Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-27 / 99. szám

r Az ifjúkommunistákkal az élen (Folytatás az 1. oldalról.) sadalmi munkaakciót ren­deztek vasárnap az egri Ho Si Minh Tanárképző Főisko­la hallgatói. A KPM Egri Közúti Igazgatóságának ajánlották fel segítségüket, s a közösen szervezett akció eredményeként hatszáz diák dolgozott vasárnap a megye útjain: a 3-as főútvonal egész megyei szakaszán, a 25-ös út Eger—Kerecsend közötti szakaszán, Egerben a Makiári úton és az egerszó- láti úton. Rendezték az utak mellékét, rendbe hozták, fel- újították a forgalombizton­sági berendezéseket, össze­szedték a még kinn levő hó­rácsokat, tisztították, festet­ték a szalagkorlátokat. Az egri és a gyöngyösi üzem- mérnökségen több mint két­ezer oszlopra ragasztották fel a fényvisszaverő fóliá­dat. A diákokat brigádokra osztották és - pontosan meg­szervezték a munkájukat: autóbuszokkal szállították őket a helyszínre, ahol már szerszámok és védőöltözetek várták őket. A társadalmi munkában részt vett a köz­úti igazgatóság mintegy száz dolgozója is: részben a hall­gatók munkáját irányították, az alkalmazottak pedig Egerben végeztek társadalmi munkát. A munka reggel nyolctól délután két óráig tartott a forgalom zavarása nélkül, mindenütt biztosító gépkocsik, jelzések figyel­meztették a közlekedőket. Sportpályát építettek Egerbocson A helyi KISZ-szervezet és a nemrég alakult sportkör kezdeményezésére társadal­mi munkán vettek részt az egerbocsi fiatalok, akikhez sokan csatlakoztak az idő­sebbek közül is. A szombati és vasárnapi társadalmi mű­szakban a község sportpályá­ját rendezték: fákat ültet­tek, körülkerítették a pályát, festettek, betonoztak, szépí­tették a környéket. Május 1-én itt rendezik meg a ma­jálist, s ekkor kerül sor a pálya avatására: bemutatko­zik a község labdarúgócsa­pata. A sportkör létrehozá­sában, a pálya kialakításá­ban sokat segített az Éger- csehi Építőipari Szövetkezet is. Társadalmi munka után ifjúsági nagygyűlés Ahol csak fiatalok dol­goznak, márpedig ez igen­csak mindenütt így van, megmozdultak a hatvani üze­mek az elmúlt hét végén. A kavicsbányától a Műanyag- ipari Vállalatig, mintegy másfél tucat munkahelyen mozgósította a városi párt- bizottság és a KISZ közös felhívása a dolgozókat kom­munista műszak, illetve tár­sadalmi munka szervezésére. Hogy milyen sikerrel, mi­lyen eredménnyel? A Hatvani Konzervgyár­ban például szombaton és vasárnap 1200-án igyekeztek kivenni a részüket az ak­cióból. Csomagoltak a rak­tárban, vashulladékot gyűj­töttek, más csoportok pedig az ipartelep parkosításán munkálkodtak. A kommunis­ta műszak szervezéséből ala­pos részt vállalt a Duna Ci­pőgyár is, ahol 150 dolgozó végzett termelőmunkát, s száznál több úttörő segített abban, hogy a gyár környé­ke tetszetősebb legyen. A Hatvanban szervezett és gondosan előkészített társa­dalmi munkaprogram leglé­nyegesebb célja egyébként az épülő ifjúsági tábor alap- munkálatainak elvégzése volt. iltt 14 helyi üzem ifjú- kommunistáinak hétszáz fő­nyi csoportja dolgozott szom­baton és vasárnap. Segítet­ték őket a középiskolák fia­taljai, s a sikerben osztoz­tak a különböző intézmé­nyek — ÁFÉSZ, posta, váro­si tanács, iparcikk kiskeres­kedelmi vállalat — KÍSZ-is- tái, akik együttesen egy ki­lométer hosszú vízvezeték­árkot ástak ki. A tűzoltóság, a Lenin Termelőszövetkezet és a szakmunkásképző fia­taljai eközben hat ház be­tonalapozását végezték eh Hiányos lenne beszámo­lónk, ha nem tennénk mind­ehhez, hogy a MÁV-lőtér építésén kétszáz vasutas munkálkodott, s a KISZ-bi- zottság programja szerint a Népkertben, a Mező Imre cs Horváth Mihály utcai lakó­telepeken a Volán segítsé­gével kilenc játszóteret újí­tottak fel a társadalmi mun­kában részt vevő dolgozók. A mozgalom hasznosan ter­jedt ki Boldog, Heréd, Nagy- kökényes területére is. A kongresszusi ifjúsági napok záróeseménye egyéb­ként vasárnap este a mű­velődési központban zajlott le, ahol a KISZ-bizottság politikai jellegű műsort ren­dezett. Sólyom Ildikó szín- művésznő, a Muszti—Dobai gitárkettős, valamint Majo­ros László pol-beat énekes közreműködésével. Itt újsze­rű programot élvezhettek végig az esőverte szabadtéri színpadról idesereglett fia­talok. A műsorszámokat tar­talmas eszmecsere kötötte össze, amelyet Verebes Já­nos, a KISZ-bizottság tit­kára vezetett. Politikai, vá­rosfejlesztési kérdésekben Szokodi Ferenc, az MSZMP városi bizottságának első tit­kára, valamint Tóth János tanácselnök-helyettes nyúj­tott informácóit, az ifjúság kérdéseivel kapcsolatban pe­dig Sipos Agnes, a KISZ- kongresszus egyik hatvani küldötte fejtette ki vélemé­nyét. Ahogyan hétfőn délelőtt a városi KISZ-bizottságon hal­lottuk, a hét végi munka- akcióra csaknem háromezer idősebb, fiatalabb hatvani és Hatvan környéki munkád mozgósítottak, s a kommu­nista műszakok, társadalmi munkaórák együttes terme­lési értéke majdnem elérte a kétmillió forintot. Ezzel kapcsolatban népi érdektelen megjegyeznünk, hogy az összefogás hasznaként jelent­kező pénzből mintegy száz­ezer forint támogatást kapa városi tanács különböző gyermekintézmények építésé­re, felszerelésére. Üzletek, pultok, vevők Ünnepek előtt, ünnepek után, mindig a figyelmünk középpontjában áll a ke­reskedelem. Miután szíve­sen minősítünk mindent, könnyen eldöntjük ezt is, jó-e vagy rossz a kereske­dők munkája. Véleményün­ket általában a pillanatnyi tapasztalataink alakítják., azok mondatják ki velünk az előbbi kérdésre az igent vagy a nemet. Aligha lehet az ilyen válasz megfontolt. Most egy kicsit szélesebb alapokra akarjuk építeni a mondanivalónkat. ■ ■ ■ Rí A vevő mindig csak arról mondhat ítéletet, amit a púit innenső részéről lát. Hogy mi van a pult mögött, mi­lyen törekvések irányítják az eladókat, azt senki nem szokta közölni a vásárlók­kal. Tegyünk most kivételt, és kérjük meg Csépány Fe­rencet, a Heves megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat igazgatóját, tájékoztas­son bennünket általános cél­jaikról. — Tervünk az volt tavaly is, ez most sem változott — hallottuk a választ Csépány Ferenctöl —. hogy növeljük az áruválasztékot, legyen mindig elegendő áru az üz­letekben, a korszerű táplál­kozásnak megfelelően növel­jük a félkész és hűtött áruk mennyiségét és mindezt ösz- szesítve: célunk volt, az ma is, hogy kiérdemeljük ve­vőink elégedettségét. —• Milyen lehetőségekkel rendelkeztek ezeknek a cé­loknak az eléréséhez? — Néhányat említek: a je­lentős szállító vállalatokkal szerződéses alapon rögzítet­tük a kötelezettségeket, az átlagkészletet több mint 38 millióban állapítottuk meg, ami több, mint amennyi ko­rábban volt. A forgalom növelésének 75 százalékát a termelékenységgel akartuk biztosítani. Mi azt tervez­tük, hogy 694 millió forint­nak megfelelő forgalmat bo­nyolítunk le, a szocialista brigádvezetők tanácskozása azonban a 700 milliót jelölte meg célként. Még ezt a mennyiséget is túlteljesítet-- tűk, nem is akármennyivel, hanem több mint 17 millió­val. Az általános elveket és a nagy célokat mindig a hét­köznapi tettekkel kell való­sággá változtatni. Hogyan si­került ez? ■ B 9 I Érdekes helyzet állt elő. Bár a forgalomnak a két­harmadát az önkiszolgáló boltok bonyolították le, mégis a hagyományos rend­szerű üzletek forgalma nö­vekedett nagyobb ütemben. A „varázslat” magyarázata az, hogy a kis üzletek vá­lasztékát bővítették, tehát ezekben a boltokban több vevő fordult meg, mint ko­rábban, többet is vásárol­tak, mert nem kellett sem­miért sem átmenni az ÁBC- be, vagy legalábbis nem sok mindenért kellett odafárad­ni. Több üzletük kapott jogot arra, hogy zöldség- és gyü­mölcsfélét közvetlenül a ter­melőktől vásároljon. A bol­tok össze is fogtak, bizonyos kis csoportosulást hoztak létre, hogy „érdemes legyen” nekik zöldséget és gyümöl­csöt eladni, éppen az egy­szeri nagyobb tételben tör­ténő vásárlás miatt. Persze, nem volt mindig minden a legnagyobb rend­ben. Mutatkozott hiány ba­romfiból is tavaly a máso­dik negyedévben. Aztán fo­kozatosan javult a helyzet. A péksütemények kiszállítá­sa sem mindig úgy történt, ahogy szerelték volna a ke­resletnek megfelelően. A biztonságosabb szállítás mi­att kötöttek megállapodást a húsipari vállalattal, hogy a minőségi kifogásokat is el­kerüljék. A tejiparral a na­gyobb ünnepek előtti idők­ben közös ügyeletet szervez­tek. Gyakorlattá vált már az is, hogy minden olyan áru­cikkért, amiből „itthon” nem kapnak eleget, elmennek „máshová” is. Nagyon sokat javított például a mirelit­áruk kínálatán a nagyrédei Szőlőskert Tsz többféle ké­szítménye. ■ ■KB- Az a bizonyos 44 órás munkahét. Ez van is, nincs is • a valóságban. Mert ad­dig, amíg több ezer túlóra árán tudják csak a rendele­tét végrehajtani, amíg a rendes évi szabadsághoz kell a ki nem adott napo­kat hozzátenni, addig csu­pán buzgólkodnak a végre­hajtáson. Nincs elegendő kereske­dő, ez tény. Nem is tudtak annyi dolgozót felvenni az üzletekbe, mint amennyire szükségük lett volna. Még szerencse, hogy a nyugdíja­sok segítenek rajtuk. A munkaerőkérdés nem mai keletű. Amíg a valami­kori kis üzletek nyüvik az eladókat, amíg ezekben a nagyszámú kis boltocskák­ba nem lehet a korszerű szociális létesítményeket ki­alakítani, amíg az ünnepi nyitva tartás vonja el a ke­reskedőket a családtól, ad­■ dig a mostani helyzeten gyökeresen változtatni alig­ha lehet. A fiatalok közül nincs annyi jelentkező erre a pá­lyára, mint amennyi kelle­ne. Lassan elnőiesedik a kereskedelem is. Pedig itt cipekedni is kell az áru- szállítások idején. És ' akkor tessék mindig kedvesnek lenni a kedves vevőhözi A BNV területén, a korábban elkészült víztorony tömbje köré építik a HUN- GEXPO négy tagból álló irodaépületét és kiállítóhelyiségét. A 12 szintes, 45 méter ma­gas, a hegesztett acélszerkezetű épület egy-egy szárnyát n égy darab 60 centiméter át­mérőjű csőpillér tartja. A tervek szerint az új, üvegborítás ú épülettömb augusztus 20-ra szerkezetileg elkészül. (MTI fotó — Bara István felv. — KS) Hatvani főnyeremény Huszonnyolc éves, nős, csa­ládos, faluról került az egye­temre, most pedig fél eszten­deje a hatvani sertéskombi­nátban dolgozik. — Mezőgazdasági gépész- mérnökként alkalmaztuk, s rövid időn beül bizonyossá Pedig olyannak kell len­ni. Ez alapkövetelmény a pult mellett és mögött. Aki nem tud mindig udvarias lenni, aki az otthoni vagy boltbeli búját, mérgét nem tudja feledni akkor, amikor szemben áll a vevővel, az lehet nagyon szorgalmas dolgozó, de soha sem lesz jó kereskedő. Mellesleg: tessék megfi­gyelni, hogyan „válogat a vevő az eladókban” — ha teheti, kikerüli a morcos, mindig türelmetlen és kissé szigorú elárusítókat. Pedig mostanában nincs rnár „mo- sdlycsekk” sem. ti a ■ m — Mit várhatunk a köze­li jövőtől a kereskedelmi le­hetőségek javulásában? — Tavaly több mint 12 milliót terveztünk beruhá­zásokra, de ebből csak meg­közelítően hatmilliót tud­tunk elkölteni. A gyöngyösi Mérges utcai ABC és az eg­ri Vécsey utcai, illetve Mindszenti utcai kis ABC nem került tető alá. Az idén a tavalyi elmaradások pót­lása a legfontosabb, ezeken kívül bővítünk néhány .