Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-03 / 80. szám

Régmúltról regélő rögök Avagy: fölássák Magyarországot IGEN, EGY KIS túlzással azi is úuiiuiiaijuic, nogy a régésze* tolassák; — i'ölásat­,ják — szinte egész Magyar- . országot. Föiássák és kival- latják a múltról meg a rég­múltról, mentik, gondoz­zák, hozzáférhetővé teszik egy-sgy történelmi időszak tárgyi emlékeit. Az elmúlt évben különösen megszapo­rodott az ásatások száma hazánkban; tudatos, tervsze­rű feltárás folyt minden 'megyében. Ha minden ása­tásról szólni akarnánk, egész könyvsorozatot írhat­nánk. Elégedjünk meg ezút­tal néhány kiragadott pél­dával. ezek is jól mutatják, m.tyen emlékekkel üzennek a letűnt századok. Jánoshida és Alattyán ha­táriban például több tucat késő bronzkori sírt tártak fel a szolnoki múzeum szak­értői Á sírok egy részében csőn1 vázak, néhányban ur­nák. a . többiben szétszórt hamvak. Háromféle temet­kezési mód nyomai egy he­lyen. Szabadszálláson több mint hatvan avar kori sírt taláuak a kecskeméti mú­zeum munkatársai. A hoz- zá'-°tői9gésen 1200 éves sí­rokban öntött bronztárgyak és szürke koroneolt kefé­in'ák is feküdjek. Tiszanl- pá-on bronzkori földvár fel- tá-ását kezdek meg tavaly, e’-'hin az évben sáT-'m+ar tők b-'-onásával folytatják a nv’ikát. T^rm^szet^sen szép szám- m''’ akadnak a honfoglaló, m " H 1 etol eoült magyarok tfí-1 idéző leWek js_ Károly, a helyi ter- jfpai Sczö”o*kezet tagja né’dá- iri í-lnkóea szerint munk^l- ka’o»t a Tarpaí-hegven levő S’-á'Vébon. amikor a föld­ben furc«a ..énítm^nvre” b”’-kant. Kihívta a nvfreev­h*’! mózonm szokomHorgj^ ak!k aránylag ri+ka lelefet. lovas toa-iotkezésű női sírt tár‘ak föl. A NEMZETSÉGFÖI és is­páasági székhelyek feltárása so'án miskolci régész dolgo­zik Abaújváron. a Hernád partián levő földvár marad­ványainak kibontásán. Az oklevelek oev százötven mé­ter hosszú és száz méter széles földvárról beszélnek, azt mondják, hogy az ál­lamalapítás után szervezett ispánsági székhelyek egyike volt. Más feltevések szerint viszont itt keresendő az Aba nemzetség törzsszállása. A kutatók több mint fele mély­ségben átvágták már a tíz mé‘er magas sáncot, benne megtalálták azt a tölgyiából készített rekeszes faszerke- ze'-et. amelynek közeit föld­del töltötték ki. A sánc át­vágása után a megerősített helven belüli települést ku­tatók majd. Ha már az ispánsági szék­be’veknél tartunk, ..ugor­junk” át Somogyba. „Pannó­niában az Ür megtestesül 4- ső->ok: iont. évében, annak VITT indicntióiában dicsőén uralkodó László ' nevű kirá­lya ideiébon az egyház egy k:”álvi anátsáogal gvaraoo- dott. Azt a helvet pedig, me­lyet Tstor* széni őt ölen egyhá- äa részére kiválasztott. Si- m'"hnek nevezik. meiye"vi- k= az ország legelőkelőbb ví-osninak (nobilissima ur- bi"m terrae)” — olvashat­juk — latinul — abban az inat-h«n kelt alaoítőlevél- faen. arnoly a mai Somogv- vár község torül ötén létesí- te“ szól. SOMOGYVÄR AKKORI bir‘ okosa. Széchenyi Imre gróf már 1895-ben megje­lentetett a Vasárnapi Újság­ban bizonyos képeket a bir­tokán talált bárom faragott kő"ől. amelyeket beszállítta- to*t a kastélyába. Még ab­ban az évben a helyszínre utazott Gerencze Péter, s a faiak mellett leásogatva próhálta megállapítani azok nyomvonalát. Ezt a felada­tot az adott lehetőségekhez körösi szépen meg is oldot­ta. 1897-ben az Archeológia’ Kö-l.ft->vben m°otoiontetto a-» a1°nr-izot. íHo+nirnas. lton •njá'f'í*'-• alar)*«á­r1”1“'1’” ^ van _A-r^r> több mint hetven éven át más nem történt. Legalábbis a régészek ré­széről. Mert a környékbeli­ek „dolgoztak”. A XIX. szá­zad elején még tizennégy láb magas falak álltak a Kupavár hegyen, ahol a le­let található, ezt 1950-ig el­hordták a környező falvak­ba építőanyagnak. Sokszor kocsiszámra vitték. A somogyvári ásatás ma a Magyar Tudományos Aka­démia kiemelt feltárásai kö-* zött — ott is előkelő helyen — szerepel. 1972-ben Somogy megyébe költözött dr. Bakay Kornél, aki korábban egy évtizedet töltött a Régészet; Kutatóintézetben, hogy ezt e fel’árást vezesse. Vonzotta a feladat. S röviden összefog­lalva: az érkezésekor bozó­tos, cserjés, törnee’ ékkel bo­rított területen azóta kiástri a bazilika fa 1 maradványait. A tör*én »im’ Maavarország leg­nagyobb XI. századi bazili­kái közöd szereoel. Vele eevütt feltárta a hazaikéhoz; tartozott b°na-iekrendi szer­zetes kolostort. Végül még egy nagy var­gabetű. át a Tiszán túlra. Dr. Németh Péter hétévi munkával tárta fel — és 1975-ben fejezte be — a Szenté-Mágócs nemzetség is­pánt központ iát Szabolcs köz­ségben. Az utóbbi évek leg- gagdnenbb honfoglalás kori emlékei kerültek elő. Feltá­rult a X. században em’’* földvár sáncszerkezete, elő­bukkant a két kapu ma­radványa. Alighogy a szabolcsi ása­tás befejeződött, a nyíregy­házi múzeum egy másik ré­gésze, dr. Magyar Kál­mán „kiköltözött” az Ecse- di-láphoz, Nagyecsed határá­ba. A környéken volt a XI. században Szabolcs-Szat- márba települt Gut-Keled nemzetség ősi fészke. (A Gut-Keledek Orseoló Pé’er király testőrparancsnokai voltak, s ez jelentős tiszt­ségnek számított akkoriban.l Amikor ott iártunk — nyár végén —, Magyar Kálmán körbemutatott egy dombtető­ről: „A környéken csaknem minden dombban kisebb fa­lu, templom vagy egyéb épít­mény maradványai rejtőz­nek.” A dombot, amelyen álltunk, félig már „megval- latta”. XI. századi kegyúri monostor körvonalai bonta­koztak ki az ásó-laoátoló em­berek szorgos munkája nyo­mán. SOKFELE HASIT a föld­be az -ásó, koppan a csá­kány, a lapát, fürgén moz­gó ecsetek nyomán homok­szemek peregnek. Kövek, sírok, tárgyak bukkannak elő, mélyül az árok, a gö­dör, a kihányt földből úi dombok nőnek: régmúltról regélnek a rögök. E munkák nyomán is — a társtudomá­nyok segítségével — köze­lebb jön hozzánk a múl­tunk, részleteiben is jobban kiraizoiód’k hazánk és né­pünk története. Mátyás István Dél-Amerika Dél-Amerikában, a Kordi- lerrák láncai között terül el a Perut Bolíviával összekö­tő nagy tó, a Titicaca-tó. amely arról híres, hogy a Föld legmagasabban fekvő hajózható tava. Tükre majd­nem 4000 m magasan csil­log a tenger szintje felett Három oldalról óriás hegyek patkó alakú gerince koszo- rúzza, amelyből helyenként kiágaskodnak a hósapkás csúcsok. A tó ősi közlekedési és halászó járműve az ún. to­uatjy fava csónakba, azért, mert a to­tóra padlója magasabban fek­szik, mint a víz szintje. Vasútvonal is vezet a ló­hoz Peruból is, Bolíviából is: ezek a világ legmaga­sabban vezetett rendes nyom­távú Vasútjai. A vasút két végállomását hajójárat köti össze: szinte természetes, hogy ez a hajójárat is a legmagasabb vízi útja a vi­lágnak. Az e’sö kerekes gőz­hajó már 115 éve járja a . '•íXÜXvav. .w.tw.- CÍÍi'.i' Az évszázadok óta változatlan módon készült totoracsőnak tora. A különös jármű he­gyes végei magasan kiemel­kednek a vízből, s maga a‘ csónak is alig érinti a vizet. Könnyű nádszálakból, toto- rából készül, amely ott nő a partmenti sekély vizekben. A totorakötegeket hasonló tavat. A Yavári nevű gőzös 1831-ben saját erejéből úszott át Angliából a perui partok­hoz. Ott szétszedték és da­rabokban szállították a nyak­törő ösvényeken, indián- és öszvérhátakon a tó partjára. A többi hajót már a szá­módon kötik egymáshoz, mint a kenyérszakajtókon a szalmát. A csónak fenekét több réteg totpraköteggeí töl­tik ki. Ha nem terhelik tűi, egy csepp víz sem hatol a zadfordulón épült vasúton szállították fel. A Titicaca-tó partján szá­mos emlék maradt fenn az ősi inka birodalom idejé­ből. f* «SfHRCffif 1976. április 3., szombat Illatszerek krónikába Ilyenkor, húsvét előtt. so. kari vásárolnak illatszert. Mert évezredek óta az illat­szer az egyik legkedveltebb ajándék: mindenki minden­kor szívesen fogadja ezernyi varázslatos illatát. Bár a parfüm szó latin eredetű (per íunum • annyi, mint füst útján), nem a ró­maiak találmánya és nem is Aphrodité, a szerelem isten­nője találta fel, mint ahogyan a görögök állították. Görögországba keletről ke rült, valószínűleg Kisázsiá- ból. ahol az illatszer erpde- tj formájában. tömjénfüst. balzsam és illatok formájá­ban időtlen idők óta kísérte a vallási és temetési szertar­tásokat. Kleopátra, amikor Marcus Antonius! el csábítót'a. haját tömjénnel illatosította, keb­lét sáfránnyal, fahéjjal. írisz, szel. lótusszal és atz istenek tudják mi mindennel még. A görögök á’tal összeállt', to’t .illatkódex” azt tanítot­ta. hogy a test minden ré­sze más illatszert igényel: a karok és kezek Illatszere a menta, a kebleké a pálma­olaj, a nyaké és a térdé a kakukkfű, a lábaké a na­rancsolaj. a hajé a majorán­na. A görögöktől a rómaiak is örökölték az illatszerek irán­ti rajongást Mértéktelenül .il­latosították magukat, szőnie geiket. fürdővizüket, de még ételeiket és bora’kát is! A rómaiak után azonban a hagyaték sokáig gazdátla­nul maradt. A közönkor szi­gorú erkölcsei elítélték „a testi gyönyörök illatozó for­rásait”. és csak a reneszánsz támasztotta fél újra. A La­josok Franciaországa azután már képtelen lett volna meg­lenni parfümök nélkül. Az illatszerek diadalútjá- nak kezdete eléggé dicstelen volt Franciaországban. A nagvszerű Versa’lles a Nap­király ideién csak eávet’en királyi fürdőszobával rendel­kezett. amin senki sem cso­dálkozott és senki sem bot- ránkozott meg. hiszen a víz. a szármán és a fiiráő ^'alá­nos megvetés tárgya volt,, Az ilyen körülmények kö­zölt elkerülhetetlen bántó szagokat igyekeztek elfojta­ni a parfümök illatával és mértéktelenül locsolták ma­gukra az illatszereket. Mint Alexandre Dumas ír­ja erről a kórszakról: „Min­denki paríümözte magát, ki­véve a filozófusokét, akik az­zal igyekeztek kitűnni, hogy büdösek voltak. De még az ő táborukban is akadtak áru lók...” Bármennyire is elterjedt Európa-szerte az illatszerek használata, fogyasztóként és termelőként egyaránt mindig Franciaország maradt élen. — Miben aliszik ön. pizsa mában vagy hálóingben? — kérdezte az újságíró az Édes élet című. híres olasz film­ben a Rómába érkezett film. csillagot. — Két csenő francia oar­fümben — felelte a színész- nő. _ * Két csepp francia parfüm — és benne ;van az :egész il­latszer .öritériet. R. T„ Kosárlabda Egri Finommechanika— Debreceni ASE G2:C0 (33:25) NB Il-es férfimérkőzés, Debrecen. V.: Velkei. Mol­nár. Finommechanika: Dobi (8), Tar: (21) Kiss (5). Zahar (7). Lezsák (12). Csere: Busák (4). Lájer (6). Mészáros. Fülöp. Hangrád Edző: ifj. Csányi Barna. Az NB II. keleti csoport újonca megszorította az eg­rieket. akiknek nagy küzde­lemben sikerült győzniük. A második félidőben a 8 pon­tos egri vezetést majdnem le­dolgozták. A Finómmechani ka játékosai közül Tirí és Lezsák iátéka emelkedett ki. Debreceni EAC— Egri Finommechanika II. 76:48 (42:29) NB Ill-as , férfimérkőzés. Debrecen. V.: Hutai. Vitá­nyi. Finommechanika IT.S Hangrád (12). Magyar (11), Csáki (7), Kovács (2) Izrael (10). Csere: Sipeki (4). Fülöp (2), Harmath. Melicher. Edző: Sóskúti Péter. Mindkét játékrészben a debreceni egvetemis’ák irá- nyítoiták a játékot, győzel­mük megérdemelt. Az egriek közül Magyar és Hangrád teljesítménye volt elfogadha­tó. Egri Fsnommechan'ka—■ DVTK 67:60 (39:23) MNK férfimérkőzés. V.: Velkei. Zsíros. Finommechanika: Busák (8). Mészáros (6). Lájer (9), Dobi (24). Hangrád. Csere: Fülöp (5). Lezsák (15), IzraeL Edző: ifj. Csányi Barna. Az MNK-selejtező első for­dulójában biztosan nyertek az egriek, a múlt évben még NB I-ben szereplő DVTK el­len. Jók: Lezsák és Dobi. SAKK Hármas holtversennyel zá­rult a GYESE I. osztályra minősítő versenye. A ver­senykiírásnak megfelelően, a Berger—Sonnebor-számítás alapján döntötték el a he­lyezéseket. A háromhetes versenysorozat győztese Gór- da Ferenc lett, aki visszasze­rezte I osztályú minősítését teljesítményével. A mezőny élőpontszám-átlaga 1902 volt Ennek megfelelően, a 7,5 pont végső pontszám az I. osztá­lyú, 4,5 pont a II. osztályú minősítés eléréséhez kellett. A verseny végeredménye: 1. Gorda Ferenc (GYESE) 7,5; 2. Horváth Dénes 7.5; 3. Csizmadia Lajos 7,5; 4. Kő­szegi Lajos 6; 5. Horgos Ta­más (valamennyi GYESE) 6; 6. Józsa Antal (Miskolci Spartacus) 5,5; 7. Kiss Is'van 5.5; 8. Balogh Pál 5; 9. Kiss Pál István 5; 10. Deli Gábor 4 5; 11. Mátrai László 3; 12. Vaszilje.yics Miklós (vala­mennyi 'GYESE) ” 3 ponttal. Horváth Dénes és Csizmadia Lajos megerősítették I. osz­tályú minősítésüket. A ver­senybírói teendőket Szigetvá­ri György látta el. * A hevesi járási sakkszövet­ség által rendezett Fin-kupa egyéni és csapat villámver­seny nagy sikert aratott a középiskolások között. Ered­mények. Egyéniben (24 indu­ló:) 1. András Imre. 2. Nagy Béla. 3. Csanálosi István (mind egri Gárdonyi). 4 Bo- zsik László (gyöngyösi Vak Bottyán). 5. Domoszlai Jó­zsef (gyöngyösi Vak Bot'yán), 6. Ungem Tibor (egri Dobó. Csapatban: 1. egri Gárdonyi Gimnázium 41,5; 2. gyöngyösi Vak Bottyán Gimnázium 29; 3. Hevesi Álta'ános Gimná­zium 19; 4. egri Dobó Gim­názium 18 ponttal. A ver­senybírói teendőket Forgó Já­nos tanár látta el. Torna Az Egri Ho Sí Minh Tanárkép­ző Főiskola tornaterme volt a színhelye Heves megye 1976. évi leány torna seregszemléjének. Három korcsoportban, négv sze­ren hirdetett eredményt a ver- senv rendezője a Heves megvei Torna Szakszövetség versenybí­rósága. Eredmények. 1966-ban születettek. Ugrás 2 í. Csáki Melinda (Egri Dózsa) 8.8, 2. Lőcsei Ágota (Egri Tanárkép­ző) 8.0. Felemás korlát: 1. Lőcsei Ágota 7.9. 2. Csáki Melinda 7.5. Gerenda: 1. Csáki Melinda 8.7. 2. Lőcsei ÁffQta 7 9. Talaj: i. Csáki Melinda 8.7, 2.* Lőcsei Ágota 8.2. összetettben: l Csáki Melinda 33.7, 2. Lőcsei Ágota 32.0. 19-65-ben születettek: Ugrás: 11 Várkonyi Márta 8.9, 2. Bucsi -\g- nes 8.6, 3. Molnár Katalin 8.3­Felemáskorlát: 1. Várkonvi M. 9.0, 2. Bucsi Á. 8.5, 3. Molnár K. 8.3. Gerenda: 1. Molnár K. 9.0. 2„ Várkonyi M. 8.4. 3. Bucsi Á. 8.3- Felemás korlát: 1. Várkonvi M- 9 0. 2. Bucsi Á. 8.5. 3. Molnár K. 8.3. Talaj: 1. Molnár K. 9 3, 2­Várkonvi M. 9.2, 3. Bucsi á. 8.7. összetettben: 1. Várkonvi Márta 35.50. 2. Molnár Katalin 34.90. 3. Bucsi Ágnes (valamennyi Egri Dózsa) 34.1 ponttal. 196i-ben születettek, összetett­ben: 1. Lőcsei Andrea (Egri Ta­nárképző) 33 00 ponttal. Eredmé­nyei, ugrás: 8.2, felemás kordát: 7.7, gerenda: 8 6, talaj: 8.5 pont­Fordulóról A megyei labdarúgó-bajnokság tavaszi negyedik fordulójában 25 gól született, ez néggyel több az előző forduló góitermésánel. A gólátlagjavulás annak az ered­ménye, hogy ezúttal csak két csa­pat (Egercsehi és Szűcsi) bizo- .vulfc eredménytelennek a 18 együttes közül. A huszonegy for­duló során, ezt megelőzően négy alkalommal, utóljára pedig a szeptember 28-1 nyolcadik fordu­lóban volt ehhez hasonló eset. a kisarányú eredménytelenség elle­nőre is a szokásosnál alacsonyabb a gólátlag, mert kettőnél több­ször egyetlen csapatnak sem si­került a hálóba találnia. A forduló 25 gólján, 22 játékos osztozott, közülük Bakos S. (He­ves), Korok (H. Kinizsi), és Köz­ti/ik (Sclvp) két-két alkalommal is a kapuba talált. A góllövőlis­ta élén álló hevesi Budai II. Sán­dor ezúttal sorrendben negyed­szer nőm ért el gólt, s az őszi négygólos előnye minimálisra csökkent. Ugyanis a tarnamérai Nagy n. tavasszal már négyszer volt ^ eredményes és sikerült fel­zárkóznia a hevesi gólkirály mö­gé. A góllövőlista élmezőnyének állása a huszonegyedik forduló után: 15 gólost Budai II. (Heves), 14 gólos: Nagy II. (Tárnáméra), 13 gólos: Bódi (Recsk), Osztafi (Potőfibánva), 12 gólos: Bendik (p-*főf"Kánva, 11 gólos: .Rajnai S. (Kál-Kápolna)> Szabó (H. Kini­zsi). 10 gólos: Szűcs (Gáspár SE), 9 g.Vos: Bokos íHeves). Dinnvé- si (Recsk). Szalai I. (Szüesiv, sri- lág’d (GYF^EL Váczi (Kál-Ká­nonná. az F.gri Vasasba igazolt). 8 gélos: Bánik (SirokV Petráméi (Egercsehi) Pócs (Recsk) és Rczsnyák I. (Rózsaszentmárton). Tudósítő ?.nk ezúttal 52 labdarú­gó teljesítményét sorolták a jók közé, közü’ük GáMi CRózsaszent- mártonl. Kovács (Adács’í és Pis­tát (Gáspár SE) a mezőny leg- lobbi álként biztos^ ották hevü­ket a 2t. forduló t/á’ocato+Há^^n am-ív f«v akkuit: Illés (Apc) — Dávid (Kál-Kápolna), Gáldi>Pis­fordulóra tár, Tóth (MÁV HAC), Gáspár (Reóslc), Kovács, Boznyik (Selyp) Osztafi íPvtőfibánya), ua„os (He­ves), Kerek <H. Kinizsi). Az egyéni teljesítmények rang­sorának élén megszűnt az ősz vé­gi holtverseny, mert a tavaszi el­ső négy mérkőzésen a szűcsi Szá­lai I. 3,5, a recski Gáspár pedig 3 oontot ért el. A 21. forduló után az éimézöny így fest: 17 pontos: Szalai I. (Szűcsi). 16,5 pontos: Gáspár (Recsk). 13 pontos: Ve- rebélyi (Gáspár SE), Dorkó (Apc), 11,5 pontos: Molnár (Kál- Kápolna) és Román (Novaj). A március 28-i fordulóhoz ha­sonló szoros küzdelemre már ré­gen volt példa a megvei bajnok­ságban. Egv gólkülönbségnél na­gyobb győzelmi arány ezúttal nem fordult elő. A megszerezhe­tő 18 bajnoki pontból csak 10-et tudtak otthon tartani a vendég’á- tó csapatok. A hazai-vendég gól­különbség is összességében (13— 12) szorosan alakult. Az első Igazán kellemes tavaszi vasárnapon 3200 néző tekintette meg a 9 mérkőzést., ez megegve- z<k az előző forduló látogatottsá­gával. (Sz. J.) Szombati sportműsor Kézilabda: Nő! és férfi torna»' Hatvan Kinizsi pálya, 9 órától. Tike: Felszabadulási Kupa egyéni és csapatverseny, Eger, népkerti automata pálya, 13 órá­tól. Vízilabda: Egri Dózsa—SZEOL GB I-es mérkőzés. Eger, fedett­uszoda 16, Csillag dr. Labdarúgás: Kispályás kuna. Hatvan, az Ipari Szakmunkás­képző Intézet és a kórház nálvá- lán 9 órától Selvni K'nizs'—Sí­rok megvei bajnoki mérkőzés, Selyp, la.S®. I 4 Ősi inka romváros a Titicaca-tó partján: Tinauacaco

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents