Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-13 / 62. szám

I 1 Pétitek esti kűlpoütikai kommentárunk? Azevedo: Katonatisztet válasszanak elnökké! Rajna-parti igen .VEM KÉTSÉGES, hogy a bonni szövetségi tanács „ynangü igenje a józan ész diadala. Az utóbbi ha- eKben némi aggodalommal tekintett az európai köz­vélemény a Rajna-parti fővárosra. Félő volt, hogy r- lengyel—nyugatnémet szerződések végül is a Bundes rat, az NSZK-i törvényhozás felsóháza ellenzéki több jégének fenntartásai miatt elvéreznek. Annál öröm elibb a péntek déli eredmény: az egyhangú igén. Sok-sok kérdőjelet eloszlatott a kedvező kimene- *.elű szavazás. És egyben híven tükrözi azt az együtt­működési készséget, amely valamennyi szocialista or­szágot — Helsinki szellemében — áthat. A bonni kor­mány megkeresésére Varsó világos, józan válasza megkönnyítette Schmidt kancellár és Genscher kül­ügyminiszter dolgát, egyben kilátástalanná tette s i CDÜ/CSU további fenntartásait. Nem utolsósorban íz is hozzájárult a szerződések elfogadásához, hogy a lengyel és a nyugatnémet főváros között valóságos 'orró drót létesült, s a két kormány közben többször s konzultált egymással. AZ IGAZSÁGHOZ TARTOZIK azonban, hogy a nyugatnémet ellenzék körömszakadtáig igyekezet' megakadályozni a ratifikálást. Végül még olyan jelen­éktelen szövegmódosítást is követelt, amely tulaj don- céppen egy segédige törléséből állt, s amibe — éppen i megbékélés jeléül — a lengyel kormány készséggel jeleegyezett. Napnál világosabb, hogy a? ellenzéki uniópártok elvi kifogásokat nem tudtak felsorakoztat­ni, mert a szerződések ellen ilyen jellegű bírálathoz .emmilyen alapot nem találtak. Maradtak tehát a negszokott formulák: a belemagyarázások és a helyte- en értelmezések, a szöveg egyes részeinek kiforgatása Schmidt kancellár szívből jövő köszönetét mon- lott a lengyel kormánynak a megértésért. A koalíció l rámái helyzete feloldódott, a kormány nem kény- zerült bizonyos intézkedések megtételére, amelyek a zavazás eredménytelensége nyomán szükségessé vál- ak volna. Mi tagadás, súlyos és nyomasztó következ- aénnyel járt volna a ratifikálás megtagadása. S alig- na csak a lengyel—nyugatnémet viszonyban éreztette olna káros hatását a CDU/CSU manővere: a szerző- lések újratárgyalása az európai enyhülés folyamata >an is szükségképpen hátrányos következményekkel árt volna. A RAJNA-PARTI józan igen éppen ezért nemcsak -engyelországban és az NSZK-ban, hanem egész kon- inensünkön megnyugvással nyugtázza a közvélemén / Az O Jórnal című hetilap pénteken közli Jósé Pinheiro de Azevedo portugál minisz­terelnök nyilatkozatát A minisztérelnök interjújában hangoztatta: amellett foglal állást, hogy a nyáron kato­natisztet válasszanak Portu­gália elnökévé, majd bejelen­tette készségét, hogy a „kor­mánykoalícióban részt vevő három párt valamelyikének vagy mindháromnak nevé­ben” elnökjelöltként lépjen fel. Hozzáfűzte: „baloldali politikus vagyok, de nem va­gyok híve semmiféle dogma­tikus politikai programnak, s legkevésbé a marxizmus­nak”. A UPI amerikai hírügy­nökség kiemelte a miniszter- elnök nyilatkozatának azt a részét, amelyben kijelentet­te, hogy Portugáliában a szo­cializmus helyett „nyugat­európai típusú, demokrati­kus államforma” megterem­tését kell kitűzni közvetlen célként. Azevedo elismerte, hogy az ország gazdasági helyzete sú­lyos. Szavai szerint a válság­ból csak akkor lehet kiutat találni, ha létrejön a béke a szakszervezetek és a kormány között . patai; Károly, az MTI tudó­sítója jelenti: Az angol parlament alsó háza oizaumat szavazott Ha raid Wilson munkáspárt kormányának. A minimáli: többséggel manőverező La bour-kabinet fennmaradása fa 297 képviselő adta voksát bizalmatlanságot pedig 280 törvényhozó nyilvánított, kö- zö.tük a konzervatívok, a libérálisók és a nacionalis­ták. A „viszonylag kényel­mes” többség úgy jött létre, hogy a konzervatívok meg- bízhatalan szövetségesei az unionisták tartózkodásukkal tüntették. A vitán heves vádaskodá sok, súlyos sértések hangzot­tak el. A kormány ellen ez­úttal nemcsak a konzerva­tív ellenzék tüntetett, hanem a Wilson táborán belüli, tribuneista ellenzék is. A kormány a közelmúltban már megszabadult azoknak a minisztereknek a többségé tói. akik Wilsont és pénzügy- miniszterét, Healeyí, túl gyakran figyelmeztették vá­lasztási szociál's ígéreteikre Á csütörtök esti szavazás után Wilson' ismét útilaoui kötött két parlamenti ma­gárai‘kár lábára Az esetné nyék következtében azonban kénytelen lesz felülvizsgálni gazdasági koncepcióját.- A szerda esti vereség •— a körrctónv lennmaratósa el­lenére — Wilsonék legna­gyobb politikai rhegrázkód tatása volt a két éve tartó kormányzási időszakban, és további vitákat vetít előre. „A kormány életben marsa* és a viták is megmaradtak” — így összegezte a Tribune- csoport elnöke a jelenlegi angol belpolitikai helyzetet. f> UmmMr löíe. íoásciiiís U* szombat 1 Ford Avalos Gerald Ford, amerikai el­nök pénteken Chicagóban, a következő előválasztások színhelyéül szolgáló Illinois állam székhelyén külpoliti­kai tárgyú beszédet mon­dott. Ügy vélekedett, az Egyesült Államok és a Szov­jetunió sohasem állt még ilyen közel ahhoz, hogy vé­get vessen a nukleáris fegy­verkezési hajsza „halálos párbajának”, hozzátette azon­ban. hogy nem tudná meg­mondani, mikor vezetnek si­kerre a tárgyalások. Egyes megfigyelők .ebben a ..meg­jegyzésben az elnök óvato­sabbá válását vélik felfedez­ni, mivel korábbi beszédei­ben Ford azt a reményét fe­jezte ki. hogy niég az idén sikerül megkötni a SALT—2 megállapodást. Az elnök Ismét hitet tett a konfrontáció és a nukleá­ris katasztrófa elkerülésének politikája mellett, a szokásos amerikai gondolatmenet, sze­rint viszont hozzátette, hogy ehhez „fenn kell. tartanunk a vitathatatlan erő helyze­tét”. Beszédében több ízben használta a „békét erő áltól” kifejezést, ezzel akarja he­lyettesíteni a szótárából tö­rölt „enyhülés” szót. Dél-amerikai vázlatok 0) Ecuador magyar Azt mondják: rvi-Amsri .a legcsendesebb fővárosi íuitö. A 600 ezer lakos*' 'cu?jiri főváros este tízke nár .ün'° aisz”; N -mze íö7 repü'Vere pé iául .ö óra után már nem fogad gépeket. Ennek elsősorban nem a kényelmesség a ma­gyarázata, hanem a bizton­sági okok, a földrajzi fek­vés. A földrész egyik legré­gibb indián városa ugyanis hatalmas hegycsúcsokkal kö­rülvett völgyben, 2850 métei magasan terül el. Itt, a „fel­hők felett”, a könnyen el­akadó lélegzet arra készteti az embert, hogy soha ne siessen. Ez a kényszernyu­galom beidegződött a város ba, lakóiba egyaránt. Nappal a közeli hava. hegycsúcsok, meg az utca­sarkokon a portékáikat ki náló indiánok adják a szín az idegen számára. A pon diók (vállkendők) éppúgj árulkodnak a hosszú, befon , hajú indián férfiak kéz ügyességéről, mint a pana makalapok, amelyek közü az sí igazi, amelyet égi gyű. un át lehet húzni anél­kül, hogy meggyűrődne. Az indiánok rendkívü kedvesek és közvetlenek. H; nem tudták meggyőzni a? idegent, hogy árujuk a leg­jobb a világon, akkor sem haragszanak még. Bűcsúzőu1 tóle+i*nül ssm felejtik e’ na-'k-Hiezni: volt-e már a M'tód de' -Mundér - a világ középé" Győr san £lmagyar ázzál*, melyik Katonai hatalomátvétel Libanonban Továbbra is zavaros a helyzet Ahbad közölte az újság­írókkal, hogy a hadsereg a több mint tíz hónapja ki­robbant polgárháború kezde­te óta „első ízben egységes”, ügy kérdésre válaszolva el- nondta, hogy nem áll kap csolatban Khatibbal, a lí- >anoni arab hadsereg pa­rancsnokával, de a lázadt hadsereghez átállt katonák töziil többen csatlakoztak s nozgalomhoz, így feltételez­hető, hogy maga Khatib sem •llenzi azt. Arra a kérdésre hogy mi a véleménye Fran gié elnök- nyilatkozatáról: amelyben az államfő vissza­utasította a lemondást khbad kitérő választ adott ,,Ha Frangié nem hajlandó lemondani, majd eldöntjük mit tegyünk.” A libanoni rádió legis­mertebb bemondója az Ah- bad híveinek kezében levő adóállomáson támogatásáról biztosította a katonai kor­mányzót. Ugyanez az adó sugározta Ahbad hatodik közleményét is, amely fel­szólította a katonákat, hogy térjenek vissza állomáshe­lyükre, a lakosságot pedig arra kérte, kezdje meg az ország újjáépítését. Ahbad meglehetősen egy­értelmű nyilatkozatai elle­nére Libanonban zavaros a helyzet. Az elnöki palota körül a Frangiéhoz hű egy­ségek megerősítették az őr­séget és az elnök híveinek kezén levő rádióállomás is változatlanul működik. Bej­rút belvárosában a parla­ment környékén szórványos lövöldözések voltak. Pénte­(Folytatás az 1. oldalról) Aziz Ahdab tábornok, a bejrúti helyőrség parancsno’-a tévébeszédben jelentette be: a liba ;oni had? eg magához ragadta a hatalmat az országban. A képen: Aziz Ah Jab tábornok, az „ideiglenes katonai ko,mányzó”. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) ken további intézkedésig le­zárták a repülőtérhez vezető utakat és felfüggesztették s nemzetközi légi járatokat. A? amerikai nagykövetség élőt őrt álló, megerősített egy ségek először a „libanon arab hadsereg” feliratot tűz ték ki, majd egy másik fel iraton közölték: támogatják Ahbad mozgalmát. Izrael készültséget ren- lelt, el a libanoni határvi- léken állomásozó csapatai­tól. Simon Peresz hadügymi- üszter szerint Izrael ugyan i passzív megfigyelő szere­iét játssza, mégis fel kell készülni megtorló intézkedé­sekre abban az esetben, ha a libanoni helyzet a határ­menti izraeli településeket veszélyezteti. Nixon vallGDiása a chile: pucciról Az elnök megszegheti a törvényt...?! Nixon'volt; elnök" váratfa-; núl nyilvánosságra hozta a szenátus hírszerzési ügyekkel foglalkozó bizottságának kér désetóe adott írásos válaszai! amelyekben védelmébe vett* a törvényes chilei népi kor mány ellen tett amerikai fel forgató hadműveleteket és ál talánosságban is jogot for máit a mindenkori elnök szá mára ahhoz, hogy ..a nemzet biztonság érdekében” áthágja' a törvényeket. Nixon tagadta, hogy kato nai duccs szervezésére adott utasítást a CIA-nak Chilében Elismerte viszont, hogy Ri chard Helms akkori CIA- igazgatóval 1970-ben megvi­tatta a következő lehetősége­ket: „pénzösszegek közvetlen átutalására Aílénüe:, ellenfé­léinek támogatására, az ame rikaj pénzügyi segély és tá mogatás megvonása, ami hát rányosan befolyásolhatja a chilei gazdaság helyzetét és különböző frakciók, köztük katonai erők támogatásánál megnyerése egy olyan jelöl, számára. aki legyőzhe* i AUendét.” Nixon egyebek kő zött azzal is mentegette a chilei belügyekbe való be avatkozását, hogy a Kenői* dy- és a Johnson-kormányzd korábban már 4 millió do! tárt költött Allende megvá lasztásának megakadályozá sára 1964-ben. A CIA durva beavatkozá sát. Nixon azzal magyarázta erre adott személyes utasítá­sát, Nixon azzal magyarázta, hegy meg akarta akadály.j-fii" újabb kubai stílusú kommu­nista „hídfőállás” létrehozá­sát Dél-Amerikában. Ugyan­akkor viszont azt bizonygat­ta. hogy a CIA chilei felfor­gató tevékenysége 1Ó7Ó októ­berében véget ért. És enníK már semmi köze rtem volt az 1973-ban bekövetkezett kato­nai államcsínhez. A szenátusi bizottság egy korábbi jelentésében már ar­ra a következtetésre jut >'X hogy „a CIA szeptember 15- én kétségkívül közvetlen uta­sítást kapott az elnöktől egy puccs előmozdítására.” A CIA törvénytelen belföl­di akcióival kapcsolatban játszott szerepét Nixon azzal mentegette, hogy tudomása szerint a korábbi elnökök is igénybe vettek hasonló mód­szereket. Elismerte, hogy & CIA az ő tudomásával ellen­őrizte a Szovjetunióból és Kínából magánszemélyekhez érkező, vagy általuk oda írt leveleket, de arról állítólag ném tudott, hogy e levelek:! fel is bontják. Azt is elismer­te, hogy személyesen adott fel­hatalmazást bátyja. Donald Nixon, valamint 17 újságíró és kormányszemélyiség tele­fonjának lehallgatására, kü­lönböző bizalmas dokumen­tumok kiszivárgása miatt, ds Kíssingérre hárította a fele­lősséget a megfigyelés alá vont személyek kiválogatásá­ért. Ez utóbbi vallomása el­lentétben áll Kissinger eskü alatt tett vallomásával, amely szerint a volt elnök mag* rendelte el, hogy lehallgas­sák Norton Halperinnek, a nemzetbiztonsági tanács ak­kori munkatársának telefon­ját. Nixón végül kijelentette, hogy véleménye szerint „mindigis voltak, és a jövőben is lesznek olyan körülmé­nyek. amelyek között az el­nök törvényesen jóváhagyhat az ország biztonsága érdeké­ben olyan akciókat, amelye­ket. ha más személyek, vagy nás körülmények között ■’kár, maga az elnök követne el, törvénytelenek lennének.” Frank Church szenátor, a hírszerzéssel foglalkozó bi­zottság elnöke undorítónak és veszélyesnek” nevezne ílnök szuverén ioga'ril” kifejtett nixoni el máiké J \?t. amellyel a törvénytelen lépé­seket próbálj® védelmén® vénát. fényei buszra váltson jegyet, s 12 perc múltán már a világ közepén, az Egyenlítői em­lékműnél találja magát az ember. En másfajta, hozzánk kö­zelebb álló érdekességet ke­restem a csendes Quitóban. A Magyar utcát, amelyet 'alig több, mint egy éve je­löl csak névtábla: Tulajdon­képpen igazi utca csak ké­sőbb lesz, amikor beköltöz­nek a lakók a most épülő új otthonokba. Az új vá­rosrész egyik legszebb ut­cája teremtődik itt meg — bizonygatták a helybeliek, íkessége: Petőfi Sándor élet­nagyságú szobra, amelyet két éve helyeztek ide. A születő vagy talán már gy is mondható — ízrho- odó barátság jelképeként Innen, a Magyar utcától ávolabb, az óváros Bolivar nevű épületének 401-es szobá­ja ajtaján kis tábla: „Magyar Intézet”. Ebbe a szobába egy piciny Magyarországot pró­báltak varázsolni az intézet lelkes alapítói és pártolói Kének, könyvek, festmények szobrok, lemezek vállárra’ -Tói. hogy gyará"od:k azo’ tárna, ak'k gyűjtik a ha ánkkal foglalkozó doku­mentumokat,, keresik a kap­csolatot népünkkel, történel­münkkel és jelenünkkel. A főváros nevezetességei mel­lett a Hortobágy romantiká­ja, Pécs városképei, a mező­kövesdiek matyó remekei, Szeged vendéghívogató utcái — s megannyi tárgyi emlék mutatja be a távoli Magyar- országot. Az ecuadori és a magyar szakszervezetek együttműkö­déséből született ez az inté­zet. Annak a folyamatnak részeként, hogy a baloldali érzelmű quitóiak egy cso­portja elhatározta: megis­mertetik a hazaiakkal a szo­cialista Országok életét, dol­gozóinak munkáját. Haladó írók, festők, tanárok, mun­kások kapcsolódtak be eboe a mozgalomba. S egyre nőtt az érdeklő­dők száma. Először csak magyar zenét hallgattak, ké­sőbb verseket, egyéb irodal­mi műveket. Nemrégiben megalakult az első, magya­rul tanuló csoport, amelvhek tagjai nemzeti ünnepünkön már magyarul is megpróbál­nak Petőfi-verset szavalni. Azt mondják, Dél-Ameri- ka legcsendesebb fővárosa Quito. Üjságírószemmel néz­ve valóban túlságosan is nyugodt. Hozzám mégis kö­zel került, mert egy kis „szigeten” barátokra talál­tam, magyar fénnyel talá1- ’cozíam. És 12 ezer kilömé- srre a hazátói, jó érzés őzt ■dni és látni. Király Ferenc (Következik: Lirm lámpái) i Bizalmat kapott az angol kormány Mindez azután történt, hogy a brit bányászszakszer­vezet, amely Heath kormá tyának sírásója volt — be­jelentette: javasolja a szak- szervezetek rendkívüli or­szágos kongresszusának ösz- szehívását a drágulás, a font- olvadás és a növekvő mun­kanélküliség megtárgyalásá­ra. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents