Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-10 / 59. szám

/ Vevők és eladók a gyöngyösi piacon A X. ÖTÉVES TERVVEL jubileumi időszakba lépett a szovjet népgazdaság, amely­nek termelőerőit s a szovjet nép anyagi-kulturális jólétét immár csaknem fél évszáza­da a szocialista tervgazdál­kodás egymáshoz illeszkedő ötéves tervei formálják és gyarapítják. Ebben az ösz- szefüggésben nyilvánvaló hogy az új ötéves terv azt a gazdaságépítő munkát vi­szi tovább, amelynek hosz- szú távú célja a kommu­nizmus anyagi-műszaki alap­jainak megteremtése. Az SZKP XXV. kongresz- szusa, amely megvitatta és jóváhagyta a szovjet népgaz­daság 1976—1980. évi fejlesz­tésének fő irányait, koncep­cióját, mondanivalójának és állásfoglalásának hangsúlyát mindamellett arra helyezte, II figyelem kllelezö! A tervkészítés, a tervtár­gyaló közgyűlések előkészí­tésének időszakát élik most mezőgazdasági nagyüzeme­ink, közös gazdaságaink. Ilyen szempontból igen nagy a jelentősége azoknak a kormányzati intézkedések­nek, amelyek a közelmúlt­ban láttak napvilágot a hi­vatalos közlönyökben, s ame­lyek a mezőgazdasági nagy­üzemek és kistermelők be­ruházásainak és termelési tevékenységének támogatá­sáról szólnak. Ezekből a többi között ér­demes néhányat külön is ki­emelni, s felhívni a figyel­met rájuk a termelésbizton­ság érdekében. A legkisebb mértékű, 20 százalékos tá­mogatás igényelhető a oa- romfitartás létesítményeire és korszerűsítésére, a Sze- mes'akarmány-tárolók, a zöldség üzemi tárolásának, a szántóföldi, kertészeti termé­nyek szárításának, a velő- magliszlítás és -feldolgozás létesítményeinek építéséhez. Ugyancsak pályázni, lehet üzemanyag'árol ók. növény- védószer- és műtrágya-rak­tárak, valamint a szakosított állattenyésztési telepekhez kapcsolódó közművesített ké­szenléti lakások építésének kedvezményeire is. E feltéte­lek mellett, 20 száza1 ékos tá­mogatással lehet tovább cse­mege- és borszőlőt, a'mát, körtét, szilvát is telepíteni, illetve az ültetvényeket kor­szerűsíteni. A 40 százalékos támogatás körébe viszont a szarvas-“ marha- és sertéstartás férő­helyeinek építése, korszerű­sítése, a juh-, a lúdtartás lé­tesítményei, továbbá — egye­bek között — az öntözőtele­pek. üzemi víztárolók, erdei és egyéb üzemi utak, köny­velő és számlázó gépek, hús­feldolgozók, a burgonya üze­mi tárolóinak létesítése és korszerűsítése tartozik. A legnagyobb mértékű, a 70 százalékos ártámoga;ást pedig azok az üzemek, gaz­daságok kaphatják, amelyek a zöldség-, burgonya-, cukor­répa-, dohány-, komló-, gyü­mölcstermelésükhöz, vala- m’nt a cell u 1 ózgy ár-ki terme­léshez meghatározott célgé­peket vásárolnak. Emellett pá1 vázat alapján igényelhető a‘' ámogatás a zöldségtermalé- si célokat szolgáló növény­házak építésére, ezek létesít­ményeire. A közlöny részletesen fel­sorolja a támogatásban ré­szesíthető létesítmények és gépek adatait, valamint is­merteti a pályázati feltétele­ket, az elbírálás szabályait is. Rövidesen kezdődnek a tervtárgyaló közgyűlések, s minden bizonnyal érdemes, sőt szükséges e fontos in­tézkedések a-após megisme­rése és megismertetése, ame­lyekben a népgazdasági ér­dek tükröződik, de egyértel­műen a mezőgazdasági üze­mek termelésbiztonsága is kifejezésre jut. fáajudty hogy a X. ötéves terv nem­csak időrendi sorrendben új terv, hanem tartalmában, követelményeiben is az. Mindennek közgazdasági lé­nyegét a kongresszus azzal jellemezte, hogy a X. ötéves terv a minőség és a haté­konyság terve. A Szovjetuniót a gazda­ságban is a hatalmas mére­tek, teljesítmények jellem­zik. Az elmúlt tíz esztendő­ben gazdasági potenciálja csaknem megkétszereződött, 1975-ben ipara és mezőgaz­dasága több mint 610 mil­liárd rubel értékű terméket állított elő. Szerfelett lénye­ges, hogy a nemzeti jövede­lem 75 százalékát a lakosság fogyasztotta el, s hogy a mostani új tervidőszakban — épp a szovjet gazdaság fejlettsége eredményeképpen — a fogyasztási alap része­sedése a nemzeti jövedelem­ben még növekszik is. A terv azzal számol, hogy az öt év folyamán a Szovjetunió nem­zeti1 jövedelme mintegy 100 milliárd rubellel gyarapszik. Nos, 1 ebből a nem­zeti jövedelemtöbbletből 71— 78 milliárd a lakosság fo­gyasztási alapját, életszín­vonalát gyarapítja, s csak 16 —22 milliárd a felhalmozást, a beruházást. ETEK A SZÁMOK egyér­telműen arról tanúskodnak, hogy a termelésnek mindin­kább a fogyasztó, a szovjet nép igényeit, keresletét kell kielégítenie. S mi sem ter­mészetesebb annál, hogy a fogyasztási alap, a bérek és jövedelmek dinamikus nö­vekedése közepette a fo­gyasztó, a szovjet nép szük­ségletei, igényei is differen­ciálódnak: nemcsak többet — jobbat akar fogyasztani, vásárolni. A szovjet gazda­ság belépett fedettségének abba a korszakába, amikor a legújabb technika és technológia alkalmazása a termelésben a szovjet embe­rek jó minőségű fogyasztá­si cikkekkel való ellátása, kielégítése szempontiából is az előrehaladás feltétele lett. Az ipari és mezőgazdasá­gi termékek jobb minősége, a társadalmi termelés nö­vekvő hatékonysága azon­ban nemcsak tervcél, hanem a terv megvalósításának alapvető eszköze, módszere. Hadd utaljunk ezzel kapcso­latban az új szovjet és az új magyar ötéves terv egyik rokonvonására: az eddigiek során mindkét népgazdaság­ban a felhalmozás növeke­dési üteme nagyobb volt, mint a nemzeti jövedelemé: most mind a Szovjetunió­ban, mir.d nálunk alacso­nyabb felhalmozási ütemmel kell annál nagyobb mérték­ben gyarapítani a nemzeti jövedelmet. Az ebből adódó követelmények is azonosak: az újratermelési folyamat minden fázisában növelni kell a hatékonyságot. Számunkra nagyon is köz­érthető mindaz, ami ezzel kapcsolatban az SZKP XXV. kongresszusán elhangzott, még akkor is, amikor a fo­galmazások és meghatározá- sok esetleg el is térnek egy­mástól. Szó esett például a termelés intenzifikálásáról. éspedig abban az értelem­ben, hogy növelni kell az anyagi eszközök, a munka­erő- és pénzügyi források hozamát, a meglevő terme­lési alapokat pedig hatéko­nyabban kell felhasználni. A szovjet gazdaságban is időszerű probléma a mun­kaerő-tartalékok ésszerű fel­használása, mert csak ily módon elégíthető ki a nem termelő szféra munkaerő- igénye, javítható a szolgál­tató ágazatok teljesítménye. (Más kérdés, hogy a hatal­mas méretek folytán az anyagi termelés ágazatai a munkaerő racionális felhasz­nálásával, a munka terme­lékenységének növelésével öt év alatt 26 millió dolgozó munkáiát takaríthatják meg a szovjet gazdaságnak.) Az SZKP XXV. kongresz- szusa nemcsak az újrater­melés és a gazdálkodás te­rületén konkretizálta a mi­nőség és a hatékonyság öt esztendőre szóló munkaprog­ramiát, egyúttal a tartalékot is feltárta, amely az ötéves terv sikeres teljesítéséhez igénybe vehető. Ez a tarta­lék a tervezés és az irányí­tás, az egész gazdasági me­chanizmus további tökélete­sítése. EGYETLEN DOLGOT emelnénk ki, amely híven tükrözi a gazdasági mecha­nizmus tökéletesítésének cél­ját és lényegét: mind az irányító és