Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-30 / 102. szám
Tarnamérai tapasztalatcsere Sertéshústermelés - a nagyüzemben... Űj nyomdai mély nyomó gépek Békéscsabán A békéscsabai Kner Nyomdában két űj gépet állítottak munkába, amelyeken évente ezer tonna csomagolóanyagot gyártanak. (MTI fotó — Ilovszky Béla felv.) Az államigazgatási mnnka korszerűsítése Az ügyintézés gyorsítása — Tanácsi tervek Bizonyára kissé újra hozzá kell szokni a közvélemény „fülének”, hogy bármily sok szó esett és esik napjainkban a háztáji gazdaságokban rejlő kihasználatlan lehetőségekről, azért a figyelem fő iránya a nagyüzemi termelésről mégsem térhet el. Egyszerűen arról van szó, hogy sokat várhatunk a kistermelőktől, de még többet kell várnunk a már megépült nagyüzemi szakosított telepektől. ■ SIS Egy megyei statisztika arról tanúskodik, hogy szőkébb hazánk mezőgazdasági nagyüzemeiben eddig 11 szakosított sertéstelep épült 530 millió forintért. Évenként 8600 tonna húst kellene e „sertésgyáraknak” termelniük. A közelmúltban végzett felmérésből viszont az derült ki, hogy a hízóhelyek feltöltöttsége alig több, mint 80 százalékos, s nyilván ebből következik, hogy az ösz- szes éves húsértékesítés sem éri el a tervezettet, mert 6500 tonna körül mozog. A helyzet persze szinte telepenként változó. Egyik helyen az anyakocák megtermékenyítésével, a malacszaporulattal vannak problémák, másütt a higiéniai, állategészségügyi „rendbontás” okoz jelentős károkat, s még mindig előfordul a takarmányozási, tartástechnológiai hiányosságokra visszavezethető termeléskiesés, eredménytelenség is. ■ ■ ■ ■ A hevesi járásban a termelőszövetkezetek három szakosított telepet építettek, illetve a negyedik — Tar- namérán — közös vállalkozásként jött létre. Egészében véve komoly fejlődés ment végbe az utóbbi években mind a négy telepen. Kiskörén például a múlt évi 3422 sertéssel szemben az idén több mint 4000 darabot adnak át, s az idei tervek szerint 4506-ra növelik az átadott sertések számát. Ti- szanánán sem érte el 1975- ben a háromezret a. sertések száma, s jelenleg 3220 a létszám. amelyet 3500-ra szeretnének növelni még ebben az évben. Komlón a legkedvezőtlenebb a helyzet jelenleg, ahol a múlt évi 2778- as feltöltöttségi szintet sem tudják elérni az idén, hiszen a mostani sertéslétszám alig több. mint kétezer. A járási pártbizottságon Tatai László elmondta: Megyeszerte folytatódnak az idén is a különféle építkezések. Alapokat készítenek, frissen húzott falak nőnek ki a földből s egy-egy munka megpillantásakor sietős útján is lelassít, megáll az érdeklődő. Kíváncsian fürkészi a szem a változásokat, a kibontakozó s mind többet mutató létesíménye- ket. Találgatja, hogy hol, mi lesz majd, ha pedig tudja, a beavatott jóleső érzésével szemléli a gyarapodást, az újabb eredményeket. Vajon, hogyan érkeztünk a mostani évhez, mi várható az esztendőben, s mire számíthatunk a közeli jövőben? A kérdésre a Heves megyei Beruházási Vállalatnál kerestünk választ a napokban folytatott beszélgetésünk alkalmával. Mint Bóka Sándor igazgatótól — egyebek mellett — megtudtuk: az idei évet, illetve az V. ötéves terv időszakát minden eddiginél alaposabb felkészülés előzte meg. Jellemző erre például, hogy az egri Csebokszári-la- kótelepen, vagy akár a gyöngyösi Mérges utcai városnegyedben 1978-ig megvalósuló lakóépületeknek már tavaly megvolt a szükséges tervdokumentációja, sőt lényegében a kiviteli' szerződése is. Az építők eléggé iparkodtak kihasználni a téli hónapokat s így számottevő előnnyel startolhattak a tavasszal. Az igyekezetük azonban, sajnos nem egyértelmű: munkaszervezésükkel még mindig elég sok baj van. Nemegyszer úgy — Komoly, kedvező változás tapasztalható sertéstelepeink életében, munkájában, különösen büszkék vagyunk a tarnamérai SER- KÖV eredményeire. ■ I ■ ■ — Csodákról kevésbé, de szívós, kemény munkáról annál inkább beszámolhatunk közös vállalatunk tevékenységéről szólva — mondta beszélgetésünk elején Pető Béla igazgató. A kies tarnamérai és a za- ránki földek határában épült a telep még 1972-ben a környező közös gazdaságok vállalkozásaként. A korszerű mezőgazdasági nagyüzem amolyan külön szigete, oázisa ma ez a telep. A „sziget” jelző annál is inkább ráillik, mert valóban gondos távolságra épült mindkét községtől. Egyebek között talán ennek is köszönhető, hogy a nagy száj- és körömfájás az ide legközelebbi tanyán is pusztítást okozott, de a SERKÖV-ben minden állat megmenekült... — Az első évek nagy nehézségeket okoztak itt is —. mondja Pető Béla — hiszen 1972-ben mintegy két és fél millió forintos veszteséggel zárult a próbaév. 1973-ban már „nullára kifutottunk”, hetvennégyben egymillió, tavaly pedig egymillió 161 ezer forint gazdálkodási eredménnyel, nyereséggel zártuk az évet úgy, hogy szabadáron nem csekély mennyiségű kukoricát is vásároltunk a közös vállalatot fenntartó termelő- szövetkezetektől. — Hogyan alakult az önköltség? ’ — Egy kilogramm súly- gyarapodásra a hízóállo- rnány átlagában 14,04 forint értékű takarmányt használtunk fel. Ez a szám a teljes állomány — a kocák és a kanok takarmányozását is beleszámítva — 17,77 forintra alakult. Ha pedig az ösz- szes üzemi költségeket — béreket és járulékokat, energiát, szállítást és takarmányköltséget — figyelembe véve számoljuk ki, hogy mennyibe került nálunk egy kiloeramm sertéshús, akkor 21,82 forint jön ki. — És ezzel szemben menynyi volt a múlt évi átlagos felvásárlási ár? — A nagyüzemi felárral együtt 25,57 forint. Ez magyarázza a nyereség dinamikus fejlődését... „hajráznak”, hogy más területeikről elvonják erőiket. Miközben az egyik vagy a másik helyen élénkebb ütemet diktálnak, néhol lelassítják a tempót, vagy egyszerűen abbahagyják, hosszabb- rövidebb ideig szüneteltetik a munkát. Fokozzák a gondokat a beszerzési az anyag- ellátási nehézségek, amelyek miatt tervezési, technológiai módosítások válnak szükségessé, akaratlanul is tovább tolván a befejezési határidőt. Ilyenféle okok miatt „csúszik" például a hatvani új „városközpont” — ami azonban, remélhetően ebben a negyedévben már csak elkészül végre új lakásaival, szolgáltató egységeivel együtt. Sajnos nagyon lassan készül az egri Csebokszári városrészben létesülő „Ezer apró szolgáltatás háza” is, vagy éppenséggel az állami gazdaságok mintaboltja. A megye- székhelyi Grónai utca sarkán évekig épült házban ugyan a lakásokba már beköltözek, a földszinti helyiségek terv szerinti kialakítása azonban szintén sokat késik. Jellemző az ide elképzelt vendéglőre, hogy berendezések elkészítésére sem a városban, sem a megyében nem akadt kivitelező, jóllehet több szövetkezet is foglalkozik ilyesféle tevékenységgel — csak éppen idegenben, Miskolcon vagy Budapesten. Mindezek mellett — szerencsére — azért jobb híreket is hallottunk a Heves megyei Beruházási Vállalatnál. Többi között például arA számokhoz, a közölt tényékhez nem sok kommentárt fűzhetünk, hiszen azok egészen világosan önmagukért beszélnek. Csakhogy mindez nem ment Tarnamé- rán sem olyan könnyen, ahogy ma az eredmények láttán-hallottán bárki is gondolhatná. Lényegében az, hogy az első két évben nemhogy nyereséggel, de komoly veszteséggel zárult a tevékenység, jól utal a kezdeti problémákra. Ezeket röviden úgy fogalmazhatjuk meg: gyenge volt a szaporulat, nagy volt az elhullás. — Mi volt e gondok, az eredménytelenség oka, s hogyan sikerült azt, vagy azokat megváltoztatni? — Alapjában véve jó, helyes elvek szerint épült fel ez a telep — kezdte az igazgató. — Azonban, mint minden új dolgot, úgy ezt is „be kellett járatni”, szembesíteni kellett az elveket a gyakorlattal. Így jöttünk rá néhány tartástechnológiai hibára, amelyeket minden nagyobb csinnadratta nélkül szépen — saját erőből —kiküszöböltünk. Például, hogy csak a legfontosabbakat említsem: nem vált be a padlóetetés. Vagyis arról van szó, hogy az egyszerre a parióra lezúdult takarmány egyrészt keveredett óhatatlanul a trágyával, másrészt olyan nagy por keletkezett, hogy az állatoknál légzőszervi megbetegedések léptek fel, valamint a szeny- nyeződés miatt különböző gyomor- és bélgyulladások keletkeztek. — Hogyan változtattak ezeken? — Mint említettem, magunk jöttünk rá a hibákra, s magunk is szüntettük meg azokat. A hevesi MEZŐGÉP segítségével megváltoztattuk a takarmányozás módját: elkészültek az etetőládák, majd szellőzőket „vágtunk” a zárt oldalfalakon, s ezáltal csökkent a ventillátorok energia- költsége, megjavult az állatok mikroklímája. A tenyészállatok — 360 anyakoca és 17 kan — számára pedig kifutókat építettünk, s így edzettebb. egészségesebb utódok születnek... És nem kis mennyiségű húsról van szó: 1975-ben már ötezer hízót adtak át, az idén pedig 5500 darab értékesítését tervezik. ról értesültünk, hogy Eger északi negyede az idén további 300 lakással gazdagodik. Rövidesen beköltözhetnek a kicsinyek az új óvodába és bölcsödébe, s ha ugyan egy éves késéssel is, de még ebben a negyedévben átadják a körzet korszerű zöldségboltját. Megkezdődött végre a lakótelep tereprendezése is, ami — a szűkös anyagi lehetőségek miatt — bár elég lassú, feltétlenül biztató. Az egri Lanin úton lehet, hogy a tervezett 84 lakásnak csak a felét tudják átadni az idén, ám bizonyos, hogy az Arany János utcában további 55 lakásba költözhetnek a családok, s a bővülő lakótelep 80 személyes bölcsödét is kap. Az V. ötéves terv időszakára biztosított mintegy 22 millió forintból az idén is tovább folytatják az egri vár rekonstrukcióját. A vállalat szervezésében sorra került munkák alkalmával hidrogeológiai feltárásokat végeznek, s például a Dobó illetve Május 1. utcák felőli oldalon sétányt készítenek még ebben az évben. S újabb jó hír a műemlékek városának, hogy az esztendő folyamán elkezdik a török fürdő re- konsrukcióját is. A Lenin út és a Pozsonyi út közötti területen kerül felépítésre a „16+3” tantermes kereskedelmi és vendéglátó- ipán szakközépiskola, 220 illetve 100 személyes diákotthonnal. A kivitelezéshez ugyancsak ebben az évben A tanácsi szakigazgatási szervek és intézmények — az országban'mintegy ötezer — egy évben több mint 3 millió határozatot hoznak és 8—9 millió különféle okiratot — anyakönyvi kivonatot, hatósági bizonyítványt — adnak ki. Tej jegyből, adóívből és marhalevélből ösz- szességében 7—8 milliót állítanak ki. A tanácsok ügyintézésének jelentőségét igazolja, hogy az osztályokat és az intézményeket egy ■ év alatt 20—22 millió lakos keresi föl részben ügye intézésével kapcsolatban, részben tájékoztatást kérve. A tanácsok hatósági tevékenysége szintén jelentős, évente mintegy 8 millió körül van azoknak az iratoknak a száma, amelyek a községek kezdenek. S fiatalokat érintő, érdeklő az is, hogy az idei első félév folyamán rendelkezésre bocsátják az SZMT volt székházának átalakításával születő új, egri ifjúsági ház szükséges tervdokumentációját is, s ennek birtokában az építők a Széchenyi utcában is munkához láthatnak a megyei tanács jelentős támogatásával. Gyöngyösön 65 lakás átadására számítanak a Mérges utcában az első félévben, s további 174 építéséhez látnak. Ugyanekkor számos lakás készül a Kálvária-parton és az Április 4. úton is, hogy csak a jellemzőbbeket említsük. Más létesítmények közül pedig — féléves késéssel — befejezik e negyedév végére a Bugát Pál kórház régi elmeosztályának rekonstrukcióját. Hevesen, ugyancsak az első félévben átadják rendeltetésének a korszerű mentőállomást és az új általános iskolának épült tornatermet. S még több más megyei létesítmény mellett például Bo- conádon orvosi rendelőt és szolgálati lakást avatnak rövidesen. A gondok mellett tehát valóban olyanok is vannak szép számmal, amelyeknek örülni lehet. S, hogy még több ilyen örömünk legyen, nos, azért kellene a kivitelezőknek az eddiginél sokkal jobban iparkodniuk! Gy. Gy. és városok fejlesztését, a szociális és kulturális ellátás javát célozzák. E számok egyértelműen bizonyítják: mind a tanácsi dolgozóknak, mind a tanácsokhoz fordulóknak sok a dolguk, mindkét részről sok az intéznivaló. Hogyan egyszerűsíthető, illetve gyorsítható az ügyintézés, milyen fejlesztéseket,, korszerűsítéseket terveznek az állam- igazgatási munkában? —erről kért tájékoztatást a Minisztertanács Tanácsi Hivatalától az ’ MTI munkatársa. — A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tíz esztendővel ezelőtt vizsgálta felül a tanácsok ügyintézésének mechanizmusát és ezzel a kérdéssel azóta is foglalkozunk — mondták a tanácsi hivatalban. — Fontosnak tartjuk, mert a tanácsok a régmúlt közigazgatás szabályaiból sokat örököltek, közülük több napjainkban is érvényes. Sajnos, a bürokrácia tengeri kígyója rossz — a régi hivatalszobák „uralmának” idejéből ottmaradt — szemléletből táplálkozik; abból, hogy általában nem bízunk az állampolgárban és ezért mindent szigorúan bizonylato- lunk, mindenről nyilvántartást vezetünk, sok mindenhez mereven ragaszkodunk. Természetesen vannak olyan ügyek, amelyeknek intézéséhez több elengedhetetlenül szükséges okiratot kérünk és akkor „bizonylatolunk” — de mindezt az állampolgár érdekében és védelmében. A szemlélet alapvető megváltoztatásának, átformálásának záloga a bizalom, amelyet a tanácsi hatóságoknak kellene előlegezniük. Ha ez a bizalom meglesz, az ügyintézés rugalmasabbá, egyszerűbbé válik. A tanácsok az elmúlt egy évtizedben rengeteg fölösleges munkamenetet faragtak le, sok elavult intézkedést töröltek a szabályok listájából. A különböző hatósági bizonyítványokból jelenleg például egy év alatt 400 ezret adnák ki; tíz évvel ezelőtt 2,2 milliót állítottak ki. A tanácsok egyébként most mérik föl ismét, hogyan lehetne még tovább csökkenteni a különböző igazolások számát. — Itt van például az ősrégi, II. József korából származó marhalevél, amelynek kiállításával jelenleg is foglalkoznak a tanácsok. Ennek a közokiratnak akkor, az 1800-as években megvolt a szerepe és jelentősége, hiszen ezzel igazolták az állatokra vonatkozó tulajdonjogot és azt, hogy az állatok egészségügyi szempontból forgalomba hozhatók. Ma, aki nagyobb állatot — sertést vagy szarvasmarhát — hizlal és nevel eladásra, szerződéssel igazolja a tulajdonjogé, az .átvétel és az értékesítés előtt pedig az állatorvos győződik meg t az állat egészséges állapotából. — Megkezdődött az országos ingatlannyilvántartás előkészítése is. Ügy számítjuk, hogy a telek- és földkönyvi nyilvántartás egységbe foglalásával a nyolcvanas évekre végzünk. A jogszabályokat is gépre visz- szük. Célunk, hogy ne legyen túlszabályozás és az átfedések megszűnjenek. Most vizsgáljuk felül az államigazgatás általános eljárási törvényétől eltérő olyan eljárásokat, amelyek e fő jogszabályhoz képest „különösöknek” minősülnek. Elsősorban olyan ügyek felülvizsgálatával foglalkozunk, amelyekben az állampolgárnak jelenleg több fórumot kell megjárnia. — Ismeretes a tanácsok raktározási gondja; a hatóságoknak 2—75 évig kell megőrizniük a különböző iratokat. Az értékes dokumentumokat az Állami Levéltár kezeli. Ezek szakszerű elhelyezése — helyiség hiányában — nincs megoldva. Megvalósíthatónak tartjuk a Bács-Kiskun megyei Tanács indítványát, amelyet e testület kísérletképpen már bevezetett. Kecskeméten mikrofilm-technikai intézményt hozott létre, ahol a műszaki adatokat, az anyakönyvek másolatát és a hosszabb ideig megtartandó iratokat mikrofilmen őrzik. — Az államigazgatás fejlesztésében ugyancsak előbbre lépünk. A kormány meghozta komplex távlati kutatási tervét, amely körvonalazza az új tanácsmodellt. E nagyszabású munkával a Magyar Tudományos Akadémia, illetve az Állam- és Jogtudományi Intézet 1990- re készül el — mondták a tanácsi hivatalban. (MTI) Upníikaa 1976. április 30., péntek Faludi Sándor Mivel és hogyan gyarapodunk? Beruházások Heves megyében
