Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-06 / 82. szám

yVWW-WWWVVVVS/VV^A/WWW»W>AAAAAAAAA>WSAAA<*^l Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: Svéd vendég Moszkvában I Viláiszerzőiési surge! az európai közvélemény Olof Palme, a Svéd Királyság miniszterelnöke a szovjet fővárosba érkezett. Alekszej Koszigin mi­niszterelnökkel és más szovjet vezetőkkel folytatan­dó tárgyalásait, vidéki körútját, nem utolsósorban szibériai látogatását nemcsak a két közvetlenül érde­kelt országban, de világszerte érdeklődés előzi meg. A jelenlegi nemzetközi helyzetben ugyanis, amely- > re nem utolsósorban éppen az jellemző, hogy számos s országban frontális támadást indítanak az enyhülés > ellenségei, csaknem bizonyosra vehetjük, hogy a szovjet—svéd magas szintű tárgyalások jó példát mu­tatnak a konstruktív megközelítésekre. A két ország kapcsolatainak nagy hagyományai vannak. A fiatal szovjethatalom elsőként éppen Stock­holmba küldött nagykövetet és a szovjet—svéd vi­szony a hidegháború legnehezebb esztendeiben is korrekt volt. A Szovjetunió mindig tiszteletben tar­totta a semleges Svéd Királyság sajátos érdekeit és szempontjait. Értékelte azt a tényt, hogy Stockholm a szovjetellenes uszítás tetőpontján is bizonyos mér­séklő hatást gyakorolt a minden szempontból fontos észak-európai térség vérmes politikusaira, a második világháború után NATO-stratégáira. Ez a higgadt magatartás a regionális együttműkö­désre, a gazdasági együttműködésre, vagyis arra he­lyezte a fő súlyt, arai összeköti és nem arra, ami el­választja az egyes országokat. Moszkvában mindig is nagyra értékelték ezt a józan alapállást. A mostani meleg fogadtatás e hagyományokon kívül kétségtelenül Olof Palme miniszterelnök tiszte­letreméltó személyének is szól. A kormányfő — ak­kor még jóval alacsonyabb rangban — húsz éve, 1956- ban járt először a Szovjetunióban. Azóta többször is volt Moszkvában és minden alkalommal igyekezett to­vább fejleszteni a szovjet—svéd kapcsolatok kitűnő tradícióit. Nézetei számos külpolitikai kérdésben is közel álltak, illetve állnak a szocialista országok állás­pontjához. Jelenlegi útjáról is azt mondta, lépésnek szánja a helsinki szellem kiteljesedésének útján. Ez az egyik legfontosabb, de korántsem egyetlen óhaj, amely $ mindkét félnél kölcsönös. (KS) Callaghan győzelme Leonard James Callaghan lett az angol munkáspárt új vezéré, és hétfőn délután hat órától Nagy-Britannia mi­niszterelnöke is, A munkáspárt vezérválasz­tásának harmadik, egyben döntő fordulójában — amely­nek eredményét hétfő délu­tán négy órakor hirdették ki a parlamenti frakció tagjai előtt — a szavazásra jogosult képviselők közül 176-an sza­vaztak a hatvannégy éves, eddigi külügyminiszterre, míg vetélytársa, a 62 éves baloldali Michael Foot fog­lalkoztatottságügyi miniszter 137 volcsot kapott. BRÜSSZEL: ' A belga fővárosban véget ért az európai biztonságért és együttműködésért küzdő nemzetközi bizottság üléssza­ka. A résztvevők megvitat­ták a békééi't, a kölcsönös bizalom megszilárdításáért és a nemzetközi együttműködés előmozdításáért folyó harc­ból az európai országok köz­véleménye számára adódó feladatokat. Az ülésszakon elfogadott nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a politikai enyhülést ki kell egészíteni a leszere­lés területén hozandó haté­kony intézkedésekkel. Az európai közvélemény — hangsúlyozza a dokumentum — fellép azért, hogy a bé­csi tárgyalások a fegyveres erők és fegyverzet csökken­tését célzó folyamat kezde­tévé váljanak, hogy ezt az­után más, a katonai poten­ciál csökkentésére vonatkozó megállapodások kövessék. Az európai és az általános le­szerelés bonyolult problé­máinak megoldása lényege­sen megkönnyíthető, ha az erő alkalmazásának elveté­sét kimondó és az európai tanácskozás záródokumentu­mában foglalt elvet általá­nos jellegűvé teszik, azt az egész nemzetközi élet törvé­nyévé változtatják. Ezeket a célokat szolgálná egy olyan világszei-ződés megkötése, amelyben minden állam — beleértve a nukleáris hatal­makat is — kötelezettséget vállalna arra, hogy a vitás kérdések megoldására nem használ fel semmiféle fegy­verfajtát, így a nukleáris fegyvereket sem. Az európai közvélemény a jövőben is támogatni fog minden olyan lépést, amely egy ilyen szerződés mielőbbi kidolgo­zását és megkötését célozza — hangoztatja a nyilatko­zat. Az ülésszak sok szónoka méltatta az SZKP XXV. kongresszusán elfogadott ha­tározatok konstruktív jelle­gét, helyeselte a szocialista közösség országainak arra vonatkozó javaslatait, hogy kössenek megállapodást a KGST és az Európai Gaz­dasági Közösség kapcsolatai­nak alapjairól. Az ülésszak résztvevői egy­öntetűen hangoztatták: átfo­gó kampányt kell kibonta­koztatni annak érdekében, hogy az európai közvéle­ményt behatóan megismer­tessék az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumával. (TASZSZ) Példátlan bűnözési hulláin az USA-ban Sztanko Tsdirov hazánkba látogat WASHINGTON Az Egyesült Államokban folytatódik a bűnözés példa nélkül álló növekedése. 1960- nal összehasonlítva a bűnö­zés szinte több mint kétsze­resére emelkedett. 1975-ben több mint 10 millió súlyos bűncselekményt hajtottak végre. Az erőszak megvál­toztatja az amerikai életfor­mát. Sok amerikai nem mer kimenni' az- -utcára- este,-, fo­goly saját házában. Vezető amerikai politiku­sok és üzleti személyiségek a bűnözés növekedését a szo­ciális és gazdasági problé­máknak, a súlyos gazdasági helyzetnek, a fajgyűlöletnek, az erőszak kúltuszának, a ká­bítószer-fogyasztásnak és az alkoholizmusnak tulajdonít­ják. A tömeges méretű bűnö­zés egyik fő oka, hogy az or­szágban jelenleg körülbelül 150 millió fegyver van ma­gánkézben. A szabad, gya­korlatilag korlátozások nél­küli fegyvereladás elősegíti a bűnözés növekedését. Az utóbbi tíz évben, az üzletem­berek fellépése miatt az amerikai kongresszusnak nem sikerült olyan törvényt hoznia, amely megtiltaná a fegyverek szabad birtoklá­sát. , Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg-; hívására Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke ma (kedden) hivatalos látogatás­ra hazánkba érkezik. (BTA—MTI—KS) Sztanko Todorov, a Bol­gár Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke 1920-ban Klenovik faluban, Pernik megyében született. Édesapja bányász volt. Sztanko Todorov 1936-ban az RMSZ (Munkás Ifjúsági Szövetség) tagja lett. 1943- tól tagja a Bolgár Kommu­nista Pártnak. 1943-ban meg­szökött a hadseregből és il­legalitásba ment. Az RMSZ Szófia megyei bizottságában és Szófia megyei harci cso­portjainak parancsnokságá­ban tevékenykedett. 1944. februárjában a rendőrséggel vívott tűzharcban megsebe­sült, letartóztatták, a börtön­ből azonban sikerült meg­szöknie. Aktívan bekapcsoló­dott az 1944 szeptemberi nép! antifasiszta felkelés előkészí­tésébe és végrehajtásába. 1944. szeptember 9-e után felelős ifjúsági, párt- és ál­lami funkciókat töltött be: a dimitrovi népi ifjúsági szö­vetség központi bizottságá­nak tagja, a Bolgár Kom­munista Párt Szófia megyei bizottságának titkára, a Bur- gasz megyei pártbizottság el­ső titkára, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának osztályvezetője volt. 1952-től 1957-ig földművelés- ügyi miniszter. A Bolgár Kommunista Párt 1954-ben tartott VL kongresszusán a párt köz­ponti bizottságának tagjává, a központi bizottság 1957. júliusi plénumán a központi bizottság titkárává válasz­tották. A központi bizottság 1959. szeptemberi plénumán a politikai bizottság póttag­jává választották. Ugyaneb­ben az évben a miniszterta­nács elnökhelyettesévé ne­vezték ki. 1959-től 1962 szeptemberé, igaz állami tervbizottság el­nöke és a Bolgár Népköztár­saság állandó képviselője a KGST-ben. A központi bizottság 1961 novemberi plénuma bevá­lasztotta a politikai bizott­ságba. A Bolgár Kommunis­ta Párt 1966-ban tartott XX. kongresszusától ismét a köz­ponti bizottság titkára volt. A párt X. kongresszusa a politikai bizottság tagjává és a kb titkárává választotta. A nemzetgyűlés 1971 júliusá­ban megválasztotta a minisz­tertanács elnökének. A Bol­gár Kommunista Párt napoké­ban befejeződött XI. kong­resszusa ismét a politikai bi­zottság tagjává választotta. Két alkalommal tüntették ki a Georgi Dimitrov érdem­renddel. Szadä) párizsi látogatása Alphajet-, Mirage-rakéták, re pülőgépek PÁRIZS Szadat egyiptomi elnök hétfőn befejezte l'övid „ma­gánjellegű” látogatását a francia fővárosban. Szadat elnök vasárnap új­ságírók előtt kijelentette, hogy Franciaországnak újabb A pinochet-rezsim a napók­ban egy pillanatra fellélegzett; az argentínai katonai hata- iomátvéieii sietve és lelken­dezve ünnepelték Santiagóban. A chilei ‘rezsim úgy vélte, ime öe Bizonyít tatott: a politikai pártok (még a jobboldaliak. siífrn. mini perón asszonyé) nem képesek hatékonyan kor- máhyoini... A bizonyításként felhozott argentin példát a chilei jun­ta mindenekelőtt saját jobb­oldali pártjai előtt ismétel­geti, amelyek most már szin­tén szabadulni akarnak a részben általuk is hatalom­ra juttatott diktátortól. Pi­nochet öröme azonban ko­rai volt: az 1976-i argentin helyzet ugyanis semmilyen analógiát nem mutatott 1973 Chiléjével, s — szerencsére — az Argentína élére került tábornoki csoport sem ha­sonlítható a chilei juntához. Frei exelnök válasza Pinoche't legfőbb aggodal­ma az, hogy a csaknem tö­kéletes külső ' elszigeteltség után, egykori belső támo­gatói is ellene fordulnak. Ennek leglátványosabb meg­nyilvánulása Eduardo Frei, volt államfő és keresztény- demokrata pártvezér pálfor- dulása volt. Frei nemcsak könyvet írt „Esta es mi res- puesía” (Ez az én válaszom) QM 2976. április 6* Kedd Fizetésképtelen a chilei junta címmel, hanem a juntát tá­madó cikksorozatot ife közölt a tekintélyes párizsi Le Monde hasábjain. A jobb­oldali múltját ma sem ta­gadó, s továbbra is anti- kommunista Frei úgy látja, hogy a junta gazdasági és szociális csődjével eljött az ő ideje. Nyíltan felvetette, hogy adják át neki a hatal­mat. A kormányzáshoz gör­csösen ragaszkodó Pinochet azonban — nem méltányolva Frei régebbi szolgálatait sem — pamfletét íratott a volt elnök ellen, amelyben Freit a junta ' bértollnoka „chilei Kerenszkijnek” bélyegzi, utalva a forardalom előtti orosz ideiglenes kormány fe­jére. Nemcsak a jobboldali ke­reszténydemokráciát képvise­lő Etíuardo Frei látja a jun­ta csődjét; a tőle is jobbra álló Pablo Rodriguez, a nyíltan fasiszta Haza és Sza­badság mozgalom feje is a hibák kijavításáért” csen­gett a juntánál, „még mi­előtt nagyobb bajok lenné­nek”. A politikai válság nem kerülte el a chilei fegyve­res erőket sem. Léigh tábor­nok, a junta tagja nyilváno­san támadta Pinochet ka­tasztrofális gazdaságpolitiká­ját. A támadások két fő cél­pontja: a gazdaság áliapota és a junta támaszának tar­tott kis- es középpolgárság elvesztésének veszélye. Tömeges kivándorlás Az Universidad de Chile egyik közgazdász professzo­ra Jósé Ramo elemzése sze­rint a Népi Egység kormá­nya utolsó nyolc hónapjá­nak átlagához képest 20 százalékkal csökkentek a reálbérek. 