Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-01 / 78. szám
Szabad szombat az iskolában Hét vége a családdal A II/'a-ban nyüzsgőén, za- jongósan ismerős kép fogad. A pöttöm hetes nagy nehezen csendet int, jelent — beszélgetésóra következik. A téma: hogyan töltötted a hét végét? A társaságot nem kell biztatni, egymás után röpködnek a válaszok: — A nagymamánál voltunk. — Kirándultunk a Bükkbe. — Én tévéztem apával. — Sétáltunk. Főztünk. Az usziba mentünk. Fogócskáztunk... S mindezt együtt, anyuval, apuval. Szabad szombat az iskolában. Ma már egészen természetesen hangzik, hiszen ki is vonná kétségbe, hogy a hét végi plusz pihenőnap egyaránt jó a gyermekeknek, a szülőknek és a pedagógusoknak is. Pedig ellenérv is akadt éppen elég. Mert a szabadnap ugyan jó dolog, de vajon el lehet-e osztani a kéfheti tananyagot 11 napra is? Nem lesznek-e fáradtak a gyerekek a zsúfolt órák miatt? Mi lesz azokkal a tanulókkal, akiknek a szülei nem szabad szombato- sak? Mennyivel emelkedik a napközisek száma, és hányán csavarognak majd? Mindezekre a kérdésekre ma már választ adhatnak az egri 5. számú iskola pedagógusai, akik három évvel ezelőtt elhatározták, hogy bekapcsolódnak az országos kísérletbe, s a megyében először bevezetik az iskolai szabad szombatokat. Mint az egri üzemekben... — Milyen órák voltak pénteken? — Számtan, olvasás, írás, ének, testnevelés — hangzik kórusban a felelet. Egy szőke kislány szerint az írás volt a legnehezebb, mert abból házi feladatot is adtak —, „de én már kész lettem vele délután” — dicsekszik aztán. — „Megcsináltam egy óra alatt.” Annak idején Forgács Er- nőné alsó tagozatos járási szakfelügyelőre hárult az egyik legnehezebb feladat, ő készítette az órarendet. — 73-ban csak az első és második osztályban tudtuk megvalósítani tervünket, de itt könnyen ment, mert a kicsik már addig is csak 8- tól 10-ig jártak szombatonként iskolába, így nem volt nehéz összevonni az órákat. Egy esztendő múlva pedig megoldottuk azt is, Ijpgy minden hét végéjük szabad legyen. A 3—4. osztályokkal már több gondunk volt, mert náluk a több tantárgyat úgy kellett elosztani, hogy egyik nap se váljék megerőltetővé. Sokat töprengtünk azon is, hogy melyik két napot nyilvánítsuk szabadnak, végül is, a nagy egri üzemekhez igazodtunk, mivel a gyerekek 50 százalékának munkások a szülei iskolánkban. Számításunk úgy tűnik, bevált. Porszívó, bicikli és centrifuga A beszélgetésóra folytatódik. Juhász Lacit eleinte kicsit biztatni kell, hogy meséljen, de aztán ömlik belőle a szó: Hát persze, játszott otthon, biciklizett .. de arra a legbüszkébb, hogy anyuval együtt takarítottak Segített porszívózni is, meg centrifugázni is... és ilyenkor együtt készítik a reggelit is ... és apunak felhozza az újságokat... A pedagógus helyeslőén bólogat. — Sokan nem is hinnék, hogy mennyi kárt okoz, ha a nevelést teljesen az iskolára bízzák — mondja dr. Lendvay Vilmos né, az iskola igazgatója. A gyerek teljesen elszakad a családtól, közömbös, ideges, visszahúzódó lesz, esetleg rossz társaságba keveredik. Egy jellemző példa! — válik szenvedélyessé a hangja. — A tanulók éppen abban a korban, amikor a legnagyobb az eszménykép utáni vágyódás, az iskolai fogalmazásokban soha nem választják példaképül családtagjaikat. Ezért tartottuk rendkívül fontosnak már az elején, hogy a szülőket meggyőzzük arról, nem elég ha ezeken a napokon csak vigyáznak a gyerekekre. Játsz- szanak, foglalkozzanak is velük, vonják be őket a házi munkába is, s mindenbe, ami a család életéhez tartozik! Hiszen ez a pedagógiai célja az egésznek. Szerencsére tanácsunkat egyre többen megfogadják. S vajon azok a gyerekek, akiknek szülei nem minden héten maradhatnak otthon, hogyan és hol töltik a szombatokat? Mert a napközis létszám, bármilyen furcsán hangzik, ezeken a napokon sem emelkedik. A H/a. osztályban harminc kis kéz kalimpál a levegőben. Ennyien járnak napközibe. — Hét végeken? Mindössze ketten jelentkeznek. — Kinek a szülei szabad szombatosok állandóan? Talán nyolcán válaszolnak igent. .— És a többiek? — A barátnőméknél vagyok kéthetente Elvállalt az anyukája. — Én a nagy- apámékhoz megyek. — A szomszédban játszom délig. Anyukáék váltakozva maradnak otthon. — Célunkat végül így is elértük, hiszen rokonoknál, családnál van a gyerek. Kevesebb a „náthás"” gyerek Az oktatómunka tapasztalatairól a Il/a. osztályfőnökét, Novothny Lászlónét kérdeztük: — A tanítás mindenkép pen sokkal eredményesebb lett. Könnyen bebizonyítható ez, akár számszerű adatok nélkül !s. Hiszen azelőtt minden hét végén akadt egykét tanuló, aki lagziba, rokonlátogatásra kéredzkedett, vagy vásárolni, mert az édesanyja csak ilyenkor ért rá... vagy nem is szóltak, csak hétfőn igazolt a mama egy- egy könnyű „torokfájást”, „náthát” — mert lehetett. S mivel ezeken a napokon rendesen tanítottunk, az osztály negyedrésze lemaradt. Amióta szabad szombat van, a hiányzások miatt nem kell újra megtanítanom hétfőn az anyagot, s gyorsabban és eredményesebben haladhatunk. S még egy dolog. És ezt már nemcsak pedagógusként, hanem gyakorló anyukaként is mondhatom. A gyerekek sokkal aktívabbak, érdeklődőbbek az órákon. Nemcsak testben vannak jelen az osztályban. Saját két csemetémen látom, hogy a nagy pihenés után sokkal több kedvvel indulnak hétfőn a „suliba”. Már előre fázom attól, hogy mi lesz, ha felső tagozatba kerülnek, s vége lesz számukra a szabad hét végének. Ez persze nemcsak a tanárnő gondja. Hiszen a szülői értekezleteken gyakran elhangzik: „De jó lenne a felsőben is a pótpihenőnap!’’ Nos, a pedagógusok már keresik a megoldás útját. S úgy tervezik, amint lehet, bekapcsolódnak ebbe az országos kísérletbe is. Hiszen ha az alsó tagozatban bevált — s ezt tényekkel bizonyíthatják — miért ne lehetne az iskola minden diákja számára szabad a szombat? Németi Zsuzsa Mo este ősbemutató az egri színházban Miért fűrészelik ketté a zongorát? Váaszol az író: Páskándi Géza Páskándi Géza A kettéfűrészelt zongora című új komédiájának mintegy befejezéseképpen kettéfűrészelnek egy zongorát. Két munkás begyakorolt mozdulattal végzi a műveletet, miközben különös hangok hallatszanak: nyávog, vijjog, kétségbeesetten felsír a jobb sorsra érdemes zongora. De vajon miért kell kettéfűrészelni? És valóban nem lehetne elkerülni ezt a kegyetlen nekirugaszkodást? A szerzőnek szólnak a kérdések, akivel egy fárasztó próba után beszélgettünk. Két évvel ezelőtt Páskándi Géza A kocsi rabjai című komédiájával mutatkozott be az egri közönségnek, most ismét komédia, amelyet először Egerben mutat be a színház. Vagyis ősbemutató tanúi lehetünk. — Mit jelképez a színpadon terpeszkedő zongora? — Az eloszthatatlan javakat. Mert családi és történelmi vonatkozásában is vannak eloszthatatlan javak, ilyen eloszthatatlan például egy nép történelme — különösen annak haladó vonulata —, amelyet századokon át rengeteg ember, különböző osztályok, rétegek, .sőt olykor a nemzeti kisebbség alakított ki. A komédia —, amely egy jól szituált házaspárról, illetve annak válságáról szól — csak érinti, megpendíti ezeket a történelmi húrokat. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a férj és feleség — miután elég hosszú ideig élt egymás mellett, s mindketten hazudtak is sokat egymásnak — elhatározza, elválik. S mint ilyenkor lenni szokott, megkezdődik az osztozkodás. Csakhogy egyszer rájönnek: nem lehet mindent elosztani. Az együtt töltött évek emlékeit, azokat a bizonyos lelki javakat például nem tudják elosztani, összeköti őket a kényelem, a tunyaság rabsága is, és emellett még ott az a bizonyos zongora, amely egyszerűen nem fér ki az ajtón. A munkások azt mondják: ketté kell fűrészelni! — Muszáj? — Feltétlen. A zongora ugyanis a harmóniát is szimbolizálja, amely ugyancsak oszthatatlan. A történet tragikomédiája, vagy groteszk- je abban rejlik, hogy bár a házaspár szíve szerint elválna, de mert nem sikerül az osztozkodás, mégis együtt marad Kiegyeznek, mindent helyreállítanak, összetolják még a kettéfűrészelt zongorát is, s úgy hiszik, minden maradt a régiben. Csakhogy ez nem így van, hiszen nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba. Azon a zongorán már nem lehet négykezest játszani. — A. válságnak tehát a zongora, illetve a harmónia látja kárát. — Pontosan, mert tulajdonképpen egy hazug harmóniáról van szó. Hőseim ugyanis válni akartak. — A két évvel ezelőtt bemutatott komédiában egy személygépkocsi kapott szimbolikus szerepet. Most egy zongora. Van-e valami kapcsolat a két jelkép között? — Bizonyos kapcsolat nyilván felfedezhető, de azért úgy gondolom, hogy két különböző tartalomról van szó. A kocsi olyan féstisszerű szimbólum volt, míg ebben a komédiában másképpen dominálnak a tárgyak, amelyek szinte elárulják az ember magatartását. Ez vonatkozik a zongorára is. A családban ugyanis eluralkodott a hará- csolás határát súroló gyűjtőszenvedély, amely törvénybe még nem ütközik ugyan, de etikailag már elítélhető. A házaspár döntésében, a további együttlét vállalásában szerepet játszanak ezek az etikai kérdések is: túlságpCsiszér András és Pécsi Ild'ké (Fotó: Jármay Zoltán) san sokat tudnak egymásról. — Honr.ét származik ez a zongora? — Ismerőseinktől, a szomszédoktól, az ismeretlenektől. Sajnos sok ilyen zongora van. Azért írtam meg ezt a komédiát, mert szentül meg vagyok arról győződve, hogy számtalan házaspár él így együtt Nemcsak nálunk, másütt is. Remélem, hogy az egri közönség, amellett, hogy jól szórakozik majd az előadásokon, felfedezi a máshoz szóló üzenetet, és ki-ki meg is fogalmazza azt a maga számára. űr A komédia szerepeit s vendégként újból Egerben fellépő Pécsi Ildikó, valamint Csiszér András, Páva Ibolya, Dariday Róbert, Matus György, Lenkey Edit, Simon György Jászai-díjas, Mát hé Éva Jászai-díjas, érdemés művész, Nádassy Anna. Ol- gyay Magda. Bánó Pál, Csiszár Nándor és Zoltán Sára, játssza. Rendező: Jurka László Jászai-díjas. ősbemutató: ma este a Gárdonyi Géza Színházban. (márkusz) íusü. ájurilis i„ csütörtök Arról volt szó ugyanis, hogy a protestánsoknak azokat a kívánságait, amelyeket a törvények biztosítottak számukra, megsértették és ezért a háború kezdete óta kísérletet tettek a tőlük erőszakkal és a nagyszombati békekötéssel biztosított templomok visszafoglalására. Rákóczi igyekezett meggyőzni a legjózanabb reformátusokat, hogy előnyösebb volna számukra, ha a nemzet ünnepélyes gyűlése helyezné őket vissza jogaikba, mint hogy erőszakkal szerezzenek érvényt. Akkor belátták Rákóczi érveinek helyességét és ők maguk adták vissza az elfoglalt templomokat. De most a gyöngyösi béketárgyaláson Okoli- csányi Pál ügyvéd, a császár egyik követe buzgó luteránus lévén, rávette hitfeleit, akik legtöbben vannak a Vág menti tizenegy megyében, hogy biztosítsák panaszaik orvoslását, és ha Rákóczi elutasítaná, fogadják el azokat a biztosítékokat, amelyeket a császár nyújt. Ezek a megyék tehát a Rákóczi tudta nélkül követeket küldtek Gyöngyösre, és testületileg kértek kihallgatást Rákóczinál. A fejedelem nagyon meglepődött követeléseiktől, még inkább konok magatartásuktól, amellyel minden Rákóczi által felhozott érvre ellentmondással válaszoltak akkor is, amikor a fejedelem szent esküvés- sel tett ígéretet, hogy az országgyűlést összehívja és ott döntenek a kérdésben. Hiábavalónak bizonyult a győzködés. Pedig Rákóczi feltárta előttük a veszedelmet, melybe a megyék követei sodorják a kuruc szabadságharcot. Nyilvánvalóvá vált, hogy ezekről a dolgokról XT Ke’smen pána is tudomást szerzett. A bécsiek megtévesztő magyarázata annyira ellenkezett a katolikus vallással, s annyira a katolikus vallás kiirtását célozták, hogy a pápa azt hitte, hogy még a francia királyt is becsapták, amikor a magyaroknak bizonyos pártfogását ígérte meg. A tizenegy megye követei által előadott feltételeket Bécsben koholták, nyilván azok alapján, amelyeket Oko- licsányi Pál terjesztett az érsek elé, mint a háborút kiváltó panaszokat. Ennek ismeretében Rákóczi nem engedhetett a követek kéréseinek, mert tulajdonképpen megerősítette volna a bécsi udvar hamis és rágalmazó nyilatkozatát. „Elhatároztam, hogy amennyiben a követek nem elégednek meg eskümmel, megerősített biztosítékaimmal, kiáltványt bocsátók ki ellenük, hogy a pápát és a francia királyt biztosítsam igaz érzelmeimről. Én magam biztos vagyok benne, hogy a 11 megye elfogadja érveimet” — írta Rákóczi. A megyék követei megnyugodtak és ezt követően jobban ragaszkodtak II. Rákóczi Ferenchez, a nagy kuruc szabadságharc vezéréhez, mint , bármikor azelőtt. A gyöngyösi béketárgyalás eredménnyel járt. A szabadságharc biztos továbbvitelének sikeréhez időre és nyugalomra volt szükség, így hát anélkül, hogy ezt Rákóczi a báke*árg„aláson kirmüa+'a vd^a. «»lét naey örömmel fogadta a fegyverMányoki Adám portréja 1711-ből. Rákócziszüneti ajánlatot, amelynek megkötésére csak október végén került sor, s amely némi lélegzethez juttatta Rákóczi kuruc csapatait. II. Rákóczi Ferenc és Zin- zendorf gróf, Eger vár császári védőinek parancsnoka között 1704. áprilisában létrejött megegyezés alapján a császáriaknak nyolc hónap után el kellett hagyniuk a várat. Hiába vártak ugyanis segítségre, nem érkezett meg, így kénytelenek voltak a megegyezés értelmében elhagyni a várost. Erre a jezsuiták naplója szerint 1705. január 2-án került sor. A vár őrsége a németekkel és a rácokkal együtt fegy- VT*2f!"'ri vnT-,’+ k1* n "Von- bői és holmijuk elszállítására 600 társzekeret rendeltek ki. Kál község felé vették útjukat, ahol azután a kapituláció ellenére a kurucok & császáriak fegyvereit elvették, Zinzendorí császári parancsnokot tisztjeivel együtt Kassára vitték, a katonák jelentős része pedig Rákóczi zászlója alá állt s a kuruc csapatok tagjaként harcolt. A polgári lakosságot viszont, akik a császáriakkal együtt hagyták el Egert, visszaszállították a városba. Telekesy István, Heves vármegye püspök-főispánja a cserépvár „fogság” miatti haragjából közben kiengesz- telődött és nagy buzgalommal intézte a vármegye ügyeit. Amikor a császári őrség elvonult Egerből, és hírül vette, hogy Rákóczi Ferenc meglátogatja Egert, nagy szorgalommal és tisztelettel készült a fejedelem fogadására. A jezsuiták naplójának elbeszélése szerint Rákóczi Ferenc 1-705. február 28-án kivételes ünnepélyességgel vonult be Egerbe. A Felvidékről, a nagyszombati csata színhelyéről jött. Telekesy István vármegyei püspök-főispán élén a vármegyei tisztikarnak, a káptalannak és Eger papjainak a M akiári ^kapunál várta a kuruc vezért. A főispán magyar beszéddel üdvözölte Rákóczit a Bibliából vett példabeszéddel. „Békességes-e a te bejöveteled" — kérdezte az ünnepelttől. Kijelentette, hogy istentagadót nem hajlandó a városba beengedni, sőt ha kell, kész hitét élete árán is megvédeni. Rákóczi Ferenc rövid válaszbeszédében megnyugtatta a püspököt, hogy nem a vallások ellensége ő, hanem a zsarnokságnak, a népek leigá- zö'nak, a szabadság után várT7",,"‘ m^gsemmisítésére fenekedő idegeneknek. A válaszbeszéd elhangzása után háromszor dördültek el a vár ágyúi és a fejedelem háromezer lovastól és gyalogostól, dobpergésüktől kísérve vonult végig a városon. A lakosság mind kivonult és zászlólengetéssel, felkiáltásokkal ünnepelte a szabadságharc vezetőjét. Rákóczi Ferenc a püspöki lakosztályra ment, s itt is szállott meg. Rövid idő alatt megnyerte Telekesy püspökfőispánt, együtt szemlélték meg a várat, közösen hallgatták meg a jezsuiták templomában a böjti beszédeket és a szertartásokon is együtt vettek részt. Rákóczinak sikerült meggyőznie a püspököt, hogy a kuruc 'k háborúja nem a protestánsok harca a katolikusok ellen, hanem Magyarország nemeseinek és nem nemeseinek háborúja a Habsburgok ellen, a császári rablóhatalom ellen. Rákóczi nagyszerű nemzeti politikája nyilatkozik meg abban a következetesen végrehajtott törekvésben is, hogy kiküszöbölje a szabadságharc táborán belüli vallási ellentéteket. A bécsi udvar és a magyar katolikus főpapság minden eszközt megragadott, hogy a kurucok táborában ellentéteket szítson a fejedelem ellen. „E háború elején saját papjaink annyira menekültek tőlem, hogy sokáig lelkipásztor nélkül voltam” — írta Rákóczi Ferenc. Ez érthető is, hiszen a Habsubrgok további erőszakos katolizálásának az volt az eredménye, hogy az ország protestáns lakosságában végtelen gyűlölet élt a császár kegyeltjei, a kátpli- kusok ellen. (Folytatjuk.) \ GRÚZ JÁNOS: fi kurucok Vezérlő Fefedeime 8. Eger város a főhadiszállás
