéz fölismerni — a kötődés ezernyi más szálának jelentőségét. E szálak legfontosabbja az, mely a tudati tényezők elemeit fonja át. Ezek a tudati tényezők nem automatikusan jönnek létre, hanem kialakíthatók, fej­leszthetők! Akkor; ha ténylegesen, s nem formálisan érvé­nyesül a munkahelyi demokrácia, ha- az emberek egyszerre értik és érzik, hogy közreműködésük, szavakkal és tettekkel fontos, igénye a közösségnek. E felfogást, e magatartást ném elvárni, hanem elősegíteni kell. Rész és egész összekovácso­lásával, országos és helyi feladatok értő módon történő, fo­lyamatos összekapcsolásával. Azzal, ami egyszerre poíitikai és gazdasági teendő, ami alapja — mert feltétele — a tuda­tos, tehát sikeres termelési, termelői tevékenységnek. M. O. Kapcsolat 120 országgal A Magyar Kereskedelmi Kamara közgyűlése Kedden reggel az Építők Székházában megkezdődött a Magyar Kereskedelmi Ka­mara közgyűlése. Az elnök­ség írásos beszámolója és Kallós Ödön elnök szóbeli kiegészítése a legutóbbi köz­gyűlés óta eltelt három év munkáját elemezte. Az el­múlt három évben újabb 74 vállalat kérte felvételét a kamarába, így jelenleg 103 külkereskedelmi jogú és 328 külkereskedelmi joggal nem rendelkező vállalat tagja a Magyar Kereskedelmi Ka­marának. összesen 53 testü­let. seeít.i a kamarában tömö­rülő vállalatok külkereske­delmi kapcsolatainak elmé­lyítését, köztük 13 szakmai s 23 olyan tagozat, amely a különböző országok kama­ráival közvetlen kapcsolatot biztosítják. Valamennyi eu­rópai KGST-országgal létre­jöttek a kamara szekciós kapcsolatai, legutóbb a bol­gár és a román tagozat ala­kult meg. A kereskedelmi kamara évente sók külföldi küldöttségnek és üzletember­nek nyújt segítséget ahhoz, hogy gazdasági kapcsolato­kat létesítsenek magyar kül­Iraracb-Ä/Iialmi nállalntAHral A kamara a világ 120 orszá­gával épített ki kontaktust. Az elmúlt 3 évben több mint 4 ezer külföldi tárgyalt a kamara valamely szervével, főként piackutatásról, üzleti partnerek felkutatásáról, de sokan tanulmányozták a ka­mara közreműködésével a magyarországi kooperációs lehetőségeket is. A beszámolót széles körű vita követte. A tanácskozáson részt veti dr. Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és dr. Szalai Béla külkereske­delmi államtitkár.

Next

/
Thumbnails
Contents