áru­dát, valamint pavilonrend­szerben igyekszünk a lehe­tőségeinket növelni, főként az üdülési körzetekben — hatottuk ' a választ Csépány Ferenc igazgatótól. Egy szó, mint száz: va­lami látványos és mutatós fejlődést nem várhatunk az idén, mert van mit törlesz­teni abból, amit már tavaly szerettek volna elérni. De ha ezek az elmaradt épít­kezések befejeződnek, ak­kor a közvetlen környezet ellátásában minőségi javu­lás következik be, ahogy az üdülőkörzetekben felállítan­dó pavilonok is ezt ered­ményezik majd. Mégiscsak történik vala­mi, mégiscsak a kedves ve­vő kedvére akarnak csele­kedni az élelmiszer kiske­reskedelmi vállalat vezetői és dolgozói. G. Molnár Ferenc vált, hogy valóban főnyere­ményt ütöttünk meg vele — mondja Hóka Mihály, a telep igazgatója. — Pedig az igaz­gató tanács tagjai közül né- hányan sokáig ellenezték a dolgot. Minek szaporítani az alkalmazottakat? Homoki András azonban megkont­rázta a kétkedőket. Munká­val, leleménnyel sok olyan elgondolást valósított meg, amelyek növelték a. sertéste­nyésztés-, hizlalás hasznossá­gát!. ■k Ahogy jobban megismer­kedünk a fiatal szakember feladataival, az elképzelései­ből született újításokkal, va­lóban igazat kell adnunk a sertéstelep vezetőjének. Elég abból kiindulnunk, hogy né­hány esztendő folyamán csaknem harmincmillió fo­rint értékű gépi berendezés halmozódott fel .a különböző mutikehélyeksn, s ezek gon­dozása, rongálódásuk meg­előzése szakembert igényel. A kombinát nyereségessé­ge szempontjából például egyáltalán nem közömbös, hogy a nevelőházak ventillá­torai három év múltán fel­mondják-e a szoigáiatot, vagy tíz esztendő múlva is működnek. Sok pénzt emész­tett fel a takarmánykeverő, de a különböző koncentrá- tumok termelése, a gazdasá­gos tápgyártás felében me­gint technológiai feladat, Ho­moki András gondját szapo­rítja. S ahhoz ugyancsak me­zőgazdasági gépész kell, hogy az etető akkor is zavartala­nul működjék, amikor a hizlaldák másik sarkában va­lamiféle javítást, megelőző karbantartást végeznek a te- ,lep dolgozói.-k Az évi S30U hízott sertés kibocsátására alkalmas kom­binát főkönyvelője forintban kifejezve is érzékeltette ké­sőbb az új szakember hasz- riavehetőségét. A takarmány­szárítás időszakában, de év közben is rengeteg villamos energiát használtak fel a te­lepen. Számlájuk havonta meghaladta a 25—30 ezer forintot. Észrevette ezt a gé­pészmérnök, építtetett egy fázisjavító kondenzátort, ami egyötödével csökkentette az áramfogyasztást. Ha utána számolunk, csupán ezzel az újítással megkereste a fize­tését Homoki András. Lénye­gesen többet takarít meg azonban egy másik ötlete! A koncentrátum gyártásához gyorskeverőt vétetett, beépít­tette a gépezetbe, s ma már e fontos sertésélelmezési alap­anyag mázsájáért nem kell kiadniuk 1200 forintot. Jelenleg megvalósulóban van egy újabb hasznosnak ígérkező ötlet. Mindmáig gazdaságtalanul működött a nevelők, hizlaldák fűtőberen­dezése. Fogalmazhatnánk úgy, hogy hibás tervezés mi­att az udvart fűtötték a Ser- köv-telepen. A mérnök mun­katársai, a műszakiak viszont már ott tartanak az átsze­reléssel, hogy rövid idő múl­va megszűnik a hőenergia pazarlása, s ugyanakkor je­lentősen csökken az olajfo­gyasztás. ■k A közeli hónapok még csak növelik a fiatal szak­ember felelősségét, szaporít­ják feladatait! Amikor felépült a kombi­nát, olyan emberek fogtak itt munkához, akik jóformán egy gombot sem tudtak meg­nyomni a korszerű, gépesí­tett részlegekben. S mire el­sajátították a hozzájuk illő tudományt, a szakszerűtlen kezelés következtében a ter­mészetesnél sokkalta gyor­sabban elhasználódtak a kü­lönböző műszaki berendezé­sek. Vagyis teljes rekons­trukció vált szükségessé a te­lepen, amit olyan módon kell megvalósítani, hogy ne gátol­ja a termelőmunkát. Homoki. András tehát most ilyesféle tervekkel, gondola­tokkal foglalkozva hajtja le fejét estente, s másnap ve­lük ébred. A kombinát ve­zetőinek azonban nincs két­ségük a sikeres megvalósí­tás dolgában. Bíznak benne, hogy miként eddig igazolta bizalmukat, úgy a nagy ér­tékű gépi berendezés teljes felújítását is sikerrel előké­szíti, megvalósítja. Ez pedig záloga lehet az újabb sikeres évzárásnak, ahogyan már 1975. végén a tervezettnél félmillióval több nyereségen osztoztak a Zagyvamente Sertéstenyésztő Közös Vál­lalkozás tagszövetkezetei. (moldvay) 1976. április 27., kedd Acél és üveg

Next

/
Thumbnails
Contents