Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-14 / 63. szám
\ Kápolna koszorúi Gond terhes évnek ígérkezett az 1849. Az ifjú császár Windisch graetz herceget még decem berben az országba küldte s utasította a fennhéjázó katonai babérjaira hiú fő parancsnokot, hogy kímélet lenül számoljon le rebelli alattvalóival. Kossuthot megdöbbenti s honvédsereg móri veresége Az országgyűlés a vészé lyeztetett Pest-Budáról ja nuár 1-én Debrecenbe köl tözik. Görgey, a hidegfejű stra téga, váci nyilatkozatában a? Országos Honvédelmi Bizottmány elnökével repliká- zik, s megfogalmazza külön- utas álláspontját. Sokan érzik: veszélyben a szabadság, a haza és a haladás ügye. A helyzetet csak egy döntő, nagy győzelem javítaná: hitet, bizakodást plántálna a kudarcoktól megfáradt emberekbe. Ezt várják a lengyel származású Dembinszky Henrik altábornagytól, akit nehezen sikerül meggyőzni, s az utolsó pillanatban is tétovázik. Csapatai a Tárná völgyében, a siroki szorostól — Verpeléten, Feldebrőn, Al- debrőn. Kápolnán át —egészen Kálig táboroztak, mintegy 20—25 kilométeres szakaszon. A parancs azonban késett* így aztán az ellenség kezdeményezett, s február 28-án délután megszólaltak az osztrák ágyúk, s dörejük Egerig hallatszott. A nagypréposti lakban ebédelő fővezér akkor jön rá, hogy az összeütközés elkerülhetetlen. Másfél napig viaskodtak. Az osztrák fölény tény, ám a herceg mégis túlozva fogalmaz. amikor értesíti az uralkodót, hogy a lázadó ország lábánál hever. Kossuth képviselőházi beszámolója viszont a lényegre tapint: ...„talán még egy alkalommal sem voltak seregünknek különböző osztályai egyesülve ily nagy számban, nagy erőnek ellenében ... nem lehet most mér Magyarország sorsáról kételkedni! Habár szerencsétlenség történt is, nem lett belőle szaladás, ahii jó jel. s a jövőre nézve biztosítékot foglal magában.” Igen, tűzkeresztség volt a kápolnai csata, erőpróba a nagy sikerű tavaszi hadjárat fényes győzelmeihez. m S hogyan él mindez az utókor, a ma nemzedékének tudatában? Felidézik-e a hősi halált haltak arcélét, ápolják-e a forradalmi március örökségét? A 3-as úttól nem mesz- szire két emlékmű is áll: az egyiket 1896-ban, a millennium évében, a másikat 1948ban, a szabadságharc centenáriumán emelték. A felirat tiszteletadás, főhajtás azok előtt, akik a legdrágábbat, az életüket adták. „Példátokon íöllelkesedve, kik hősi halált haltatok, rohant a honvéd győzelemre. örök dicsőség rajtatok.” Szemben a kissé naturális, de kifejező jelkép: a szabadság felé nyíló félté-* pett börtönajtó. Évente itt nyitják meg a forradalmi ifjúsági napok megyei eseménysorozatát. Nem lehetett volna méltóbb helyet választani a tizen-, a huszonéves fiatalok. ifjak virágainak, koszorú'nak. A széles térség csendle múltba kalauzol. Szinte látom a rohamozó zászlóaljakat Felhangzik a tiszti vezényszó: „Szuronyt szegezz!” S a túlerőtől riadt katonák újból az leniéire Csapna’S mit őriz a oéphagyo- rnány? Számos eleven, színemárcius 14., vasárnap mondát, nagyon i* jellemző történetét. Néhány változat a ma Is ílló három hársfához fűzőnk. Ezékét émlíti Kóczián F eienc pedagógus, á itaüVéődési ház helytörténeti ■zakkörénék vezetójé. Ügy hírlik, a csata idején Kossuth Lajos imádkozott alattuk. Ez persze ném így Volt, hiszen a nagy haááft fcsák a, Viadal után írkezett Kápolnára. Mások azt mondják: Dembinszky, ültette ezeket Ez sem történeti igazság, de az utókor ragaszkodik hozzá. Járjuk a falut Valaha itt ádáz küzdelem dúlt. Nemcsak a szemben álló felek, hanetn a fővezér és a tábornokok — ma legtöbbjük nevét utca őrzi — között is Görgey, futárszolgálatot vállalva, a Guyon-hadosztály- hoz siet Mezőkövesdre, s útközben Pöltemberget visszaparancsolja Kerécsend felől Debrőre, aki háborog, mert a lengyel altábornagytól más utasítást kapott, ő viszont nem tud beosztottjának kövesd! útjáról. A kapkodásról, a torzsalkodásról mit sem sejtenek» jórészt jobbágyfiatalokból to- borzódott közkatonák, akik szuronyt szegezve rohamoznak, s jó néhányan meghozzák a legnagyobb áldozatot: életüket adják. S Kápolnahalomról kitartóan tüzelnek Slick generális ágyúi. 3. Ma ízléses házak sorakoznak erre. Közel az iskola is, ahol azok tanulnak, akiknek a múlt történelmi lecke, s a szabadságharc, a kápolnai viadal históriája tananyag. Másként rögződött bennük az elődök nagysága, mond-e valamit számukra a névtelen katonák hőstette? Nyolcadikosokkal: Gyarmati Máriával, Pataki Sárával, Inklovics Józseffel, Fürgét Józseffel, Igriácz Ágnessel valamennyien a hon-: ismereti szakkör tagjai — beszélgetek, ismereteiket firtatom. — Miért harcoltak 1848— 49-ben? Agí bizonytalanul válaszol. — Hát a németek, a Monarchia ellen. A fogalmi zavar egyiküknek sem tűnik fel. — Tudtok-e a szabadság- harc kettős céljáról? Mari felel elsőnek. — Az egyik a rabszolgaság, illetve a jobbágyság megszüntetése... A vaskos bakira nem figyelnek fel, inkább segítenek, s a nemzeti függetlenség témakörénél kötnek ki — Ki volt a magyar hadak fővezére a kápolnái ütközetben? Egyikük rávágja: — Bem apó. Társai aztán gyorsan kijavítják. —* Milyen ember volt Görgey? Nem sokat töprengenek, határozottan mondják: — Áruló! — Mi kötötte a Habsbur- ;okhoz? Tanáruk szói közbe. — Biztosan hallottátok, hogy mi volt 1848 előtt... Nem jut eszükbe a csá szári tiszti rang. Előbbre kanyarodunk az időben, az összefüggéseket keressük. — 1919. február 23-án Károlyi Mihály földet osztott Kápolnán. Vajon mi köze az őszirózsás forradalomnak $ a Tanácsköztársaságnak a honvédek áldozatkészségéhez? Van-e valamiféle kapcsolat a két történelmi dátum között? Nem vergődünk zöld ágra, holott jó képességű, szorgalmas gyerekeket választottunk riportalanynak. A helyi emlékeket ismerik, s viszonylag magabiztosan emlegetik a másfél napos viadal egyes epizódjait. Mégis megtörik a lényeg, a kül- sődlegességek mögött elvesznek az összefüggések. A szakkörvezető mutatja a hetedikes tankönyvet. Mindössze néhány mondat utal a nevezetes eseményre. Egy szó se esik arról, hogy ki vesztett, ki nyert. Csoda-e, ha a diákok nem látnak tisztán...? — Mit tehet a tanár? — Az anyag kétségtelenül száraz. Ráadásul nem mindig jut idő a logikai összefüggések és kapcsolatok, a kor bonyolult viszonyainak érzékeltetésére. A helytörténeti kirándulások az érzelmi kötődés szálait erősítik, ezt szolgálják az ünnepélyes rajfoglalkozások is. Bízom az új tantervben: feltétlenül több lehetőséget nyújt majd az elmélyülésre, a helyi hagyományok okos ápolására. 4. A jelenben, az utókor emlékezetében kutattuk a múlt nemes örökségét. A kápolnai tűzkeresztség kapcsán kérdeztünk felnőtteket és fiatalokat A mondák —- a kegyelet szép megnyilvánulásaként — ma Is élnek, de az emlékezetes két napra utaló .tények megfakultak. Szomorú, hogy a legfogékonyabb nemzedék, az iskolás korosztály tudatában is. Hol van az egészséges lokálpatriotizmus lendülete, az ai ambíció, amely társul a kutatás szenvédélyével, s dokumentumok sorát tárja fel. Gyökeret verhetne a honismereti szakkörben, hiszen a diákokat vonzza a felfedezés öröme, s ráadásul helyben is találhatnának forrásmunkákat Csak egy példát. A hajdani Szöghy István plébános számba vette azokat a győzelemre rohanó honvédekét, akik elestek a harcmezőn. Cikkek, tanulmányok sorát lehetne összegyűjteni, s ebben a búvárkodásban részt vehetnének a tanulók, s közben markánsan kirajzolódna előttük a kor kulcsfiguráinak arcéle. ízelítőt kapnának a társadalmi fejlődés ellentmondásaiból, 1849 gondterhesnek ígérkező évének fordulataiból. Igazi tiszteletadás lenne ez, s többet jelentene az évfordulókon rendezett ünnepségek virágainál, koszorúinál, hiszen 1848 testamentuma ifjú szívekben élne tovább ..» Pécsi István T3b& kedvezmény Fiatal turistáknak, üdülőknek A FIATAL TURISTÁKNAK, kempingezőknek, üdülőknek az eddigieknél tobt é$ változatosabb kedvez ményt nyújt az Állami Ifjú sági Bizottság. A megváltó zott lehetőségek egyarán érintik a tanulókat — az út törőkortól az egyetemig — éi a kezdő ipari, illetve mező gazdasági szakmunkásokat Minderről az ÁIB titkárság; tájékozhatta a Központi Saj tószolgálatot. Húszezer úttörő kaphat a? idén kedvezményes utal ványt. amely 200 forint téri tés ellenében 40—50 száza lékkai csökkenti a Kéthetes táborozás költségeit. A középiskolások, a szak munkásképzők diákjai 150 f 3 rint ellenében kapnak üdülő jegyet, amely egyhetes üdü lést. napi háromszori étkezést biztosít. A sátortáborom Badacsonyban. Balatonsze mesen. Miskolc-Tapolcán Nagymaroson. Siófok-Sóstón Szolnokon és a Velencei-tó mellett Vannak. Kulturális szórakoztatásról és a sportolás lehetőségeiről is gondoskodnak a táborokban. Valamennyi ifjúsági kor. osztály számára kedvezményt nyújt az az utalványtömb, amely tíz darab 10 forintos utalványból áll, s tetszés szerint beváltható szállásra, vagy étkezésre. Szállást a turistaházakban, a turistaszállókban. a kempingekben kollektív szállásokon és ex- pressztáborokban biztosítanak. étkezésnél valamennyi II. osztályú, vagy annál ala csonyabb besorolású étterem, bisztró köteles elfogadni az utalványt, amelynek borítója egyben 50 százalékos utazási kedvezményt . is biztosít a fiataloknak. Az idén egyébként lényegesen több lesz az olcsó szálláshelyek száma, mert az iskolák önállóan köthetnem szerződést diákok elhelyezésére. Az iskolai kollégiumokban mindössze 15 forintba kerül egy éjszakai szállás. az egyetemisták közül 3200-an tölthetnek egy- egy hetet kedvezményesen az Expressz nemzetközi üdülőtelepein, a Kilián-telepen. Verőce-Maroson. Százötven forintért a középiskolákhoz hasonló kedvezményben részesülnek. az egyetemista házaspároknak viszont egyetlen fillért sem kell fizetniük az üdülésért Kilián-telepen. Az ifjúmunkások kedvez, ményes üdülését az ÁIB & szakszervezetek bevonásával bonyolítja le. Az iáén mintegy 4200-an pihenhetnek a kijelölt SZOT-üdülőkben. többségben a Balatonnál 's általában a főszezonban. A hétnapos beutaló ára 150 forint. Az üzemek szakszervezetek. ifjúsági szövetségek elsősorban a munkaverseny’oe.i kitűnt, pályakezdő fiatalokat jutalmazhatják a beutalóval A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok közül' 3700 an üdülhetnek Budapesten, a Hotel Ifjúságban, illetve Kőszegen a Hotel Panorámában. Részükre elsősorban a téli hónapokban biztosítanak pihenési lehetőséget, s a teli és ellátáson kívül, városnézést, üzemlátogatást. színház! programot HÄROMEZEEÖTSZÄZ FIATAL vehet részt az idén a szocialista országokban Szervezett üd"’ési programokban. a kö^ségtérítés mindössze 500 forint. f. Órökség; amely kötelez Vázlatok egy nápfrontelnök portréjához Utána meg, hogy meghalt szegény, én lettem az elnök. Így hát, ha úgy vesszük, „örököltem" a címet, vele együtt pedig az édesapám által megalakított veteráhkíü- bot, meg a község sokféle gondját-bajáfc. Ily módon tehát szépen akad dolga a kiskörei nép- írontelnöknek. A veteránklubnak -i- bár a létszám sajnos egyre csökken — jelenleg 12 tagja van, és Garam- völgyi Lajos igen szívén viseli a sorsukat. S ez rá is fér az idős emberekre: ha más nem, a kor miatt is akad gondjuk-bajuk, betegségük, mindenféle kívánságuk, amit orvosolni, teljesíteni kell. Aztán a község, amit a Tisza II. egycsapásra fontos és híres településsé léptetett elő: négyezer ember él itt, és hírnév ide, hírnév oda, — sok hétköznapi gondjuk is akad. Mert például a lakóterületet most még jobban kell szépítgetni, csinosítani, és ez mindnyájuk közös gondja Ezt a „kórust” pedig, természetesen a népfront vezényli. — Legfőbb gondunk-ba- junk viszont most mégis a2 óvoda. Itt olyan akadálybr ütköztünk, amit úgy látszik, nerc tudunk legyűrni. Jelenleg ugyanis egy régi családi hájban van az óvodánk, ami régi is, meg alkalmatlan is, mert csak 45 gyereknek lepj ne benne hely, de 65 a lét» szára. Kérdezhetik persze, hogy mért nem építünk másikat? Viszont nálunk már ez sem kérdés, inert készen az "Sjrw feVérék számára, csakhogy kazáhfutésre tervez'í: ■, de nincs vállalkozó, aki be- szerelné. Hát most ez a mi nagy gondunk, ezért keresgetjük a megoldás k’’’ '"át, csak eddig, sajnos nem sok eredménnyel. — Talán mégis akad egy kisiparos,.. — Reméljük, nagyon re« méljük. — -4 népfrontmunka a gon» dók ellenére is sok segítséget jelenthet a község dolgaiban való jobb eligazodáshoz. — Az emberekkel szinte állandóan együtt vagyunk. Itt is, ott is hallunk gondokról, problémákról, ezeket aztán elvisszük a tanács- és a vb* ülésekre, ahol mindjárt megvizsgáljuk azt is, hogy mit lehetne tenni. Most pél Uul azon vagyunk, hogy fogia'kó- zást tudjunk biztosítani 61-«. 70 asszonynak, lánynak, ötletünk is van rá: a Tisza Iliiéi ott az ezer férőhelyes étkezde, az üres, kihasz-"'átlátó. Szerintem ez alk?1 is tenne arra, hógy fogle''- ■.»* tatni tudjuk a tóői murik" 't. Tudóm, sokan örülnének aki Kiskörén.. .1 Soroljam tovább? R£eri lenne még é'~ an elég. De talán ebből is láthatják, elfoglaltsága van a községi népfróntelnöknek. Néha meg egyenesen annyi, hegy ketten is kevesek 1c énfe hozzá. Persze, ezt már csak úgy mondom, jegyzeten kívül, mert aki tisztet ' ' ’al valahol, az ne síránl t, hanem azon legyen, he emberek hasznára váljon a munkája. S hógy Garamvölgyi T ajos esetében nincs semmi -nk, hogy megkérdőjelezzük '-.’jelentése hitelességét, am. búcsúzkodása a legfőbb bizo.,yí- ték: — Elnézést, de mennem kell. Mert tudják, '-ogy van a*: ameddig csak Keszélü k óla, add'g a mu”ka mara 1. ' kkor viszont mi ' "'znu 'k me, mi szükség ’■'•me \k...? B„ &UG liba« , ütvén korun lern Garamvölgyi Lajos. Haját, bajuszát szürkére koptatták az évek, s termete sem árulkodik túlságosan erős fizikumról. Járása, mozdulatai mégis energikusak, a sok és sokféle munkához szokott ember mozdulatai. Nos, ami azt illeti, Garamvölgyi Lajos nem is igen panaszkodhat arra, hogy falujában, az egyre fontosabbá és híresebbé váló Kiskörén tétlenségre karhoz- ' tatnak —* Arra bizony nem — mondja derűsen. — Vegyük azt, ugye, először, ami a gazdasági munkám, személyzetis vagyok itt, a termelőszövetkezetben. Aztán, csak hogy a fontosabbakat említsem: húsz éve munkásőrparancsnok és immár a negyedik ciklusban tanácstag vagyok. És ami miatt most megkerestek.. „ — Igen: a népfrontmunka. Mert, igaz, ebben sem kezdő? — Csak annyira nem, mint ahogy az apja mesterségét folytató gyermek sém tekinthető kezdőnek, ha mégoly fiatal is. Persze, én a fiatal korból már kinőttem, a népfrontmunkát azonban a papámtól örököltem, még Tibeti, amikor kihalt közülünk Addig ő volt itt az elnök, én meg nem estem messze a fámtól, bizottsági tagként dolgoztam vele, mellette. * fóli '» íp/ií'« 7fi ’f 7* A Kiskunsági illami Gazdi-, ig apajpusztai ménesét a té SH *§2,” » f« S?i *» ' ’ • * beállta óta 4- nap nap után megfuttatják — a friss. ~rírHusi ’ 'ban is. A gazdaság n íhegy-.sí fél -ér lófa'táibil jelenleg 28J ^rrtlovat tart. A gazd-síg lovai közül az elmúlt évben világbajnokságot nyert Fülöp Sándor négyesfogatával (MTI foió — Fehérvár/ Ferenc feiv. — KS) I
