Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-02 / 52. szám
„libraries Budensls" Budai könyvkiadók a mohácsi vész eiölt •RT* A könyvnyomtatás hazánkban aránylag korán indult meg, 1473-ban. Hess Andráson, a Budai krónika sokszorosítóján kívül még egy nyomdász működött 1477 és 1480 között, de ennek sem nevét, sem telephelyét nem ismerjük. Feltehetőleg csak kis vándornyomdája volt. A két műhely, melynek termékei közül összesen öt maradt korunkra, nem sokáig dolgozott. Tulajdonosaik sorsáról semmit sem tudunk, csak találgathatjuk, hogy vajon miért szüntették be tevékenységüket: meghaltak, foglalkozást változtattak vagy pedig külföldre távoztak? Utódjuk soká nem akadt. Szakemberben nem lett volna hiány, hiszen külföldön már a XV. század utolsó évtizedeiben számos olyan nyomdász működött, akik — nevük bizonysága szerint — magyar földről származtak, mint Simon de Ungaria, Fetrus Ungarus, Petrus de Bartfa (Bártfai Péter), Thomas Septemcastrensis (Erdélyi Tamás). Valószínűbb, hogy nem fizetődött ki egy komoly tőkebefektetést igénylő budai műhely berendezése és fenntartása. Ugyanis a leginkább keresett egyházi szerkönyveket a nagy terjedelem, a bonyolult kétszínű, fekete-piros nyomás, a bennük levő fametszetek, hangjegyek miact kisebb nyomda nem tudta előállítani. Egyéb munka pedig kévés akadt. A könyvszükséglet azonban megvolt. Elsősorban az egyházakat kellett misekönyvekkel és a papok mindennapi zsolozsmáit, imáit tartalmazó breviáriumokkal ellátni. Mátyás -király 1479- ben rendeletet adott ki, hogy a birodalma egyházmegyéiben használt szer- könyveket nyomassák ki Kézirataikat egyházi személyek állították össze és azután átadták a kiadói tevékenységet is folytató bu- \ dai könyvkereskedőknek, akik a kiadást velencei, augsburgi, müncheni nyomdászoknál rendelték meg. umról van szó — és fizessék ki azt a maga idejeben, küldjenek neki további 100 forintot, majd ismét 100 forintot, hogy a nyomtatás haladjon.” Jelentős külföldi összeköttetésre vall, hogy fesiamentumában még két nyomdászt és két bécsi könyvkereskedőt is megnevez, mint akinek adósa. 73 olyan kötetet ismerünk, amelyeket ezek a kiadók adtak ki. Ez a szám azonban a valóságban sokkal nagyobb, talán a többszöröse is az ismertnek. A régi nyomtatványoknál ugyanis nem mindig tették ki a kiadói jelvényt. Az esztergomi misekönyv a mohácsi vészig 21 kiadásban jelent meg, ezek közül 12 biztosan budai kiadás, de feltehető, hogy a többi 9 közül is néhány Feger, Kaym vagy Pap megrendelésre került ki a külföldi sajtó alól. Mátyás király törvény- könyvének két kiadása készült Lipcsében. Noha egyikben sincs utalás arra, hogy magyar megbízásból nyomták, mégis csak ezt kell feltételezni ! Emellett számtalan olyan mű létezett, amelyből egyetlen példány sem maradt korunkra. Egyedül a nagyenyedi könyvtár 1848-as pusztulása alkalmából két olyan budai kiadó által rendelt könyv lett a lángok martaléka, amelyből egyetlen más példányt sem ismerünk. tartás szövege. A többi tankönyv nagyobbára kezdők és haladók részére írt latin nyelvtan, de akad köztük didaktika és logika is. Az első, hazánkban nyomtatott könyv, a Budai krónika a magyar történelmet beszéli el, s ez — mint Hess írja az előszóban — „olyan munka, amely minden magyarnak kedves és örömére lesz”. Hogy csakugyan kedves volt, egyebek közt a korunkra maradt sok kéziratos másolat bizonyítja. 