1975 első felében a junta 40 ezer alkalmazot­tat bocsátott el az állami vállalatoktól, s további hat­vanezerre vár ugyanez a sors. A munkásság riasztó nyomora mellett újabb ke­letű jelenség a középosztá­lyok fokozódó elszegényedé­se, amelynek legkirívóbb bi­zonyítéka a tömeges kiván­dorlás. A junta által ellen­őrzött Tudományok Intézete vezetője szerint a tudósok 25 százaléka hagyta el az országot, s telepedett le Ve­nezuelában, Ecuadorban, vagy az Egyesült Államokban. Az intézet vezetője így véleke­dett: „Ez olyan katasztrófa,, amely 15 évvel veti vissza az országot...” A fasiszta puccsot köve­tő két év során Pinocheték összesen 2 milliárd dollárt kaptak — ebből 1,6 milliór- dot az USA-ból — olyan nemzetközi pénzügyi csopor­toktól, amelyek Allende kor­mányától minden hitelt meg­tagadtak. Az idén a juntá­nak már 730 millió dollárt kellene törlesztenie, azaz az egész évi réztermelés teljes értékének megfelelő össze­get. A kormány azonban fi­zetésképtelen. Mivel a jun­ta gazdaságilag Washington­tól függ főként, sorsa — po­litikai értelemben is — jó­részt a Fehér Ház szándé­kain múlik. Az Egyesült Államok vezető köreiben is egyre erősödik a felismerés, hogy a mind kényelmetle­nebb Pinochet helyébe vala­miféle „megújulásra” van szükség. Washington óvatos Eduardo Frei, aki széles ismeretséggel rendelkezik az amerikai kongresszusban, ezt a megváltozott amerikai ma­gatartást szeretné megnyer- gelni. A stratégák azonban óvatosak, mivel semmiféle biztosíték nincs arra, hogy a „kozmetikázott” Frei-féie kormány valóban tartani tudná magát a tömeges elé­gedetlenséggel szemben. Le­het, hogy a multinacionális vállalatoknak a „homlokzat átfestéséhez” Freire van szükségük, a chileiek azon­ban — a baloldali keresz­ténydemokraták, kommunis­ták, szocialisták, minden de­mokrata — gyökeres válto­zást akarnak. Major László közvetítői kísérletet kellene tennie a libanoni válság ren­dezése érdekében. Szadat le­mondásra szólította fel Ffan- gié elnököt. Azt mondotta, Frangié-t ugyan barátjának tekinti, de az ő távozása fel­tétlenül szükséges, ! Francia lapok korábbi je­lentései szerint Egyiptom Alphajet és Mirage-repülő- gépeket, rakétákat és radar berendezésekét vasától Fran­ciaországtól, továbbá francia segítséggel katonai repülő- gépgyárat létesítenek majd Egyiptomban. Szadat hétfőn délután Ró­mába érkezett. KGST-EGK kapcsolatok Luxemburgi A KGST és az EGK kap­csolatairól is szó lesz a kö­zös piaci államok európai parlamentjének e heti ülés­szakán. A luxemburgi ülés­szakon csütörtökön vitatják meg ezt a témát, a kelet- nyugati kapcsolatok más kér­déseivel együtt. A nyugatné­met kereszténydemokrata párt konzervatív képviselői több hidegháborús hangulatú interpellációt terjesztettek elő, támadva az európai biz­tonsági konferencia eredmé­nyeit. A parlament más tag­jai viszont arról akarnak fel­világosításokat kapni az EGK bizottságától, hogy mi­lyen lehetőségei vannak a két nagy európai gazdasági szervezet hatékony együtt­működésének, a kereskede­lem fejlesztésének. Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára :s japán te: i érpárt ni jliivására egyhetes látogatásra Tokió­ba érkezett. A képen: Miamoto, a JKP elnöke Üdvözli Marchaist a repülőtéren. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents