Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-12 / 61. szám

Új lakások, vízmű, korszerű sportlétesítmények Tovább feilődik, gazdagodik Eger Ismertették a venös V. ö éves teivét Tegnap délelőtt Eger Vá­ros Tanácsa V. ötéves fej­lesztési célkitűzéseiről tar­tottak tanácskozó jellegű tá­jékoztatást a vállalatok, üze­mek, hivatalok, intézmények vezetői részére. A városi ta­nács nagytermében össze­gyűlt vezetőket dr. Varga János, a városi tanács el­nöke köszöntötte, majd dr Sebestény László, a városi tanács általános elnökhe­lyettese ismertette az V. öt­éves terv célkitűzéseit. Elöljáróban arról szólt dr. Sebestény László, hogy a jelenlegi ötéves terv kidol­gozásához már 1973-ban hoz­zákezdtek. Ennek során kü­lönös figyelmet fordítottak a gazdasági környezetre, a % -iros természeti, történeti és gazdasági adottságaira, vala­min. a tervezési rendszer továbbfejlesztésére. A továbbiakban arra hív­ta fel a figyelmet az elő­adó, hogy Eger város ipara lényegében a felszabadulás utáni évtizedekben vált je­lentőssé. Ennek eredménye­ként az iparban dolgozók száma négyszeresére emel­kedett, a mezőgazdaságban dolgozók száma viszont har­madára csökkent. Meghatá­rozó szerepe a gépiparnak, az élelmiszeriparnak és a könnyűiparnak van. A to­vábbi fejlődés csak intenzív útón, a munka termelékeny­ségének növelésével, korsze­rűbb gépesítéssel, racionális munkaszervezéssel történhet. A következő évek feladata lesz a hosszú távon fejlesz­tésre nem javasolt termelő- egységek összevonása, vala­mint egyes termékek gyár­tásának átcsoportosítása, il­letve megszüntetése. Hason- íókéopen igen fontos feladat a város környéki mezőgazda­sági üzemek hatékonvabb bevonása Eger lakosságának zöldséggel és gyümölccsel való ellátásába. A városfejlesztő tervek kö­zött jelentős helyet foglal el a közlekedés és a hírközlés helyzete, ami az utóbbi idő­ben már szemmel láthatóan javult. Ennek ellenére sok tennivaló van mind az út- énítés. mind a vasúti köz­lekedés, mind a hírközle- területén. Elkészül a csatorna és a derítő További feladataink ter­mészetesen , igen szorosan kapcsolódnak eddigi ered­ményeinkhez. tgy például is­meretes, hogy befejezés előtt áll a szennyvízgyűjtő csator­na építése, és remélhetőleg még ez évben megépül a szennyvízderítő is, ez Eger város több évtizedes prob­lémáját fogja megoldani. Ugyanakkor tudni kell je­lenlegi ötéves tervünkről, hogy ez nemcsak a korábbi eredményekhez kapcsolódik, hanem ugyanakkor szerves része az 1975-től 1990-ig el­készült településfejlesztési koncepciónak is. A város ötödik ötéves terve a hosz- szú távú tervek megvalósí­tásának első lépcsője. A városfejlesztési tervek megvalósítását a központilag rendelkezésünkre bocsátott, valamint az általunk ké­pezhető fejlesztési alap, a megyei tanács által megha­tározott fejújítási előirány­zat, a Mátra—Eger—Nyugat­bükki Intéző Bizottság tá­mogatása és a pincerendszer rendezésére kaoott állami támogatás hatékonyan segí­ti elő. 3500 lakás Ezt követően az anyagi lehetőségek számszerű is­mertetésére tért át a váro­si tanács elnökhelyettese. A lakosság szempontjából igen fontos, hogy a rendelkezés­re álló keretből 1325 cél­csoport lakás építését irá­nyozták elő. Ebből bérlakás 883, tanácsi értékesítésű pe­dig 422. Egyéb állami lakás 132, telepszerű társaslakás 1433 épül. Mindent összevet­ve: ötödik ötéves tervünk­ben 3500 lakás épül fel. A lakásépítési akcióban az Or­szágos Takarékpénztár az eddigi gyakorlatnak megfe­lelően a jövőben is részt vesz: a tanács azonban en­nek ellenére sem tudja ki­elégíteni a jelenleg ellátat­lan valamennyi család la­kásigényét. Erre reális le­hetőség csak a hatodik öt­éves terv végén lesz. Igen fontos feladata új ötéves tervünknek a köz­művesítés folytatása. Külö­nösen nagy gondot kell for­dítani az ivóvízellátás javí­tására, annak ellenére, hogy a negyedik ötéves tervben több mint 7000 köbméterrel növeltük az ivóvíztermelést. Hosszú távon azonban az észak-déli regionális vízmű- íársulathoz való csatlakozás jelenthet megoldást. Az ötö­dik ötéves tervben arra lesz lehetőségünk, hogy Fel- sőtárkánvból behozzuk az ott található források vizái, és hogy Felnémeten kiépít-' sük az ivóvízhálózatot 60ü köbmétereit víztárolók A víztároló-kapacitás bő­vítésére a Lajosvárosban és Hajdúhegyen 600—600 köb­méteres tárolók épülnek. Befejezik Egerben a ko­rábbi ötéves tervben meg­kezdett szennyvíztároló épí­tését, s erre minden való­színűség szerint még ebben az évben sor kerül. A szennyvíztisztító telep napi kapacitása 22 ezer köbméter lesz, beruházási költsége pe­dig 94 millió forint. A vá­rosi szennyvízhálózat bőví­tésére csak az új telep át­adása után kerülhet sor. E2ek mellett természetesen biztosítani kell az állami la­kásépítés keretében épülő lakások vízellátását, csator­na-, energia-, gáz-, út- és telefonhálózat bővítését. Kiegyensúlyozott lesz az egészségügyi és a szociális ágazat további fejlődése, melynek keretében az észa­ki lakótelepen például 145 négyzetméter alapterületű gyógyszertár épül, valamint orvosi rendelő és egy 60 férőhelyes bölcsőde. Igen je­lentős az is, hogy 250 ággyal bővül a megyei kórház az ötödik ötéves terv folya­mán. Ugyancsak ebben a ciklusban tervezik egy 100 férőhelyes szociális otthon felépítését. Ezeken túlmenő­en további óvoda- és isko­laépítéseket is tervez a tanács, részben saját erőből, részben pedig a lakosság támogatásával. Futballpálya, karcsarnok Sajnos, sportlétesítmények! területén is lemaradt Eger, éppen ezért az ötödik öt­éves tervben nagy gondot j kell fordítani ennek meg­szüntetésére. Bizonyára hoz­zájárul majd e cél elérésé­hez a Csebokszári-lakótele- pen épülő labdarúgópálya — üzemek és vállalatok támo­gatásával —. valamint a Népkertben felépülő kör­sportcsarnok és esy 50 mé­teres versenyuszoda. ame­lyet ebben az ötéves tervben kezdenek el, de elkészülése csak a VI. ötéves tervre várható. Tervszerűen fejlesztik a kereskedelmi és vendéglá­tó hálózatot is, és tovább javul a lakossági szolgálta tás. Az a tény pedig már ismert, hogy a város alatt húzódó pincerendszer- meg erősítésére csak ebben az esztendőben 82 millió forint ál! a város rendelkezésére. A közlekedés területén igen jelentős, hogy megépül a 25-ös út átkelési szaka­sza, s bizonyára a hírközlés javulását eredményezi' az új távbeszélő központ üzembe helyezése. Tisza menü Hőerőmű Fontos szakaszához érke- :ett Leninvárosban a Tisza- menti Hőerőmű építése. Feb­ruár végén a szerelők a he­gére emelték az első 215 rns- tawattos turbi.ia fedőleme­zét. A méretek ellenőrzése és x különböző összekötő csövek pontos illesztése után a fedő- lemezt újra eltávolítják és jégleges helyére emelik a turbina forgórészét. (MTI fotó — Horváth Péter felvétele) Amikor mindenki jól jár Eredményes szakmai továbbképzés a Qualitálban Erős ütemben folyik a Cse­pel Müvek Qualität Könnyű­fém öntödéje apci gyáregy­ségének fejlesztése. A 