Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-30 / 76. szám

Beszédes számok népgazdaságunk sikerrel teljesítette negyedik ötéves tervét A Központi Statisztikai Hi. vatal a lapok vasárnapi szá­mában tetté közzé jelentéséi néoga/daságunk negyedik ötéves tervének teljesítésé ről. A számok és -a minden masjyaráza'tól érzelmi mo tívumtól mentes szinte ri deanak tűnő ténvmegállapí tások ötéves alkotómunkánk mérlegét vonták meg. Valóban alkotómunkáról be szelhetünk. Mert gondjaink, problémáink ellenére is siker rel oldottuk meg feladatainkat teljesítettük célkitűzéseinket. Nem is akárhogyan, mert mint a jelentés is leszögezi: „A népgazdaság fejlődése a tőkés világ gazdasági válsá. glnak kedvezőtlen hatásai ellenére töretlen volt.” Külön. örvendetes, hogy a tervidőszak során a nemzeti jövedelem folyamatosan és v szonvlag egyenletesen nőtt. és azt is hozzá lehet tenni, hogy a tervezettet meghala­dó mértékben, öt év alatt . — 1988. évi árakon — mun­kánk, tevékenységünk során 1800 milliárd forintot leemel­tünk. s ez kereken egynegye­dével több. mint amennyit az elmúlt tervidőszakban értünk el> Kedvező változások I az iparban A nemzeti jövedelem meg­termelésében az elsődleges szerepet az ipar játszotta, hi­• szén az a nemzeti jövede­• lemnek majdnem 45 százalé­kát állította elő. A tervidő­szak során nem véletlenül állt középpontban a törek­vés. hogy iparunk haté­konyabbá váljék, s egyre több olyan terméket állítson elő. amely mind hazai, de mind nemzetközi tekintetben megállja a helvét. A jelen­tős ipari beruházások - más­részt pedig a termékszerke­zet korszerűsítése révén ered­mények is születtek. Különö­sen azokban az ágazatokban. . melyek fejlesztését a közpon- - ti Programok is szorgalmaz­ták. Az alumíniumprogram Jóllehet, az időjárás min­dent elkövet, hogy kedvün­ket szegje, mi lélekben, ellen­állunk. Mert tavasz van ak­kor is. ha fagy van. ha mí­nusz van: tavasz, ha bármi van! Március! Március, ami­kor lassanként időszerűvé válik a tavaly elgondolt uta­zási tervek előkészítése, megvalósítása. Ha majd. jó idő lesz... Fel­megyünk a Mátrába vagy le a Tiszához, a tengerre! És fagyhat, havazhat március-' ban. felborulhat az egész me­teorológiai egyensúly úgy. ahogy van mi már gondolat­ban napozunk úszunk, erdői járunk, idegen tájakkal, vá­rosokkal múzeumokkal, kép­tárakkal ismerkedünk vagy így. vagy úgy Vagy maszek alapon, vagy COOFTURIST- tal. Vagy Expresszel. vagy IBUSZ-szal. szóval, valame­lyik utazási irodával. 12 nap tenger — Halló? — Tessék. Itt az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iro­da. — Megmondanák, kérem, hogv mire számíthatunk eb­ben a télies tavaszban? — Természetesen. Ha sza­bad. már soroljuk is elöljá­róban pedig csak annyit hogy nagyszerű belföldi és külfö'di utakra lehet számí­tani Heves megyéből példá­ul április végén úttörő- és középiskolás csoport, május eleién szakmunkás'anulók. néhány nap múlva pedig is­mét úttörők és középiskolá­sok utaznak külöovooattal Budapestre az Alkotó ifjúság kiá'lífás megtekintésére. A xiata’ok a múlt évi pálya­munkákból készült kiá’lítás mel'ett megtekintik a fővá­ros nevezetesebb helyeit és kulturális rendezvényeken is részt vesznek. Az érdeklődés inén nagy fei'ehetően 2000 körű' lesaz u‘nzók s7áma. — Evvéb újdonság? — Alkalmunk lesz mégis mé*eln' a fekete tengeri ha jőuta* Tizenkét mm a ‘enge ran 