1488-ban újra megjelent egy magyar krónika, melyet Thuróczy írt. Brünnben adták ki, s olyan kelendőségnek örvendett, hogy Feger Fények a lakásban Hunyadi János képe a Thuróczy-krón'ka augsburgi kiadásában A 73 műnek nagyobb része, 51 könyv teológiai tárgyú, a misekönyveken, brer viáriumokon kívül zsoltáros- könyv, magyar szentek legendái, a keresztelési szerKaym keretes kereszt-sziglája még abban az évben újra kinyomatta az augsburgi Ratdolt nyomdában. Az élelmes budai kereskedők máskor is megjelentettek magyar történelmet. Ezt bizonyítja az Egyetemi Könyvtár 1690-ben készült katalógusának a következő bejegyzése: „Hungarorum Cronica. Typo Veteri. Vene- tiis, 1483” (Magyarok krónikája. Régi betűtípus. Velence, 1483) A bejegyzést nem Hess kiadványával, sem a Thuróczy krónikával nem lehet azonosítani s így híradás egy olyan műről, amely a háborús századok során megsemmisült. Vajon hány könyv pusztulhatott el, amelyikről még ennyit sem tudunk!? Vértesy Miklós Ahogy az emberiség munkálkodásának területe a természeti környezettől kezdett elválni, és az épületekbe behúzódni, úgy nőttek az évszázadok során a lakások ablakai, hogy minél többet bocsássanak be a természetes világosságból. Az esti, éjszakai világosságigény is növekedett, amíg az elektromosság szolgáltatásának a megindulásával a fáklya, mécses, petróleumlámpa után eljutottunk az elektromos fényforrásokig. Növelni vagy csökkenteni a lakásunkban levő fényt nemcsak világítótesttel lehet! Az első és legfontosabb —a nappali fény szempontjából — a bútorok elhelyezése. Ha a világosság hívei vagyunk, a bútorokat az ablakok falára merőlegesen helyezzük el, úgy, hogy a többi falhoz húzódjanak. A szoba közepére az ülőgarnitúra kerüljön vagy olyan alacsony bútor, amely nem magasabb az ablaknál. Ha térelválasztó szükséges a szoba bizonyos részének elválasztásához, olyat válasszunk, amely áttört, kovácsolt vasból, vagy polcrendszerből áll. Színnel is fokozhatjuk a világosság érzetét. A meleg színek — elsősorban a sárga különféle árnyalatai, s a vöröses színek — világosabbá teszik a helyiséget, mint a hideg zöld, kék, lila. A mesterséges világításnak többféle feladata van a lakásban: biztosítani kell a közlekedést, tehát kellemes, derengő fényt kell adnia, ezt nevezzük általános világításnak. Erős, világos fénynyel kell megvilágítani a munkálkodás, az otthoni elfoglaltság különféle területeit: az íróasztalt, étkező- asztalt, az olvasó-tanuló sarkot, kézimunkázóhelyet, a konyhaasztalt stb. Ezt nevezzük helyi fénynek. Végül az általános derengésnél erősebb, de kellemes, nem vakító fényt kell biztosítanunk vendégfogadáshoz, beszélgetéshez, zenehallgatáshoz — ez a hangulatvilágítás. (Vannak még a lakásban egészen apró fények is: pl. a televízió mögött vagy fölött égő kis lámpa vagya frizsider, bárszekrény belső megvilágítására szolgáló kis fényforrás.) Érdekes általános meg. i tágítása a szobának a füg göny fölé szerelt rejtett fényforrás — lehet fénycső is —, amely a függönyre vetíti fényét, így ad kellemes, a nappali fényhez hasonló világítást. A lámpatestek és a csillárok nagy választékából mindig a berendezésnek megfelelően válogassunk. Régi, bronz vagy kristálycsillár csak régi berendezéshez, stílbútorhoz alkalmas. Modern lakószobában a fehér lampionszerű papír- és hártyalámpák, opálgömbök adják az általános világítást. Magas lakásban állólámpa, alacsony lakásban padló közelében elhelyezett nagv gömb forma az ideális hangulatvilágítótest. Minden munkálkodáshoz bal oldalról érkező fény szükséges. (Kivéve a balkezeseket. Számukra a jobb oldalról érkező fény az ideális!) Külön figyelemmel kell lennünk a konyha világítására. A középen lógó lámpa a fal mellett elhelyezett berendezés esetén a háziasz- szony árnyékát vetíti az előkészítés, főzés, mosogatás helyére. Hasznos a felső konyhai polc aljába szereltetni a fényforrást. (Ebben az esetben is szükség van általános fényre, mert az erősen megvilágított felületről felpillantva a sötéthez nehezen alkalmazkodik a szem.) A gyerek szobájában az általános fény a fontos, amíg a gyerek kicsi; úgy elhelyezve a kapcsolót és a lámpát, hogy a kicsi ne tudjon hozzájuk érni! Az iskolás- gyerekek számára olyan helyen kell felállítani a dolgozóasztalt, ahol a nappali fény és a mesterséges megvilágítás egyaránt bal oldalról érkezik. A hallban, előszobában nagyobb helyiségben jó szolgálatot tesz a dupla fény vagy alternatív kapcsoló, a mindkét oldalról, mindkét bejárat felől felgyújtható fényforrás. Megszabadulunk a sötétben botorkálástól általa. A fényforrás a mai ember számára nélkül özhetetr len eszköz, életének minél jobb, tartalmasabb kihasználására. \ Torday Aliz mái műsorok: RROIB 8.27 10.05 10.35 11.35 12.20 12.35 13.58 14.49 15.10 15.20 15.44 16.05 16.35 17.05 17.30 17.45 17.57 18.00 18.30 19.15 19.29 19.57 21.05 21.35 22.20 22.39 22.49 tíosauiH Zenekari muzsika iskolarádió Puccini: Angelica nővér Hét bagoly Ki nyer ma? Melódiakoktél Ezeregy délután.. • Éneklő Ifjúság Egy sárközi nótafa: Békás Jánosné Medgyesi Mária Rita Gorr énekel Magyarán szólva... Harsan a kürtszó! Népdalok Fogyasztók fóruma Rudolf Schock énekel ÜJ kórusfelvételeinkbö; Üj könyvek A Szabó család Esti magazin Kalmár Magda nótákat énekel Fiatalok stúdiója Zenekari hangverseny Miért vagyunk kiváncsiak? Dzsesszfel vételekből Néndalok Meditáció Kamarazene PETŐFI iPaep Szent Benedek-jelvénye 1480 és 1526 közt tizenhárom olyan budai kereskedőt ismerünk, aki kiadó is volt. A könyvek végén, a kolofon alatt megtaláljuk kiadói jelvényüket. A jelvényen néha csak monogram szerepel, néha teljes név, de mindig oda var> írva: „librarius Br nsis”, azaz budai könyv- kereskedő. A nevek mellett különböző képeket is találunk, kettőskeresztet, ország- címert és a leggyakrabban Szent Istvánnak, Szent Benedeknek, Szent Adalbertnek vagy más szentnek az alakját. A kiadók közt magyarok is voltak, mint Leonardus de Sassardip (Szekszárdi, Stefa- nus de Wardia (Várad). A legtöbb művet Theobald Feger. Urbánus Kaym és Pap vagy Paep (neve kétféle formában is szerepel) János adta ki. Ez utóbbinak 1509- ben kelt végrendelete korunkra maradt. Ebben irta többek közt a következőket : . .adtam egy nyomdásznak, Nikolaus von Frankfurtnak Velencében 100 forintot könyvnyomtatásén, a az akaratom, hogy ’om- jr ki ezeket a könyveket — a Misszáléről és a Breviári68 éves korában tavaly elhunyt Josephine Baker világhírű revücsillag, aki élete utolsó heteiben is korát meghazudtoló frisseséggel szerepelt Európa színpadain. Éppen Koppenhágában vendégszerepeit, amikor az egyik tapintatlan újságíró a művésznő életkora felől érdeklődött. Baker fanyar iróniával így válaszolt: Harmincnégy az egyik lábam ... Agatha Christie, a közelmúltban elhunyt neves angol krimiírónő egyik regényét egy brit kritikus alaposan elmarasztalta. Agatha Christie a kritika elolvasása után teára hívta meg-a kritikust, és teázás közben elmesélte, hogy az első világháború idején önkéntes ápolónő volt és a kórházak gyógyszertáraiban sok mérget ismert meg és ennek következtében regényeiben a tettes gyakorta bosszúból mérget csempész be az áldozat teájába. Amikor a kritikus távozott, Agatha Christie így búcsúzott el tőle: — Nagyon örvendek, hogy személyesen is megismerr kedhettünk ... Uram, ön úgy látom, bátor ember, mert minden habozás nélkül megitta nálam a teát... Megkérdezték. Yves Robert francia rendezőt, hogyan halad legújabb filmjének előkészületeivel. r- Kitűnően! — válaszolr ta derűlátóan. — Igaz, még nincs forgatókönyvem, nincs pénzem, nincsenek kiválasztva a színészek.. .de minden rendben lesz!... Johnny Holliday főszerepet vállalt egy párizsi színház zenés színművében. Négy napig járt a próbákra, utána pedig elállt a vállalkozástól. őszintén bevallotta, hogy nem tudja észben tartani a zenés komédia szövegét. — A gondolkodás sohasem volt valami erős oldala — jegyezte meg a popénekes egyik baráfja ... Walter Finch német humorista így válaszolt, amikor megkérdezték tőle, mi a véleménye a televíziómúsor értékeiről: — Nem igaz, hogy a tévéműsor huzamosabb nézése árt a szemnek — csak az ember lelkét öli meg. Peter Sellers angol filmszínész büszkén mutogatta amerikai barátjának, Gary Coopernek a kertje gyönyörű pázsitját. —■ Kérlek, áruld el a receptet — könyörgött Gary Cooper —, hogy tartod rendben a kertet? — Egyszerűen: locsolni és kaszálni kell mindennap — száz éven át — felelte Sellers. Mistinquette, a híres francia énekesnő, aki még nyolcvanéves korában is a párizsi közönség kedvence volt, egyszer filmszerződést kapott. Carlo Rim rendező ugyanis hetvenöt éves korában felkérte, hogy új filmjében vállaljon szerepet. A rendező amikor a filmről beszélgetett a művésznővel, így kezdte: — Drága Mistinquette! A filmnek összesen két női szerepe lesz. Egy öreg hölgy és egy fiatal nő. — Értem, elvállalom — válaszolta a színésznő. — Csak azt mondja meg, hogy ki játssza az öreg hölgyet?... Amerika két legfecsegőbb embere találkozott nemrégiben a Nevada állambeli Re- nóban: David Frost tévériporter és Cassius Clay volt ökölvívó-világbajnok. Frost azonnal meginterjúvolta Clayt a televízió számára. — Alig jutottam szóhoz — mesélte később. — ö az első férfi, aki többet beszél, mint én, és sikerült neki zavarba hoznia még engem tS 0 0« * Alberto Sordi olasz filmszínész nemrég Londonban járt, és találkozott egy angol újságíróval, aki csapnivalóan rossz könyvet írt Olaszországról. — Járt ön Olaszországban? — kérdezte Sordi a szerzőtől. — Hogyne, uram! — válaszolta meghökkenve az újságíró. — No és a könyvet olasz- országi látogatása előtt vagy után írta?.., Romy Schneidert társaságban megkérdezték, mi a véleménye a film mai és jövőbeni szerepéről. A népszerű színésznő így válaszolt: A filmipar sohasem, fog kiveszni — legalábbis míg a mozitermek sötétek... John Huston ismert amerikai filmrendező, papirt cs ceruzát vett a kezébe, számolgatott egy kicsit, majd áruba bocsátotta írországi, a XVIII. században épült kastélyát. Huston ugyanis kiszámította, hogy a kastély karbantartása évente ötvenezer ' dollárba kerül, ő viszem évente csak öt napot tölt ott. Révész Tibor 8.33 János vitéz (Részletek) 9.23 Délelőtti torna 9.33 Derűre is derű.. • 10.00 A zene hullámhosszán 11.55 Látószög 12.00 Népi zene 12.33 Arcképek a német irodalomból 12.50 Zenekari muzsika 13.33 Pol-beat dalok 14.00 Kettőtől haíigé • • .1.8.00 Barátság slágerexpressü 18.33 Népzenekedvelőknek 19.03 Simon: A diplomás — közzene 19.15 Véleményem szerint.. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Köszöntjük a 60 éves Mesterházi Lajost 21.29 A Rádió Dalszínháza. Zeng az erdő 22.33 Könnyűzene SZOLNOKI RÁDIÓ 17.00 Műsorismertetés — Hírei 17.05 Könnyűzene — Zárszámadás után — Népdalok — Musical-dalok 18.00 Alföldi krónika 18.15 Garry Glitter énekel 18.27 Hírösszefoglaló — Műsorelőzetes TE! MAGYAR 8.00 Tévétorna (Ism.) 9.05 Iskoláiévá 9.35 tegyünk barátoki 11.10 Játsszunk bábszínház; 11.55 Iskolatévé 11.30 A világ nagy cirkusza (Amerikai filmsoroza 17.50 Nyitott boríték 18.30 A költészet péreei 18.45 Játék a betűkkel 19.30 Tv-híradó 20.00 Tévétorna 20.05 A Mojszejev-együtte; műsora 21.05 A Tv-híradó különki; Kb.: 21.30 A hazáról (Rövidfilm) 22.00 Csapatjáték és taktik a labdarúgásban (Angol filmsorozot) 22.20 Tv-híradó 3. 22.30 Tisztelgés Luis Armstrongnak Z műsor 20.01 Karagöz (Színházi előadás) 21.15 Tv-híradó 2. POZSONY; 19.00 Híradó, publicisztika 20.00 Ahol a halál nem győzedelmeskedik (Szovjet film) 22.05 Hangverseny 22.50 Sajtószemle EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22—33) du. 3, fél 6 és este 8 óra, A felnőtt és az ifjúsági béi let érvényes! Vörös rekviem Színes magyar für Sándorról EGRI BRÖDY: (Telefon: 14—07) du. fél 4 órakor A felnőtt bérlet érv Vörös rekviem du. fél 6 és este fél ' A kolasini pokol Színes jugoszláv filn GYÖNGYÖSI PUSKIN: Egy tiszt nem adja magát GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Követem a kijelölt irá: HATVANI VÖRÖS CSILLAG. Fekete farkasok üvöltése HATVANI KOSSUTH: Csempészek nyomában HEVES: Az utolsó percig FÜZESABONY: Bosszú a bércek között
