Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-17 / 92. szám
1976. április ★ A HEVES MEGYEI POLGÁRI VÉDELMI PARANCSNOKSÁG HÍRADÓJA * Az elsősegélynyújtó és szállító alegységek kiképzésének tapasztalatai A Honvédelmi Érdemérem tulajdonosa Az 1970—75. évi kiképzési periódus az alegységek átszervezésével kezdődött. Az átszervezés a polgári védelmi erők szervezettebb, célszerű elosztását, illetve új alegységek létrehozását jelentette. KIKÉPZÉSEK SZERVEZÉSE, VÉREHAJTÁSA Az volt a cél, hogy az ötéves kiképzési ciklusban az alegységek állománya sajátítsa el — a korszerű tömegpusztító fegyverek egészségkárosító hatását; — a tömegpusztító fegyverek elleni védekezés alapelveit; — alegységkötelékben különböző szakfeladatok végrehajtását. a sérültek, sebesültek ellátását. szállítását a gyűjtőhelyekre. majd a ciklus befejezéseként gyakorlati vizsgát tegyenek. A felkészülést már 1970- ben elkezdtük. A kiképzési ciklus kezdetén azt tapasztaltuk, hogy — több helyen problémát jelentett a foglalkozásvezetők hiánya. emiatt több foglalkozás elmaradt, és ez befolyásolta kiképzési eredményeinket; — a foglaikozásvezetők egy része nem ismerte kellően az előadásra kerülő kérdéseket, így nem tudta azt megfelelően oktatni; — nem vonták be keUő mértékben az egészségügyi szakká- dereket; — nem volt kellő szemléltető. Illetve gyakorló anyag. Az 1971-es kiképzési évben jelentős fejlődés volt tapasztalható, javult a filmmel való ellátás. Ez évben kaptuk meg „Amíg az orvos megérkezik” című filmsorozatot, amely nagy érdeklődést, elismerést váltott ki mind az oktatók, mind a parancsnoki és beosztott állomány részéről. A továbbképzés során a beosztott állomány igen eredményesen kamatoztatta — főleg gyakorlati foglalkozásokon, zárógyakorlatokon — a filmen látottakat. Ez érződött a különböző sebellátás, vérzés- csillapítás, végtagok rögzítése, valamint sérültek szállítása esetében. A beosztott állomány differenciált kiképzése 1972- ben indult be. A régi alegységek 5 órás továbbképzésen, az új alegységek 20 órás alapképzésben vettek részt. Ez évben a Magyar Vöröskereszt országos vezetősége kiadta az „Elsősegélynyújtó és szállító alegységek” tankönyvét, amely segítette a kiképzési anyag könnyebb elsajátítását. Már ez évben megkezdtük az alegységeknél a minősítő vizsgagyakorlatra a felkészítést. Az ellenőrzések során tapasztaltuk, hogy: — javult a kiképzések színvonala, az ellenőrzések hatékonysága és a fegyelem; — érezni lehetett, hogy az alegységek zöménél komoly előkészítő munka folyik az eredményes vizsgagyakorlat végrehajtása érdekében. Ez évben tapasztaltuk, hogy a kiképzési feladatokat kevésbé sikeres, vagy nem megfelelően teljesítő alegységek egy eredményesebb felkészítés után megismételték a gyakorlatokat és így felzárkóztak a megfelelő alegységek színvonalára. Ezzel egyidőben került sor a parancsnoki állomány kiképzésének beindítására. Ennek célia az volt. hogy — bővítse a parancsnoki állomány szakmai és általános polgári védelmi Ismereteit; — képessé tegyük a parancsnoki állományt, hogy az alegységek kiképzésében hatékonyabban részt vegyenek és egyben fejlődjön szervező-, irányítókészségük. A felkészítő munkába bevontuk az üzemi alegységparancsnokokat és Nógrád megyével együttműködve megszerveztük a századpa- rancsnókok törzsgyakorlatát, amely egyben tapasztalatcsere is volt. A parancsnoki állomány külön kiképzésének eredményességét lemérhettük abban, hogy a parancsnokok kezdeményezőkészsége fejlődött. Magas színvonalú kiképzést, illetve továbbképzést tartottak Kápolna, Fel- debrő, Ostoros, Lőrinci, Pe- tőfibánya, Kömlő, Tarnaörs és általában Hatvan város alegységeinél. A beosztott állomány differenciált képzése és egyben a kiképzési periódus az 1974 —75. évi kiképzési program végrehajtásával zárult. A parancsnoki és beosztott állománynak vizsgát kellett tennie. Az előkészítés során tapasztalható volt, hogy tovább fokozódott az aktivitás, az előadók jól felkészültek az előadásokra, ugrásszerűen emelkedett a kiképzési segédanyagok igénylése, bemutatása, alkalmazása. Üjszerű volt, nagy érdeklődést váltott ki — az elemi csapások és tömegkatasztrófák jellemzői, felszámolásukban való részvétel — című témakör. Ennek beállítása közelebb segítette alegységeinkben annak megértését, hogy fontos, szükséges az elsősegélynyújtó alegységek szervezése, felhasználása a mindennapi életben. Az ötéves kiképzési ciklust eredményesen zártuk mind a parancsnoki, mind a beosztott állomány elméleti és gyakorlati ismeretei gazdagodtak, sok tanulással, munkával készültek a minősítő vizsgagyakorlatra. A vizsgáztatás a parancsnoki állomány elméleti vizsgájával kezdődött, melyen általában a parancsnokok jó értékelést kaptak. Az elméleti beszámolókat bemutató gyakorlat követte, mely egyben mintáját képezte az alegységek vizsgagyakorlatának. Minden alegységünk megszervezte a vizsgagyakorlatot — mindössze néhány alegységnek létszámhiány miatt kell megismételnie a gyakorlatot Eger városban. A vizsgagyakorlatok tapasztalatait összegezve megállapíthatjuk, hogy; — alegységeink hadra foghatósága az elmúlt öt év során sokat fejlődött; — folytatni keU a parancsnokok irányító, szervező tevékenységének javítását (parancsnokaink a kárterületen ne a sérültekkel. hanem a beosztottaikkal foglalkozzanak, 5ket irányítsák) : — a sérültek ellátása általában jónak minősíthető, az osztályozás pontosságára azonban nagyobb súlyt kell helyezni; — fokozni kell a gyakorlatiasságot, mert bár elméletben a kérdésekre helyes választ adnak, de a kárterületen a sérültek ellátásánál, a szállításnál nem mindig eszerint ténykednek. A kiképzés sikerét nagymértékben fokozta, hogy az elmúlt években a Magyar Vöröskereszt országos vezetőségétől biztosított legfontosabb felszerelésekkel el tudtuk látni az alakulatokat. Javult a felszerelések karbantartása, a személyi állomány nagy többsége gondosan kezeli az anyagokat, egyre inkább érzik, hogy e nagy értékű állami tulajdon védelme fontos feladat. A felszerelések megóvása még eredményesebb volna, ha megfelelő száraz raktárhelyiséggel rendelkeznénk. E téren is van jelentős fejlődés. A Magyar Vöröskereszt országos vezetőségének polgári védelmi és kiképzési osztálya brigádvizsgálatot tartott, az ellenőrzésük segítőkész volt, munkánkat nagymértékben segítette. Észrevételeik munkánkban az elkövetkező évek fontos feladatait jelentik. A PARANCSNOKI ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY RÉSZVÉTELE A VÖRÖSKERESZTES MUNKÁBAN Szervezeteinkben megfelelő súlyt helyeznek a parancsnoki és beosztott állománynak a vöröskeresztes munkába történő bekapcsolására. A parancsnoki állomány 100, a beosztott állomány 60,8 százaléka tagja a vöröskeresztnek. A tisztasági mozgalom munkájában, a házak értékelésében jelentős részük részt vesz, a személyi állomány jelentősen bekapcsolódik a véradómozgalomba. Többen 20—30-szoros véradók és jó véradószervezők. A munkahelyeken a vörös- keresztes elsősegélynyújtó munkában, valamint az egészségügyi állomások aktivistáiként gyakorolják a kiképzés során szerzett ismereteiket, a balesetet szenvedett dolgozó társuknak elsősegélyt nyújtanak. Számos községben az idősek gondozásában részt vesznek. Az elmúlt évben többen bekapcsolódtak — főleg Eger városban — az SOS-bélye- gek terjesztésébe. 1974. október 22—27-én megyénkben közvetlen árvíz- veszély alakult ki Nagyfü- ged, Tarnazsadány, Tarna- szentmária, Sirok, Recsk stb. községekben. Az említett községekben mind az egészségügyi alegységek, mind a helyi Vöröskereszt-alapszer- vezetek aktívái is részt vettek a mentési munkákban. Segítették a kitelepített lakosság egészségügyi biztosítását. Legjobban Boconád befogadó községben volt ez a tevékenység megszervezve. Az egészségügyi alegységek tagjait és a Vöröskereszt- aktívákat az egri járásban meg lehetett találni a gátakon dolgozók között is. Sok kitelepített beteg emberen segítettek ezekben a napokban. Az árvizet követő recski járvány felszámolásában az állami egészségügyi szolgálat mellett itt is megtalálhatók voltak az egészségügyi alegységek tagjai és Vöröskereszt-aktívái. Segítő munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a kialakult járványveszélyt minél hamarabb felszámolhassák. VERSENYEK, VETÉLKEDŐK A kiképzési ciklus kezdetén a „Kiváló és élenjáró szakasz mozgalomban” Me- zőtárkány, Heréd és Tarnaörs alegységei értek el jó eredményt. Versenyt hirdettünk a fel- szabadulási évforduló tiszteletére, melyen főleg Hatvan város alegységei értek el jó helyezést. A hagyományokhoz híven a személyi állomány bekapcsolódott a polgári védelmi TOTÓ, „Ki tud többet a polgári védelemről” című versenymozgalomba. Mind a megyei, mind pedig a Salgótarjánban megrendezett döntőn a beosztbtt állomány több tagja vett részt sikerrel. Folyamatosan részt veszünk a KISZ Ifjú Gárda felkészítésében és versenyének lebonyolításában. Külön versenyt hirdetett a bizottság a közép- és szakmunkás- képző intézetek tanulói részére. A polgári védelem 25. évfordulója tiszteletére meghirdetett jubileumi emlék- verseny járási, városi döntői után szerveztük meg 7 egészségügyi alegység részvételével a megyei versenyt, melyen Ostoros község lett az első helyezett, ók képviselték a megyét a Szolnokon megrendezett országos döntőn, igen magas erkölcsi és szakmai színvonalon. összefoglalva; a Magyar Vöröskereszt Heves megyei vezetősége 1975 augusztusában elemezte a kiképzési ciklus eredményeit, problémáit. Megállapította, hogy az elmúlt öt évben jelentős fejlődést értünk el elsősegély- nyújtó és szállító alegységeink kiképzési munkájában és az erkölcsi, politikai nevelő tevékenységben. Az alakulatok feltöltöttsége megfelelő, a felszereléssel való ellátás jó, az oktatási segédeszközök biztosították a szakszerű fekészítést. A vöröskeresztes munkában való részvétel azt bizonyítja, hogy mind a parancsnoki, mind a beosztott állomány megfelelően felkészült arra, hogy rendkívüli időszakban segítséget nyújtson, a békés körülmények között pedig részt vegyen a vöröskeresztes feladatok teljesítésében. A kiképzési és nevelőmunkánk sikere abban van, hogy jól együttműködtünk a polgári védelmi parancsnokságokkal, valamint az állami egészségügyi szolgálattal. A rendezvényeket közösen készítettük elő és szerveztük meg. Sok kiváló orvos, egészségügyi szakkáder, valamint tanácsi dolgozó, vöröskeresztes titkár és aktíva lelkes munkájának köszönhetők az elért eredmények. Gere István, a Magyar Vöröskereszt Heves megyei vezetőség titkára Bódis Béla, Eger Város Tanácsa Mélyépítő- és Városgondozási Üzeménél dolgozik. A polgári védelemnek 1961. óta tagja, jelenleg a műszaki-mentő szakszolgálat szakaszparancsnolía. Az eltelt 15 év alatt a szak- szolgálat keretén belül több beosztást látott el. Az utolsó öt évben, mint szakaszparancsnok végezte feladatát. Az ötéves kiképzési cikluson belül a kiképzésben is kiváló eredményeket ért el. Szakaszát mind az elméleti, mind a gyakorlati feladatok ellátására jól felkészítette, s ez az 1975-ben megtartott elméleti és gyakorlati vizsgákon a jó eredményben nyilvánult meg. Szakmai munkáját jól végzi, ez kitűnik abból is, hogy 1973-ban oktatási miniszteri dicséretben részesült, 1974ben pedig a „Kiváló dolgozó”, kitüntető elismerést kapta. A polgári védelem területén az elmúlt 15 év alatt végzett kimagasló munkájáért 1976. április 4-én, hazánk felszabadulásának 31. évfordulója alkalmából a honvédelmi miniszter elvtárs a „Honvédelmi Érdeméremmel — 15 év után — tüntette ki. TOTÓ 1. Mikor fogadta el az országgyűlés az új honvédelmi törvényt? 1 1960 január x 1975 december 2 1976 március 2. Mit ír elő az Alkotmány 70. § (1) bekezdése? ' J 1 A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama. x A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden állampolgárának kötelessége. 2 A hadkötelezettség általános és minden magyar állampolgárra kiterjed. 3. Hány évig hadkötelesek hazánkban a férfiak? 1 20 éves kortól 55 éves korig, x 18 éves kortól 50 éves korig. 2 18 éves kortól 55 éves korig. 4. Hadkötelesek-e hazánkban a nők? 1 Nem. x Igen; 18—45 éves korig, de csak háborúban. 2 Igen; ha önként vállalják a katonai szolgálatot. 5. Mikor alakult meg a varsói szerződés? 1 1955. május 14-én. x 1953. február 1-én. 2 1956. november 20-án. 6. A PV szervezeti felépítése hogyan tagozódik? 1 Katonai, államigazgatási és üzemi szervekre. x Katonai, belügyminisztériumi és üzemi szervekre. 2 Határőrségi, munkásőrségi és üzemi szervekre 7. PV-feladatok ellátására hány szakszolgálatot hoztak létre? 1 6 szakszolgálatot, x 8 szakszolgálatot. 2 7 szakszolgálatot. 8. Működését tekintve a hidrogénbomba; 1 Egyfázisú, x Kétfázisú. 2 Háromfázisú. 9. A 200 röntgen/óra sugárszennyezettségű terület melyik zónába tartozik? 1 „A” zónába, x „B” zónába. 2 „C” zónába. 10. Az idegbénító mérgező harcanyagokhoz melyik tartozik? 1 Szarin. x Foszgén. 2 Klóracetonfenon. 11. A kolera betegséget milyen harcanyagok okozzák? 1 Radiológiai, x Biológiai. 2 Vegyi. 12. Idegméreg mentesítésére milyen mentesítő oldat használható? 1 Savas oldat, x Lúgos oldat. 2 Rézgálicoldat. 13. Légiriasztás esetén melyik terület tartozik a II. zónába? 1 Dunántúl területe. x Duna-Tisza köze, Tiszántúl. 2 Dunántúl és Budapest területe. 14. A PV 25 éves jubileumi versenye döntőjét hol rendezték? 1 Egerben. x Gyöngyös. 2 Hatvanban. A helyesnek tartott válaszokat kérjük bekarikázni, majd az újságból kivágva a Polgári Védelem Heves megyei Parancsnoksága (3301 Eger, Pf.: 76.) 1976. május 15-ig beküldeni. A helyes megfejtők között könyvjutalmat sorsolunk ki. A legutóbbi totó helyes megfejtése: 2, x, x, x, x, 2, 1, 1, 2, x, 2, 2, 2, x. Könyvjutalmat nyertek: Török Ilona Erdőtelek, Bajcsy-Zs. út 8; Ambrus Ervin Poroszló, Hősök út 33.; Nagy János Eger, Kodály Z. út 14. A megyei első helyezést elért egészségügyi szakasz Ostorosról t i i
