Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-15 / 90. szám
Magyaros váj ci Világ proletárjai egyesüljetek! parlamenti tárgyalások Szerdán az Országházban hivatalos tárgyalásokra ült össze a magyar országgyűlés Péter János alelnök által vezetett delegációja és az a svájci parlamenti küldöttség, amely dr. Joseph Egli vezetésével tartózkodik Magyarországon. A svájci törvényhozás héttagú delegációját — amely négy napja érkezett hazánkba — országgyűlésünk hívta meg hivatalos látogatásra. A vendégek egyhetesre tervezett programjuk első felében előbb Hajdú-Bihar megyébe látogattak, ahol megismerkedtek a Debreceni Konzervgyár munkájával, felkeresték a Tiszántúli Református Egyházkerület múzeumát és könyvtárát, jártak a balmazújvárosi Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben, majd vidéki útjuk során a jászberényi hűtőgépgyárat is megtekintették. Találkoztak és tapasztalatcserét folytattak a Hajdú-Bihar és a Szolnok megyei képviselőcsoport tagjaival is. A szerdai parlamenti tárgyalásokon a magyar és a svájci küldöttség tagjai kölcsönösen tájékoztatták egymást országuk törvényhozó testületének munkájáról. Közös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi politikai kérdéseket is taglalva véleménycserét folytattak a helsinki záróokmány aláírása utáni időszak nemzetközi légköréről Európában és a világ többi térségében. Sok szó esett a Magyarország és Svájc közötti együttműködés kifejlesztéséről, elsőrendűen a gazdasági és kulturális kapcsolatok bővítéséről. A tárgyaló küldöttségek kölcsönösen megelégedéssel nyilatkoztak a magyar és a svájci parlament közötti kapcsolatok létrehozásáról, amelynek első eseménye a most Budapesten tartózkodó 'delegáció hivatalos látogatása. Egyetértés van a tekintetben, hogy a jövőben tovább kell fejleszteni ezt a parlamenti együttműködést. A tárgyalásokat követően Péter János a parlament épületében ebédet adott a svájci delegáció tiszteletére. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 90. szám ÁRA: 8 0 FILLÉR 1076. április 15., csütörtök H CSKP-kongresszus harmadik napja Kádár János hazaérkezett Prágából Kádár János, az MSZMP KB első titkára feleségével a Ferihegyi repülőtéren (MTI fotó — Szebellédy Géza felvétele — KS) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán hazaérkezett Prágából. Kádár Jánost a Ferihegyi repülőtéren Biszku Béla, Németh Károly, Óvári Miklós a Központi Bizottság titkárai, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, Benkei András belügyminiszter, a Központi Bizottság tagja, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter és dr. Be- recz János, a KB külügyi osztályának vezetője fogadta. Jelen volt Stefan Bodnár, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője. A CSKP kongresszusán tartózkodó MSZMP küldöttségének vezetését Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára vette át. A Pullai Árpád vezette magyar delegáció szerdán egynapos látogatásra Pelhrimov- ba utazott, ahol gyárlátogatáson, majd csehszlovák—magyar nagygyűlésen vett részt. PRÁGA A CSKP XV. kongresszusának szerdai, vagyis harmadik munkanapján folytatódott a vita a Gustáv Husák által előterjesztett központi í bizottsági beszámoló, a központi ellenőrző és revíziós bizottság jelentése, valamint az új csehszlovák ötéves népgazdaságfejlesztési terv fő irányait ismertető beszámoló felett. A kongresszus harmadik napját Jozef Lenart, a CSKP KB elnökségi tagja, a szlovák kb első titkára nyitotta meg. A délelőtti ülésen a külföldi testvérpártok küldöttségének további vezetői üdvözölték a kongresszust. Szovjet—magyar akadémiai együttműködés MOSZKVA: Moszkvában megkezdődött a szovjet—magyar társadalomtudományi akadémiaközi bizottság első plenáris ülése. A közelmúltban alakult bizottságnak az a feladata, hogy összehangolja a társadalomtudományi, elsősorban a fejlett szocialista társadalom építésének kérdéseivel kapcsolatos kutatások területén folyó, sokrétű szovjet— magyar együttműködést. A péntekig tartó tanácskozásra Friss István akadémikus vezetésével 26 tagú magyar tudósküldöttség érkezett a szovjet fővárosba. Szerdán, a Szovjetunió tudományos akadémiáján Friss István akadémikus, a bizottság magyar, és Pjotr Fedo- szejev akadémikus, a bizottság szovjet elnöke aláírta azt a jegyzőkönyvet, amely a bizottság működési szabályzatát, valamint a két ország akadémiái között a társadalomtudományok területén megvalósuló együttműködés fő irányainak ötéves tervét, tartalmazza. A dokumentum alapján az együttműködésben részt vevő szovjet és magyar kutatóintézetek közvetlen .kétoldalú megállapodásokat kötnek majd egymással. Befejeződött a III. asztronautikai tudományos ülésszak Gazdag, változatos programmal folytatta munkáját szerdán a Munkásmozgalmi Múzeumban a III. asztronautikai tudományos ülésszak. Walch Emil, a MTESZ központi asztronautikai szakosztálya vezetőségének tagja mondott elnöki megnyitót, majd a több mint 100 hazai és külföldi csillagász, űrkutatási szakember előtt érdekes előadást tartott a Mars mágneses tereiről L. N. Zsuzgov, a fizikai tudományok kandidátusa. A továbbiakban tudományos előadások hangzottak el a magyar mérőműszerekről, amelyek az interkozmosz mesterséges holdakon működnek, az űrtávközlési rendszerek fejlődéséről, a műholdfelvételek hidrometeorológiai alkalmazásáról, az űrrepülések sugárbiológiai kérdéseiről. (MTI) Losonci! Fái Békésben Normát — de korszerűen! T ovább csökken — minden eddigi határozat, rendelet ! és figyelmeztetés ellenére — a teljesítménybérben dolgozók száma. Ez annyit jelent, hogy egyre kevesebb munkakörben alkalmazzák a munkanormákat, ami önmagában — a normázás jelenlegi és bizony elavult gyakorlatát tekintve — nem is lenne olyan nagy baj. Nem lenne, ha a rossz módszerek helyett jobbat alkalmaznának, ha egyáltalán normamunkát végeznének az üzemekben, a szó valódi értelmében. A norma ugyanis — mint hitték és vallják sokan — nem valamiféle bérszorzó. Nem az a célja, hogy segítségével megválaszolják a „ha ennyit gyártasz (mondjuk egy présgépen), akkor mennyit keresel?” kérdést. Való igaz: a norma a teljesítménybérezés egyik alapja, lehetősége; de csak ezért normákat kreálni — a logika megcsúfolása és lemondás egy olyan eszközről, olyan módszerről, amely a munkafolyamatok racionalizálásának lehet a kiindulópontja. Ipari üzemekben dolgozóknak nem kell megerőltetniük a fantáziájukat a következő — csak illusztratív példaként használt — eset elképzeléséhez: vadonatúj nagyon modern* sok pénzért vásárolt gépsor. kerül a műhelybe. Megvalósulhat végre a régóta áhított helyi technológiai forradalom, a gépsor segítségével — elvileg — ugrásszerűen növelhető a termelékenység. Üzembe helyezés, próbaüzem, betanulási idő — többször is meghosszabbítva — és a munka csak nem megy. Sőt: a helyzet rosszabb, mint a korábbi, elavult módszerek alkalmazása idején. Amikor már majd mindenki a pokolba kívánja az egész csodaberendezést, valakinek eszébe jut: nézessük meg az egész folyamatot a szervező szakemberekkel. A szervezők külön mérik az egyes műveletek, munkafázisok idejét és gyorsan kiderül, hogy a gépsor melletti munkafolyamatok időben „összerendezetlenek”. Van, ahol túl sok az idő, másutt hajszoltan, pillanatnyi megállás nélkül sem képesek győzni a tempót. A szervezők — akik ez esetben tulajdonképpen normamunkát végeznek — a kapott időadatok alapján korrigálják, időben átrendezik, összehangoljak a folyamatot és a korábbi panaszok megszűnnek. A példából is kitűnik, hogy a norma: a munka mérése, A különböző munkafolyamatok — egymáshoz sokoldalúan kapcsolódva — időben zajlanak le. Közöttük az optimális összhang — amitől alapvetően függ a munka hatékonysága — elsősorban időbeli összehangoltságot jelent és követel. Az időbeli összehangolatlanság (példa erre az iménti gépsor melletti zűrzavar) soha sem csak a fizetési boríték vastagságát befolyásoló veszteségeket idéz elő, hanem együtt jár a termelési ■eszközök kihasználatlanságával, a gépek és berendezések állás* idejének növekedésével, a felesleges készletek, selejtek és hulladékok keletkezésével. Jellemző — és ez is a korszerűtlen, majd hogy nem sem* mire sem jó normamunka konzerválását jelzi —, hogy „nor- má2ni” kizárólag a fizikai munkakörökben szoktak. Az alkalmazottak mindeféle munkanorma, vagy egyéb teljesítménykövetelmények nélkül dolgoznak. Munkanorma' az íróasztalok világában? Alighanem kevés ennél bizarrabb dolog létezhet az íróasztalok mellett ülők számára.. Pedig akadnak erre példák jócskán, olyan országokban, ahol a belső tartalékok kihasználásával amúgy sem állnak rosszul, minek következtében esetleg könnyebben megengedhetnék maguknak, hogy például az adminisztratív munkaerőt a nálunk szokásos módszerek és ne szigorúan kör rülhatárolt teljesítménykövetelmények szerint foglalkozta»* sák. A termelékenység növeléséinek fontos hajtóereje a norJ mák folyamatos rendben tartása, ami viszont nem azonosítható a nálunk alkalmazott — és áltarában nyugtalanságot,1 ideges hangulatot keltő, ráadásul műszakilag többnyire megalapozatlan — úgynevezett normakarbantartással. Mert lehet úgy is normamunkát végezni, ahogy például a közelmúltban tették Mosonmagyaróvárott a Fémszerelvénygyárban. Pontos, megbízható időadatokkal dolgoztak, ezek alapján forgatták át az egész termelési rendet, korszerűsítették a munkahelyeket, s tették nemcsak termelékenyebbé (a régihez képest 70 százalékkal), de kényelmesebbé is a munkát. Mindennek együttes következményeként 17 százalékkal növekednék a gyárban a kereseti lehetőségek. M indezt nem a régi módszereken nevelődött „stopper- órás” emberek, hanem az idővel gazdálkodni tudó, az időben gondolkodó szervezők végezték. Vértes Csaba Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja kétnapos látogatást tett Békés megyében. A megye és a város vezetőinek társaságában ellátogatott a Szarvasi Öntözési Kutatóintézetbe, (képünkön), ahol dr. Kovács Gábor az intézet igazgatója tájékoztatta a tudományos kutatómunkáról, Losonczi Pál megtekintette az intézet laboratóriumait, kutató részlegeit. Szerdán Losonczi Pál a megyei pártaktívaülésen tájékoztatót tartott az időszerű politikai és gazdasági kérdésekről. (Népújság telefotó —MTI—KS) Apró Antal látogatása a kiskörei vízlépcsőnél Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke szerdán Szolnok megyében tett látogatást. A reggeli órákban Kiskörére, a Tisza II. vízrendszer központjába érkezett. A vendéget Andrikó Miklós, az MSZMP megyei bizottságának első titkára és dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke fogadta. A vízlépcső igazgatási épületében Andrikó Miklós tájékoztatta a megye politikai, társadalmi és gazdasági helyzetéről. A kiskörei vízlépcsőről, továbbá a Tiszavölgy öntözési és vízgazdálkodási távlatairól, a csongrádi III. tiszai vízlépcső terveiről Nagy Illés, a Közép-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője és dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese informálta a parlament elnökét. Apró Antal a megyei vezetők és vízügyi szakemberek társaságában megtekintette a vízlépcső íőműveit, az erőművet, a kialakuló tározóteret, valamint az abádszaló- ki Lenin Tsz mintegy 600 hektáros új öntözőfürtjét. Az Alföldnek ebben a térségében 127 négyzetkilométeren, a Balaton egyötödének megfelelő nagyságú területen kezdetben 300 millió, a csongrádi vízlépcső kiépítése után pedig 400 millió köbméter vizet tárolnak és három- százezer hektárnyi mezőgazdasági kultúra öntözését biztosítják. Kisköréről Szolnokra veze-j tett az országgyűlés elnöké-' nek útja. Délután a megyei pártbizottság nagytermében aktívaülésen vett részt, és az ötödik ötéves terv időszerű kérdéseiről tájékoztatta as hallgatóságot (MTI),
