Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-04 / 81. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MSZMP HEVES MEüYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 81. szám ÁRA: 1,— FORINT 1976. április 4., vasárnap Baszkén, jé érzéssel tekinthetőnk vissza a meglett útra Díszünnepség az egri Gárdonyi Géza Színházban Űjkori történelmünk 'eg- jelentősebb mérföldköve hazánk felszabadulásának íl. évfordulója tiszteletre a Magvar Szocialista Munkáspárt Heves megyei és íz *g- ri városi Bizottsága áoritis 3 án. szombaton est d*«/- ünneosézet rendezett Éteriben. a Gárdonyi Géza Szobáiban. A színpadon b ;lvet fog'aló elnökség tagjainoK a sarában ott volt Vaskó Mihály. az MSZMP Közoonti E'enörző Bizottságának tag. ja a megvei oártbizo*tság első titkára, dr. Sivos ’>zván, Barta Alajos. Virág Kíroly, a megvei nártbizottság titkárai. Dorkó József, a Szak- szervezetek Heves megvei Ta”á;sa veze'ő titkára, 'li- hátv Jánosné az egri Einom- szerelvénvgvár munkása Pipp Béla. a Mátraalii Stín- bá’wák Vállalat oártbizo't. sálának titkára. Skuítéti Iá- nos az Izzó gvöngvösi f vari-"tk igazeatóia. Sze'.tczfcj József, a Ha'vani Konzerv- g'-ár tmk művezetője. dr. Szűcs László, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola főigazgatója, valamint Tóth Mihály a poroszlói Mig/ar —Szovjet Bará ság Tér neiő- szövetkezet elnöke. az MSZMP Heves megyei Bizottsága Végrehajtó Bízott, ságának tagjai. Helyet .oa- lalt a megyei díszünnepsag elnökségében továbbá A:ek- szandr Fjodorovics Balulkc, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapat >k egyik alakulatának főtisztié. Szalay István, a megyei tanács elnökhelve tese. Angyal Józsefné. a VILATI egri gyárának munkásnője. Ádím Gábor, a VOLÁN 4. sz. Valla’atának autóvillamossági szerelője dr. Csapó István, a megyei kórház igazgnoia. Kócza Imre. az egri Finom- szere'vénvgyár vezér’gaz tat o- ja Molnár János, a Szőlészeti Kutatóintézet igazga oia. Szarvas Aladárné. az Egri Dohánvgvár műves AHe. Szűcs Józsefné. a Szila tvi Erzsébet Gimnázium és Kereskedelmi Szakközéül s.via igazgatóhelyettese, dr. Varga János, az egri városi tanács elnöke. Vass József, a KlcZ egri városi bizottságának tit. kára. Kovács János, az egri városi pártbizottság titkári. Habéra László, az egri járási pártbizottság első tit.círa. Grégísz József nyugdíjas, a Szocia’ista Hazáért éri ;r.i- rend kitüntetettje. Gubán Dezső nyugdíjas, a Szocia’ista Hazáért érdemrend kitüntetettje az SZMT elnöks igének elnöke. Kiss Sándor, a KISZ Heves megyei Bizot ságának első titkára. Pálinkás Ferenc vezérőrnagy, a BM Heves megyei Rendőr-főkapitányságának vezetője. Virágh László honvéd főt'szí. Tözsér József, a munkásőrség megvei parancsnokhelyettese. Páti Jenő, a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának titkára Kovács Bertalan, az egri járási hivatal elnöke. Fehér Gyulámé, az Egri Dohánygyár Álla mi-ií- jas szociaksta brigádjának vezetője Bojtos Sándor, az egri ipari szakmunkásként intézet Állami-díjas—5*wrtars. Koszorúzás! ünnepség Egerben Felszabadulásunk 31. évfordulója alkalmából április 3- án, szombaton' délután került sor Egerben a szovjet hősi em ékművek, valamint az állami temetőben emelt katonai díszsírhely koszorúzására. A város dolgozói, az üzemek, a vállalatok képviselői, az ifjúkommunisták, valamint a diákok a Felszabadulási emlékműnél gyülekeztek. A téren mozgalmi dalokat harsogtak a hangszórók, s a koszorúzáshoz készülődök lassan felsorakoztak a zászlókat lengető fiatalok sorfala között. Az emlékmű talapzatára sorban egymás után helyezték el a kegyelet és a hála koszorúit, az emlékezés virágait. A megye, a város, illetve az egri járás kommunistáinak nevében Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára, Kovács János. zz egri városi pártbizottság titkára és Habéra László, az egri járási pártbizottság első titkára tisztelgett a második világháború magyarországi szakaszában — ezen belül a Heves megyében lezajlott harcok során — elesett hős szovjet katonák örök nyugvóhelyénél. A tanácsok koszorúját Szalay István, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Varga János, az egri városi tanács elnöke és Kovács Bertalan, az egri járási hivatal elnöke helyezte el a talapzaton. A Hazafias Népfront megyei és a városi bizottsága nevében Póti Jenő, a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának titkára, valamint Veres István, az egri városi bizottság titkára koszorúzott. Dorkó József, az SZMT veze+ő titkára, Czirmai Tibor, az SZMT párttitkára, a szervezett dolgozók képvi- So!o*áh«n. Kiss Sándor, a KI^Z Heves megvei Bizottságának első titkára. Vass József az e^ri városi KTSZ- bizottság títvóra és K’ss Barin abás, a KISZ egri járási bizottságának titkára pedig az ifjúkommunisták nevében helyezte el az emlékezés koszorúit. A fegyveres erők koszorúját Pálinkás Ferenc vezérőrnagy, a BM Heves megyei Rendőr-főkapitányságának vezetője, Tözsér József, a munkásőrség megyei parancsnokhelyettese, illetve Virágh László honvéd főtiszt helyezte el az emlékműnél. Koszorúzás! ünnepséget tartottak Egerben, a népkerti ismeretlen szovjet katona hősi emlékművénél is. A város lakóinak tiszteletadása közepette Simon Sándorné. az egri városi pártbizottság osztályvezetője, Sólyom Ernő, a járási pártbizottság titkára, dr. Varjú Vilmos, az egri városi tanács vb-tiíkára, valamint dr. Lupták Zoltán, az egri járási hivatal elnökhelyettese koszorúzott. Az egri állami temetőben ugyancsak tegnap délután koszorúztsk. A szovjet hősök díszsírhelyénél dr. Hagy Sándor, az egri városi pártbizottság osztályvezetője, illetve Lezsák László. az egri járási pártbizottság osztályvezetője tisztelgett, s helyezett el koszorút. Minikét helyen lerótták kegyeletüket az iíjúkommunisták, az úttörők, s a megyeszékhely lakói, dolgozói is. Virágh Ferenc pincevezető, az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság Állami-diias szocialista brigádjának tagja. Nagy János, ez egri Fi nomszerelvénygyár tmk- nagyjavítója szocialista brigádjának vezetője. Szabó Sándor, az egri Finomszerei vénygyár szerszámüze ne Le- nin szocialista brigádjának vezetője. Kármán AtHla, a KAEV. 10. gyáregységének szocialista brigádvezetője. Demeter Pál, a Csepel Autógyár egri gyárának igazgató, ja. dr. Domán László, az Egri Dohánygyár igazgatói« Balogh Tibor, a VOLÁN 4. sz. Vállalatának igazgatója Adamkó József, a Mátra- Erdő- és Fafeldolgozó Gaz daság igazgatója. Simon Mihály a VOLÁN 4. sz. Vállalatának szocialista brigád vezetője, valamint Dancz Pál, az Eger—Gyöngyös vidéki Pin. cegazdaság igazgatója. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után. z elnökség tagjait; valamint a díszünneoség résztvevőit munkásokat, termelőszövetkezeti tagokat, ifjúkommu msíákat. értelmiségieket, diákokat és a fegyveres erők képviselőit — Dorkó József, az SZMT vezető titkára köszöntötte. majd röviden má1- tatta a harmincegy évvel ez- előtti események jelentőséget. Megnyitójában egyebek között hangsúlyozta: — Azt a napot, amikor a hitleristákat és a manner csatlósaik utolsó egységét «s kiverték az országitól a szov. jet és a velük szövetséges csapatok, a legnagyobb nemzet; ünnepünknek tartjuk. 