Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-04 / 81. szám

ti

Mole es termelésben

Ufánpótlás és ufánpétlék

Segédmunkásra szakmunkás

í— Hány osztályt végzett?

— Hat elemit. Ügy alakult.

— Hol szeretne dolgozni öt év múlva?

— Hát. itt. Jól keresek és takarítónőre mindig szükség tesz.

— Nem kérdezték még, hogy akar-e továbbtanulni?

— Járt itt egy elvtársnő á központból, de én öreg vagyok már hozzá El kell látnom a családot, az uram minden estére megköveteli a 'főtt ételt, és van dolog a ház körül is a kert, meg a disznók.

— Soha sem gondolt arra, hogy ha tanulna, más munkál is végezhetne?

— Jó ez nekem.

— Mennyi ideje van a nyugdíjig?

— Vagy tiz év...

Beszéd közben -sem áll

meg a keze. lába. Takarít, naponta nyolc órán keresztül Azután utazik haza, ez is elvesz az ideiéből két órát. Néhány éve kezdett dolgozni az építőiparnál, amikor a gyerekek már megnőttek A tanuláshoz öregnek érzi, magát és pillanatnyilag elégedett is azzal, amit csinál

(... a gyengén kvalifikált munkás, valamint a nő számára a munkában való érvényesüléshez a legjobb lei- tételeket éppen az egyszerű, betanított munkák nyújtották. Ez a munkaerő — mely munkásságunkban még ma is jelen van — ennél többet nem is igényelt. (Részlet Héthy—Makó A munkások perspektívái cimü tanulmányából.)

Nők 40 év felett

A2 építőipari vállalatoknál alkalmazott fizikai munkásnők között túlsúlyban vannak a segédmunkások. Szakmai képzésüket akadályozza. hogy ingáznak, leköti őket a család többségük 40 év felett van. iskolai végzettségük alig haladja meg a hat elemit. Az idősebbek már öregnek tartiák magukat és nem látnak a tanulásban perspektívát sem. Igénvük arra. hogy szakmunkásokká váljanak, majdnem egyenlő a nullával.

Ügynevezett reprezentatív felmérés készült a megyében a dolgozók továbbképzéséről A vizsgálatban 113 gazdasági egység 70 ezer fizikai dolgozóiét vonták be. A vizsgált személyek 60 százaléka férfi. 40 százaléka nő, ez körülbelül megfelel annak az aránynak, ahogyan a nők a termelésben részt vesznek. (1975-ben közel minden

második ember kereső

__A

m

agas foglalkoztatottsági színvonal miatt kimerültek a pótlólagos munkaerőforrása ink. a harmadik ötéves tervben még 550 ezerrel, a negyedik ötéves tervidőszakban mintegy 120 ezerrel növekedett a foglalkoztatottak' száma. Az ötödik ötéves tervre ez a növekedés 50— 60 ezer főre mérséklődik.

■ A munkaerő-utánpótlás lehetőségei; a tanulmányaikat befelező fiatalok. a mező- gazdaság területén felszabaduló és a vállalatoknál, intézményeknél nem kellő hatékonysággal foglalkoztatott felszabadítható munkaerők. (Készletek Karakas László munkaügyi miniszternek a Társadalmi Szemle 1976 januári számában Az ötödik ötéves terv munkaerő-gazdálkodási feladatai címmel megjeleni cikkéből.)

Ez így igaz, s ebből egyenesen következik, hogy a következő öt esztendőben megyénk üzemeiben is a meglevő belső munkaerőtartalékokat kell ésszerűbben felhasználni A technológiai követelmények növekedésével párhuzamosan a képzettebb munkásgárda kialakításának egyetlen forrása a betanított és a segédmunkások tömege. Tartalék bőven van, hiszen egy 1970- es adat szerint megyénk'pari dolgozóinak 4.2,1 százaléka segédmunkás, 28,2 százaléka betanított münkás," (és. ezek az arányok lényegében nem sokat javultak öt év alatt. Tovább vizsgálódva megállapíthatjuk, hogy. a segéd- és betanított munkások között nagyon magas a nők aránya. Ez különösen akkor szembetűnő, ha a nők munka- és életkörülményeit vizsgálva a nők bérének alakulásával foglalkozunk. Az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének alkalmazásakor rendszerint szembetaláljuk magunkat azzal, hogy a nők szakképzettsége minimális. S ha egyszer azt az elvet is alkalmazni kell, hogy, a kvalifikált munkást differenciá1tan Ml fizetni. máris megoldhatatlanná válik a nők bérének arányosabbá tétele.

Csökken e tanulók száma

A feladat a munkaerő- utánpótlás szervezésében, a szakismeretek fejlesztésénél az, hogy a betanított és segédmunkások szamára kell különböző fokú tanfolyamokat szervezni. És miután & segédmunkásoknál sok a nő. ebből egyenesen kellene következnie, hogy a távlati oktatási tervekben hangsúlyozottan szerepet kapjon a nők szakmai képzése.

És mi a valóság? A fentebb említett felmérés során 54 ezer fizikai munkás körülményeit vizsgálták: 63 százalékuk férfi. 37 százalékuk nő. Szervezett oktatásban 8,7 százalékuk vesz részt, továbbtanulást 15 százalékuk tervez. A jelenleg tanulók 66.4 százaléka férfi, 33,6 százaléka nő. Az üzemek tervei szerint a továbbtanulni szándékozók, s az üzem részéről valamilyen formában beiskolázásra kerülők 71,4 százaléka lesz férfi és csak 28,6 százaléka nő. (Részletek a felmérés statisztikai adataiból.)

Elgondolkoztató számok. A tanulni kívánó nők aránya csökkent, és a jövőben még kevesebb lesz. Ismét növekszik a női dolgozók hátrányos .helyzete, újratermelődnek a gondok a nők munkakörülményeiben és bérezésében.

Nem volnánk teljesen igazságosak, ha mindezt csak a vállalatok számlájára írnánk.

— Van passzivitás a nők részéről, amikor tanulásról van szó. Ennek természetesen objektív okai a család, az otthon. A dolgozó nők elég nagy része ingázik, a 40 éven felüliek között sokan nem végezték el a nyolc általánost , és sokan nem is kívánják már befejezni. Vállalatunk elkészítette ötéves oktatási tervét, amely szerint számos tanfolyam indul a szakmunkásképzőtől a betanító tanfolyamokig. Különösen sok a tanfolyam a fizikai munkát megkönnyítő, vagy teljes egészében felszámoló gépsorok kiszolgáló személyzete részére. Ez utóbbiakra megfelelő létszámban kívánunk nőket beiskolázni éppen annak elkerülésére, hogy a gépsorok kezelését férfiak végezzék és a nőkre maradion a tényleges fizikai erőkifejtést kívánó más munka. De a megoldás elsősorban a nőkön múlik. Üzemünkben áiMáhan a 30— 40 évesek válla! iák a tanulást. Ennek valószínű az a mocvarázata. hogy 30 év alatt még kicsi a pverek, sokszor nincs kire bízni, a 40 év foWr;«.!* ped'g már nem vállal iák a tanulást. (A ha*i'nni ko-~—vgyir s-o- méi'imti vezetője mondja mindezt.)

Még huszonötért sem

Külön probléma a gyermekgondozási segélyen levő nők helyzete. A lehetőség adott, a három év alatt tanulhatnának. A konzervgyárban például egyedül a

kismamákon múlik, hogy megszervezik-e a konzervipari szakmunkásképző iskola kihelyezett osztályát Ehhez legalább 25 jelentkezőre van szükség, de nincs 25 jelentkező. Az ok itt is az ingázás, nem tudják a gyerekeket kire bízni, a családi légkör maga is hátráltató. És fia. már1 itt tartunk, hadd jegyezzük meg. Van rá példa már a megyében is, hogy egyes intézményekben a nőbizottság segítségével megszervezik a gyermekmegőrzést, hogy a kismama egy-két őr,ára ki- . kapcsolódhasson. Mennyi hasznot hozhatna ez a kezdeményezés, ha így oldanák meg a gyermekgondozási segélyen . levő kismamák tanulását. Lenne, hely. és lennének segítők, hogy a gyermekgondozási segélyen levő nők részt vehessenek különböző betanító és szaktan- folyamokon, hogy a három esztendő, elteltével a korábbinál raágasabb képzettséget kívánó speciális munkákat is elvégezhessenek.

•”A megye iparának jellegéből következik, hogy a munkaerő-utánpótlásban nagyon is aktuális feladat. a segédmunkásoknak betanított munkássá, a betanított munkásnak szakmunkássá való átképzése. Hogy az üzemekben ezt megértették, azt a különböző beiskolázási tervek is bizonyítják, s az a törekvés is, hogy az egyes szaktanfolyamok szervezésére társuljanak különböző üzemek a létszámok biztosítása miatt. Ebben a nagy feladatban azonban számításon kivül hagyni a nőket több mint hiba.

A teljesnek egyáltalán nem mondható felmérés adatai is erről adnak számot. Érdemes rá felfigyelni.

Deák Kózsí

Hatvanöimlllié ampulla inekció

Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárban mintegy íO fajta injekciót gyáridnak. A tervek szerint 1976 ban 65 mi’liá ampulla injekciói adnak a gyógyászai részére. Képünkön: félautomata gépek töltik ampullákba az injekcióoldatokai.

(MTI fotó — Bara Istvánt

Szalag: gépek egymás mögött sorban, . meghatározott rendben és távolságban. 'Zárt egység, itt nem lehet kilógni.

Mondják,, a. modern.'kor vívmánya a '. .gyártószalag. Mondják, a. modern termelés lelki béklyója a gyártószalag. Mert. meddig, lehet bírni' . a Vég nélkül. ismétlődő' mozdulatok egyhangúságát ?. A. bei- degzett ' ritmus (könyörtelen hajszáját? ( _■ ' ...

..A szalagon .emberek . dolgoznak :. érzésekkel, gondolatokkal, vágyakkal; .indulatokkal. fájdalmakkal;- megáldva vagy. megverve. ...• ,

A, műhelynek megvan a maga sajátos levegője; A gépek zúgása atmoszférát , teremt. A kívülálló úgy néz'itt szét; mintha valami nagy és színes akváriumba pottyant volna', bele. Mindjárt, arra gondol, hogy a háláknak "is egészen más a helyzetük, mint annak aki szemléli őket az akváriumon túli világból érkezve. . . ; '

— Nágyon jól. érzem . itt magam'' halljuk a választ Tóth. Lászlómétól,' aki most nem azért, mosolyog, 'mferf a riportban így'iíLik. — Túlságosan Hajtanom sem kell magam,: csak rendesen dolgozni, és akkor a napi száz forint körüli teljesítményt elérem. Különös vágyaim sincsen, de bántó gondókról' sem tudok beszélni. Hogy mikor sírtam utoljára? Én nagyon nehezen sírok. Tavaly történi meg, amikor váratlan haláleset szomorított el.

Mindez úgy hangzik, mint valami előre megrendelt és legyártott válasz. Nagyon korrekt, nagyon civilizált, nagyon tetszetős Akárha a brosúrából idéztük volna.

Csak egy lépéssel kél! beljebb menni az emberi lélek labirintjaiba, és máris színt változtat a kép. Sötétebbre vált. Előbukkannak a csalódások is. A házassága nem sikerült. rövid idő alatt különböző csapások érték, hozzátartozók halála is, ami letörte. kiborított^. .De állni kellett a iábán, hiszen riadt tekintettel figyelt rá a két gyereke és özvegy édesanyja is. Vólt az az egyetlen szoba, amely négyüknek ■ adott iede- let, ha otthonnak nem is lehetett nevezni ezt a zsúfoltságot

— Elmentem a képviselői fogadónapra Akkor már évek óta jártam a tanácsra lakásért Mi történhet, kérdeztem magamtól? Legfeljebb azt mondja majd Szurdi elvtárs is, hogy tud segíteni. Másként történt Bár nem 4 sok jóval biztatott akkor, egy éven belül mégis megkaptuk a kiutalást

két gyerek és az özvegy édesanya, a szociális kedvezmény tehát járt. Nyolcezer négyszáz forintot kellett befizetni, amiből pont a négyszáz volt meg. És a többi? Segített. a vállalat, a Heves megyei Ruházati Ipari Vállalat, amely kölcsönözte a pénzt, Nemrég tellett' le a' tartozás. Utána háztartási gépet véti, ebből is maradt még egy kevéske törleszteni való, de aztán egy kis szünet következik, mert . a nyarat á gyerekekkel a hajdúszoboszlói vállalati üdülőszobában akarja tölteni, legalábbis égy kis részév a nyárnak. Ahhoz pedig pénz kell. Aztán majd a k»S- szobába kell a gyerekbű- tort megvenni, szintén rész- leire.

— A szalagnál is van idő arra, hogy. egy-két mondatot' váltsunk egymással. Láttad-e ezt a filmet? Hogy tetszett a tv-műsor? Olvastad-e ezt a könyvet? A lányok pedig arról beszélnek, hová mennek a hét végén. Irígylera-eóket? Nem mert valahogy a mi időnkben több szórakozási lehetőségünk volt, mint nekik. Most is megtalálom a szórakozást magamnak, ha vasárnaponként elmegyek a gyerekekkel kirándulni. .

— Mégiscsak egyedül van, nehéz így?

Meg -lehet .szokni. . Aztán.-a kislányom úgy neveltem, hogy vele mindent meg tüdpk-beszélni.. Férjhez menni "újKői? Ad'dig semmiképpen,, amíg: a gyerekek fel nem. nőnek. Egy hőnek mindig 'könnyebb egyedül, ezt se feledjük el.

U-": Milyen-terveket déáel~ get magában?'. Tanulni . szeretnék. • Én szákímmkás Vágyok, már úgy kerültem . Ide. a' vállalathoz. A gimnáziumi: érettségit szeretném ..letenni. Nézze, olyan helyén lákpíri, ahol a, környe-. z.etemben nagyon sok 'a, tanúit .éhtbér. Miért, .ne érhetném el. én is ezt a szintet? Ha mások meg tudták csinálni;,: nekém is sikerül biztosam De érre -most mégsem gondolhatok, mert a két gyerek sók időt igényel. Majd, később, amikor már a gyerekek- felnőttek.

Nehezen fog a mondanivalójához M. M.-né, akinek zavara,-összeráncolt homloka is--más világot sejtet.

—. Én itt frissülök fel az üzembén. Nekem az itteni munka' ad megnyugvást. Nem sikerült' a második házasságom- sent. Annyi minden rossz ért engem, hogy felsorolni is sok lenne. - Ezért is kerültem hónanokra betegállományba. Én a gép mellett sem tudok másra gondolni, mint arra, mi lesz akkor, ha vége lesz a műszaknak? Nem jó erről még beszélni sem.

A munkatársai nagyon kedvesek, figyelmesek, meg- értőek. Soha egy gúnyos mosolyt nem lát senkinek az arcán, senki nem csócsálja az ő sok baját, még csak nem is zaklatják kérdéseikkel sem.

Végzi a munkáját olyan szorgalommal, anvlyenre képes, de az esze sokszor nem itt jár. Aztán megtörténik, ami azelőtt soha meg nem történt': elrontotta a munkadarabokat. Szégyellt® is, fájt is neki a selejt. Miért kellett mindjárt ügyet csinálni ebből? Miért nem nézték, hogy már több mint húsz éve dolgozik a gépe melleit? Az a rengeteg lehúzott év nem számít semmit? Csak ennyit ér a géphez való hűség?

— Pedig azt sem mondhat tóm, hogy rossz sorom van itt, hiszen a művezetőtől kezdve az igazgatóig mindenki meghallgat, ha valami panaszom van. Segítenek is, ha tudnak segíteni. Az otthoni dolgokban ők tehetetlenek, meg nem is tudok azokról beszélni, csak egyre emésztem magam miattuk.

Amikör később M. M.-né főnökével beszélgettünk, inkább magának mondta a megállapítást:

— Mennyi mindent nem tudunk egymásról mi, akik egymás mellett dolgozunk Egészen másként gondolkozóm most rhár M.' M.-'néről, mint eddig. Nem hittem; volna, hogy családi élete ilyen rosszul sikerült. Igen, az ember.

Kérdezzük vissza: igen, az ember? Kérdezzük vissza: hé, emberék mit tudtok a társatokról, aki évek óta ott dolgozik a mellettetek levő gépen? És, ti, vezetők, mit tudtok', azokról, azokról a százakról, akik a beosztottai- tok, akiket megdicsértek, ha jó! húznak és fegyelmivé! büntettek, ha- valamit eltévesztenek, elrontanak?

Emberek, mennyire törődünk egymássá! olyankor is, amikor a másiknak ' „nincs semmi baja” — csak éppen boldogtalan?

A gép nem érez. A gép

megy, zörög, zúg, forog és rohan a könyörtelen idő vitán. De a gépek mellett emberek állnak, vagy emberék ' ülnek, örömökkel, fájdalmakkal, gondokkal és vágyakkal, ;tervekkel és csalódásokkal terhesen.

Emberek — élnek.

'G; Molnár Ferenc

V.

* • " (I

t

v

Á gép mellett

az emberről