Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-25 / 98. szám
Milyen a kollektív szerződés? Tallózás a Oualitálnál EZEKBEN A HÓNAPOKBAN, hetekben készülnek országszerte a vállalati „alkotmányok” — a kollektív szerződések —, amelyek további öt esztendőre adnak programot, rögzítik a jogokat és kötelességeket a munkáltatók, munkavállalók számára egyaránt. Vajon hogyan születnek e fontos okmányok, dokumentumok s milyenek lesznek? Apcon például a Csepel Művek Qualitál Könnyü- fémöntödéiében máris nyugodt szívvel kijelenthetik, hogy kollektív szerződésüket a legjobb igyekezetükkel próbálják valóban kollektívvá tenni. Valameny- nyien azon vannak, hogy a tervezet minden tekintetben közös akarat kifejezője legyen. Mint a szakszervezeti bizottság három szaktitkára, Oyörffy András, Hepp János és Kunyó Vilmos a napokban folytatott beszélgetésünk alkalmával — egyebek mellett — elmondotta: tulajdonképpen még tavaly hozzáláttak a feladathoz. Miközben — kellő nyilvánosság előtt — az előző szerződés végrehajtásának tapasztalatait összegezték, egyben szóba került mindjárt az újabb is, amelynek kidolgozásához utóbb munkabizottságokat alakítottak az egyes területek, témák legavatottabb ismerőiből. Februárban a vszb testületi ülésen tárgyalt az előkészületekről, a tennivalókról s ma is kézben tartja, irányítja a munkát. — Talán nem lesz unalmas, ha néhány számot is megemlítünk — magyarázták érdeklődésünk idején a vállalat központjában, az . apci gyárban: — 63 bizal- .'ini csoportban összesen 1176 dolgozóval ismertettük nem- --régiben á szerződés terve- -’Vetét, amihez százhatvanhármán fűztek észrevételt, ' megjegyzést, 124 javaslatot téve... A jogos és okos kívánalmakat minden alkalommal figyelembe vettük s a tröszti irányelvekkel összhangban felhasználjuk a végleges forma kialakításánál. NOS, A SZÜLETŐ OKMÁNY — ahogyan máris látható — vaskos dokumentum. Terjedelme miatt aligha vállalkozhatnánk pontos, részletes bemutatására, viszont néhány érdekesebb fejezetébe az olvasónak is bepillantást engedhetünk. Feltétlenül figyelmet érdemel az 1976—80-ra kötendő szerződésekben az öt év múlva már több mint 800 millió forintos értéket termelő vállalat — részletes ..adatokkal illusztrált — gazdasági, műszaki fejlesztési terve, munkaügyi, oktatási, szociális célkitűzése. Ahogyan — sok más mellett — kitűnik az apciak törekvéseiből: például az átlagosnál 10 százalékkal magasabb évenkénti bérfejlesztést kívánnak biztosítani a nők, a gyermekgondozási szabadságon levő anyák, a fiatalok részére s — természetesen a megfelelő teljesítmények esetén — a legalacsonyabb keresetűek, a nehéz, illetve az egészségre ártalmas, kedvezőtlen munkarendben foglalkoztatottak, a legképzettebb szakmunkások számára, valamint a nagyobb felelősséggel járó beosztásokban. A művezetőket az emberekkel való nagyobb törődésre, az új és a régi munkaerő megtartására ösztönzik. Lényeges változást ígér a zajos munkahelyeken foglalkoztatottak 44 órás munkahetének 42 órásra történő rövidítése és az egészségtelen túlóráztatások csökkentése. Üjdonság az is, hogy a kedvezőtlen körülmények között dolgozóknál a második műszakban ötről tizenöt, a harmadikban pedig húszról harminc százalékra nő a bérpótlék, s 40 százalékra emelkedik az ilyenféle kiegészítés folyamatos munkarend esetén például a kompresszorkezelőknél, kazánháziaknál, ügyeletes karbantartóknál. Az eddiginél nagyobb anyagi elismerésben részesülnek a szocialista munkaverseny résztvevői, s lényegesen több megbecsülést kapnak a törzsgárdisták. Valamenyi fokozatnál számottevően növelik a jelvény és jutalomszabadság mellé járó pénzösszegeket. Azokat a törzsgárdistákat, akik folyamatosan tíz esztendőt töltöttek korkedvezményes munkakörben — például az öntőket, olvasztókat, adagolókat, kemencekőműveseket — s jelenleg is ilyen területeken dolgoznak, 25vév után 'is jogosultakká teszik a, harmincasokat megillető jutalomra. Akik pédig már 15 esztendeje végzik folyamatosan ilyen munkájukat, 30 éves törzsgárdatagság esetén megkaphatják a 40 esztendős . munka elismerését, s hasonló lehetőséghez jutnak a 35 éve törzsgárdista nők is. További jutalom, hogy ha a nyugdíjba vonulás egybeesik a törzsgárdatagság valamelyik fokozatának elérésével, a búcsúzó dolgozó — éveitől függően — további 500— 5000 forintot kap. Így például egy „leszámoló” negyvenéves törzsgárdista — vagy 35 év után nyugdíjba vonuló női törzsgárdista — 12 ezer forintos jutalmat kaphat út- ravalóul, mindenféle kitüntetés nélkül is. A QUALITÄLNÄL fokozott jelentőséget tulajdonítanak a képzésnek, továbbképzésnek. Jellemző erre, hogy üzemi általános iskolát . nyitnak még ebben az évben. A nők számára, lakóhelyük közelében — Apcon, Jobbágyiban, Palotáson, Zagyvaszántón — is lehetővé teszik, hogy csoportosan vagy magánúton felkészüljenek a még hiányzó osztályok elvégzésére. Szakmunkásvizsgákra „jogosító”, illetve második szakmát adó tanfolyamokat szerveznek, sajátos szakfeladatok végzésére tanítanak segédmunkásokat. Gimnázium, szak- középiskola, főiskola, egyetem elvégzését segítik 200— 600 forintos havi ösztöndíjukkal. A továbbképzés során — munkaidő-kedvezmény, tanulmányi szabadság mellett, ingyenes tankönyvjuttatással — évente indítanak ismeretfelújító tanfolyamokat a szakmunkások számára, akiket sikeres vizsgák esetén, a rendes bérfejlesztésen kívül ötven- filléres-egyforintos órabéremelésben részesítenek. Törődnek a középiskolát végzettek ismereteinek bővítésével, a felsőfokú végzettségű dolgozóknak módot teremtenek speciális szakképesítés megszerzésére is, s évente 50—50 szakember számára teremtenek módot tapasztalatcserére, tanulmányútra. — S mindezeken felül még idegen nyelv — orosz, német — tanulására is alkalmat kerítenek. Bár lényegében már tavaly óta gyakorlat, az idén azonban írásban is rögzítik a szerződéstervezetben, hogy a fizikai dolgozókat és a termelést közvetlenül irányítókat személyenként három munkaruha illeti meg, s a mosatásról is a vállalat gondoskodik. Üj viszont, hogy — kellő differenciálás mellett — a jövőben a gyár már hetente biztosítja a tiszta váltást. Ami talán nem nagy ügy, mégis lényeges, említésre méltó. Sokkal inkább jelentős az egyéb szociális elképzelések közül, hogy a vállalat az .idén 500 ezer forintot ad a gyermekintézmények fejlesztésére, s évente 200 ezer forintos lakásépítési támogatást biztosít részesedési alapjából. A korkedvezményes területeken foglalkoztatottak számára külön — tröszti — keretből teszik lehetővé a jobbára főidényű üdülést Siófokon, Sopronban és másutt, a vállalati dolgozók kellemesebb pihenését saját erőből is segítik. AZ EMLÍTETTEK — mint jeleztük — csupán kiragadott példák, ám úgy véljük, hogy így is elég jól érzékeltetik azt, hogy miről is van szó. — A jogok és kötelességek „gyűjteményével”, kollektív szerződésünkkel — hallottuk Apcon — május végéig szeretnénk annyira előrehaladni, hogy június közepe táján aláírására, jóváhagyására is sor kerülhessen. Reméljük, hogy minden tekintetben megfelel majd a várakozásnak, s valamennyiünk számára jó iránytű lesz a következő esztendőkben. Győni Gyula Poroszló! tapasztalatcsere A legtöbb a gépek, a termelő- berendezések jobb kihasználásán múlik A poroszlói Magyar—Szovjet Barátság Mezőgazdasági Termelőszövetkezet a legnagyobb földterületen gazdálkodó megyei közös gazdaság. Éppen ezért ebben a gazdaságban különösen nagy súlyt fektet a termelőszövetkezet vezetősége és tagsága arra,' hogy mindig megalapozott terveket és célokat tűzzenek maguk elé. Egy ekkora szövetkezetben ugyanis a kis tévedésnek is nagy kára van. Körültekintően, mindenre figyelemmel Nem véletlen, hogy az 1976-os termelési és pénzügyi tervet megvitató részközgyűlések elé került vezetőségi beszámoló is egy ilyen fontos általános tervezési alapelvet hangsúlyoz már elöljárójában: „A jó tervkészítésnek alapvető feltétele, hogy a tervkészítők pontosan ismerjék azokat a gazdaságpolitikai, pénzügyi és új gazdaságszabályozó feltételeket, amelyek befolyásolják a szövetkezet gazdálkodását.” Ezt a gondolatot így is meg lehet fogalmazni: úgy kell a gazdaság tervét elkészíteni, hogy az mindenben tükrözze, tartalmazza a nép- gazdasági érdeket, egybe essék ez az érdek a tagok, a dolgozók egyéni érdekeltségével is. Poroszlón ez az utóbbi gondolat sem maradt ki a tervből, hiszen egy egész külön fejezet foglalkozik a tagság, a dolgozók élet- és munkakörülményei javításának konkrét feladataival. — Jól ismerjük az egész népgazdaság előtt álló új, megnövekedett feladatokat — mondta Tóth Mihály, a közös gazdaság elnöke —, s tudjuk azt, hogy ebből ránk is nagyobb munka vár, mint az előző években. Azonban — összhangban pártunk életszínvonal-politikájával — azt is tudjuk, hogy ezeket a megnövekedett feladatokat csak akkor tudjuk eredményesen megvalósítani, ha a munka minden részletében érdekeltté tesszük valamennyi termelőszövetkezeti tagunkat, dolgozónkat. Szerényebben bár, de 1976-ban is növelni kívánjuk tagságunk, dolgozóink jövedelmét, s főként az úgynevezett közvetett juttatásokkal javítani élet- és munkakörülményeinket. „Egyszerű dolgokon kezdtük.. — A mai mezőgazdasági nagyüzem „lelke” a gép. — Így vélekednek Poroszlón is a termelőszövetkezetben. És ezt nemcsak mondják, hanem igyekeznek is ennek megfelelően cselekedni. — Egyszerű dolgokon , kezdtük erőgépeink munkájának gazdaságosságát vizsgálni — mondja a szövetkezet fiatal műszaki vezető gépészmérnöke, Agócs József. — Egy évvel ezelőtt kezdtük A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár tervezői nagy teljesítményű ekéket konstruáltak.- A rrró és megerősített kivitelű ekékből 1976-ban hatszázötven darab hagyja el a gyárat■ (MTI fotó — Hadas Jánösj elemezni a gépjárművek, erőgépek üzemanyagfogyasztásút, s már az első felmérésekből arra a következtetésre jutottunk: 10 százalékos üzemanyag-megtakarítást egy kissé nagyobb odafigyeléssel máris elérhetünk. — Ez sikerült is — szól közbe a számoszlopok „vallatása” közben Sípos Lajosné főkönyvelőhelyettes. — Hogyan? — Úgy szerveztük a munkát, pontosabban olyan intézkedéseket tettünk, hogy az „üresjáratokat” lehetőleg teljesen kiiktassuk. Ezek közül illusztrálásként csupán egyetlen dolgot említek: bevezettük a csoportos üzemelésnél a kinti tankolást, egy mérőórával felszerelt tartály- kocsi beiktatásával. Sokkal olcsóbb, mintha a távoli határból a nagy fogyasztású erőgép mozog üresjáratban. Arról nem is beszélve, hogy a mérőórástankolás bevezetése egyszeriben lehetővé tette a fogyasztás pontos elemzését, az összehasonlító vizsgálatokat. Kiderült, hogy nagyon sok múlik az adagoló-, a gyújtásbeállításon, a rend1 szeres szervizeken, olajcseréken. Mindezt persze úgy általában azelőtt is tudtuk, de konkrétan csak az egyes gépekre menő elemzések után győződtünk meg az eredményekről. Ezek alapján így ebben az évben már a prémiumfeltételek között szerepel az üzemelési költség csökkentése minden érintett vezető, illetve dologzó számára. Demokratikusan és versenyszellemben... Érdekes dolgok kerültek szóba a műhely dolgozóinak munkájáról beszélgetve is. —. A. gépjárművek, az erőgépek takarékos üzemanyag- fogyasztásánál nemcsak a gépjárművezetőkön múlik sok, hanem a műhelyen, a szerelőkön szinte még több — mondja Agócs József. — Elsődleges szempont, hogy folyamatosan gondoskodniuk kell az üzembiztos gépekről. Az is egyszerű, természetes dolognak tűnik, hogy reggel például, amikor a gépjármű- vezető indul járművével, már minden rendben legyen, s öt percnél tovább ne járjon fölöslegesen a motor. Csakhogy ennek — megfelelő szervezéssel, érdekeltséggel — előbb a feltételeit meg kellett teremteni. Ugyanis azt is el kellett érni, hogy ne legyen jogos panasz a javítás, a szerviz után. — Mit tettek ennek érdekében? — Megalakult a műhelytanács, s kidolgoztunk egy olyan prémiumrendszert, amely a megfelelő érdekeltséget biztosítja. így e feltételek között első helyen a javítás minősége, gyorsasága szerepel; de értékeli ez a tanács a prémiumelosztáskor azt is, hogy az illető műhelydolgozónak milyen a munkatársaihoz való viszonya, egyáltalán betartja-e a munkafegyelmet? így aztán kialakult egy egészséges, demokratikus versenyszellem, amely ugyan az egyes dolgozók erkölcsi és anyagi érdekeltségéből indul ki, de végsősoron az egész közös gazdaság javát szolgálja ... És hozzátehetjük: a népgazdaságét is, hiszen közismert, hogy az üzemanyaggal, az energiával való ésszerű takarékosság az egyik legnagyobb tartalék. Érthető, hogy egy ilyen nagy gazdaságban a legtöbb szó a nagy teljesítményű gépek, berendezések, gépjárművek kapacitásának kihasználásáról, az üzemelési költségek csökkentésének módszereiről, lehetőségeiről esik. Ugyanis —• amint az elnök is megfogalmazta — e tartalékok feltárásával lesz gazdaságosabb, .eredményesebb a szövetkezeti gazdálkodás, s csakis ennek alapján jut több nind a közvetett, mind a zvetlen juttatásokra is. Faludi Sándor EVESBEN HA A HÚSVÉT MIATT a megszokottnál rövidebb is volt a hét, nem bizonyult éppen eredménytelenebbnek, eseményekben szegényebbnek a többinél. Különösebb probléma nélkül megúsztuk az ünnepeket, hamar kipihentük a locsolkodás okozta fáradságot, noha a hivatalokban húsvét utánra is maradt a kölniből. Az időjárás is kedvezett — leszámítva némi zivatart és esőt —, hogy folytatódjanak a tavaszi munkák. A füzesabonyi járásban például már a befejezéséhez közeledik a tavasziak vetése, s a kukorica is a földbe kerül hamarosan. Megyeszertc hasonló jó eredményekről számolhatunk be. s nem árt, ha mindjárt ezt le is kopogjuk. .. A Minisztertanács ülése ugyancsak érdekes volt Heves megye számára a héten, amikor magas kitüntetésekről döntöttek, s e kitüntetések közül megyénk is kapott hármat. Érdemes mégegyszer leírni: a Minisztertanács és a SZOT Vörös Zászlaját az Egri Dohánygyárnak és a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kollektívájának Ítélték oda, míg a Minisztertanács Vörös Zászlaja kitüntetésben a hevesi Rákóczi Termelő- szövetkezet részesült. Ugyanakkor számos brigádnak is odaítélték kiváló munkájuk elismeréséül a kitüntetéseket. Ezen a héten olvashattuk, hogy a MEZŐGÉP Gyöngyösi Gyáregységénél ünnepeltek: Kiváló címet kapott a végzett munka elismeréséül. A gyáregység dolgozói az elmúlt esztendőben ki- lencvenkétmillió forint termelési értéket értek el, s ez a szám önmagáért beszél. Mi is gratulálunk a szép kitüntetéshez. SZÓ VOLT a héten a fiatalokról is. A megyei tanács ifjúsági bizottságának az ülésén döntöttek a középiskolai ösztöndíjakról. Mint ismeretes, az ifjúsági törvény igen sok és sokféle lehetőséget biztosít a fiatalok számára akár a tanulásról, a szórakozásról, a szabad idő kulturált eltöltéséről, akár a turisztikáról, vagy az élet és munkakörülmények jobbá tételéről van szó. A középiskolai ösztöndíj igen nagy segítséget jelent a diákoknak, azoknak, akik szociális helyzetük, vagy más körülmények miatt hátrányban vannak a többiek mellett, tehetségük, szorgalmuk viszont indokolttá teszi a támogatást. AZ ELMÜL+ héten két városi tanácsi vb-ülés zajlott le a megyében. Gyöngyösön a tanácsi munka, az ügyintézés törvényességéről volt szó. Nem közömbös ez a téma, hiszen nem mindegy, milyen szájízzel távozik az ügyfél, menynyire érzi, hogy a hatóság törődik-e, és hogyan, az őt foglalkoztató kérdésekkel. Az Egri Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának a tagjai pedig többek között a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat megyeszékhelyen folyó tevékenységét értékelték. A vállalat tervei biztatóak, s ha megfelelő anyagi fedezet áll a rendelkezésükre, jó fejlesztéssel, a hálózat bővítésével és korszerűsítésével hozzájárulhatnak a növekvő idegenforgalom igényeinek kielégítéséhez. (kátai) miisis Q 1976. április 35., vasárnap