központi terve­ző tevékenységet, mind az anyagi ösztönzést a népgaz­dasági eredményre — a ki­bocsátott termék minőségé­re, a beruházások befejezé­sére — kívánják összponto­sítani. Másképpen fogalmaz­va: az SZKP XXV. kong­resszusa a gazdasági mecha­nizmus tökéletesítésének sok­irányú fe'adatait abból ki­indulva ha+ározta meg. hogy a termelés végső céíia a társpde’om szükségleteinek kielégítése. Garamvölgyi István Jó hírneve van a gyön­gyösi piacnak, és nem is véletlenül: A bódék kira­kodó pultjain halomban áll a zöldség, a gyümölcs, a tojás, van répa, retek, mo­gyoró, és még ilyenkor rit­kaságszámba menő szőlőt is megvásárolhatja, aki rákí­vánkozik, ha a pénztárcája megengedi. Persze, nem muszáj mind­járt ínyencségekre gondolni: krumpli, hagyma, dióbél, re­tek, alma, fokhagyma, szá­razbab és dióbél úgyszintén kapható, s ezek a „pró­zaibb" étkek legalább any- nyira vonzzák a vásárlókat, m'nt a drágább ínyzncfala- Jok. Ilyen árubőségben vi­szont a válogatás nehezebb. A tapasztalt háziasszonyok (első képünk) a’aiposan meg­nézik az árut is, az árakat is, mie’őtt alkuba kezde­nek. Aztán már a meleg be kecsbe, kendőbe burkolózó elárusítón van a sor — má­sodik kép — (hol vannak már a régi kofaasszonyok?!) hogy jól megmérje a krump­lit, az almát, a levesbe va­lót, s olyan üzlet kerekedik a piacon, hogy annak híre megy, szerte Hevesben. (Fotó: Perl Márton) Miniszteri tájékeztateX az crszággfíllés ipari bizottsága ülésán Az ember egészségének vé­delme. a jelenlegi és a jövő nemzedékek élet'altételeknek javítása, az emberi környezet védelmével kapcsolatos alap­vető szabályok kodifikálása a A váltógyári Radar, avagy egy követendő kezdeményezés A gazdasági szervezési kér­dések napirenden szerepeltek' korábban is az ifjúkommu- nislák fórumain, akik ma­gukénak érezve a segí ség fel­adatát, ötleteket mondtak el, jó javaslatokat teltek. Ezeket összegezve foglalkozott a kérdéssel a KISZ-kb. 1974. áprilisi határozata is. amikor szorgalmazta egy ötletgazdag fórum, a „Hadár” megszerve­zését. A fiatalok sok mindent észrevesznek. akad javaslat is bőven, de az észrevételek, a javaslatok rögzítésére, to­vábbítására még nem volt megfelelő szerv. Jó példaként emlegetik a MÁV Gyöngyösi Kitérőgyá­rát. ahol már tavaly szep­tember óta működik a Ra­dar-iroda a KlSZ-csúcsveze- tőség és az FMKT közös szer­vezésében. Müven eredményeket ért el a Radar-iroda e néhány hó­nap alatt? Erről beszélget­tünk Medve Lajossal, a KISZ-csúcsvezetőség titkárá­val és Nagy Andrással, az roda vezetőjével. Elmondot­ták. hogy minden alapszer­vezetben tevékenykedik egy fiatal technikus, aki össze­gyűjti a munkahelyen fel vé­sődött asobiémáicsk és ezeket, továbbítja az irodához. Egy könyvet mulatnak: olyan, mint valami napló. Az ötle­tek és a válaszok naplója. Beírják a felvetett kérdést, javaslatot, s melltettük ott szerepel az illetékes gazdasá­gi vezető válasza. Egy ilyen példa: A tmk-üzemben megállapí­tották. hogy azért nem halad megfelelő ütemben a gépek szerelése, mert kevés a szak­képzett esztergályos. Javasol­ták. hogy a szerelőlakatosok közül tanítsanak be fiatalo­kat erre a szakmára. Ismer­jék meg jól a gépeket, s ha kell. dolgozzanak velük. A választ Várhelyi Árpád, a tmk vezetője írta: „Az ötlet jó. s egy embert már betanítottak a szakma ismeretére.” A tmk-vezető külön köszönetét is kifejezte a javaslatért. A Radar jelentőségét min­den szinten propagálják a fiatalok, kérik a javasla‘okat és az 0‘leteket. magyarázzák e munka jelentőségét, amely segíti'a termelés nagyobb biztonságát — a válla’at. a munkásközösség érdekeit. Kezdetben, valljuk be őszin­tén még hiányzott a bizalom, £ 64 ma sem egyértelmű. A vezetők elismerik, és értéke­lik a Radar-iroda és az aktí­vák, a fiatal műszakiak lelke­sedését. segítő szándékát, de a dolgozók körében még több megértésre van szükség. Per­sze az is igaz, hogy minde­nekelőtt — bizonyítékokkal kell szolgálni: bizonyítani a kezdeményezés életrevalósá­gát. — A. válasz kétféle lehet: vagy elfogadja, vagy eluta­sítja a javaslatot... — Az arány: fele-fele — mondták a KISZ-irodán. — Fontos, hogy bármilyen vá­lasz is érkezik az illetékes vezetőtől, a válasz mellé részletes magyarázatot is ír­nak. Részletes, és kielégítő magyarázatot. Tudomásul vették, hogy a KISZ nem beleszólni akar a termelés irányításába, hanem segítséget igyekszik nyújtani. A DH-mozgalmat a gazdasá­gi vezetés irányítja, a szer­vezés te’oát nem a KISZ fel­adata. A Radar viszont tel­jesen az ifjúsági mozgalomé. — Nem valami világmeg­váltásról van szó — mondta Na1- ’ András —. hanem a hétköznapok során felvető­dött kérdések megoldása a cél. Ezek mellett az újító mozgalmat is segítjük, és részt veszünk az alkotó ifjú­ság mozgalmában is. A gazdasági vezetés örült a kezdeményezésnek. Olyannyi­ra komolyan veszik a Radar munkáját, hogy például két­hetenként a főmérnök foglal­kozik az észrevételek és a válaszok értékelésével, ne­gyedévenként pedig maga a vállalat igazgatója is átlapoz­za és észrevételezi a megálla­pításokat. — Ezek szerint csak mű­szaki kérdésekkel foglalkoz­nak? — Nemcsak. Elhangzik minden olyan kérdés, amely általában a fiatalokat is érin­ti.’a szociális problémáktól a munkahellyel kapcsolatos esetleges gondokig. A legfontosabb tehát, hogy a fiatalok a Radar eszközével nem a vezetők helyett akar­nak gondolkodni, hanem az érdekek egyezetésével a köz javára igyekeznek dolgozni. A megyében egvelőre a legjob­ban ez a munka a vált'gyár­ban folyik, de reméljük, hogy ez a kezdeményezés másütt is követésre talál. (kátai) célja annak a törvényjavas­latnak. amelyről Szilágyi ha­jós építésügyi és város’ej- lesziési miniszterhelye'.tes ti- iékoztatta ma az országgyű­lés ipari bizottságának tag­jait. Az utőbbi 15 évben szá-. mos. a környezet védelmét szolgáló jogszabály jelent meg. Az elért eredmények el­lenére azonban a környezet- védelmi tevékenység tovább! javítása és fokozása szüksé­ges. Ennek kere lében a hazai környezetvédelem törvény­szintű, egységes, átfogó sza­bályozására van szükség. A gondosan előkészített új t"r- vényjavaslat szerint hazánk­ban — ha az országgyű’és törvényre emeli az emberi környezet megóvása érdeké­ben a föld. a víz. a levegő, az élővilág, a táj és a telepü­lési környezet egyaránt véde­lem alá kerül. A gépipar felkészüléséről az ölödik ötéves tervidőszak és az 1976 os év feladatá ra számolt be az ipari bizottság tagjainak Nemeslaki Tivadar miniszter. Elmondotta, h \gy az előirányza'ok szeri :t a gépipar termelése éve"1' ’ t átlagosan 6—7 százai" al„ exportja pedig 10 százai ékkai növekszik. Az ágazat tér '.e~ lésében az export rés’irá­nya 1930-ban csaknem 50 százalékra emelkedik. A mi­niszteri beszámoló különös figyelmet fordított a géoioar helyzetére, valamint a köz 'ti járműfejlesztés! program vég. rehaj' ásának körülményeire» lehetőségeire. 1976. március 10.» szerda Az SZKP XXVe kongresszusa után Munkaprogram a gazdaságban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents