Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-24 / 97. szám

I Világ és nyelv TÁRSADALMUNK egyre több és jobb nyelvtudással rendelkező szakembert igé­nyel, idegennyel v-oktat ásunk azonban problémákkal küsz­ködik. A technika, a tudo­mány, a nemzetközi kapcso­latok és a turizmus rohamos fejlődése arra figyelmeztet bennünket, hogy egyetlen idegen nyelv ismerete már nem bizonyul elégségesnek. Pedig még igen messze ál­lunk attól, hogy hazánk la­kosságának nagy többsége m.'g tudja magát értetni leg­alább egy idegen nyelven. A nyelvoktatás és nyelv­tudás általános, mindannyi­unkat érintő problémáival, az eszperantó nyelv és moz­galom eseményeivel foglal­kozik a lséthavonként megje­lenő Eszperantó Magazin. Az ez évi második s/1 „a is ide- gennyelv-oktatásunk számos kérdését tárgyalja. A legta­nulságosabb ebből a szem­pontból Mikú Pollié kandidá­tus Az idegenny elv-tudós ügyében c. cikke. A nehézsé­geket, az előrehaladást meg­nehezítő tényezőket és a te­endőket fogalmazza meg nagy hozzáértéssel: Sorai most leginkább aktuálisak, hiszen folyamatban van ide­gennyel v-oktatásunk távlati tervezése. Arról is értesülhetünk a folyóiratból, hogy a világ leg könnyebb nyelvét mágyar bányászok és ipari munká­sok is tanulják, s az orszá­gos eszperantó olvasómozga- tomban szép eredményeket érnek el. Az egri Finomsze- relvénygyár Ifjúságért szo­cialista brigádja is tanulja a nemzetközi segédnyelvet, amely jelentősen megkönnyí­ti más nyelvek elsajátítását. A SOK,NYELVŰSÉG, a bá­beli nyelvállapot az ÚNES- CO-ban és az ENSZ-ben is gondot okoz. Erről számol be M aller Sándor, a magyar UNESCO Bizottság főtitkára. A világszervezetek általában dollármilliókat költenek ad­minisztratív célokra. Meg­döbbentő, hogy a Vakság Elleni Világszövetség a kí­nai 'és az arab nyelv munka­nyelvvé nyilvánításával évi ötmillió dollárral többet for­dít a konferenciák nyelvi problémáinak „megoldására - Pedig ez az összeg elegendő lenne több ezer trachomas látóképességének megmenté­sére! A folyóiratban olvashatjuk l’ulei-Szántó Endre és Szilá­gyi Jáhos A nyelvtanulásról c. könyvéről írott kritikát. Szenes Imre sajtószemléjé­ben a flamandok és a vallo­nok nyelvi háborújáról, a francia nyelv nemzetközi háttérbeszorításáról is, s a Vasi Szemle nyomán arra keres válasz, hogy. miért1 morzsolódnak le annyian a TIT nyelvtanfolyamairól. HEGEDŰS CSABA olim­piai bajnokunk részletesen indokolja, hogy az eszperan­tó hivatalossá tétele milyen nagy méretű változásokat idézne elő a sportolók nem zetközi kapcsolatában. Dr. Antoni Ferenc biokémikus professzor, a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem rek­tora hat évig dolgozott az ENSZ Atomenergiai Bizott­ságában. Németül, angolul, franciául és oroszul olvas, fordít, mégis azt panaszolja hogy könyvtára évente 9 mii lió forint értékű informáci­ós anyagot szerez be, s en­nek 90 százaléka idegen nyelvű. „Az emberiség ráfog kényszerülni arra — írja, — hogy bevezessen egy közös nyelvet — nem nemeslelkű emberek vágyálma teljesíté­seképpen, hanem a szükség hatására.” Dr. Saiga Attila Térdinamika ’76 140 ezer kisdobos és úttörő készül a táborozásra Kapunyitás előtt Zánka és Csillebérc Elkészült az úttörőtábo­rozás menetrendje: amint a •Magyar Úttörők Országos Szövetségében elmondták, az idei jubileumi évben több mint 140 ezer kisdobos és úttörő számára szerveznek táborozást. A zánkai úttörőtábor gaz­dagon felszerelt klubjaival, sportlétesítményeivel és a technikai felszerelésekkel már nyitásra készen várja a városlakókat. Az úttörőszö­vetség 30. születésnapja tisz­teletére elkészült a 3000 le- Játós stadion is. Ezen anyá­son öt turnusban 15 ezer 'pajtást fogadnak, köztük 400 külföldi gyereket. Júni­us 9-től az első turnusban megrendezik a VIII. orszá­gos úttörő-őrsvezetői talál­kozót, fogadják az orosz nyelv és irodalom barátait, tíz úttörő-dalosokat, zené­szeket és képzőművészeket, a későbbiekben ideérkeznek e járásokból, városokból az ^Úttörők vagyunk mi” cimű vetélkedő egy-egy győztes őrsének tagjai. Az idén is megszervezik a honvédelmi úttörőtábort, amelyben a tűzoltóúttörőktől a közleke­dési és vízi úttörőkig felejt­hetetlen napokat tölthetnek itt a gyerekek. Június 4-től életre kel Csillebérc: a központi tábor először a VII. országos út­törőtalálkozó kulturális és sportrendezvényéinek részt­vevőit látja vendégül. A nyári hónapokban öt tur­nusban 6000 pajtás üdülhet itt kiváló mozgalmi mun­kájának jutalmaként. A töb­bi között megrendezik az úttörő-népművészek táborát: 800 pajtás részvételével szí­nes folklórbemutatók vált­ják egymást. Csillebérc lesz a helyszíne a XII. nyári út­törő-olimpiának, a jubileu­mi akadályversenynek és a nemzetközi karneválnak. Zánkán és Csillebércen a külföldi testvérszervezetek mintegy 200 küldötte vendé­geskedik majd. Hazánk legszebb hegyvi­dékein és a tavak mentén a csapatok több mint fele, körülbelül 2500 űttörőközös­22,00: Rejtett erőd A világhíres japán filmren­dező, Kuroszava filmjeit be­mutató sorozatban ezúttal az 1958-ban készült Rejtett erőd Című filmet mutatja be o televízió. A többszörös Os- ear-díjas és fesztiváldijas rendező a japán hagyomá­nyokra építve alkotja filmje­it, De nem szakad el a je­lentől sem — szerencsésen ötvöződik filmjeiben az ősi és a mai japán életforma és gondolatvilág. Filmjeinek többségében az emberi fele­lősség problémakörét elemzi, így a Rejtett erődben is — ahol a régi monda- és hiede­lemvilág felidézésén túl_ egy elrabolt hercegnőért vállalt felelősség gondolata fogal­mazódik meg. A filmet elő­ször láthatja a magyar kö­zönség. ség ver sátrat. Ezen a nyá­ron a tavalyinál hússzal több, összesen 140 járási, városi és megyei tábor lesz a vakációzó gyerekek élmé­nyeinek színhelye. A továb­biakban 700—800 csapat ön­állóan, saját fölszerelésével táborozik. Ebben az eszten­dőben is számos úttörőcsa­pat választja a 18 féle ván­dortáborozási lehetőséget A részt vevő 8000 gyerek az­zal a céllal indul útnak, hogy megismerjen és bejár­jon egy-egy festői vidéket, felkutasson történelmi ne­vezetességeket, megismer­kedjék hazánk felszabadí­tása, az ellenállási és parti­zánmozgalom történetével. „Világot látni” indul út­nak 120 magyar úttörő. A külföldre ellátogató piros nyakkendősök 11 országban rendezett nemzetközi tábo­rokban vesznek részt Ezen­kívül több mint 2000 úttörő erősíti „cserealapon” a nem­zetközi pionírbarátságot Nicolas Schaffer alkotásai­ból, a róluk készített felvé­telekből nyílt kiállítás Eger­ben a Technika Házában. A kiállítás szerve? részeként — a diák mellett A- levetítik azt a kijäfilmet is, amely Schäf- ferről készült, miközben mű­ködésbe hozza térdinamikai alakzatait. A magyar szár­mazású, Párizsban éiő mes­ter egri tárlatát — ha jó ez a tárlat szó idei — Dargay Lajos szervezte, rendezését pedig Balogh László társasá­gában vállalta, míg az itt lát­ható fotókat Varjasi Tibo-r készítette. A tárlókban fran­cia nyelvű művek láthatók, Nicolas Schaffer művészi el­képzeléseiről szólnak, azok­ról az elgondolásokról, ami­ket a művész a térrel, a tér­ben elhelyezett tárgyaival, szerkezeteivel megvalósítani kíván. A struktúrák, a térben he­lyet foglaló szerkezetek a na­pi művészetben egyre inkább jelentkeznek, mint az eszté­tikum hordozói. Itt elsősor­ban arra az egyébként is tiszteletre méltó szándékra gondolok, hogy az alkotók az anyagot a térben úgy helye­zik el, hogy a hatalmas mé­reteinél fogva is lenyűgöző forma esztétikai hatást vált­son ki a nézőből, sőt s vala­milyen hatás ne csak felszí­nes, vagy megszokott legyen, hanem valami új is, meg­hökkentő is, új gondolatokat ébresztő, új összefüggéseket észrevétető. Nicolas Schaffer térdina­mikái a fotókról is érzékel­hetően mindig nagy teret, in­kább térséget tételeznek fel. Szerkezetei igénylik — leg­alábbis többségükben a sza­bad teret, a fény változó ha­tását, a fény színekre bom­lását, a levegő áramlását, vagy a lévegő mozgásának mesterséges előteremtését, vagy a fényforrások esetle­ges rafináltságát, egyszóval az egész modern technikát ahhoz, hogy struktúrái, szer­kezetei éljenek, hatásokká váljanak. Az esetleges moz­gás, a fényváltozások játé­ka valóban érdekessé teszi ezeket a térben végül is bár­hol felállítható alakzatokat; szemünknek a színek, ár­nyalatok káprázatát adják és adhatják a fémtestek a gé­piesen megismétlődő válto­zatokban. A kérdés inkább az, hogy ez a játék a szer­kezetekben a térrel és for­dítva, ez a játék a szerkeze­tekkel á térben mekkora di­namikával hat, érvényesül a lélekben? Betölti-e ez a struktúra és ez a szerep a te­ret és lelket, kitölti-e azt a teret, amelyet előtte megnyi­tunk magunkban? A testek, alakzatok szigorú rendű együttesei milyen belső tör­vénynek vannak alávetve, a szórakoztatáson kívül nem is keresve hasznosságukat, al­kalmasak-e arra, hogy elmé­lyedésre késztessenek ben­nünket? Vagy csak elég a látvány káprázata és ami ezen túl bennünk történhe­tik, az úgyis a szubjektív életérzés, kinek-kinek a sa­játja és csak az a fontos, hogy a dinamikus hatás kö­vetkeztében magunk is ki­lendüljünk valamerre. Bé- jart táncosai is ott állnak néhányszor ezek előtt az alakzatok előtt, mintha az al­(Fotó: Szántó György) kötő Nicolas Schaffer ía érezné, kell az emberi test valahogyan ide is, rokoni tani kell ezeket a fényre s leve-» gőre kívánkozó fémtesteket valahol az emberrel, mert másképp ridegek. A művészt tervei szerint kell, kellene Párizsnak egy 350 méteres fém torony is, fényei fék tu» sokkal és a szerkezetben rej-» lő különféle játékosságokkal De érteni igyekszem a vari» álható plasíác-torony belső és külső szükségét is. A Chronos 11, a Seriegraphia is azt bizonyítja, hogy a tér­ben, a formákkal és színek-» kel távolságokat akar ősz» szekötni és összhangba hoz-- ni a művész. S miközben at szándék tisztaságáról, a szép» ségnek egy újfajta igényéről értesülök ezen a kiállításon; amelynek az alkotó személye-, elgondolásai még egy köze» lebbi ismeretség ufán újabii hangsúlyt is adhatnának, ad ember közelségét hiányolom; illetve azt nem tudom még elképzelni, hogy ezek a tér- úinamikák — beleépítve egy; város mozgalmas életébe —» 'mit adhatnak majd a 200OJ év után élők közösségének művészi táplálásához. Ügy érzem, Vasarelyvel együtt ez a fémkonstrukciós világ a jövő városát, városait tétele» zi fel, a benne lakók dinami-j kusan változó szemléletével; A kor, amelyben élünk, min-» den elképzelést, találgatást megenged, mert minden új törekvéshez viszonylag mái ma is hamar gyártunk új fi» lozófiát és izmust (farkasJ Út a csillagok felé QjmmsM i (1976, április 31, szombat iBeiejező rész) Ezután lakásunkban vala­mi elképzelhetetlen és leír­hatatlan kezdődött. Beugrott hozzánk Vlagyimir Koma­rov, jöttek a barátok, kato­natársak, szomszédok. Kér­deztek, tanácsot adtak, kö­szöntöttek. Aztán megje­lentek az újságírók. Először, emlékszem, Vaszilij Peszkov jött VASZJUJ PESZKOV, újságíró: Az egész világ Gagarint hallgatja. Az egész világ sajátjának érzi őt. Ö a Föld fia! A Föld hallgatja és várja fiát Ebben a szobá­ban pedig felesége, két kis­lánya, Léna és Gálja várja őt. Gagarin feleségét Váljá- nalc hívják. Köszöntjük őt. Zavarban van, örül és iz­gul. Férje az űrben van. Azt mondja, hogy minden rend­ben van... Válja vár. Nem tud beszélgetni. A rádió gombját csavargatja, tenye­rével törli a könnyeit, és mosolyog. — A repülés sikeresen fo­lyik .., JTJKIJ GAGARIN. 10 óra 15 perckor az af­rikai földrész fölött az au­tomata vezérlő berendezéstől utasítást kaptam, hogy ké­szítsem elő a fedélzeti mű­szereket a íékezőberendezés bekapcsolására... Tíz óra 55 perckor aVosz- tok, 108 perccel a felszállás után, megkerülve a földgo­lyót, sikeresen leereszkedett a megadott térségben, a Lenin útja Kolhoz ősi szán­tására, Engels városától dél­nyugatra ... Minden úgy történt, mint egy jó regény­ben: az űrből arra a helyre tértem vissza, ahol annak idején életem első repüléseit végeztem... JEVGENYU KARPOV, orvos: Az űrhajós két órán ke­resztül jelentett. Az Állami Bizottság tagjai csakúgy, mint a meghívottak, nem lankadó érdeklődéssel hall­gatták. A jelentés után zá­poroztak a kérdések. Nem akart végük szakadni. — A legfontosabb, amit ma meg kell állapítanunk, és amit kétségkívül megál­lapíthatunk — mondotta az ülést bezárva az Állami Bi­zottság elnöke —, ez az a meggyőződés, hogy az em­ber képes az űrben tartóz­kodásra, és tud az űrhajó­zás körülményei közepette dolgozni... JURIJ GAGARIN: Az újságok örömet szerez­tek, meg zavarba is hoztak. Meglehetősen nehéz az ér­deklődés középpontjában áll­ni, méghozzá nem is csak hazánkban, hanem az egész világban. A nevemet szünte­lenül ismételgető rádió, a fényképeimet és a rólam szóló cikkeket közlő sajtó csupán kezdete volt annak az izgalomnak, amely hosszú időre hatalmába kerített. NYIKOLÁJ KAMANYIN, a légierő vezérezredese: A szovjet nép soha nem látott fogadtatást készített elő az első űrhajósnak. Jurij Gagarin emlékműve a Moszkva melletti Csillag- városban. Filipcsenko, Hrunov, Popovics, Nyikolájcv, Sata- lov, Leonov, Gorbatov és Sonyin kozmonauták friss virágot helyeznek cl az emlékmű talapzatára. j (APN-KS felv.) r A repülőgép pontosan IS órakor állt meg 100 méter­re a kormány emelvényétől Kinyílt az ajtaja és Jurij eV indult nagy és megérdemeli dicsősége felé... JURIJ GAGARIN: Még tizenöt, tíz, öt lépési Felismerem a párt központi bizottsága elnökségének tag­jait. Látom apámat, anyá­mat, Válját... Odalépek még közelebb a tribünhöz, tá­nyérsapkámhoz emelt kézzel jelentést teszek: — Április 12-én a Vosztok szovjet űrhajón sikerrel vég­rehajtottam az emberiség történelmének első űrrepülé­sét. Az űrhajó minden be­rendezése és rendszere pon­tosan és hibátlanul műkö­dött. Közérzetem kitűnő. Ké­szen állok arra, hogy telje­sítsek minden új feladatot, amelyet a párt és a kormány rám biz. YALENTYINA GAGARINA; Ragyogó, boldog nap volt, úgy elröppent, mint egy pil­lanat. Emlékszem, hogy este, mikor végre ketten. marad­tunk Jura odalépett a tü­körhöz, gyors pillantással vé­gignézett magán, megtapo­gatta egyenruháján az arany­csillagot és kicsit zavart volt — Tudod, Valjusa, nem is gondoltam rá, hogy ilyen lesz a fogadtatás. Azt hittem, végrehajtom a repülést, az­tán visszajövök. De erről., álmodni sem martern vol­na. . í — VÉGE — V* APA—Ki}

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents