Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-29 / 101. szám
A szocialista demokrácia szerepe és jelentősége Sok gyerek kis helyen A fejlett szocialista társadalom építését irányítva, pártunk megkülönböztetett figyelmet fordít a szocialista demokrácia fejlesztésére. A gazdasági és kulturális építés egyéb alapvető feladataival egyenrangú,egyenlő fontosságú teendőnek tekintjük, amely egyben feltétele is valamennyi más probléma sikeres megoldásának. Pártunk is abból a következtetésből indul ki, amit Leonyid Brezsnyev így fogalmazott meg az SZKP XXV. kongresszusán: „Ma már nemcsak elméletből, hanem több évi tapasztalatból is tudjuk: ahogyan valódi demokrácia lehetetlen szocializmus nélkül, éppúgy szocializmus is lehetetlen a demokrácia szüntelen fejlesztése nélkül.” * A szocialista demokrácia fejlesztése jelenleg és a továbbiakban is állami keretek között megy végbe. Nem vallunk olyan nézetet, mintha a társadalmi demokratizmus elmélyítése a fejlődésnek ebben a szakaszában az állam szerepének gyengítését kívánná. Ellenkezőleg: meggyőződésünk szerint szocialista államunk semmi mással nem helyettesíthető szerepet tölt be a népgazdaság fejlesztésében, a társadalmi szükségletek kielégítésében, az emberek életfeltételeinek gazdagításában, a művelődés, az egészségügyi ellátás, a szociális gondoskodás területén, a felnövekvő nemzedék nevelésében és az egész lakosság gondolkodásmódjának formálásában A XI. kongresszus határozata ezért egyértelmű világossággal leszögezi: „Államunk a szocialista építés fő eszköze.” Az állam szerepe Osztálytartalmát tekintve népköztársaságunk — mint ismeretes — a munkásosztály hatalma, uralma, más szóval a proletariátus diktatúrája. Államunk ennélfogva jelenleg is gyakorolja a proletárdiktatúra elnyomó funkcióját a társadalomellenes elemek fékentartása, a szocialista vívmányok védelme, a törvényes rend megőrzése érdekében. A lenini tanításokból kiindulva azt tartjuk, hogy ez nem ellentétes a szocialista demokrácia létével, ellenkezőleg: feltétele érvényesülésének. Az. hogy nem engedünk teret a szocializmus ellenségeinek — meggyőződésünk szerint nem fogyatékossága, hanem ereje szocialista demokráciánknak. A jelenlegi körülmények között ugyanakkor meg erőteljesebben kibontakozik annak a lenini tanításnak a mély igazsága, hogy „nem egyedül az erőszak a proletárdiktatúra lényege és nem is elsősorban az erőszak.’’ Államunk fő funkciója a gazdasági építés szervezése és a kulturális nevelés: szerepe ezeken a területeken növekszik tovább a következő években. Osztálytartalmát pedig úgy erősítjük, hogy a munkásosztály, az egész dolgozó nép minél nagyobb részét igyekszünk közvetlenül bevonni az ügyek eldöntésébe, intézésébe. irányításába. Ez az államélet, s egyúttal a szocialista demokrácia fejlesztésének fő útja, iránya. Tartalmi kérdés A nemzetközi eszmei harcnak, ideológiai vitáknak egyik központi kérdése ma a demokrácia értelmezése. A polgári — kispolgári nézetek hívei a demokrácia problémáit a szervezetek és intézmények oldaláról, az egyén formális jogaiból kiindulva közelítik meg. Pártunk álláspontja szerint — mint Kádár János is hangsúlyozta a XI. kongresszuson — „egy rendszer demokratizmusát nem formális szervezeti keretei határozzák meg, hanem alapvetően és mindenkor az dönti el, kinek a kezében van a hatalom, és hogy ez a hatalom milyen osztályok számára, milyen kérdésekben biztosít jogot és tényleges lehetőséget a beleszólásra az állam, a társadalom ügyeibe”. Természetesen nem tagadjuk a formák, a szervezeti keretek fontosságát, ezért is fordítunk állandó figyelmet a társadalmi és állami intézmények fejlesztésére, jogrendszerünk tökéletesítésére. De a szocialista demokrácia érvényesülését, fejlettségét elsősorban mégis tartalmi kérdéseken mérjük. Azon, hogy milyen mértékben jutnak érvényre a munkásosztály alapvető politikai érdekei, milyen tényleges döntési és ellenőrzési lehetőségei vannak a munkásoknak, a dolgozóknak. A szocialista demokrácia fejlesztése nagy erőforrásokat szabadít fel, a dolgozóknak a közügyek eldöntésébe történő bevonása jelentékenyen segíti az időszerű gazdasági és kulturális feladatok megoldását. Ezért most, amikor a gazdasági építés feladatai bizonyos fokig nehezebbé váltak, a társadalmi demokratizmust nem szűkíteni kívánjuk, hanem tovább szélesíteni. Elutasítjuk az olyan felfogást, amely szerint a demokrácia valamiféle „luxus” lenne amit csak akkor engedhetünk meg magunknak, ha nincsenek különösebb gondok, feszültségek Ha nehezebbek, bonyolultabbak a problémák, valójában még nagyobb szükség van arra, hogy széles társadalmi alapon, együttesen keressük a megoldás legjobb módjait. Egysége» rendszer A demokratizmus természetesen csak akkor szolgálja előrehaladásunkat, ha nem tévesztjük össze a fegyelmezetlenség „szabadságával”. Lenin előbb idézett gondolatmenetében a munkáshatalom lényegéről szólva kiemelte a fegyelmezettség és a szervezettség jelentőségét. A szocialista demokrácia — Kádár Jánosnak a budapesti pártaktíva- értekezleten mondott szavaival élve — „egy forradalmi nép forradalmi rendje”, melynek törvényeit mind az állampolgároknak, mind az állami szerveknek fegyelmezetten meg kell tartaniuk. Társadalmi életünk valamennyi területét áthatja a szocialista demokratizmus. Egységes rendszerről van tehát szó, amelynek különböző oldalai kölcsönös hatást gyakorolnak egymásra. Ezért az egész rendszert csorbítja, ha bármelyik területen elmaradás mutatkozik. Ebből kiindulva fordítunk most különleges figyelmet a munkahelyi, üzemi demokrácia erősítésére, mert ezen a területen az utóbbi években a fejlődés nem kielégítő. Márpedig a munkahelyi demokrácia érvényesülése nemcsak a termelést, a gazdálkodást érinti, hanem összefügg a hatalmon levő munkásosztály vezető szerepének érvényre jutásával is. Társadalmunk politikai rendszerének fejlesztése, a szocialista demokratizmus elmélyítése elválaszthatatlan a párt vezető szerepének további erősítésétől. Egyetlen társadalmi folyamat, így az államélet fejlesztése sem lehet a mi viszonyaink között spontán jellegű. A párt tudatos irányító tevékenysége elengedhetetlen ahhoz, hogy e folyamatok kibontakozzanak, s szocialista tartalmuk csorbítatlanul érvényre jusson. Az MSZMP oly módon vezérli és irányítja hazánkban az állami élet, a szocialista demokrácia fejlődését, hogy ennek révén még inkább érvényesüljenek a társadalom, a dolgozó nép átfogó érdekei, s tovább javuljanak a feltételek az emberi személyiség kibontakozásához. Egerben, fenn a „sáncban”, az író egykori házából immár emlékmúzeummá lett régi házban — Gárdonyi Géza ég felől megvilágított íróasztalán — fakó kis gép pihen. Egy pesti Kertész utcai kereskedő valamikori darabja, s az irodalom későbbi remekeinek szerény, kevésbé ismert megörökítője. Az utolsó évek hűséges segítőtársa, feltehetően az Ida regénye, a Bixú, vagy más alkotás le- kopogója... Akárcsak az épület, történeteket, titkokat őriz ez az Ideál is. Hol az író „zongorázott” a billentyűin, hol meg Gárdonyi szolgálatkész gyermekei dolgoztak rajta, leginkább — emlékeznek rá — Sándor úr. Mert — beszélik — az író ceruzával, tintával papírra vetett sokait gyakran a fiainak adta másolásra Kinek mi jutott? Csak a gép tudja. Titkaival az írógép —, hogy a nagy remete elköltözött — meglapult a házban. Ott érte a II. világháború I944-es bombatámadása, A közmondás szerint sok jó ember elfér egymás mellett. Kissé fanyarabban úgy lehet ezt mondani: akkora a zsúfoltság, hogy alig elviselhető. Melyik szemléletmód az igaz? Mielőtt elméletieskedő vitába kezdenénk, állapítsuk meg az aranyigazságot: ez az élet nem mindig úgy alakul, ahogy mi szeretnénk. Mert kinek van a kedvére a kellemetlen zsúfoltság? Kiváltképp, ha ez már a gyermekek nevelését nehezíti. Tehát most a gyermekintézményekről lesz szó, azok közül is a napközi otthonokról, méghozzá Gyöngyösön és a környékén. így sem jé, ügy sem jó Mit mond a szülő, ha a gyerekét a napközibe akarja adni? Nem számít, hogy sokan vannak, majd csak elférnek egymás mellett. Az a fontos, hogy a gyerek napközis legyen. így nyugszik meg igazán a munkába járó szülő. Mit mond ugyanez a szülő három hónap múlva? Rettenetes, milyen állapotok uralkodnak a napköziben! Hát ilyen csekély dolgot sem tudtunk megoldani ennyi idő elteltével? A szegény gyerekek sem enni. sem tanulni nem tudnak, annyi hely sem jut nekik tisztességesen. Mennyivel másként vélekedik valaki, ha a kerítésen kívül van és mennyivel másként, ha a kerítésen belül. Nem is csodálkozunk rajta, ha nem is értünk egyet ezzel. De hát — ilyenek vagyunk, mert emberek vagyunk. Mit állapított meg az a gondos vizsgálódás, amelyet a gyöngyösi népi ellenőrök végeztek el? Csak ilyeneket. Az óvodáktól kezdve a kollégiumokig Gyöngyösön majdnem háromszor annyian étkeznek ezekben az intézményekben, mint amennyire helyet adtak a tervezők. A járásban csak kétszeres a kihasználtság mértéke. Ez az arány a legjobb az üzemélelmezési vállalat éttermében, mert ott csupán 118 százalékot mutat. Emellett azt is elmondhatjuk, hogy az általános iskolák napközi otthonából több mint száz gyereket kellett visszautasítani a városban, ugyanez nem történt meg egy esetben sem a járásban. Az óvodáknál fordított az arány: a városban csak nyolcvan, a amely kérlelhetetlen volt vele szemben is. Összetörve, összeroncsolva talált rá a vihar elmúltával a kisebbik fiú, Sándor, aki a hű szolgán a legjobb akaratával sem tudott segíteni már. Évek múltak el így a rokkant, rozzant írógép felett — mígnem egyszer a ilyenféle masinák nagy türelmű „orvosához”, Tavaszy Józsefhez került. Aki aztán, műszak után, rendkívül kitartó, aprólékos, hozzáértő munkával, sok-sok hegesztéssel, szereléssel 11 hónapos bibelődés- sel ismét életre keltette a kopárban kapott limlomot. Úgy. icgy" a német Ideál ismét tökéletesen működött s visszakerülhetett Gárdonyi Géza asztalára. Ami olyan esemény volt, hogy — újságkivágás őrzi — az Amerikai Magyar Népszava is megemlítette. A gép felélesztője — Roya- lok, Triumphok, Urániák. Haldák, Optimák s más típusok szakembere — legutóbb talán valami húsz esztendeje javított Ideált, s azóta, bár a Heves megyei Kijárásban viszont 140 gyerek szüleinek kérését kellett elutasítani. A legkedvezőbb a kép a bölcsődéknél, ahol csak ötven, illetve tíz „nem” hangzott el Gyöngyösön, illetve a járásban. Ezek a vizsgálati tények, amelyek egyfelől nagyon örvendetes helyzetet tükröznek — lám, mennyien kaptak helyet a bölcsődékben és a kollégiumokban —, másfelől azt is jelzik, hogy még csak különleges erőfeszítések árán tudjuk a többséget elhelyezni, és ennek ellenére is szép számmal rekednek kint a gyerekek. Jó ez így? Nem jó. De hát — egyelőre — jobb nincs. Mit kell tenni? Panaszkodnak azok, akik kívül maradtak, és panaszkodnak azok, akik bejutottak. Hogy miért? Elég arra hivatkoznunk, amit a .vizsgálat így sűrített egy mondatba: „A város területén nem megoldott a diákok étkeztetése.” Ez elég súlyos ítélet, ami esetleg elhamarkodottnak is látszód- hat, ha csak a számokat idézzük fel magunkban. De mindjárt más kicsengést kapnak a szavak, ha azt mondjuk: a diákok étkeztetését szolgáló konyhák nem a serdülőknek megfelelő étrendet állítják össze. Felnőt- tesen főznek. Ennek két oka is van. Az egyik, hogy olyan alapanyagot kell felhasználniuk, amilyet kapnak. A másik, hogy ott étkeznek a felnőtt tanárok is, ahol a diákok. A tanár bácsik a pörköltet szívesebben fogyasztják, mint a gyümölcs-szószt. Például. Talán a bölcsődék és óvodák a kivételek. Mert ott nincsenek óvó és dajka bácsik? Nincs egy központi diákélelmezési konyha Gyöngyösön, ahonnan minden napközit és kollégiumot el le» hetne látni. Sőt! A kislányok és kisfiúk egy jó része rendszeresen vendéglőkben, éttermekben ül délben az asztalhoz. Már maga a környezet sem éppen nevelő jellegű. Miután ezek az ifjak túl sok jövedelmmel sem rendelkeznek, nem tartoznak a borravalós vendégek közé, tehát unottan és kényszerből szolgálják ki őket általában. Pedig a vendég akkor is vendég, ha még nommechanikai Vállalat műhelyében, ahol dolgozik, számtalan írógép megfordul, jószerével nem is találkozott ilyennel. Mindössze egy ilyen régiségről tud a városban, egy idős tanárnál látta valamikor. Hírmondó már az is... Tavaszy mester — beszéli — a Royalt szereti, becsüli leginkább, mert megbízható, ügyes, jó gép, hosszú évekig nyerte még a világversenyeket is. Kivételt csak ez az egyetlen Ideál jelent, amely a csaknem álló évig tartó munka során annyira a színéhez nőtt. Oldalakat írt volna vele az együtt töltött időről, előtoluló érzéseiről, gondolatairól, a nagy író őszinte tiszteletéről, de gépelni — bár harminchat esztendeje műveli szeretett szakmáját, a Heves megyei Finommechanikai Vállalat részlegének .igyik alapítójaként • csupán Egerben 25 esztendeje javítja az írógépeket — sajna, máig sem tudott megtanulni..« (—ni) kiskorú. Nem szívességet tesznek neki azzal, hogy. a pénzéért ebédet raknak eléje. Annyit fizet érte, amsny- nyit kérnek. így kellene kiszolgálni is, nem pedig valami másodosztályú állampolgárként kezelni. Amíg nem lesz központilag kezelt diákélelmezés, addig a sokféleség megmarad, és ez nem mindig a szerencsés megoldást mutatja. De hát könnyű és olcsó fogás „követelni”. Elmondhatjuk mi százszor is, hogy — kell, kell! — ha nincs rá pénz. Mielőtt elkeseredetten vagy dühösen legyintenénk, gondoljunk arra, sok mindent csináltunk már úgy meg, hogy a kezdéskor nem állt a rendelkezésünkre minden szükséges eszköz. Mégis nekiláttunk, magával ragadt bennünket az optimizmusunk, és idővel jóra is fordult minden. Most is csak ezt mondhatjuk. Addig is csinálnunk kell, amíg minden nem lesz teljes. Csak a már most meglevő lehetőségeinket ne herdáljuk el, ne kényelmes- kedjük el. Az udvariasságra, a fiatalosabb étrend ösz- szeállítására nem kell várni holnapig — például. Vonnak jő példák Mielőtt elszaladna velünk a ló, és valamiféle panasznappá válna ez a mostani szemlélődésünk, idézzük a jó példákat is a népi ellenőrök megállapításai szerint. Mindennap ihatnak teiet és ehetnek hozzá péksüteményt a 214. sz. szakmunkásképző, a gyöngyösi IV. sz. általános iskola és az ap- ci iskola diákjai. A^ gyermekkornak megfelelő, választékos, vitamin- és kalóriadús' az étel a gyöngyösi X. sz. óvodában, a nagyfü- gedi óvodában és iskolai napköziben, a gyöngyösi IV. sz. és a lőrinci területi bölcsődében. Általánosan érvényes a megállapítás, hogy az adagok mennyisége, az étel minősége és hőfoka megfelelő. Örvendetes tény az is, hogy a gyermekek étkeztetéséhez egyre több mirelitkészítményt, zöldfélét, szárnyashúst, belsőséget használnak fel és a főzéskor olajat, margarint tesznek a lábasba. Pedig nem is szakemberek végzik az étrend összeállítását, mivel a konyhafőnököknek ilyen képzettségük az óvodákban és iskolai napközikben nincs is. Mennyivel könnyebb lenne a dolguk, ha bizonyos szak- irodalmat vehetnének a kezükbe, ha bevonnák őket a továbbképzésbe. Hiszen egészen más a végeredmény, ha valamit csak ösztönösen csinálunk, és egészen más, ha azt tudatosan, megfelelő ismeretekre építve végezzük. Na hallgassunk el egy nagyon fontos tényt: hanyagságot, nemtörődömséget, súlyos szabálytalanságot a vizsgálat sehol sem tapasztalt. A gyermekintézményekben dolgozók tehát általában képességeik szerint, lelkiismeretesen végzik a munkájukat, és ha jól meggondoljuk, ez nem is csekélység, olyan alap, sünire bízvást lehet építeni a további fejlődésre való törekvésünket. G. Molnár Ferenc ÉÖM© 1976. április 29,, csütörtök A kitüntetett Ikarus A Minisztertanács és a SZOT elnöksége Vörös Zászlajával tüntették ki az IKARUS Karosszéria- és Járműgyárat. Az IKARUS-ban az ötödik ötéves tervben 60 ezer autóbuszt készítenek; az idén 11400 autóbuszt gyártanak, és csaknem tízezret exportálnak. A gyár fő vásárlója a Szovjetunió és az NDK. (MTI fotó — Bara István felv. — KS) Gyenes László Gép, az asztalon I / * A