1úl‘usv'ar>' A.z'án ha mér a külfö'á-^i tart-’-'k- a S&äsUävSbea, április elején során például a bauxitterme- lés csaknem ötven százalék­kal növekedett. De jelentő­sen növekedett a timföld, gyártás és az alumínium félgyártmányok előállítása is Nagyon ésszerűen és helye sen. hiszen amíg országunk a legtöbb ipari nyersanyagból behozatalra szorul. addig bauxitból jelentős kincseink vannak. Versenyképes mezőgazdaság Népgazdaságunk másik alapvető ágazata, a mező gazdaság is jelentős eredmé­nyeket ért el. Az előirány­zott 15—16 százalékos terme­lésnövekedéssel szemben a mezőgazdaság még plusz két százalékot „hozott”. Mindebben — elsmerye a háztáji jelentősegét és sze­repét — kiemelkedő szerepe volt az állami "gazdaságok­nak és termelőszövetkezetek­nek. Éppen a korszerű .nagy­üzemi gazdálkodás következ­tében sikerült elérnünk hogy búzából és kukoricából majdnem a másfélszerese termett a megelőző tervidő­szakénak, s ez lehetővé tet­te, hogy ne a csupán belföldi ellátásunk legyen e termé­kekből zavartalan. hanem még exportra is jusson. Vi­szont azt is el lehet mondani, hogy a zöldség-, a gyümölcs­ös a szőlőtermelés csak mér­sékeltebben emelkedett. S itt azt is megemlíthetjük, hogy a jövőben a Heves megyei :nagyüzemi gazdaságokra is nagyobb szerep vár — külö­nösen, ami a zöldségterme­lést illeti. Eredmények születtek az állattenyésztésben is. A ter­vet meghaladó ütemben nö­vekedett a vágósertések szá­ma. még annak ellenire is. hogy az elmúlt esztendőben visszaesés következett be. A múlt évi vágómarha-terme­lés 378 ezer,, .tonna .volt 17 százalékkal több. mint 1970- ben. A legnagyobb a növeke­dés a vágott baromfinál, az elmúlt évben 25 százalékkal a Mezőgazdasági Szakmun­kásképző Iskolából egy 33 tagú csoport repülőgéppel Moszk­vába utazik, egy 35 tagú csoport pedig erdélyi körút­ra indul: Kolozsvár, Maros- vásárhely, Tusnád, Gyilkos­tó ... Aztán egy másik cso­port. a mátrai szénbányákból Lengyelországba utazik. Kü­lön csemege lesz a májusban sorra kerülő párizsi építő­ipari kiállítás, ahová szerve­zésünkben utazik a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat szakembereinek egy csoportja. Másik, nagy ér­deklődésre számot tartó ren­dezvény az európai Ifjúsági kempingtalálkozó. Színhelye: Varsó, és a mieink közül 150- en lesznek majd ott. — Halló, vigyázzunk, ne­hogy kiürítsük az Expressz készleteit! — Attól nem kel! tartani. Szervezünk társasutazást Pe­ruba. Vietnamba, Koreába, Thaiföldre, Kubába, az olim­piára és az USA-ba. Egyéni utazásokat szervezünk töb­bek között Szocsába. Ogyesz- szába, Spanyolországba, Olaszországba, .méghozzá úgy. hogy előre foglalunk szállo­dát. pontos helyet és ellátási biztosítunk. Aztán Irán, In­dia. Libanon és egy vadonat­új Balkán-kőrút szeretjei a programunkban, s most hadd köszöniünk el úsv. hogv vi- szontlá'ásra mindenkivel ott. ahová utazni szeretne! Lovak a javából — Halló, idegenforgalmi Hiva*al! És mi lesz azokkal. akik hozzánk jönnek? — Szerete’tel és szén he­lyekkel váriuk őket. És több hel1 vei >s. mint eddig. Ez^rí vettük át a vendéglátó vá'la lattól ügaz. nem a legjobb' állanotv'anl az e"ri és a sás­tói ke-noinget luk, kicsinosításuk pillanat­több vágott baromfi került a piacokra, mint a tervidő­szak első évében. Jelentős szociális juttatások A termelés szocialista tár­sadalmunkban nem öncél ha­nem azt szolgálja hogy job­ban, kulturáltabban, bizto­sabban éljünk. Erre igen jó bizonyíték, hogy a szocialis­ta szektorban foglalkoztatot­tak — munkások és alkalma­zottak — névleges havi át­lagkeresete 35 százalékkal volt magasabb 1975-ben. mint a tervidőszak első évében. De nem csupán a kerese­tek növekedtek, hanem a szociális juttatások is. A pénzbeni társadalmi juttatá­sok összege például öt. év alatt 22.1 milliárd forintról több mint kétszeresére, 45,2 milliárd forintra emelkedett. Társadalmunk főként a gyer­mekneveléshez. valamint az időskorúak ellátásához nyúj­tott fokozott segítséget. De megemlíthetjük azt is. hogy öt év alatt 4500-zal bővült a kórházi ágyak vagy közel -tízezerrel növekedett a böl­csődei férőhelyek száma. Mindez azt bizonyítja, hogy nem csupán a keresetünk nö­vekedett. hanem egyre jelen­tősebb mértékben részese­dünk a „borítékon kívüli” juttatásokból is. A számok „nyelvén” meg­fogalmazott statisztikai jelen­tés természetesen még igen sok mindenre utal és ad vá­laszt. A lényeg azonban mégis az, hogy népgazdasá­gunk az elmúlt öt év mérle­gét tekintve eredményesen teljesítette feladatait és meg­teremtette a kellő alapot a mostani tervidőszak sikeres teljesítéséhez is. Nincs azon­ban helye semmiféle hurrá- optimizmusnak. mert a szá­mokból az is világosan ki­derül. hogv a mostani idő­szakban többet, de főként jobban kell dolgoznunk, ha újabb eredményeket akarunk elérni. % Kaposi Levente nyilag elég sok gondot okoz,- de két-három hét múlva min­den rendben lesz. jöhetnek a turisták, és bizonyára jönnek is: tavaly 83 ezren voltak, most nem lepődnénk meg. ha 90—100 ezer vendégünk len­ne. — Honnan érkeznek a leg­többen ? — Az egész országból, na meg a jószomszédok, lengye­lek. NDK-sok, csehek, szlo­vákok. Szeretnénk, ha min­den hozzánk látogatónak a lehető legtöbbet meg tudnánk mutatni Egerből, mind a műemlékekben gazdag régi­ből, mind a szépen kialakuló újból. Ezek mellett igen nagy az érdeklődés megyénk folk­lórja és szilvásváráéi lovas­programjaink iránt. Ez utób­biból, ha a lovaspálya elké­szül. minden korábbinál töb­bet tudunk „adni”. — Jut megfelelő hely min­den vendégnek? — Az említetteken és is­merteken kívül hozzákezd- türik egy 4 egységből álló te­lep kialakításához a Mekcsei úton. Az első. 88 személy fo­gadására alkalmas motel rö­videsen elkészül és egv alig kisebbet még ebben az év­ben vendégeink rendelkezé­sére bocsátunk a kemping területén. Piknik pisztránggal — Halló, itt IBUSZ! Hogy van-e valami tavaszi úidon- ság? Hogyne lenne: már ja­nuártól! Nálunk non-stop íorga’om van. Hogy mást ne mondjak, ez évben 230 szov­jet csővári érkezik hozzánk. Melle+tük egyéni autóscso- ooriok is és biztos, hoev jól érzik maid magukat. A rövid idő alatt ame'v randelkezé- zükre áll igyekeznek minded" érdekeset megtudni, megnéz­ni. gvöovörűsésgel hallgatják a tiszteletükre rendezett or­Jövünk, melyünk, utazunk Programot tervez az IBUSZ, az Expressz... Sápsorok a timlöíd- gyárakaak Az almásfűzftől, az ajkai és a mosonmagyaróvári tim­földgyárak részére készít technológiai berendezéseket, gépsorokat a Jászberényi Apriíágcpgyár. A gyárnak jelentős az exportja is, összesen 31 or­szágba szállított már gyárt mányaiból. Az idén a Szov jeíunió rende’t tőlük kohó szati berendezéseket, de szál lítanak az NSZK-ba és Gö rögországba is különféle al­katrészeket. Jelenleg Almásfüzitő ré­szére készül egy 59 méter hosszú forgókemence. (MTI fotó — Bajkor József) Miért rosszak a magyar cipők? Avagy: hatvani akció a jobb minőségért Elgondolkoztató adat aDu- ná Cipőgyár hatvani üze­mének statisztikájából: Az idén, alig három hónap alatt, 100 ezer pár gyermekcipő hagyta el a telepet, s az egyik modellből hatezret rek­lamáltak gyártási hibák mi­att. — A tény tagadhatatlan, de nem elsősorban helyi eredetű. Silányabb anyagot kaptunk a gyártáshoz, s az ilyesmi erősen befolyásolja a műszaki megmunkálást — mondja Kozák Géza üzem­vezető. — Szolgálhatok rög­tön ellenpéldával. Tavaly 650 ezer pár csizmát, cipőt szál­lítottunk a Szovjetunióba, s minőségi hibára utaló vissza­jelzést nem kaptunk. Part­nereink csupán a csomago­lást, a nagyságra és bőség­gonahangverseíiyt. & külön­böző baráti találkozók és a borkósto.lós vacsorák hangu­lata pedig már hagyományo­san nagyszerű. — Más országból, más ven­dégek? — Romániából és Bulgá­riából 50—50 Csoportot vá­runk és érkeznek majd nyu­gatnémetek. finnek, osztrá­kok is. A megszokott progra­mok mellett Csárdás-parti folklórbemutatót, bükki par­tit, bortúrákat rendezünk és pisztrángos pikniket a Szalaj- kában, ami így felsorolásra sem egy rossz program szá­mukra, s számunkra sem, mert elviszik jó hírünket és — hogy halkan mondjam — meg is fizetik. — Halló. COOPTURIST? — Halló. igen. Itt az Avar. nálunk most legnagyobb új­donság az április 3-án nyíló Avar. De nagyon örülünk an­nak is, hogy Felsőtárkányban sikerült lekötnünk 1930-ig a Szikla Szállót és a kempin­get. összesen 140 férőhellyel. Az érdeklődés minden koráb­binál nagyobb. Sok vendé­get várunk Csehszlovákiából, akik a Tatra-Tour és a Cse- dók szervezésében érkeznek. Az igényre mi sem jellem­zőbb, mint hogy a Sziklát három hónapra előre meg­vették. — És mi lesz a hazai szö­vetkezeti dolgozókkal? — A felsőtárkányi kem­pingben két hónapon át két­hetes turnusokban váltják majd egymást kecskeméti szövetkezeti dolgozók gyer­mekei. Igény szerinti változa­tos programot biztosítunk számukra... — Hány vendégre számíta­nak ebben a szezonban? — Tizenötezerre. De he­lyünk, az sajnos, alig van már... — Együitérzünk. És végre igazi jó időt kívánunk ven­dégeknek és vendéglátóknak egyaránt. És viszontlátásra Párizsban vagy Ogyesszában vagy itt nálunk egy jó niszt- rángpiknikev. Halló ...! Ugye, egyetértünk'!! B. Kun Tibor re utaló jelzéseket kifogá­solták. Egyébként nagyon remélem, hogy az említett, belföldi piacon forgalmazott cikkeink is rövidesen hibát­lanul kerülnek ki az üzem­ből. Központunk műszaki főosztálya átdolgozta a tíz- esztendős technológiát, pár hónap múlva már aszerint gyártjuk a gyermekcipőket. ■ ■ 8 ■ Természetesen a gyártási technológia tökéletessége nem jelenti egymagában, hogy megszűnnek a minő­ségi kifogások. Amíg egy cipő, csizma elkészül, leg­alább harminc különböző munkát kell végezniük a szalag mellett levő dolgo-, zóknak. Tehát az ő szakmai tudásukon, leíkismeretessé- gükön is múlik a jó, kifo­gástalan áru. Azon például, hogy Kazinczi János hogyan foglalja fára az anyagot, Héka Istvánná miként for­mázza a kérget, Tusor Má­ria kellően borzolja-e a. bő­rök hús-oldalát. Kovács György mennyire ügyel a talpalásnál, Sulyok Piroska pedig olyan szélességben ke­ni-e a ragasztót, hogy ne lássék ki? Elég, ha csak egyikőjük felületes, máris kész a baj. S ha a gyártásközi ellenőr­zés során ezek a hibák ki­kerülik Lőcsei László, Fá­bián István figyelmét a 62- es körön, az alja-műhely­ben : lefutnak a cipők a sza­lagról! Egy-két hónap múlva pedig jelentkezik a keres­kedelem, hogy joggal rekla­máljon. Ha valahol, cipő­gyártásunkban ezért volna tere a „Dolgozz hibátlanul” mozgalomnak! Illetve ezért is. Mert a munkásember szemszögéből nézve sem mindegy, hogy belül marad-e valaki a meg­tűrt hibaszázalékon, vagy prémiumveszteség éri, B 8 8 ■ Hatvanban, mint a veze­tőkkel és munkásokkal foly­tatott beszélgetésből kide­rült, ismerik a mozgalom je­lentőségét. Sőt Bartók Gyu- láné, a szakszervezeti bi­zottság versenyfelelőse ar­ról is tud, hogy a Duna Ci­pőgyár vállalati központja már tavaly bizottságot ala­kított a „Dolgozz hibátla­nul” mozgalom módszerei­nek, elbírálásának kimun­kálására. S minden törek­vésük arra összpontosul, hogy mielőbb meghonosodjék majd a különböző telepeken, üzemegységekben. — Kicsit késve kapjuk az indítást, de várnunk kellett rá. A magunk feje után nem mehettünk — veti közbe Kozák Géza. — A mozgalom hasznosságához, értelmessé- géhez különben semmi két­ség sem férhet. Indokoljam azzal, hogy csak egyetlen százaléknyi minőségjavítás egymillió forint nyereség­többletet eredményez népi gazdaságunknak? Vagy pe­dig egy-két százassal többet a fizetési borítékban?.Akár­honnan nézem, kell az akció meghonosítása. S abban is bízom, hogy a kidolgozott szabályzathoz mind többen fognak csatlakozni majd hét­száz főnyi munkáshadunk- ból! 8 H 8 n ’ iHí A hatvani cipőgyárán' ugyanakkor elmondot .ák, iparágon belül még mindig tőlük kerül ki a legkevesebb selejt, az ő termékeiket rek­lamálják a legkevesebben. A Duna Qipőgyár hibaszázalé­ka alig haladta meg 1975- ben az egyet, az ipar átla­ga viszont 2i5 százalék volt. S a kevesebb selejt — noha az év máSo'dik felében in­dul a „Dolgozz hibátlanul’’ mozgalom — sokban köszön­hető a vállalat telephelyein vezetett minőségi ellenőrzés fejlettebb formáinak. Ilyen például á végtermék vizsgálatán túlmenően a gyártásközi ellenőrzés, ami­ről már szót ejtettünk. De hasonlóképpen eredményes módszer aj radar-őr járat, amit Hatvanbán rendszeresítettek elsőként. A gazdasági veze­tők a KISZ-szervezet szak­munkásainak bevonásával kéthetenként végigjárják az üzemet, menfeí közben vizs­gálják a minőséggel, mun­kahelyi fegyelemmel, esetleg személyes gondokkal össze­függő kérdéseket. S rögtön megteszik a szükséges in­tézkedést a hiba elhárítá­sára, Ilii p A telep irányitól, termé­szetesen a pártszervezet, és a szakszervezeti bizottság ha­tékony közreműködésével, időnként visszatérnek a se- iejtcsökkentést célzó intézke­dések, módszerek eredmé­nyességének vizsgálatára is. Üjabban adataik közé keiül már a felderítő radar-őrjá­ratok tapasztalata. Mindeb­ből alakul ki a végső kép: melyik műszak, melyik sza­lag, melyik munkás ügyelt leginkább a termelés sike­rére, feladata tökéletes el­látására? A napokban tartott ilyen értékelés azért is érdeklő­dést váltott ki az üzemben, mert közeleg felszabadulá­sunk ünnepe, amikor nem­csak emlékezni szokás, ha­nem igencsak sor kerül a legjobbak munkájának mél­tánylására. Reméljük, a kö­vetkező esztendő hasonló eseményén már a „Dolgozz hibátlanul” mozgalom ered­ményei is latba esnek a Duna Cipőgyár hatvani te­lepén. Mold vay Győző 1976, március 30.« kedd

Next

/
Thumbnails
Contents