Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-01 / 78. szám

VJIÁG PROIET*»’*« IPTHfi AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 78. saiám ÄRA: 80 PILLÉK 1976. április 1., csütörtök A bolgár pártkongresszus harmadik munkanapja Kádár János hazaérkezett Szófiából Szakmunkásképzés Egerben Kádár János, as MSZMP Központi Bizottságának első titkáré szerdán délelőtt ha­zaérkezett Szófiából, ahol a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­tol vására a magyar pártkül­döttség élén részt vett a BKP XI- kongresszusán. A küldött­ség vezetését Szófiában Nemes Dezső a Politikai Bizottság Ságja vette át. Kádár Jánost a Ferihegyi repülőtéren Siszku Béla, Óvári M klós, a Központi Bizott­ság titkárai, az MSZMP Po­llit kai Bizottságának tagjai, Gyen es András, Győri Imre. Bullái Árpád, a Központi B'i’ottság titkárai. Brutyó Já­nos. a Központi Ellenőrző B:zo*tsés elnöke. Púja Frí- grt’oe külügyminiszter. Benkei András be’üsryminiszter, a F^-monti Bizottság tagjai, R’tdönyi Károly közlekedés é* o««taü*v! miniszter és dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője fogad­ta. Jelen volt Hriszto Markov, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnö­ke, a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusán részt veit csehszlovák delegáció vezetője is hazautazott Szó­fiából. Szerdán utazott haza Edward Gie-ek, a LEMP KB első titkára, a kongresszuson részt vett lengyel küldöttség vezetőié. Ugyancsak szerdán utazott el a bolgár főváros­ból Jumzsagijn Cedenbal. a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, a mongol küldöttség vezetője. Nagy Károly és Temesi János, az MTI tudósítói jelentik: Szófiában szerdán reggel harmadik munkanapját kezd­te meg a Bolgár Kommunis­ta Párt XI. kongresszusa. A délelőtti ülésen Cola Dragojcseva, a BKP KB Po­litikai Biiottságának tagja elnökölt. A kongresszusi kül­döttek folytatták a központi bizottság beszámolójának vi­táját. amelyben felszólalt Todor Sztojcsev, a BKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja. a BKP Várna megyei Bizottságának első titkára, valamint Georgi Pankov vegyipari miniszter. A külföldi vendégek kö­zül elsőként Ambrosio Lu­koki. az Angolai Népi Fel­szabadítás! Mozgalom (MPLA) Központi Bizottsá­gának tagja szólalt fel. Be­szédében az MPLA nevében őszinte háláját fejezte ki azért a támogatásért, ame­lyet a BKP és Bulgária nyúj­Kádár János, Gustáv Husák és Erich Honecker at pártkongresszus szünetében A jelenlegi vezetőség politikája ellentmond az egyiptomi nép valódi érdekeinek Szovjet kormánynyilaikozoz tott az angolai nép felszaba­dító harcához. Lukoki mél­tatta a Szovjetunió, Kubá és a többi szocialista ország se­gítségét. Az egri Bornemissza Gergely Ipari Szakmunkásképző Intézetben 36 szakmát oktatnak. Az 1700 fiatal tanítása kü­lönös gor.dot jelent a sokféle és szerteágazó szakmák miatt, az oktatás mégis magas színvonalú. Képünkön: villamos- mérés-gyakorlat Bence Benjámin tanár irányításával. (MTI fotó — Érczi K. Gyula) I Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tárgyalása Szerdán a szaktanács szék­hazában Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnöke és Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára vezetésével meg­beszélést folytattak a kor­mány és a SZOT vezetői. Tárgyaltak az 1976. évi népgazdasági terv eredményes megvalósításának feltételei­ről. a termelési célok eléré­sének feladatairól. Napirend­re kerültek a munkaverseny- mozgalommal. a takarékos­sággal. a vállalati tervekkel. a munkafegyelem erősítésé­vel. a most készülő kollek­tív szerződésekkel kapcsola­tos időszerű tennivalók. Fog­lalkoztak a munkaerő-gaz­dálkodás helyzetével. A kormány és a SZOT ve­zetői elemezték az életszín. vonal alakulását meghatáro­zó tényezőket, az eddig meg­tett bér- és szociálpolitikai intézkedések végrehajtását és hatását. Szó esett egyes ellátási kérdésekről, és az előkészületben levő intézke­désekről. amely a dolgozók üdültetésének javítását szol­gálja. Kibővített gazdaságpolitikai o ztályértekezlet Szadai egyiptomi elnök a közelmúltban, mint ismere­tes. egyoldalúan érvényte­lennek nyilvánította az 1971- es szovjet—egyiptomi barát­sági és együttműködési szer­ződést. Ezzel egyidejűleg Eeviptomban zajos szovjet- ellenes kampány indult meg. amelynek során kísérletek történtek a Szovjetunió Eeviptomma! kapcsolatos ál- lásoontiának elferdítésére, valamin* arra. hogy az egyip­tomi politika legutóbbi ku­darcaiért a Szovjetuniót hi­báztassák. Ezzel kapcsolatban a Szovjetunió kairói nagykö­vetsége március Si-én nyi­latkozatot adott át az egyip­tomi félnek A nyilatkozat határozottan visszautasítja a hivatalos egyiptomi körök és a sajtó képviselőinek rágalmazó ál­lításait, s tényeket sorakoz­tat tel, amelyek arról ta­núskodnak, hogy a Szovjet­unió Egyiptom és az egyip­tomi nép irányában követ­kezetes és elvi baráti politi­kát folytat. Nasszar elnök a szovjet vezetőkkel tartott megbeszé­lései során nemegyszer fe­jezte ki a szovjet—egyipto­mi szerződés megkötésére irányuló óhaját Szádat el­nök 1971-ben az egyiptomi nemzetgyűlés előtt .szintén kijelentette: „Jövőnk és utó­daink jövője érdekében tö­rekedtem a Szovjetunióval való szerződés aláírására.” A szerződés arra hivatott, hogy magas szinten rögzítse a Szovjetunió és az imperia­lista függőség alól felszaba­(Folyiatóa a Z. o'tdaUm) Ae üzemi pártbizottságok gazdaság szervező munkájáról Szerdán a visontai Gaga­rin Hőerőműben Somodi La­jos osztályvezető elnökletével kibővített osztályértekezletet tartott a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztá­lya. A tanácskozáson, ahol a járási, városi pártbizottságok gazdaságpolitikai osztályve­zetői. valamint a megyei vál­lalatok üzemi pártbizottsá­gainak titkárai vettek részt, megjelent Berta Alajos, a megyei pártbizottság titkára Boden Gyula, az MSZMP KB munkatársa és Pethes István. a gyöngyösi járási pártbizott­ság első titkára is. A naoirend első témája az üzemi pártbizottságok gazda­ságszervező munkájának elemzése volt. Három válla­lat pártbizottságának titkára számolt be a résztvevők előtt arról, hogyan szervezik, se­gítik és ellenőrzik a gazdasá­gi munkát az üzemekben a pártszervezetek. A vitában részt vevők szóltak azokról a módszerekről, amelyek se­gítették a gazdasági munkát, tapasztalatot cseréltek cse­lekvési programjaikban meg­jelölt feladataikról. Az a né­zet kezd kialakulni — hang­zott el a tanácskozáson —, hogy a különböző társadalmi munkák, a politikai tevé­kenység sok időveszteséggel jár a munkában. Ésszerűsíte­ni kell a politikai rendezvé­nyek szervezését, amit lehet. munkaidő után keli megren­dezni. de nem ezekből adód­nak elsősorban a vesztesé­gek, sokkal inkább a szerve­zetlenségből, fegyelmezetlen­ségből. A gazdasági vezetők­nek ezek leküzdésére kell a legtöbb energiát fordítaniuk. A következő napirer pont a kongresszusi és fel­szabadulási munkaverseny második szakasza tapasztala­tainak ismertetése volt. Üze­mi értékelések után dr. Je­nes Pál, az SZMT titkára összegezte a verseny megye: tapasztalatait. A résztvevők ezt követően tájékoztatást hallgattak meg a megye me­zőgazdaságának helyzetéről s az eredmények javítására ed­dig hozott intézkedésekről. REVÍZIÓ 2011. REVÍZIÓ 1997. Újra a határba E ! ne kiabáljuk, de úgy tűnik, hogy itt vart már az igaz: tavasz, amikor „bimbóznak a fák”. Ebben az időszakban a főszerepet ismét átveszik az agronőmu- sok, a traktorosok, a ker­tészet gondjait vállaló asz- szonyok. Jó dolog ez. A mezőgazdaságban a helyzet egyetlen sommás mondattal soha nem jelle­mezhető. Az összkép mindig előnyök és hátrányok egybe­vetéséből alakulhat ki csu­pán Hogyan állunk most? Előny, hogy végre kitava­szodott, de hátrány, hogy csak ily későn. Jó dolog, hogy a mélyszántásokat ősz- szel-télér, el tudták végezni, jó ágyba kerülhet a mag. Ám rossz dolog, hogy a visszacsapkodó hideg, a hó­takaró hiánya miatt fagyká­rokkal kell számolnunk a szőlőkben, a gyümölcsösök­ben és az őszi gabonákban is. Megnyugtató, hogy most van elegendő műtrágya; ag­gasztó, hogy legalábbis az első félévben még továbbra is „szoros” lesz a géphely­zet, nagyon be kell osztani a lóerőket. Biztató, hogy nincs belvíz, nem is fenye­get, tehát gyakorlatilag min­den földön dolgozni lehet, Nem megnyugtató, hogy ala­posan összetorlódtak a mun­kák. Örülünk, hogy a me­zőgazdasági üzemek mindem jel szerint alaposan felké­szültek az idei tavaszra, de nem örülhetünk annak, hogy az idén is nehezen halad a dohány és a különböző zöld­ségfélék termelési szerződé­seinek megkötése. Összképet alkotva: a hely­zet nem rossz, de arra sincs lehetőség, hogy kényelmesen, lazán induljunk neki a ta­vasznak. Jó munkaszervezés és jő emlékezet. Sajnos, nem is­meretlen az a gyakorlat, hogy „télen fogadkozunk, tavasszal pedig kapko­dunk”. Ezen a télen sok jó elhatározás született a taka­rékosságra, a hatékonyság növelésére, a hozamok foko­zására. Nem szabad most egyetlen ilyen határozatot sem félretolni azzal az in­doklással, hogy „sürget a munka”. A kapkodás nem­csak a takarékossági elkép­zeléseket hiúsíthatja meg, de az ésszerű gépkihasználást is és nem csupán a jövő évi mérleg egyensúlyát veszé­lyeztetheti, hanem a hoza­mok fokozását; azaz a leg­szorosabban vett népgazda­sági érdeket is. Az egyik a hústermelés. A tél később ért véget, a friss zöldtakarmány még varat magára. Akkor már köny- nyebb lesz, de addig is min­dennapos feladat a hús- és a tejtermelés fokozása. Ser­téshizlalásban sajnos, alapo­san visszaestünk, de a tej­termelés is csak alig-alig fedezi a mindennapi szük­ségletet. A fellendülést első­sorban a nagyüzemektől vár­juk. A másik nagy jelentőségű tényező; a nagyüzem ma már nexn maradhat meg a száz vagy több száz hektá­ros táblák mezsgyéin belül, hanem egyre inkább magára kell vennie az egész falu minden agrárproblémáját. A termelés fokozásában, a ne­héz gondok enyhítésében a párt, az állam, a terv, az ösztönzőrendszer fokozódó mértékben számít a kister­melők közreműködésére. Ser­téshizlalási, tejtermelés: és zöldségellátási gondjaink enyhítésében nagyon sokat segíthet a milliónyi kister­melő. A traktorosoké, az agro- nómusoké, a kerté­szeiben dolgozó asszonyoké most a főszerep. Ezt az ál­lítást nem vonjuk vissza. De feltétlenül hozzátesszük, hogy ezzel nem csökken a veze­tők, a közgazdák, a szerve­zők felelőssége, és nem lett mellékes kérdés az állatte­nyésztők munkája. Ebben a tudatban induljunk a meg­jött tavasznak! Földeáki Béla 1

Next

/
Thumbnails
Contents