4 több é<. tizedes hagyományok, vak megfelelően, ma is tisztelettel és kegyelettel emlékezünk meg a hazánk felsza(Foliffatás a 2. oldalon) Elhelyezik a ategye facts astatisíáisafa koszorúját Sarlós István ünnepi köszöntője Április 4-e alkalmából Sarlós István az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára szombaton ünnepi köszöntőt mondott a rádióban és a televízióban. Április negyediké előestéjén — mondotta Sarlós István — az időben mind jobban távolodó, de a tudatunkban és érzelmeinkben elevenen élő felszabadulás eseményeire emlékezünk Immár 31 év távlatából vizsgáljuk a hazánk életében döntő szerepet játszó változásokat és tekintjük a fel- szabadulás napját történelmünk kiemelkedő mérföldkövének. A múlt ismerete fontos föltétele a ma megértésének és a jövő tudatos tervezésének. A múlt bennünk él: forrása szokásainknak és a levonható tanulságok révén ösztönzője tetteinknek. A történelem jó tanítómester azok számára, akik ismerik az események mozgató rugóit és akik a társadalmi fejlődés érdekében cselekedni, dolgozni akarnak. A magyar nép múltját évszázadokon át az a harc jellemezte, amelyet a függetlenségért, a társadalmi haladásért, nemzeti jogainkért és a szabadságért folytattak elődeink. Folyamatos volt ez a küzdelem, mert mindig éltek hazánkban a népet tisztelő és reális célokat kitűzni tudó hazafiak, ők a kor szellemét megértve mindig a haladó mozgalmak élére álltak. A kiemelkedő tehetségek sohasem voltak társ- talanok: tanításaik követőkre találtak azokban a hazaiakban, akik az ország sorsának megjavításáért akartak dolgozni. A felszabadulás előtt a legmagasabb csúcsra 1919-ben, a Tanácsköztársaság kikiáltásával, az első magyar proletár- diktatúra megteremtésével jutott a magyar nép. Az 1919-es 133 nap történelmet formáló volt: megmutatta, miként lehet emberi életet teremteni ebben az országban, s megmutatta azt is, hogy a magyar munkás, paraszt és értelmiségi nemcsak mint ellenzéki erő állja meg a helyét, hanem akkor is, amikor a hatalmat gyakorolja. Ismerjük a magyar uralkodó osztályok válaszát, amit az első munkáshatalomnak 1919 augusztus elseje után adtak: 25 évig terror és nyomor jellemezte a magyarországi életet. Ez volt az a korszak, amikor határainkon innen és túl sokan már látni vélték a sírt „hol nemzet süllyed el”. Közel volt a nemzethalál veszélye, de a végső pusztulást elkerültük, mert éltek a bátrak, akik tenni mertek, s akik a jobb jövőért harcoló tömegeket harcba tudták vinni. Élt a remény az emberekben, hittek abban, hogy 1919 álmai egyszer megvalósulnak. A második világháború legnehezebb napíaiban is bíztunk abban, hogy a világ első proletár állama, a Szovjetunió, amikor arra lehetőség adódik segítséget nyújt a végső fölszabadulásért vívott harchoz. Hittünk abban, hogy azok, akik 1917-ben elfoglalták a Téli Palotát s akik szétverték az intervenciósok ellenforradalmi seregeit, felülkerekednek az új betolakodókon is. A sztálingrádi és leningrádi győzelmek bizonyossá tették, hogy legyőzhetetlen a szovjet nép, és jelezték azt is, hogy közel van már a győzelem napja. A szovjet nép kiverte hazája területéről a fasiszta megszál'ókat és határain túl is folytatta a fölszabadító háborút. Szétverte a német és magyar fasiszták fegyveres erőit és 1945 április 4-ére befejezte hazánk fölszabadítását. A fasizmust ugyanaz a fegyvert tartó kéz zúzta szét, amely a harcok után kenyeret és szabadságot adott a mindkettőre éhes embereknek. A népért harcoló szovjet katona így lett a szocializmus zászlaja alatt a béke katonája, a népek együttműködésének harcosa. Fölszabadultunk, és lehetőségünk adódott arra, hogy • véglegesen a nép vegye kezébe a haza sorsának irányítását Régi vágyaink a szocializmus fölépítéséről változatlanul tovább éltek, de most már erőnk is volt ahhoz, hogy fölépítsük és megvédjük a nép országát. Megváltoztak nemzetközi körülményeink is: bebizonyosodott, hogy okos politikával, józan tervekkel és együttműködési szándékkal szilárd támaszra és szövetségesre találunk a hasonló módon gondolkodó és dolgozó népekben. Üj világot építettünk és épíiünk a magunk és az eljövendő nemzedékek számára. Emelt fővel léptünk újra a történelem színpadára, mert volt és van erőnk arra, hogy a magunkén túl más népek sorsának jobbra fordulásával is törődjünk. A szocializmus építésének megkezdése, a kedvezően alakuló nemzetközi légkör, együttműködésünk a Szovjetunióval és a többi szocializmust építő országgal, megalapozta a magyar nép új és egyre szebb életét. Az öndicséret látszata nélkül szólhatunk azokról a változásokról, amelyek pártunk következetes politikájának eredményeként gazdasági, politikai és szellemi életünkben bekövetkeztek. Fejlődésünk so- rán a régi gondok helyébe a növekvő igényeknek megfelelően, új gondok léptek és lépnek. Sikereink jelentősek, de korántsem lehetünk elégedettek. Jobban élünk, de még nem olyan jól, mint ahogy azt szeretnék. Mindenkinek jut a közösen megtermelt javakból, de még nem mindenkinek kielégítő mértékben. Kitárultak a tudás kapui az egész nép előtt, de még nem mindenki indult e' a nagyobb tudás, a kulturáltabb élet felé vezető úton. Ha most az évfordulón erről és a jövőről szólunk, akkor ismételten ki kel! jelentenünk: az a teendőnk, hogy minden magyar állampolgár számára elérhetővé tegyük a jobb életet, s_ nagyobb tudást és a közügyekben való fokozottabb részvételt. Ennek a föltételei adottak: igaz emberi ügyet képviselünk, vannak barátaink akikkel megoszthatjuk gondjainkat és örömeinket, vannak jól kidolgozott és a lakosság támogatását élvező gazdasági, kulturális és politikai célkitűzéseink. Az ezeket magába foglaló pártprogramot a fejlett szocializmus létrejöttét meggyorsító nemzeti programként fogadta el a közvélemény. A szocializmus megvalósítja a nép szilárd hatalmát, a dolgozó emberek társadalmát. Illő, hogy ki-ki ezt szem előtt tartva helyt álljon ott, ahol dolgozik, ahol képességeinek megfelelően szolgálhatja jelenünket és jövőnket. Tisztelünk és becsülünk mindenkit, aki bárhol, bármilyen hasznos munkát végez. Arra törekszünk, hogy a jó szívvel végzett, az örömet és elégedettséget okozó munka legyen az egyén értékelésének alapvető mércéje. A jól végzett munka juttassa nagyobb jóléthez a dolgozó embert és ösztönözze arra, hogy részt kérjen és vállaljon terveink kidolgozásából és végrehajtásából. Fiataljainknak azok legyenek a példaképei, akik az általuk életpályául választott szakma kiválóságai. A munka az alapja az életnek. A jó politika ad értelmet a munkának, és lehetővé teszi, hogy a ma élő ember szívesen gondoljon a holnapra, s hogy mindig legyen mindenkinek a közösségért végzett munkával elérhető célja és vágya. Ismerjük barátainknak és szövetségeseinknek a mienké- ve! egybehangzó terveit és bennünket is lelkesítenek azok a célok, amelyeket a kommunizmus építése érdekében a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa célul kitűzött Mindennapos tevékenységűnkben, a jövő megformálásában is együtt haladunk íölszabadítóinkkal, a szovjet néppel, és biztosak vagyunk benne, hogy programjaink megvalósulása a világ minden népének a javát szolgálja. Meggyőződéssel valljuk: jó úton járunk, biztató jövő előtt állunk és így jó szívvel vállalhatjuk a felelősséget tetteinkért az eljövendő nemzedékek előtt. »