80 mil­lió for.ntos beruházás mun­kálatai olyan szépen halad­nak. hogy az év utolsó ne­gyedében remény van az új üzemcsarnok és egyéb beren­dezések használatba véletére. A terjeszkedés, a termelési tervek növekedése természet­szerűleg követeli a gyárveze­téstől. hogy gondoskodjék a szükséges munkaerőpótlásról, illetve meglevő állományá­nak szakmai továbbkéozésé- ve! biztosítsa a növekvő mennyiségi, minőségi igények kielégítését. Ahogyan Kulyő Vilmos, az apci üzem tanulmányi cso­portjának vezetője most tá­jékoztatott bennünket, a te­lepen több irányú oktatást szerveztek az utóbbi években a szakmai ismeretek gyarapí­tása. a szakmunkások létszá­mának növelése, valamint belső munkafázisok folyama­tos kapcsolata érdekében. Ta­valy tavasszal indult a kohó­olvasztárok képzése, egy esz­tendeje tart a csoport által beindított hegesztő szakmun­kástanfolyam. s igen eredmé­nyesen működik a harmadik tanévében járó kohóipari szakközépiskola kihelyezett tagozata. Nein szűnő érdeklődés Látogatásunk alkalmával Jakab fi Béla, a tanulmányi csoDort előadója k'feitette hogy mioden szakmai jJllegű képzési forma nem egyoldalú kezdeményezés, nem csunán a gyárvezetőség elgondolásai nvomán valósult meg. A gyártelep ezernél több mun­kásának nagy többsége — különösen a betanított és se­gédmunkások — szorgalmaz­ta kezdettől a több irányú továbbképzést, a szakmai is mereteket gyarapító oktatás beindítását. S akik azt hitték, hogy a tanulási kedv az idő múltá val lohadni fog, azok téved tek! Minimális a lemorzsoló dás. A , kohóolvasztár-tanfo- lyarcra, amelynek ügyét Dó­ra János mérnök tartja kéz­ben. húszán jelentkeztek, s most tizenheten állnak vizs ga küszöbén. Közöttük olyan jeles rendűek, mint Kiss Jó­zsef, Novak Ferenc, Demeter Ferenc. Ignácz József. A.nder- ler József. A tmk-műhely la­katosaiból. villanyszerelőiből huszonötén vállalták, hogy Édes László üzemmérnök irá­nyításával újabb, hegesztő szakmát tanulnak. Közülük tizenkilencen mér túl is es­tek az írásbeliken. Múlt év végén hatvan felett volt a kohóipari szakközépiskola immár három osztályának létszáma. Az érdeklődés itt sem csökkent. S a fizikai dol­gozók köréből verbuvál! Szűcs Illésből főművezető. Cser László segédmunkásból művezető lett időközben, Jekken Ferencné pedig a technológián teljesít szolgála­tot. Tanulmányi szerződés A gyárnak természetesei: elég sokba kerül a különböző tanfolyamok, iskolák fenn­tartása. Nemcsak az előadó­kat, tanárokat kell honorál­ni, hanem többletszabadsá­got. díjtalan tanykönyvellá- tást biztosítanak minden munkásnak, s a kohóolvasz- tárok eredményes vizsga után még három-négy ezer for.nt jutáimat is kannak, a1 velük kötött szerződés alapján. Ahogyan Nagy Gábor, a szakszervezeti bizottság tit­kára, elmondta. ezzel a szer­ződéssel az üzem kíván 'a biztosítani magát. A felvett jutalmat ugyanis vissza, keli mindazoknak térítenie, akik a szakmunkás-bizonyítvány megszerzését követő két esz* tendőn belül továbbá1 Inak. A gyár vezetői azonban úgy ér- zik, ilyesmire nemigen kerül majd, sor. Annál kevésbé, mert az újdonsült olvasztá­rok. kohászok, hegesztők au­tomatikusan órabéremelést is kapnak, s egyéb juttatással segíti őket a Qualitál. Informátorunk természete­sen a vállalati igényt sem hallgatta el. Sőt! Hangsúlyoz­ta.. hogy a különböző' szak­mai tanfolyamoktól a terme­lőmunka színvonalának álta­lános emelkedését remélik, a második szakmát elsajátíts lakatosoktól, villanyszerelők­től pedig a gyártás folyama­tosabb menetét várják. Ed­dig ugyanis gyakran lelas­sult. vagy megakadt bizo­nyos munkafázis a megfelelj létszámú hegesztő hiányában. Meghökkents eáaf Mondanunk sem kell. az emlegetett tanfolyamok, is­kolák hallgatói a kollektív szerződésben rögzített mun­kaidő-kedvezményt is meg­kapják. Apcon. Vagyis, okta­tásuk idején, ha az éóoen műszakjukra esik. a kategó­riájuknak megfelelő bért -fo­lyósítják nekik. Ez szintén hatásos ösztönző, s szerene van abban, hogy a hallgatók egyharmada fiatalasszony. A megnövekedett tanulási kedvnek van azonban egy hátulütője! Segédmunkás olt. betanított munkások jelent­keznek a tanulmányi cso­port irodájában, hogy ilyen- olyan oktatásban szeretőé­nek részt venni, s akkor de­rül ki: nincs meg hozzá az alapfeltétel. Nem végezték el a nyolc általánost. E felisme­rés nyomán készítettek a gyárban kimutatást. ami meghökkentő adatot tárt a gyárvezetés ele. Az üzem 15. és 45. életév közö ti dolgoz i~ bői 181 nem szerzett a’apfo- kú iskolai végzetséget. Kulvó Vilmos szerint a ta­nulmányi csoport most dö tő ütközetre készül. Felvették a kapcsolatot a környező köz­ségek iskoláival, s ahol le­hetséges. a helyben lakj Jualitál-dolgozóknak meg­szervezik az alaofokú okta­tást. Végső cél az. hogy hat- nyolc éven belül mi -len nyári dolgozó végezze el si- 'cerreí az általánost. Egv re­ményt keltő lépésről már be is tudott számolni: Ao-oa tizennégy üzemi munkás ’át Pillanatnyilag hetedik-nyol­cadikba. .. MoMvav GvőzS) Á tudós forradalmár Száz .éve, 1876. március 12-én született dr. Madzsar József. MONDJAK! a polihiszto­rok kora lejárt. Az ismeret- any. 3 minden tudományág ban úgy felhalmozódott, hogj nem csekély feladatot válla magára az, aki egy részterü ;etnek tudós ismerője kivár lenni. Századunk küszöbén amikor Madzsar Józsefnek, í nagykárolyi postamester fiá nak é!e*útja indult, az egye femes tudóst övező megbe csillés már csak keveseknek jutott osztályrészül. Nehé; lenne ma állást foglalni ab ban. hogy ez a kiemelkedő hatású természet- és társa dalomtudós. fáradhatatlan is meretterjesztő. sokoldali publicista és közéleti embei kései polihisztor vo’t-e, vág- a társndalom-ö:-vos‘-an egyil korai képvise’öje. Annyi bi zonvos. hogy a fe’szabadulá' előtti évtizedek progresszíi szel'érni hagyatékának ki eme’kedő részese, a magya- íorrada’mi munkásmozgalor történekének vezető alakj’á tiszte'iük személyében. Szülővárosában vésezte e’ a gimnáz'umot. maid 1899 ben a Budaoesti Orvostudo mányi Egyeteme" nyert din lomét Szakmai tevékenysé gének e’ső éveit Árkövy Jó zsef professzor forszát' kli- jtíkáián töltötte. Szorgalmát, készségét és felkészültségét így ebek. között a Stomatoló- giai Közlöny című folyóirat megindítása és szerkesztése, valamint számos szakcikk publikálása jelezte. Érdeklő­dését azonban hamarosan egy súlyos társadalmi gond. az alkoholizmus ragadta meg. és az absztinens egyes2’etek 'elkes propagandistája lett. Az ismeretterjesztő mun- :ának nagy szerepe volt ab- >an, hogy látóköre egyre bő- /ült. és hogy az a társadal- ni közeg, amelyben mozgott, kiszé’esedett. Divatos szalo­nokban dicsérték tudását, lo­gikus okfejtések, választékos •stílusát, de Budapesten és vidéken egyre gvaraoodott nunkáshailgató'nak száma is Tagja vo't a Társadalomtu­dományi Társaságnak, a Ga­lilei Körnek és a haladó pol­gári érte'őrség más egyesü ’ete’nek szem'efrója a Hu- szad'k Század és a Szabad­gondolat c. folyamatnak gyakori e’őadó a Társada­lom ni donnán vök Szabad fs- ko’ái-mak rendezvényem. Tu­datosan és rendszeres an gya­rapította „humán” ismere­te-'t, s így az orvos', e-ász- ségooi’t’ka’. b-o'óa'ai és szár­mazásiam kérdéseken kívül egyebek között íársadalom- és vallástörténettel is beha­tóan foglalkozott. Közvetlen baráti környezetéből ketten voltak politikai látásmódjá­nak alakulására meghatározó hatással: Jászi Oszkár, a pol­gári radikálisok vezéralakja, és különösen Szabó Ervin, a századelő egyik legjelentő­sebb társadalomtudósa, aki­vel együtt részt vett Marx és Enge's válogatott írásainak első magyar kiadásában. MADZS \R NYUGTALAN TUDÁSVÁGYÁNAK, és nem utó'sósorban Szabó Ervin be­folyásának tudható be, hogy 1911-ben feladta jövedelmező magánorvosi gyakorlatát, és a Fővárosi Könyvtár (ma Fő­városi Szabó Ervin Könyv­tár! szolgálatába állt. Ami­kor a világháború k-itört. és Madzsar József érezte, hogy orvosi tevékenységét nem nélkülözhetik, ha'adéktalanui jelentkezett a fővárosi Tiszti­orvosi hivatalban, ahol az anya- és csecsemővéde'em országos szervezésével bízták meg. A háború éveiben ígv osztotta meg ereiét: dé'e’őti könyvtári feladatait végezte m’g a nr." v' * tra’evő részében a Stefdrv-a bzoveidegben te­vékenykedett. Munkásságá­nak új területén — amíg a hatalmak egymással vias­kodtak — Madzsar és mun­katársai a gyermekhalandó­ságnak üzenteit hadat. Tudo­mányos eredményeinek, első sorban szociálhigiéniai mun­kásságának elismeréséi jelen­tette. hogy 1017-ben a buda­pesti Tudományegyetem Or­voskarán a társadalomegész­ségtan magántanára lett. A polgári társadalom megbe­csülését még egyszer érez­hette életében: az „ősziró­zsás” forradalom idején, min! államtitkár — akkoriban már a Polgári Radikális Párt egyik alelnöke — a háború idején elnyomorodott egész­ségügy újjászervezésére ka­pott megbízást. A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltását követően a Munkaügyi és Népjóléti Nép- biztosság egészségügyi főcso­portjának vezetésével, majd a Vörös Hadsereg egészség- ügyi fel ügyeletével bízták meg. Hittel és minden tudá­sával a proletárállamot tá­mogatta. Amikor a tané »ta­taimat megdöntötték. i.*ad- zsar sem kerülhette el a fe­lelősségre vonást. Az állan­dó zak'atások miatt 1921-ben emigrációba kényszerült 1924-ben tért vissza Ma­gyarországra. Mint orvos, nem dobozhatott, így kü­lönféle lexikonok szerkeszté­sében vett részt (1928-ban Madzsar szerkesztésében je­lent meg az első marxista alapveíésű Társadalmi Lexi­kon Magyarországon.) M'nt a szociáldemokrata párt tagja, elsősorban a munká­sok körében folytatta az is­meretterjesztő munkát, b egyik vezető egyénisége volt az MSZDP baloldali ellenzé­kének. 1927-BEN FÜL VÉTELÉT KÉRTE az illegális kommu­nista pártba. Szervezte, irá­nyította az ellenzéki munkái, mígnem a szociáldemokrata pártvezetés 1931-ben kizárta a tagok sorából. Üj KMP- feladata a legálisan induló marxista tudományos folyó­irat. a Társadalmi Szemle szerkesztése volt, a lap veze­tő munkatársa1 nak 1933-as letartóztatásáig. A bíróság egyeszíendei börtönbüntetés­re ítélte, de a párt segítségé­ve! s’került a büntetés elől Csehszlovákiába, majd a Szovjetunióbaa envgrálma. 1935 után a moszkvai rádió magyar nyelvű adásaiban kan hangjára ismerheue-c Hazáia felszabadulását, esz­mémnek d;ndalát azonban már nem érhette meg. JW. Láng I'ú-ar Mmmsä-ss.j isno. március scbmk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents