Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-21 / 94. szám
PILÄG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! TERMÉK SZÜLETIK AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XXVIL évfolyam, 94. szám ISáiSS PILLÉK 1976. április 21., szerda Gromiko Párizsba utazik Kedden Moszkvában közleményben jelentették be, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter a hónap végén hivatalos látogatásra Párizsba utazik. Moszkvai politikai körök szerint Gromiko a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdését tekinti majd át a francia vezetőkkel. Ami a látogatás politikai hátterét illeti, erről sokat árul el a Pravda vasárnapi nemzetközi szemléjének Franciaországra vonatkozó része. A lap áttekintést adott a vezető tőkés országok politikai vonaláról, és megkülönböztetett hangsúllyal idézte Suvagnargues francia külügyminiszternek a nemzet- gyűlés külügyi bizottságában elhangzott legutóbbi beszédét, amelyben a miniszter a szovjet lap kifejezése szerint „igen pozitívan értékelte” Éurópa helyzetét nyolc hónappal a helsinki biztonsági konferencia lézárása után. A Pravda szemléjéből úgy tűnik, hogy a moszkvai értékelés szerint Párizs kellő következetességet tanúsít az enyhülési politika elveinek védelmében és érvényesítésében. A Gromiko-látogatás másrészt a szovjet—francia politikai együttműködés szilárdságának és folytonosságának biztos jele, s nyilvánvalóan annak a deklarációnak szellemében kerül sorra, amelyet Leonyid Brezsnyev és Gis- card d’Estaing írt alá Moszkvában Magyar - koreai külügyminiszteri tárgyalások Budapesten A Külügyminisztériumban megkezdődtek s tárgyalások a Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere: Púja Frigyes cs Ho Dam közölt. Balró! a második Ho Dam miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter, vele szemben Púja Frigyes. (Népújság telefotó — MTI—KS) Ä Budapesten tartózkodó Ho Dam, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere kedd délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Az eseményen jelen volt Rócz Pál külügyminiszter-helyettes, Pajkos Aladárné, a Fővárosi Tanács titkára és Farkas Mihály ezredes, budapesti helyőrségpa- rancsnokKedden délelőtt— a Külügyminisztérium épületében — megkezdődtek a Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közötti külügyminiszteri tárgyalások. A hivatalos megbeszéléseken Púja Frigyes külügyminiszter vezetésével részt vevő magyar tárgyalócsoport tágja Rácz Pál külügyminiszter-helyettes és Szabó Ferenc, hazánk phenjani nagykövete. Ho Dam, a KNDK miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere vezeti a koreai tárgyalócsoportot, amelynek tagja Ko Szón Szuj külügyminisztári- umi tanácsos és Kin Ze Szűk, a KNDK budapesti nagykövete. Az első tárgyalási szakaszban szívélyes hangulatú, baráti légkörű eszmecserét folytattak a két ország közötti baráti kapcsolatok továbbfejlesztéséről, áttekinették a nemzetközi politikai élet időszerű kérdéseit (MTI) Fidel Castro Kubát nem lehet megfélemlíteni A Playa Giron-i győzelem úgy került be a történelembe, mint az amerikai imperializmus első veresége LaA honvédelmi törvény végrehajtásáról Czinege Lajos sajtótájékoztatója A honvédelem egész rendszerét, irányítási rendjét, az áilami és a gazdasági szervek, szövetkezetek és társadalmi szervezetek kapcsolódó feladatait, valamint az állampolgárok személyes kötelezettségeit egységbe foglaló új honvédelmi törvényről és végrehajtási rendeletével összefüggő kérdésekről tájékoztatta kedden az újságírókat a Parlamentben Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. A , sajtótájékoztatón — amelyen részt vett Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, miniszterhelyettes, politikai főcsoport- főnök és a tábornoki kar több tagja — hangsúlyosan , esett szó a törvényben, illetve a végrehajtási rendeletekben foglaltak értelmezéséről, hiszen a honvédelem ügye békében is a szocialista haza- fiság és internacionalizmus eszméjétől áthatott, összehangolt erőfeszítést követel az egész társadalomtól. Ezt a felfogást tükrözte s miniszter és az újságírók eszmecseréje, amelyen a honvédelmi miniszter rámutatott: az új törvény hasznosítja a korábbi előírások megalkotása óta eltelt másfél évtized tapasztalatait. Örömmel adott hangot annak, hogy különösen hasznosnak bizonyultak a lakosság legszélesebb rétegeit közvetlenül érintő módosító, kiegészítő jogszabályok. Nevezetesen: a hadkötelezettséggel, a polgári védelem tevékenységével foglalkozó paragrafusok éppúgy kedvező társadalmi visszhangra leltek, mint a honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik érdekvédelmét, erkölcsi, anyagi megbecsülését rögzítő törvényszakaszok. Méltatta, hogy a törvény jelentőségének megfelelően szabályozza a honvédelmi ismeretek általános és kötelező jellegű oktatását is. Az általános, közép- és felsőiskolásokat felkészítik a haza védelmére, s az MHSZ honvédelmi oktatása révén azok a fiatalok sem kerülnek hátrányba, akik nem tanulói vagy hallgatói egyetlen tanintézetnek sem. Az újságírók kérdéseiből kitűnt, hogy a figyelem előterében állnak a hadkötelezettséggel összefüggő módosítások. A honvédek, tisztesek és tiszthelyettesek hadkötelezettsége felső korhatárának felemelése, a sorkatonai szolgálati idő 24 hónapra történő leszállítása mellett számottevő, hogy a törvény szabályozza a szolgálathalasztással kapcsolatos rendelkezéseket is. Fő jellemzőjük: tanulmányi, fontos népgazdasági, illetve személyi érdekből kiindulva lehetőség nyílik a szolgálathalasztás idejének egy—két évre történő meghosszabbítására. A nők hadkötelezettsége a jövőben sem lesz általános, csak azokat a 18—45 éves nőket érinti, akik egészség- ügyi, híradó, számítástechnikai, forgalomszabályozó és ellátó szakképzettséggel rendelkeznek. (MTI) tin-Amerikában — jelentette ki Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi kormány miniszterelnöke az imperialista zsoldosok felett aratott győzelem 15. évfordulója alkalmából Havannában rendezett ünnepi nagygyűlésen. Fidel Castro részletesen foglalkozott az amerikai imperializmus agressziós cselekményeivel a nyugati félgömbön és más országokban, valamint az Egyesült Államok Kubával szemben alkalmazott politikájával, amelynek tetőpontját az 1961. áprilisában végrehajtott fegyveres intervenció jelentette. Fidel Castro a továbbíak(Folytatás a 2. oldalam) H szánk minden tíz lakosára jut valamilyen belföld! gyártású árucikk, s ez annyit tesz, hogy egymillió termékféle kerül a hazai előállítóktól a forgalomba. Elgondolkoztatóan nagy szám, még akkor is, ha tudjuk, hogy a termékcsaládok mennyisége ennél jóval kisebb. Fontos-e ezek után, hogy termék szülessék kutatóintézetekben és kísérleti műhelyekben, gyártmánytervezők rajztábláján, közgazdászok íróasztalain? A termékcserélődés alapvető Jellemzője az ipari fejlődésnek, s menete gyorsul. Amit lehetővé tesz a tudományos és technikai haladás, szükségessé pedig a változó igény, a használati értékkel szemben támasztató magasabb követelmény. Fejleszteni kell — ma ez parancsként hangzik minden termelőhelyen. Kérdés azonban, hogy az újat napvilágra hozó embernek, közösségnek segít-e a szervezet egésze? Egyszerűbben szólva: megfelelően szolgálja-e a vállalat belső mechanizmusa az újdonságok mielőbbi gyártását? A magunk fogalmazta kérdésre nem tudjuk megadni az egyértelmű választ. Mert általában a lehetőségek adottak arra, hogy a szervezet egy irányban működjék, mégsem így örténik, s ha mégis, akkor vontatottan. Egyetlen, kiragadott példát erre. A gépiparban az új termék ötletének megfogalmazása és a sorozatgyártás megkezdése között négy esztendő telik el. Azaz a hat vagy nyolc éve készített termék valójában — s erkölcsi, műszaki, sűrűn gyakorlati elavulása szemszögéből nézve —, tíz, tizenkét esztendős! A jogos kívánalomnak, hogy az új és életképes termék mielőbb gyártásra kerüljön, nem lehet néhány intézkedéssé! érvényt szerezni. Az alkotás bonyolult folyamatát összhangba kel! hozni a termelőtevékenység racionalitásával. Mérlegelni szükséges, milyen jövő, értékesítési remény vár az újdonságra, előállításához melyek a meglevő, s melyek a hiányzó feltételek — az anyagtól a szerszámon át az energiaigényig — mekkorák a költségek s így tovább. A pontos és alapos vizsgálódáshoz elengedhetetlenek a szubjektív szándékok is, azaz, hogy minden érdekelt akarja a megoldást, ne a többlet-, munkát, terhet, hanem a siker ígéretét lássa abban. Van olyan vállalati szervezet, ahol kialakultak ezek a körülmények. Nem véletlen, hanem törvényszerű, hogy a jó! szervezett, demokratikus légkörű termelőhelyeken meggyorsul a termékfejlesztői tevékenység, ahogy ennek a fordítottja szintén igaz. A szervezetlenség, a parancsolgatással kísért kapkodás ritkán hoz létre tartós eredményeket a gyártmányok korszerűsítésében. Napjainkban a vállalatok fő figyelme az űn. folyó termelést követi nyomon, s a törődésnek csupán morzsája jut a fejlesztőknek. Szerény erkölcsi, anyagi megbecsülésükhöz társul a vállalati szervezet egyenetlensége, kuszasága, az — egyebek között —, hogy nincs kialakult rendje, módszertana a fejlesztőmunka irányításának, a fejlesztési eredmények elbírálásának, s emiatt a megengedhetőnél nagyobb a bürokrácia, a szubjektivitás, vele a féltékenység, az irigység szerepe. Területenként ugyan eltérően, de átlagosan harmada^ negyede csupán a gyártás- és gyártmányfejlesztők hazai léír száma annak, amit a nemzetközi összehasonlításban megfelelőnek tartanak. S ami súlyosbítja a gondot, ők sem töltik teljes munkaidejüket azzal, ami a dolguk lenne, hanem ad-, minisztrálnak, anyag után futkosnak, napi termelési feladatok megoldását segítik helyettesként, stb. Joggal levonhatjuk tehát azt a következtetést, hogy az adott szellemi erők hasznosítása is gyatra, s ezt a vállalati szervezet kuszasága köny- nyen elfedi. A párhuzamosságok, a vezetési, irányítási hatás-- körök tisztázatlanságából származó viták, felelősség-áthárítások ezek után végképp lefékezik a holnapba törő igyekezetei. Fölbukkan még mindig az a tarthatatlan — és sokszor megcáfolt — nézet is, hogy a fejlesztők az improduktív lét* számot növelik, hiszen „nem termelők”. T űl komor lenne a kép? Szándékosan a gondokat állí-v ! íoítuk a középpontba, s nem azt, hogy a nehézségek ellenére mi mindenféle gyártmány, új termék született (Hiszen öt év alatt csupán a nehéziparban meghaladta az ezerkétszázat a friss technikájú, technológiájú termékcsaládok száma.) E gondok ugyanis most még inkább éreztetik súlyukat, hiszen a versenyképes termékek számának gyarapítása elengedhetetlen a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. Ami magyarázatot ad arra is, miért fontos, hogy a termék hogyan születik. A „hogyan” vizsgálata olyan vállalati kötelesség és érdek, melyet mellőzni csak nagy ár megfizetésével lehet. M. G. Kiváló gyáregység a gyöngyösi MEZŐGÉP Kiváló gyáregység lett az egri MEZŐGÉP Vállalat Gyöngyösi Gyáregysége. A kitüntetés átvételére a kertészeti főiskola aulájában szombaton délután megtartott ünnepségen került sor. Az ez alkalommal megjelenteket — közöttük Tir Dezsőt, Miniszteri szemle Kazincbarcikán és Leninvárosban (Miniszteri szemlét tartottak kedden Kazincbarcikán és Leninvárosban, a területen folyó négy nagy beruházás, ,a Borsodi Vegyi Kombinát PVC III. üzeme, a Tiszai Kőolajfinomító, a Tiszai Hőerőmű, valamint a Tiszai Vegyi Kombinát polipropilén gyárának megtekintése céljából. A Borsod megyei Pártbizottság kezdeményezésére megtartott miniszteri szemlén részt vett dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának első titkára, Bondor József építésügyi és városfejlesztési mi-» niszter, dr. Simon Pál nehézipari miniszter és a két tárca több más vezető munkatársa, valamint a négy beruházásban érdekelt építőipari, tervező és beruházó vállalatok képviselői. A Borsodi Vegyi Kombinát PVC Hl. gyárának több mint 11 milliárd forintos költséggel folyó építéséről Körtvélyes István, a gyár igazgatója elmondta, hogy 1976-ban az építőknek 620 millió forint értékű munkát kell elvégezniük. Ebben különösen jelentős a két generál kivitelező, a 31. számú Állami Építőipari Vállalat mintegy 200 millió, valamint az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat mintegy 220 millió forint értékű munkája. A szerelő vállalatok munkaterületének biztosítására a két építőipari vállalatnak az elektrolízis, a monomer és a polimer üzemek, valamint a szennyvíztelep és a központi villamos fogadóállomás építésénél kell jelentős munkát végezniük. Az értekezlet résztvevői megállapodtak abban, hogy a munkálatok meggyorsításával lehetővé teszik az új PVC III. üzem határidőre való elkészítését A Kazincbarcikán épülő PVC III. üzem, valamint a szennyvíztisztító mű megtekintése után a miniszteri szemle részvevői Leninváros- ba látogattak. A Tisza mentén együttesen mintegy 17 milliárd forintos költséggel folyó beruházásokról megállapították : nagyrészt nem építészeti okokból, hanem az elmúlt év kedvezőtlen hatásai miatt, így például a kazánokhoz szükséges import- csővezetékek késése, továbbá a tervszállítások késése miatt a kőolajfinomító technológiai kombinált üzeme, valamint a hőerőmű 1. számú blokkjának párhuzamos kapcsolása is az erőfeszítések ellenére néhány hónanos késésben van. (MTI) a városi és Juhász Józsefeíj a járási pártbizottság osztályvezetőjét, valamint Keresztesi Lajost, a városi ta-i nács elnökhelyettesét — Mar- tinecz Miklós szb-titkár köszöntötte, majd Török István vállalati igazgató emlékezett a tavalyi eredményekre. Mint a beszámolóból —* egyebek mellett — kitűnt: a gyöngyösiek termelési értéke tavaly 92 millió forintot ért el, ami 114 százalékos tervteljesítésnek felel meg. A teljesítmény gyakorlatilag 98 autóbusz, 23 ezer kompresz- szor és légfék szerelvény felújítását, 4200 kombájntengely elkészítését jelenti. Ezenkívül a gyáregység még exportra is készített alkatrészeket. így a nyereség 15 millió forint volt, ami a tervezetthez képest 119 százalékos eredmény. A sikerben része van á 300 ezer forintos energiamegtakarításnak is. Másodszor nyerte el a szocialista munka üzeme kitüntetést a kompresszorfelújítá üzem, az ágazat kiváló brigádja lett a Kossuth brigád, míg a vállalat kiváló brigádja címet a Komarov autóbusz-főjavító brigád érte el. Ugyanekkor több dolgozó is kitüntetést kapott. A kitüntetések alkalmából Lukács Benedek, a gyáregység igazgatója tett ígéretet a további jó munkára,
